Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-07 / 209. szám
TALLÓZÓ Megmozdult a Föld 2. o. Főügyész a Gál-balesetről 4. o. Póthatáridőt szabtak a „hetek” 3. o. Sok gazdának egy kertnyi jutott 3. o. Az Új Néplap Kunhegyesen 7. o. Együttműködnek \ A Földművelésügyi Minisztérium és a Rádió Jászberény tegnap délután együttműködési megállapodást írt alá. Az FM egymillió forinttal segíti a rádiót egy év időtartamban, a rádió pedig hetente egyórás agrárműsort fog sugározni. Ebben a műsorban a szaktárca legfontosabb közleményeinek helyet kell biztosítani, de természetesen minden más érdekes híranyag, riport helyet kap, mely a mezőgazdasággal kapcsolatos, és érdeklődésre tarthat számot. Az együttműködési megállapodást Lakos László földművelésügyi miniszter írta alá a Rádió Jászberény stúdiójában, ahol dr. Kis Zoltán államtitkárral együtt egyórás élő adásban beszélgettek a tárca helyzetéről, a mezőgazdaság kilátásairól és munkakapcsolatukról. Testvérváros A jugoszláviai Növi Becej község és Mezőtúr testvérvárosi kapcsolatot létesített. Az erről szóló dokumentumot ünnepélyes szertartás keretében a Növi Becej községi képviselő-testület elnöke, valamint dr. Répási János, Mezőtúr város alpolgármestere írta alá a jugoszláviai településen. Ezzel lehetőség nyílik a gazdasági, kulturális, turisztikai, vendéglátó-ipari, tudományos, oktatási, és sport területen az együttműködésre. Késelés történt Tegnapelőtt este késelésbe torkollott egy budapesti férfi és volt anyósa között kialakult szóváltás az asszony kunszentmártoni lakásán. A vizsgálat elsődleges adatai szerint a fiatalember volt feleségét kereste szüleinél. A lány miatti vita hevében a nő kést döfött exvejébe. Az áldozat életveszélyes sérüléseket szenvedett, a gyanúsítottat pedig őrizetbe vették. Nem rendőrségi információink szerint a megszúrt férfi fővárosban élő hozzátartozói bosszúra készültek, ezért a rendőrség megerősített szolgálatot állított, fel tegnap délután Kunszentmárton térségében. Német tisztaságfelelőse lesz Szolnoknak A szolnoki önkormányzat augusztus 31-én tartott ülésének zárt részében hozott döntésekről - köztük több privatizációs ügyről - tartottak sajtótájékoztatót tegnap a szolnoki városházán. Mint Várhegyi Attila polgármester elmondta: a város köztisztaságért felelős vállalata, a Szolkom Rt. részvényeinek eladására kiírt pályázat eredményesen zárult. Az rt. 51 százaléknyi pakettje talált ezáltal gazdára a német Reethmann Recycling GmbH - az utolsó betűszó magyarul Kft.-t jelent - „személyében”. A Düsseldorf melletti Selmben székelő cégnek már több érdekeltsége van Közép- Európában. A részvényeket a névérték 163 százalékán adják el, és ez a polgármester szerint az eddigi legnagyobb üzlet Magyarországon e vállalati kategóriában. A Szolkom Rt. új többségi tulajdonosával szeptember 28-án írják alá az adásvételt szentesítő szerződést. A közgyűlés határozott arról, hogy csatlakozva a többi érdekelt önkormányzathoz, szintén hozzájárul a Pharmasol Gyógyszergyártó és Gyógyszer-kereskedelmi Rt. Szolnokot megillető, közel 14 százalékot kitevő részvénycsomagjának értékesítéséhez. Ez a csomag mintegy 55 millió forintot ér névértékben. A Pharmasol Rt.-t a részvénytulajdonosok felhatalmazása alapján a megyei közgyűlés hirdette meg eladásra abban a reményben, hogy tőkeinjekcióra és a gazdaságos működtetésre képes befektetőt talál. A szolnoki önkormányzat közvetett módon részt vállal a Tiszamenti Vegyiművek magánosításában is. Az ottani MRP-szervezet egyszer már eredménytelenül pályázott a vegyipari cég megmaradt részére. Most Szolnokkal „karöltve” próbálkozik, valamilyen módon felhasználva a város 75 millió forintos üzletrészét. Határoztak első lépésben a Szolnok Városi Televízió jövőbeni sorsáról is, e szerint az önkormányzat és a Baló György vezette 2002 Kft. szándéknyilatkozatot ír alá arról, hogy az SZVT egy országos hálózat tagja legyen. A konkrét szerződésről szeptember végén dönt a testület. {Folytatás a 3. oldalon' Alkotótábor Kőtelken. A kőtelki Természetjáró és Vízitúra Klub meghívására öt képzőművész, Suba László, Kovács Géza, Zsigmond Attila, Fekete Zsolt és Kedei Zoltán (előtérben) érkezett Romániából, Maros megyéből Kőtelekre, hogy megismerkedjen szépségeivel, s megörökítse azt. Az itt készült munkákból