Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 207. szám

Tart a koalíciós kötélhúzás 2. o. Nyomorúság és pazarlás az iskolákban 3. o. Állásajánlatok 5. o. A jubiláns nem kér az NB I.-ből 7. o. f HÍVOTT MÁR BENNÜNKET? TELEFONOS HIRDETÉS­FELVÉTEL: (56)92^2? Megkezdődött a parlament őszi ülésszaka A kormány munkáját javítani kell Horn Gyula miniszterelnök a parlament őszi ülésének első napján kijelentette, hogy a koalíciós pártok közötti vita célja a kormányzati munka javítása. Megerősítette, hogy a kormány kiáll a stabilizációs politika mel­lett, amelynek első eredményei már láthatók. Szólt az ország nem­zetközi kapcsolatainak kedvező alakulásáról. Pető Iván (SZDSZ) bírálta a miniszterelnök módszereit, mint a nézeteltérések okait. Szekeres Imre (MSZP) szerint a koalíció vi­tája nem a parlamentbe való. Az ellenzéki pártok, elsősorban a Kisgazdapárt és a Fidesz szó­nokai a kormány alkalmatlanságát hangoztatták, Szabó Iván (MDF) visszautasította az obstrukció vádját. (Tudósításunk a 2. oldalon) Ezúttal nem történt tragédia Megint gránát a vastelepen A rendőrségtől kapott információink szerint újabb 85 mm-es aknagránátra bukkantak egy szolnoki fémhulla­­dékgyüjtő telepen vasárnap délelőtt. A múlt heti tragi­kus eseménnyel ellentétben ezúttal szerencsére nem rob­bant a bomba. Megkezdődött a tanév tegnap reggel az általános és középiskolákban. Felvételünk az egyik első osztályban készült Kunhegyesen, a Kossuth Lajos Általános Iskola és Speciális Szakiskolában, ahol hatvanan iratkoztak be a három első osztályba. A három közül egy re­formátus osztály, a másik kettőben pedig angol, német és számítástechnikai fakultáció vá­lasztható. FOTÓ: MÉSZÁROS Áfa-ellenőrzések a megyében Két feljelentés hetente Mindennapjainkban - amikor saját pénztárcánkon keresztül is tapasztaljuk a megszorító intézkedéseket - egyre jobban ér­dekli a közvéleményt az olyan, szinte naponta felröppenő hír, mely a feketegazdasággal és annak láthatóvá tételével foglalko­zik. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Gáli Esztert, az APEH me­gyei igazgatóságának ellenőrzési igazgatóhelyettesét. Privatizáció Az idén eddig 50 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett, és az év végéig realitása van további 100 milliárd forint beérkezésé­nek. Erről a privatizációért felelős tárca nélküli minisz­ter beszélt sajtótájékoztató­ján. Szerinte a politika eset­leges instabilitása negatív hatással lehet a befektetők érdeklődésére. Lottónyeremények A 35. heti lottónyeremények a személyi jövedelemadó levonása után a következők: Ötös lottó: 5 találatos szel­vény nem volt, 4 találatos 110 darab volt, nyereménye egyenként 254 355 forint, 3 találatos szelvény 77\1 da­rab, nyereménye egyenként 3626 forint, 2 találatos szel­vény 210 846 darab, nyere­ménye egyenként 232 fo­rint. A következő hétre át­vitt - nettó - halmozódó nyereményösszeg: 372 779 817 forint. Hatos lottó: 6 találatos szelvény egy darab volt, nyereménye 58 163 562 fo­rint, 5 plusz 1 találatos szel­vény 2 darab, nyereménye egyenként 1 927 490 forint, 5 találatos szelvény 78 da­rab, nyereménye 49 423 fo­rint, 4 találatos szelvények száma 3236 darab, nyere­ménye 1191 forint, 3 