Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-28 / 228. szám
1995. szeptember 28., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal A dinnye súlya 26,5 kilogramm. Ezzel magyar rekoídot értek el a kisvárdai Varga testvérek. A ritka teljesítmény titka: a bioenergiával aktivált, vegyszermentes termesztési módszer. A dinynyét a Springer kiadó közvetítésével mozgássérült gyermekeknek ajánlották fel. fotó: feb/hajdu Ahogyan az MDF látja a koalíció gazdaságpolitikáját Kezdő vállalkozók, tétova lépések Látok kiutat a mai nehéz gazdasági helyzetből - vallja Raskó György MDF-es országgyűlési képviselő, az előző kormány földművelésügyi államtitkára. A Bokros-féle pénzügyi szemléletű, a fogyasztást visszafogó politikának pedig van alternatívája. Például jobban kellene támogatni a vállalkozásokat. Van vetőmag Nincs ok aggodalomra: termett annyi gabona, amennyi a jövő évi búza elvetéséhez szükséges, és a fémzárolt vetőmag mennyisége fedezi a hazai szükségleteket. A termesztőknek nem kell attól tartaniuk, hogy nem jutnak államilag minősített vetőmaghoz - tudtuk meg Neszmélyi Károlyiéi, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatójától. Az idén 50 ezer hektáron mintegy 300 ezer tonna vetőmag termett, ennek 60 százalékát fémzárolják. Az államilag minősített vetőmagból évente nagyjából azonos mennyiséget használnak fel a gazdák: tavaly is 156 ezer tonnát vásároltak. Ebben az évben eddig 102 ezer tonna minősített magra került plomba, és a megyék által jelzett igények alapján további 51 ezer tonna vár fémzárolásra. Gond legfeljebb akkor adódhat, ha a termelők jelentősen meg akarják növelni vetésterületüket. A minősítő intézet azonban a hozzá fordulók kérésére minden esetben elvégzi a bevizsgálást. S minden vetőmag megkapja azt a fémzárolt minősítést, amelyet szakmailag az intézet elfogadhatónak ítél. (újvári) A „cégfeljavítás” mindennapjai A privatizációt egyszerűen képtelenség jól csinálni, hiszen mindössze öt évünk volt arra, hogy forradalmi újdonságokat vezessünk be a gazdaságba, míg a ma már fejlett nyugati államokban minderre évtizedek álltak rendelkezésre - hangsúlyozta dr. Dobók Miklós, á Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára azon a konferencián, amelyen a vagyonkezeléssel és a cégek reorganizációjával foglalkoztak a részt vevő üzletemberek. A neves közgazdász, mint az előadók egyike, arról is beszélt, hogy a mai vállalati vezetők többsége igen jól képzett, csak mintha az önbizalmuk volna kevés a cégek „feljavításához”. A bajok kivédésében elsődleges tényező az idő, mert ha a gazdálkodással baj van, akkor mielőbb lépni kell. Az átszervezés, a reorganizáció lépéseit a közgazdasági egyetemen tanítják. A legfejlettebb német, japán és amerikai cégeknél sem alkalmaznak más technikákat, csak éppen gyorsabban, összehangoltabban használják a gyorssegélytől a hosszabb távú üzleti stratégiáig terjedő feljavító technikákat. (németh) Magyarországon ma a gazdaságirányításban szinte teljes egészében a pénzügyi életből jött politikusok akarata érvényesül - mondja a képviselő -, s ennek számos hátránya van. A legszembetűnőbb például, hogy a Nemzetközi Valutaalap és más nemzetközi pénzügyi szervezetek tanácsait fenntartás nélkül végrehajtják. Félreértés ne essék - teszi hozzá Raskó György - többnyire' Okos,* jó tanácsok ezek, csakhogy egy már beállt piacgazdaság pillanatnyi működési zavarainak elhárítására alkalmasak. Mi pedig súlyos tőkehiánnyal, munkanélküliséggel, alig versenyképes termékszerkezettel birkózunk. Lennének iparágak, amelyek hazánk adottságainak a mainál jobban