a tervek szerint szeptember 14-én nyílik kiállítás a művelődési házban. A művészek 2-2 alkotásukat ajándékozzák a településnek, fotó: korényi Az Alföld felzárkóztatása rendkívül fontos Akad még javítanivaló a modernizációs programon A szerkesztőség postájából 5, olda.1 Jászkunság: élt 40 évet? Szeptember 15-én rendezik meg a szolnoki megyeházán az Alföld helye a modernizációs programban című konferenciát hét érintett megye részvételével, amelynek fő témája a modernizációs programhoz adandó alföldi vélemény kialakítása, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda Modernizációs Programirodája által elkészített modernizációs programmal harmonizáló stratégiai célok megfogalmazása. A program megyei vitafórumát rendezték meg tegnap - az MTESZ megyei szervezete, a Klub Szolnok és a megyei önkormányzat szervezésében - a szolnoki Technika Házában. Rossz hírek keringenek a megye kulturális folyóiratáról. Az alapításának 40. évfordulóját tavaly antológia kiadásával is megünneplő Jászkunság megjelenése előtt megoldhatatlannak látszó akadályok tornyosulnak. Erre az évre 2,5 millió forint állt rendelkezésre a kiadáshoz, ebből elvontak 1 milliót. Ezzel, noha a megyei közgyűlés nem mondta ki formálisan a Jászkunság megszüntetését, újabb számok kiadása gyakorlatilag lehetetlenné vált. De a folyóirat kiadásával megbízott megyei könyvtár is nehéz helyzetbe került: a közgyűlés nem törölte tevékenységi köréből a Jászkunság megjelentetését, tehát azt folytatnia kell, a munkatársaknak nem mondhat föl, pénz azonban minderre nem áll rendelkezésére. Ám a folyóirat megszüntetése sem lenne olcsó „mulatság”, hiszen az addig járó fizetések, végkielégítések is jelentős öszszeget emésztenének föl. A megoldás körvonalai egyelőre nem mutatkoznak, csak az látszik biztosnak, hogy újabb Jászkunság-számokra nemigen várhatunk. * Egy-két millió forint nagy pénz az egyszerű állampolgár számára, egy megye költségvetésében azonban nem igazán jelentős tétel, még akkor-sem, ha elismerjük, hogy a takarékosság sürgető igény. Az úgynevezett fünyíróelven alapuló, mindenhonnan egyformán elvonó takarékosság azonban olykor több kárt okoz, mint hasznot. Érthetetlen, hogy a kultúrabarátságukat szívesen hangoztató, művészeti díjakat adományozó, a megye művészeti hagyományait reprezentatív kiadványban nemrég összegző és büszkén méltató döntéshozók miért nyugszanak bele ilyen közömbösen, hogy megszűnik a negyven évet megért Jászkunság. Negyvenévi folyamatos megjelenés már önmagában is érték, a folyóirat annyi szellemi kincset halmozott föl a helytörténetírás, a tudományok, a művészetek területéről, hogy kutatók nemzedékei profitálnak belőle, s ők érzik majd legfájóbban azt az űrt is, amelyet eltűnése okoz. De érzi majd mindenki, aki a megyéről szeretne írni vagy olvasni a következő években. Nyilván tudják ezt azok is, akik döntöttek a sorsáról, ezért nem vállalták nyíltan a megszüntetés ódiumát, „csak” közvetve lehetetlenné tették, hogy megjelenjen. B. A. A tanácskozás elején elhangzott, hogy a programirodától az MTESZ felkérést kapott a szakmai, társadalmi és civil szervezetek vitájának koordinálására, a vélemények összegyűjtésére és a kormány elé kerülő végleges program szerkesztőihez való eljuttatásra. Az MTESZ - írásbeli megkérdezés alapján - már előkészítő tanulmányt készített az Alföld helyzetéről, az ország gazdaságán belül elfoglalt helyéről. Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke bevezetőjében elmondta: a társadalmi vita egyik állomása a mostani tanácskozás. Igaz, hogy elsősorban napi gondok foglalkoztatják az embereket, mégis fontos, hogy egy adott régió jövőjéről is elgondolkozzanak. A kormány modernizációs programjának vitaanyaga - mely a „Magyarország az új Európában” címet viseli - szól többek között arról, hogy mi módon vagyunk képesek az egységesülő Európába beilleszkedni. Iváncsik Imre fontosnak tartja, hogy ha az európai csatlakozás mellett tesszük le a garast, akkor azon ezek után már senki és semmi ne változtasson. Ne csak az ország felzárkóztatásáról legyen szó Európához, de az alföldi régió felzárkóztatásáról az országhoz, ugyanis a fejlődésben mindig is hátrább álltunk Nyugat-Magyarországhoz és Budapesthez képest. (Folytatás a 3. oldalon) Több tucat kisebb súlyú gazdasági bűnügyben