talála­tos 49 861 darab, nyeremé­nye 271 forint. Dzsóker teli­találat nem volt. Az I. nye­rőosztályban a következő hétre átvitt - nettó - halmo­zódó nyereményösszeg: 5 573 0Ő2 forint. Ausztria Lottó A 35. heti Ausztria Lottó nyereményei - a 20 száza­lék jövedelemadó levonása után - a következők: 6 találatos három darab volt, nyereményük egyen­ként 3 970 610 Schilling volt. Az 5+1 találatosra 165 442 schillinget, az 5 ta­lálatosra 13 505 schillinget fizetnek. A 4 találatosra 370, a hármasokra 30 schil­linget fizetnek. Dzsóker egy darab volt, nyereménye 3 502 877 Schilling. Az újabb gránát - már ami a felfedezés helyét illeti - ugyanahhoz a fémkereskedő céghez kötődik, mint a ko­rábbi. Most a kft. Körösi úti te­lepén került elő a veszélyes szerkezet. „A rendőrség nem jól tudja: itt nincs bomba, el lehet menni!” - reagált eképpen la­punk érdeklődésére egy magát a telepen álló családi ház lakó­jának valló, különös modorú Mint ismeretes, demonstrá­cióra készülnek a tűzoltók. Az országos megmozdulásra ma kerül sor Budapesten, ahol a rossz élet- és munka­­körülmények ellen tiltakozó tűzoltók a Hősök teréről a Parlament elé vonulnak. Pe-, tíciót nyújtanak át Gál Zol­tánnak, az Országgyűlés el­nökének, abban a remény­ben, hogy a kormány be­látja, cselekednie kell a tűz­oltóság érdekében. A szolnoki tűzoltó-parancs­nokság szakszervezeti veze­tője úgy tájékoztatta lapun­kat, megyénk tűzoltói is kép­férfi. Bár a portát beterítő ten­gernyi limlom között egy he­lyen ott állt a papírra írt „Vi­gyázat!” figyelmeztetés, az úr - ő tudja miért - váltig tagadta a gránát ottlétét. A telepen dolgozó munká­sok egyike viszont elmesélte, hogy az aknát vasárnap dél­előtt találták meg, voltak is kint a rendőrök, a felfedezés helyét elkeríttették. Azóta vár­ják a tűzszerészeket. viseltetik magukat a de­monstráción. Pilák Imre el­mondta, a Szolnokról 8.00 órakor induló autóbusszal 35 fő utazik, Karcagról körülbe­lül tízen, Jászberényből tizen­öten, Tiszafüredről öten jelez­ték részvételi szándékukat. Sajnos megyénk tűzoltó­ságára is ma már az a jel­lemző, hogy a technikai esz­közök egyre elavultabbá vál­nak, a sokszor életüket koc­káztató dolgozók pedig mi­nimális fizetésért, átlagosan havi bruttó 22 ezer forintért viszik vásárra nap mint nap a bőrüket. (Információnk a 2. oldalon) Félszáz új telefonvonal Tiszaszentimrén, a május 30-i falugyűlésen hangzott el, hogy a Matáv tiszazugi, jászsági, Szol­nok környéki leterheltsége miatt csak 1996-ban kezdődik el a te­lepülésen a távbeszélőprogram III. ütemének a kivitelezése, melyre előzetesen 175 igénylőt jegyeztek. Ennek ellenére most úgy néz ki, hogy október köze­pére 55 szentimrei telefon­igénylő új vonalhoz jut. Belez­­nay Sándor polgármester el­mondta: az önkormányzat kép­viselői augusztus közepén a Karcagi Távközlési Centrum vezető munkatársaival tárgyal­tak a III. ütem kivitelezéséről. Ekkor a Matáv illetékesei egy miniprojekt lehetőségét ajánlot­ták fel Tiszaszentimrének, 37 ezer 500 forintos lakásonkénti hozzájárulásért. Az önkormány­zat erre az ajánlatra igent mon­dott, így már szeptemberben el­kezdődik a telefonhálózat bőví­tése. Az első 55 igénylő már megkapta a Matáv értesítését, melyben