megfelelnének, ilyen például a mezőgazdasággal szorosan összefüggő élelmiszeripar. Ezek azonban nem kapják meg a szükséges pénzügyi, kormányzati támogatást. Részben azért nem, mert a pénzügypolitikusok kevéssé ismerik a realitásokat, másrészt a monetáris restrikció miatt. Ez a pénzügyminisztériumi központú, visszafogó, leépítő politika mindent sújt. Azt is, amit valóban szükséges visszafejleszteni, és azt is, amit pedig támogatni kellene. A piacgazdaság lételeme az állandó készenlét a versenyre - mondja Raskó György. Ez olyan résztvevőket feltételez, akik meg tudják élni, át tudják élni ezt a szituációt, s tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. A magyar mérnök, közgazdász, iparos, vagy akár a gyári munkás itt negyven éven keresztül nem versenyzett. Elindult egy lépcsőn felfelé, eljutott egy bizonyos szintig, se alább, se tovább, akármit is csinált. De nem is nagyon kellett semmi különöset csináljon. Tudta: ha valami rendkívüli nem történik, akkor viszonylagos biztonságban eljut valahová. Ezeknek az embereknek jelentős százaléka ma akarvaakaratlanul vállalkozik, vállalkozó. Próbál barátkozni azzal a gondolattal és valós eshetőséggel, hogy nagyot bukhat és anyagilag rendkívüli módon fel is emelkedhet. Ez érvényes fiatalra, idősre egyaránt. A megszokott módon nem érezheti magát biztonságban, nincs védve egyetlen társadalmi réteg sem. Nem érvényesül a tekintélyelv sem az oktatásban, sem a kutatásban, sem a gazdasági életben. Nincs morál, nincs értéke a tisztességnek, s mindez lelki traumát, megrázkódtatást okoz sokak számára. A vállalkozóknak is, s még inkább azoknak, akiket a körülmények kényszerítenek vállalkozásokba, holott az emberek nagy része eleve alkalmatlan arra, hogy a versenyszférában boldoguljon. Nemcsak azért, mert idegen tőle, szokatlan neki, hanem mert alkatilag nem képes a küzdelemre. Nyugaton sem mindenki vállalkozó. Mindezt figyelembe kellene - és lehetne - venni a piacgazdaság feltételeinek kialakításánál. Nemcsak számokban, hanem emberekben is kellene gondolkozni. d. g. Az 1995. szeptember 22-26. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 45 35- 45 35- 40 40- 45 25- 50 30- 50 Kelkáposzta 20- 40 30 30- 35 30- 50 30- 50 20- 35 Petrezselyem 80-120 50- 70 80-100 70-120 80-140 80-110 Vöröshagyma 26- 60 20- 50 35- 40 35- 50 22- 50 25- 50 Fökhagvma 90-130 120-160 100-140 150-160 100-180 90-120 Uborka 50- 80 60-160 70-110 50-110 50-120 40-120 Paradicsom 36-120 50- 80 55- 60 35-120 25-120 36-100 Alma 50-130 35-120 60-110 30- 86 30-100 45- 90 őszibarack 40-250 80-200 180-220-60-300 60-120 Tojás 9,9-11,0 8,0-10,0 9,0-11,0 8,9-12,0 9,5-16,0 7,0-8,50 A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA Az egyetemi alkalmazottak kirívóan magas, illetve méltánytalanul csekély fizetése ellen tiltakozik immár negyedik éve egy amerikai professzor, aki fizetése egy részét tüntetőén „eladományozza”. Az AP jelentése szerint William Eldridge, az Ohio állami egyetem szociológusa az idén ezer dollárt adott az egyetem pedellusának, aki évente mindössze 14 ezer dollár fizetést kap. Eldridge fizetése valamivel 47 ezer dollár felett van, de elsősorban nem a saját magas javadalmazása háborítja fel, hanem az Ohio egyetem elnökének idei 31 százalékos béremelése, aminek köszönhetően az elnök immár évi 220 ezer dolláros fizetést kap. Többet, mint a pedellus 15 év alatt. Egynapos sztrájkot tartott tegnap Oroszországban 11 400 iskola közel félmillió pedagógusa. A munkát azért szüntették be, mert a tanárok véleménye szerint az állam nem megfelelő mértékben támogatja az oktatást, s