született már jogerős ítélet A „nagyhalak” ezután következnek A gazdasági bűncselekmények legújabb - egyre többet emlegetett - köre alig két évvel ezelőtt kezdett munkát adni a bíróságoknak. Az első ilyen típusú ügy 1993 szeptemberében érkezett a Szolnoki Városi Bírósághoz. Bár eleinte csak szórványokban jelentkeztek az efféle akták, mára azonban a feketegazdaság virágzásával a hitelsértések, a csődbűntettek, a számviteli fegyelem megsértése miatt elrendelt eljárások dömpingjével kell az igazságszolgáltatásnak megbirkóznia. Ez idáig összesen mintegy 50- 60 olyan ügyet ismerhetett meg megyeszékhelyünk bírósága, amely a gazdaság valamely területén elkövetett viszszaélés gyanúja miatt került látókörbe. A bírósághoz eljutott ügyek körülbelül egyharmadában már jogerős döntés is született. Az eddigi tények ismeretében talán levonható az az általános következtetés, hogy ez utóbbi esetekben nem kimondottan a „nagyhalak” kategóriájába tartozó vádlottak nyerték el méltó büntetésüket. Az ítélettel lezárt ügyekben „mindössze” százezres, esetleg milliós nagyságrendű kárösszegek jelentették az eljárás alapját, maguk az elkövetők sem tartoztak az igazán kvalifikált ügyeskedők körébe. Az 1994-ben jogerőre emelkedett bírói ítéletek között tallózva csaknem klasszikusnak számítanak azok az esetek, ahol a jószágok vásárlására, nevelésére felvett bankhitelek fedezetével kapcsolatban merültek fel gyanús körülmények. Több olyan hitelügylet is a bíróságon kötött ki, amelyben a hitel fedezetéül megjelölt, már meglévő vagy a kölcsön összegéből megvásárolt állatállomány jogtalan értékesítése okozott kárt a hitelezőknek. Az ügyekben kiszabott büntetések többnyire felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották a vádlottakat. Amiatt azonban, hogy velük szemben a bűnösséget megállapították, másfajta hátrányos következményekkel is számolniuk kell. Mint büntetett előéletű polgárok erkölcsi bizonyítvány híján ugyanis nem működhetnek tovább vállalkozóként. A nagyobb ügyekben természetesen az az út is sokkal hosszabb, amíg - a bizonyítékok aprólékos összegyűjtése miatt akár évekig is eltartó vizsgálat után - az adott bűnügyben megtörténik a vádemelés. Ilyen esetekben - ahol a bűnügyi dosszié iratainak tömege mázsában mérhető, persze maga a végső döntés meghozatala is sokkal bonyolultabb, időigényesebb. A le nem zárt, a bíróság előtt még folyamatban lévő ügyek között igazán nagy kárértéket képviselő esetek is vannak. Több olyan per tart, ahol 30-140 millió forintos tételek kerültek a vizsgálat középpontjába. A jelek tehát arra utalnak, hogy a gazdasági bűncselekmények miatti ítélkezésben a „bemelegítés” már megtörtént megyénkben, most már végre terítékre kerülhetnek az igazi „nagyhalak” is. Január elsejétől profiként Harmincadik évadjukat kezdik a szimfonikusok Tegnap tartotta jubileumi évadnyitó ülését a Szolnok Városi Művelődési központban a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Báli József karmester ebből az alkalomból fontos bejelentéseket tett. Ezek közül a legfontosabb, hogy várhatóan megszűnik a színház zenekara, mivel fenntartása a jelenlegi foglalkoztatás mellett gazdaságtalan, s a színházban fölmerülő zenei feladatokat a szimfonikus zenekar látja el. Báli József hangsúlyozta, hogy nem egyszerű fúzióról van szó. A változások anyagi eszközök átcsoportosításával járnak, ennek következtében a szimfonikus zenekarban lehetőség lesz főállású zenészek foglalkoztatására, akiket igény szerint és az anyagiak függvényében kiegészítenek másodállásúakkal. A terv október-novemberben kerül a városi közgyűlés elé, s kedvező döntések esetén a változások január elsejével lépnek életbe. Vass Lajos, a színház menedzserigazgatója fölvázolta egy koncepció körvonalait, amely a „Legyen Szolnok a zene városa!” jelmondat jegyében most formálódik, s mintegy tíz évre határozná meg a teendőket, s még ez év őszén a döntéshozók elé kerül. Mint Vass Lajos elmondta, ezzel a koncepcióval a város zenei életét olyan színvonalra akarják emelni, hogy nemcsak az országos, de a nemzetközi színtéren is jelen lehessen. A rövid évadnyitó próbával folytatódott, hiszen október elsején a zenekar már hangversenyt ad Szolnokon a Belvárosi nagytemplomban, ahol Selmeczi György, a színház zenei igazgatója vezényel.