a cég vállalja, hogy egy hónapon belül üzembe he­lyezik a készülékeket. AIII. fej­lesztési ütemre még váró 120 igénylő várhatóan 1996-ban kapja meg a vonalakat. Jelenleg a gondok egyik - de sajnos nem egyetlen - megje­lenési formája az általános for­galmi adózáshoz kapcsolódik. Az áfa az állami költségvetés lényeges eleme mind bevételi, mind pedig kiadási oldalon, így az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal (APEH) - mint a költségvetés védelmét szolgáló szervezet - igen sokrétű felada­tai között is kiemelt és egyre fokozottabb szerepet kapott az áfa rendszeréhez kapcsolódó ellenőrzés. Éves szinten áfá-ra vonatko­zóan - a bevallási időszaktól függően, változó mennyiség­ben - együttesen mintegy 56- 57 ezer bevallás érkezik az adóhivatalhoz, melyből közel 10 ezer visszatérítési igényt tar­talmaz. A téma kiemelt jelentősé­gére utal az a számadat, mely szerint a megyei adóhatóság ál­tal visszatérített áfa összege éves szinten tavaly már megha­ladta a hét és fél milliárd forin­tot! Az áfa jelenlegi rendszeré­ből eredően a bevallás beérke­zésének határidejétől a kiutalá­sig 30 nap telhet el az adóhiva­talra nézve terhes pótlékolás nélkül, vagyis: minden adózó­nak a jogos igényét határidőre meg kell kapnia. Érzékelhető, hogy igen rövid idő áll az ellenőrzés rendelke­zésére a döntéshozatalhoz, mely kettős irányú: előzetesen ellenőrzésre kerül-e a bevallás, illetve ha kiutalás előtt vizsgá­latra kerül, a visszaigényelni kívánt összeg jogos-e? A valós képhez hozzátarto­zik az is, hogy a jogosulatlan­ság tényleges bizonyítása (Folytatás a 3. oldalon) A Szolnok megyei tűzoltók is felvonulnak Különbusz a demonstrációra Csúzlikkal, kövekkel búcsúztak zárórakor a kiszolgálás miatt elégedetlen vendégek Kocsmai csetepaté Miklóson Pénteken éjjel egy kisebb tömeg - minden bizonnyal értelmet­len - haragjával kellett szembenéznie a törökszentmiklósi Fü­zes söröző tulajdonosának. Zárórakor ugyanis állítólag prob­lémák merültek fel a kiszolgálással kapcsolatban. A méltatlan­kodó, már kellőképp lerészegedett vendégsereget végül a rend­őröknek kellett megfékezniük. Éjjel tizenegy körül küldtek a tulajért, hogy a kocsmában ki­alakult zűrös helyzetben pró­báljon meg rendet teremteni. Ha igaz, a vita a kiszolgálás minőségén folyt. A zsúfolt he­lyen ordítozó emberek szószó­lója a megérkező tulajdonost az udvarra invitálva szorgalmazta: beszéljék meg a dolgot. Ami ezek után történt, azt csak a most induló vizsgálat tisztázhatja majd pontosan, a nyomozás elsődleges adatai azonban már most egy megle­hetősen veszélyes szituációra utalnak. A családi házból átala­kított söröző udvarán ugyanis nem csak a sértődött vendégek vezetője jelent meg, elkísérték őt cimborái is. 15-20 cigány férfi vette körül a tulajt, amikor a portán lévő házőrző kutyák - nyilván érezve a veszélyt - gazdájuk védelmére keltek. Vannak, akik szerint ettől sza­badultak el végleg az indulatok. A tulajt megütötték, és mi­után a földre került, meg is rug­dosták. Közben végre megér­keztek a rendőrök is, akik igye­keztek lefogni a 33 éves Fátyol Sándort, a legelszántabbnak tűnő vendéget. Az egyenruhá­sok jelenléte azonban - úgy tű­nik - nem hatott kellő