az amúgy is alacsony, alig százdolláros béreket sokszor késve fizetik ki - jelentette az ITAR-TASZSZ. Az állam több mint 350 milliárd rubel kifizetésével van elmaradva. Csernomirgyin miniszterelnök 253 milliárd rubel - 56 millió amerikai dollárnak megfelelő — „gyorssegélyt” rendelt el az anyagi gondokkal küzdő tanárok megsegítésére. Nincs tandíj Németországban az állami felsőoktatási intézményekben, de drága a megélhetés és ez egyre több diákot kényszerít arra, hogy tanulmányainak idejére munkát vállaljon. Az állami felsőoktatási intézmények mintegy 1,8 millió hallgatója közül tavaly 410 ezer részesült állami ösztöndíjban. Ennek megállapításakor rendkívül sok szempontot mérlegelnek, megvizsgálják a család vagyoni és szociális helyzetét is. Az ösztöndíj legfeljebb havi 940 márka lehet. A tanulmányi évek alatt felvett összeg fele ingyenes állami támogatás, míg a másik felét munkába állás után havi 200 márkás részletekben, 15 éven belül kell visszafizetni. Az állami ösztöndíjrendszer ellenére az egyetemi hallgatók között a legalacsonyabb keresetű társadalmi rétegekből származók aránya az elmúlt tíz évben 25-ről 14 százalékra csökkent. Míg a legmagasabb jövedelmű rétegekhez tartozók gyermekeinek aránya 18-ról 27 százalékra emelkedett. A Die Presse a magyar takarékossági csomagtervről közölt elemzést hétfői számában. „A magyar kormány 1995 márciusában elhatározott takarékossági csomagterve érzékenyen érinti a magyarokat, mivel a vásárlóerő csökkenését eredményezi” - állapítja meg a cikkíró. Az osztrák napilap felhívja olvasóinak figyelmét: a mintegy 3200 schillingnyi magyarországi átlagbérekből és fizetésekből elvont forintok sokkal fájdalmasabban érintik a polgárokat, mint az osztrákokat, ha a 23 ezer Schilling körül mozgó jövedelmeikből kell több közterhet vállalniuk. Az elemzés fontosnak tartja, hogy a takarékossági csomag ellenére nem fojtották el a gazdasági növekedést - idén mintegy két százalékkal növekedhet a gazdaság. A Die Presse cikke nem utolsósorban a forint tetemes, folyamatos leértékelésével indokolja a mintegy 30 százalékos drágulást. Önkéntes biztosítók Olcsón, a tagok ellenőrzésével működnek A mezőgazdasági termelőknek szűkös jövedelmi helyzetük miatt biztosításra már alig marad pénzük. A jégverés, az aszály, az állatelhullás tönkre is teheti a gazdálkodókat. Az Argosz Biztosító Rt. a mezőgazdasági nonprofit egyesületek egységes hálózatként való működtetésével megtalálta a megoldást a károk enyhítésére. Már tíz jogi vagy természetes személy, minimum 500 ezer forintos alaptőkével megalapíthatja önmaga biztosítótársaságát, az állam az alaptőke kétharmadával, de legfeljebb újabb félmillió forinttal támogatja a szervezetet. Ezek a biztosítóegyesületek csekély költséggel működnek, a károk elbírálásánál pedig a tagok nagyon szigorú kontrollja érvényesül. Ha kevés a kár, a szervezet tartalékot is tud képezni, melynek egy részét visszajuttathatja a tagjainak. Az egyesületeket az Argosz Rt. viszontbiztosítja. Eddig nyolc nonprofit egyesület alakult meg az országban. U. G. Támogatás gépvásárlásokhoz, telepítésekhez Zöld út az agrárkivitelnek A Cenzor Bróker jelentése az értéktőzsdéről Kamatcsökkenés az „állampapírfronton” Hogyan alakulnak a jövő évben az agrárágazat szabályozói? - erre kereste a választ tegnapi ülésén a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének gabonatermesztői választmánya. Dr. Máhr András, a MOSZ titkára közölte: 1996-ban a kormányzat 81,2 milliárd forint támogatási keretet kíván elkülöníteni a költségvetésből a mezőgazdasági termelők részére. Ennek a fele kizárólag az export feltételeinek javítására használható fel. A tervek szerint az automatikusan adható támogatások kerülnek előtérbe, s elsőbbséget élvez a gépvásárlás, a rekonstrukció és az ültetvénytelepítés. A MOSZ a jelenleg is folyó tárgyalásokon szeretné elérni, hogy a kormányzat a jövőben ne a konkrét tevékenységeket, hanem a termelőket támogassa, szabad kezet adva nekik annak eldöntésére, mit termesztenek, illetve tenyésztenek. Az adótörvények jövő évi változásai több vonatkozásban hátrányosan érintik a gazdálkodókat. Az alkalmazottak tb-járulékának 12 százalékra emelése várhatóan bérfeszültségeket gerjeszt. Fokozza a nehézségeket, hogy a gépjárműadót a mezőgazdasági haszonjárművekre is kiterjesztik. Sok helyütt csupán 12-13 ezer forintot adnak a felvásárlók a termelőknek a búza tonnájáért, míg a tőzsdén már 15 ezer forintot is ér. A kukoricáért 11 ezer forintot ígérnek, holott az ára a közeljövőben akár a 20 ezer forintot is meghaladhatja. - bán Marad a 422 milliárd? Tegnap újabb megbeszélés volt az önkormányzatok jövő évi finanszírozásától a belügyi tárca és az önkormányzati érdekszövetségek képviselői között. A konzultáción elhatározták, hogy'az önkormányzatok módosító indítványai a kormány elé kerülnek. Ha a kabinet ezekkel nem ért egyet, a kormány parlamenti előterjesztésével együtt az érdekszövetségek javaslatait is eljuttatják döntési lehetőségként a képviselőknek. Arról egyelőre nem nyilatkoztak az érdekeltek, hogy mely területről lehetne elvonni az önkormányzatok által szorgalmazott 438 milliárd s a kormány által elfogadott 422 milliárd forint közötti különbséget. A tőzsde elmúlt heti legnagyobb meglepetése a Csopak részvényeinek a szereplése volt. Egy hét alatt 580 forintról 700 forintra emelkedett az árfolyamuk, kellemes meglepetést okozva a részvényeseknek. A Prímagáz is folytatta eddigi jó szereplését, péntekre elérte a 3800 forintos árat. Egy több mint 200 millió forintos hétközi óriáskötésnek is betudható, hogy a Pick Szeged árfolyama szeptember 25-re elérte a 6750 forintot. Mintegy 60 forintot emelkedett a Pannonplast részvénye is, pénteken már 1680 forint fölött születtek üzletkötések. A másik műanyagipari cég, a Graboplast is kitett magáért, 100 forintos árfolyam-emelkedést produkálva, 1755 forinton zárta a hetet. Alig változott két gyógyszergyári papírunk megítélése, az Egis 3400 forinton, a Richter 2430 forinton zárta a hetet. A harmadik gyógyszergyári papír, a Humán árfolyama viszont mintegy 5 százalékot esett, s 940 forinton zárta a hetet. A banki papírokat nem kapta el a többi papír jó szereplése. Az OTP 1125 forint, az Inter-Európa 10100 forinton zárt. A Skála „J” sorozatú részvényeinek közelgő törzsrészvénnyé való átalakításával magyarázható, hogy a részvények ára 2000 forint alá esett. A „J” sorozatú részvényeket - tőzsdén kívül - 160 százalék körüli áron lehet értékesíteni. A kárpótoltak „speciális papírjai” sem tudnak kimozdulni a 210 forint körüli ártartományból. Ráadásul a szeptember 29-ével záruló Westminster II. jegyzést követően már csak a kormány ígéretében bízhatnak, ha kárpótlási jegyüket nem akarják készpénzért - alacsony áron - értékesíteni, vagy Westminster II. részvényre cserélni. Drasztikus kamatcsökkenés érzékelhető az állampapírfronton. Az újonnan kibocsátott kincstárjegyek, illetve államkötvények kamata mintegy 2 százalékpontot esett az elmúlt egy hónapban. Befektetőknek ajánljuk, hogy megtakarításaikat minél előbb és minél hosszabb időre kössék le valamilyen állampapírban, ha védekezni szeretnének a csökkenő hozamokkal szemben.