erővel, ugyanis ismét verekedés tört ki. Fátyol felszólította a többieket, hozzanak segítséget, mert a sö­rözőbe menekült tulajt nem en­gedik ki élve az épületből. A zsaruk is jobbnak látták erősítést hívni. Addig azonban, míg szolnoki és tiszapüspöki kollégáik megérkeztek, az eszeveszett társaság kővel do­bálta és csúzlikkal kezdte lőni az épületet. A rendőrök végül hat embert állítottak elő a mik­­lósi kapitányságra, akik közül hármat gyanúsítottként hallgat­tak ki. A három, Fátyol veze­téknévre hallgató - egymással rokoni kapcsolatban álló - férfi ellen csoportos garázdaság mi­att indult eljárás. Az persze még tisztázásra vár, rajtuk kívül kik és milyen módon vettek részt a csetepatéban. így tehát nem kizárt, hogy bővülhet még a gyanúsítottak köre. Csökkent a foglalkoztatottak száma A Központi Statisztikai Hiva­tal augusztusban megjelent tá­jékoztató kiadványa a gazda­ság, a kultúra, a szociális ellá­tás, az életkörülmények terén bekövetkezett változások, il­letve a jelenlegi helyzet bemu­tatásával átfogó képet ad a megyéről. Ezúttal a lakosság életkörülményeiről közölt ada­tokból válogattunk. Ez év első felében 78,5 ezerre, mintegy négy százalékkal csök­kent a foglalkoztatottak száma. A csökkenés azonban nem volt egyenletes valamennyi ágazat­ban, volt, ahol növekedést re­gisztrált a statisztika, legnagyob mértékben az építőiparban, ahol a foglalkoztatottak száma 31 százalékkal növekedett. A leg­nagyobb csökkenés (14 száza­lék) a kereskedelemben, a közúti járművek és közszükségleti cik­kek javításában következett be. A havi bruttó átlagkereset a megyében 30 400 forint volt, egy év alatt 18 százalékkal nö4 vekedett. Az emelkedés a pénz­ügyi szektorban a legnagyobb, a legkisebb az egészségügyi és a szociális ellátás területén. A vizsgált időszakban hónap­ról hónapra csökkent a munka­nélküliek száma, június végén 26,3 ezer volt. Ez azonban leg­alábbis részben egy nyilvántar­tás-technikai változtatás ered­ménye volt, mivel ez év májusá­tól a munkanélküliek között már nem tartják számon a gyesen, gyeden lévőket és a sorkatonai szolgálatot teljesítőket. A mun­kanélküli-ráta így 13,4 száza­lékra csökkent, ezzel Jász- Nagykun-Szolnok a megyék „rangsorában” a hatodik, és jócskán meghaladja az országos átlagot, amely 10,1 százalék. A megyei átlag azonban je­lentős aránytalanságokat takar. A legnagyobb arányú a munka­­nélküliség a kunhegyesi és a ti­szafüredi körzetben, 23,9 illetve 21,8 százalék. A legkedvezőbb arányokról a szolnoki és a jász­berényi körzetben adhat számot a statisztika (10,4 és 7,9 száza­lék). Jászberényen és környékén tehát az országos átlagnál is jobb a foglalkoztatottság helyzete. A munkanélküli-segélyben, -járadékban részesülők száma az elmúlt fél évben 3,5 ezerrel (29 százalékkal) csökkent, az ellátás havi átlagos összege 11 600 fo­rint volt júniusban, 9 százalékkal nőtt hat hónap alatt. Jövedelem­­pótló támogatást az önkormány­zatok 14 900 személy részére ál­lapítottak meg. Április óta szá­muk csökkenőben van, ennek oka részben az önkormányzati források kimerülése. Arányuk a megyék közötti összehasonlítás­ban így is a legmagasabbak közé tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents