Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

1995. augusztus 11., péntek Városházi Napló 5. oldal Túl sok gyermek hal meg ahhoz, hogy tétlenül nézzem A Szolnok város Széchenyi városrészében található Cigány Szociális Központ ajtaján hetek óta nagy lakat lóg. Úgy tűnik, bezárták. Vezetője, Nagyné Mészáros Éva igazi „keljfeljancsi” módjára nem adta fel, új alapítványt hozott létre, amely Kék Sziget névre hallgat, s máris ismert és támogatásnak örvend.- Mit takar a Kék Sziget név, miért hozott létre új alapít­ványt? Mitől van az, hogy máris sokan Ön mögé álltak?- A Kék Sziget az anyák ott­honát jelenti. A gazdasági hely­zet folyamatos romlása, a sokat emlegetett szociális hálón tá­tongó lyuk nem teszi lehetővé a krízishelyzetbe került leány­anyák vagy kismamák intéz­ményi gondozását. Mint egész­ségügyi dolgozó, láttam és lá­tom ma is, hogy a krízishelyzet, a stressz nem mindig a jó meg­oldásokat hozza magával. Túl sok csecsemő hal meg ahhoz, hogy tétlenül nézzem.- Úgy gondolja, hogy egy fecske is csinálhat nyarat?- Azt gondolom, hogy szó sincs egy fecskéről. Az ország­ban már több helyen és többen felismerték, hogy itt az ideje a civil szerveződéseknek. Más­részt nem vagyok egyedül, a Cigány Szociális Központból két munkatársam is velem tar­tott, ezenkívül a kuratóriumban is olyan emberek vállaltak munkát, akik szívügyüknek te­kintik az alapítványt. Szeren­csére a város vezetői is öröm­mel fogadták a kezdeménye­zést, és példamutatóan mellénk álltak. Ezért nagy köszönettel és hálával tartozom mindenki­nek, aki csak erkölcsileg is tá­mogatja az ügyet. Azt hiszem, hogy a jó szándék már önma­gában dicséretes. Természete­sen nem elég. Kell hozzá még jócskán szakértelem és komoly tőke is. Keressük a további le­hetőségeket.- Ezek a lehetőségek meny­nyire adottak? Kinek van ma pénze jótékonykodni?- Itt nemcsak jótékonyko­dásról van szó, hiszen terveink szerint a kismamák elhelye­zése, ellátása nem lenne ingye­nes, minimális térítési díjat számolnánk fel. Szeretnénk be­indítani a varrodát - amely a város felé nyitott lenne -, la­kossági szolgáltatásokat végez­nénk. Terv ugyan, de be szeret­nénk indítani a babamegőrzőt, a babysitter-szolgálatot, a házi szociális gondozást. Ezek mind olyan feladatok, melyekre a vá­rosnak is szüksége van. Várha­tóan támogat bennünket a hol­land és a kanadai nagykövet­ség, már be is nyújtottuk hozzá­juk a pályázatunkat. Azt gondo­lom, hogy munkahelyteremtő lesz az alapítvány, s ez akkor már nem is jótékonykodás.- Kik és mikortól vehetik igénybe szolgáltatásaikat?- Erre még egy kicsit várni kell. Az irodánk már működik a saját lakásomon, ott már él és dolgozik az alapítvány. Elérhe­tők vagyunk a Malom út 16. ül. emelet 10. sz. alatt vagy az. 56/379-129-es telefonszámon. Minden egyes forintot nagy há­lával fogadunk, a 456-994-564- 006 számon a Budapest Bank szolnoki fiókjánál. Csabai Ágnes Többfázisú közművelődési stratégia Mint ismeretes, az önkormányzat Szolnok közművelődésének átfogó vizsgálatát határozta el, hogy e felmérés alapján straté­giát készítsen az elkövetkező évek tennivalóira. A vizsgálatot az időközben bekövetkezett változások tették szükségessé. Ennek lényeges eleme, hogy a ’ 80-as évek végén, a ’90-es évek elején a kulturális támoga­tás még biztosította a kiterjedt, sokrétű intézményrendszer működését, a kulturális kiadá­sok pedig megközelítően követ­ték az infláció mértékét. Napja­inkra átalakult a kulturális in­tézményrendszer költségvetési szerkezete, a fenntartás költ­sége megtöbbszöröződve egyre jobban elvonja a pénzt a szak­mai tevékenységtől. Az új követelmény: a gazda­sági megszorítások miatt olyan intézményrendszert, struktúrát kell kialakítani, amely megfelel a plurális demokráciák és piaci gazdaságok gyakorlatának, de megőrzi a hagyományokat, és a fejlesztésnek is teret ad. A kul­túra megmaradása érdekében elemezni kell a jelenlegi hely­zetet: mely intézmények ma­radjanak meg, milyen tarta­lommal, mitől lehet megválni, és milyen új formát hozzanak létre a jelenlegi költségvetési arányok figyelembevételével, célszerű felhasználásával. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az önkormányzat milyen szerepet vállaljon az intézményrendszer, a civil szervezetek és a gazda­sági szféra képviselői mellett. A felmérésre és a közműve­lődési stratégia dokumentumá­nak kidolgozására ütemterv ké­szült. Eszerint először az ön- kormányzati intézmények - Városi Művelődési Központ, Hild Viktor Városi Könyvtár és Napsugár Gyermekház - gaz­dasági hatékonyságának vizs­gálatára, gazdasági mutatóinak megismerésére, elemzésére ke­rül sor. Másodszor, az önkormány­zati és nem önkormányzati in­tézmények tevékenységét mé­rik fel, ekkor figyelembe veszik a lakossági igényekhez alkal­mazkodó közösségi művelődés, alkotás, ismeretterjesztés, álta­lános és szakmai képzés, vala­mint a művészeti tevékenység lehetőségeit. Ehhez az önkor­mányzati intézményeken túl a MÁV Járműjavító Művelődési Központ, MÁV Csomóponti Művelődési Központ, Ságvári Endre Művelődési Központ és a Helyőrségi Művelődési Ott­hon véleményét is kikérik. Harmadik feladatként a civil társadalom jellemzőit, igényeit, kiterjedését mérik fel, ezért va­lamennyi Szolnokon működő bejegyzett alapítványhoz, kör­höz, egyesülethez kérdőívet jut­tattak el. Negyedik teendő a technikai feltételek kérdései, illetve a művelődési tér biztosítása: az intézmények tárgyi feltételei­nek, esetleges összevonások­nak, bérleti jogviszony létesíté­sének, áttelepítéseknek a vizs­gálata, valamint ez utóbbiakkal összefüggő költségek meghatá­rozása. A stratégia elkészítésé­hez szükség lesz tisztában lenni a szolnoki közművelődés érté­keivel és érdekeivel, a város ér­tékpreferenciájával és a vele vagy ellene megjelenő hatá­sokkal (amatőr- és művészeti együttesek, rendezvények, fesz­tiválok, intézmények, civil szervezetek, értékteremtés, pi­acképesség, populáris kulturá­lis igények megvalósítása). Szeptemberben az elemzése­ket összegzik, kidolgozzák a közművelődési stratégia doku­mentumát, és összeállítják a megoldási módokat. A doku­mentumot októberben megis­merik és véleményezik az ön- kormányzat oktatási és kulturá­lis bizottságának tagjai, a köz- művelődési intézmények köz­alkalmazotti tanácsai, szak- szervezetei, a pártok helyi szer­vezetei, az önkormányzat kul­turális intézményei és a civil kulturális szervezetek képvise­lői. Novemberben folytatódik a véleménynyilvánítás külső szakértők bevonásával, majd ismét megvitatja az önkor­mányzat költségvetési, illetve oktatási és kulturális bizottsága. Utolsó fázisban a képviselő- testület tárgyalja meg a straté­giai tervet a novemberi ülésén, közgyűlési előterjesztés formá­jában. ősszel helyére kerül a kard és a kalap Ha a Kossuth-szobor üzenni tudna.. . A szolnoki Kossuth-szobor ügye egyesek számára talán lerágott csontnak tűnhet, ám sokak véleménye szerint nem az, nem lehet az, hiszen nemzeti történelmünk egyik kiemelkedő alakjának bronzba öntött, immár kard és kalap nélküli mását(?) nap mint nap meggyalázzák a róla elnevezett téren. Amit a szobor - mi mást tehetne? - sztoikus nyugalommal tűr. Nem úgy, mint a vá­ros polgárai, akik ezáltal is sértve érzik magukat. A Kő Pál szobrászművész al­kotta Kossuth-szobor már fel­állításakor is igen nagy vihart kavart a szolnokiak körében. A többség elutasította Kossuth apánk ilyen „kisgyerekként” való ábrázolását, s a mai napig sem tud megbékélni e szobor­ral. Szerintük Kossuth ennél szebb és nagyobb szobrot ér­demelt volna. Ám az önkor­mányzat csak addig tudott nyújtózkodni, amíg a takarója, azaz a költségvetése ért. Eny- nyire futotta. Kossuth bronzalakja sajnos elég sok stáción ment már ke­resztül. Naponta előtte me­gyek el, és szinte várom, hogy milyen meglepetést tartogat aznapra. Volt már a karjába, kezébe helyezve sokszor vi­rág, faág, bot, nyakában bom­bával fenyegető tábla, kalap­jában - amíg megvolt - pénz­érmék, kenyérdarab, lába kö­zött szatyor, üveg, talapzatán kinyitott esernyő („Esik eső karikára...”) - és egy időben rendszeresen gördeszkás fiata­lok használták pihenőhelyül a talapzatát. Úgy tűnik, a szob­rot senki nem veszi komolyan. Ezt végül a művész, Kő Pál is megsokallta, s levélben fordult a város polgármesteréhez, hogy helyezze át alkotását a városháza zárt udvarára, amíg nem találnak egy jobb megol­dást. A városházán Várhegyi Attila polgármester elmondta, hogy természetesen hozzájuk is érkeztek panaszok a szobor­ral kapcsolatban. Mint minden egyéb rongálást a városban - amely évente hárommillió fo­rintjába kerül az önkormány­zatnak ezt a szobrot is helyre fogják hozni, azaz visz- szakerül helyére az oly régóta hiányzó kard, illetve kalap az ősz folyamán. A pénzügyi gondokon túl azért csak ekkor, mivel most találtak olyan vál­lalkozót, aki ezt meg tudja csinálni. Kő Pál levelére a polgár- mester természetesen annak idején válaszolt, ám ahhoz ön- kormányzati döntés szüksé­ges, hogy a szobrot innen elhe­lyezzék. Véleménye szerint az nem járható út, hogy egy zárt helyre kerüljön át egy köztéri alkotás. A megoldást valószí­nűleg a Kossuth tér végleges rendezése hozhatja meg, ami­kor akár olyan döntés is szü­lethet, hogy egy másik Kos- suth-szobrot állítsanak fel, de a tervezők részéről az is fel­merülhet, hogy ide egyáltalán nem kell szobor. A polgármester hangsú­lyozta: nincs olyan műalkotás, amely mindenkinek tetszik. Az ideiglenes helyre felállított Kossuth-szobor eléggé frek­ventált helyen van ahhoz, Kard helyett kardvirág a karon fotó: b. s. hogy az emberek piszkálódá- sának céltáblája legyen. Vár­hegyi Attila szerint az egyes külföldi városokban már mű­ködő 24 órás, kamerás város­figyelő rendszerrel lehetne megoldani Szolnok kiemelt helyeinek (Kossuth-tér, Tisza- part) őrzését. * Mialatt a városházára igye­keztem, feltűnt egy hölgy, aki szatyorral a kezében a szobor előtt álldogált és elmélyülten nézegette. Mikor háromne­gyed óra múlva visszafelé mentem a városházáról a szer­kesztőségbe, a hölgy még mindig ott állt a szobor előtt, mereven összpontosítva Kos­suth alakjára. Nem akartam megzavarni elmélkedésében, pedig kíváncsi lettem volna rá, vajon éppen mit üzenhet neki a szobor... B. Gy. Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik: Káplár József Káplár József (56 éves) tős­gyökeres szolnoki. Huszonki­lenc éve lakik abban a válasz­tókerületben, amelyben ta­valy képviselőnek választot­ták. Területe a Szántó körút­tól északra eső rész a vasúttal bezárólag. Az önkormányzatban a szocia­lista képviselőcsoport vezető­jének, majd a Magyar Szocia­lista Párt szolnoki szervezeté­nek alelnökévé választották. Másik vezető funkcióját a TIT- nél tölti be, ugyanis a városi szervezet elnöke. A városban sokfelé ismert személyiség. Csak néhány évet töltött a váro­son kívül, amikor a pécsi tanár­képző főiskolán tanult. Mate- matika-fizika-testnevelés sza­kos. Élete, munkássága Szolnok­hoz kötődik. A helybeliek előtt élete nyitott könyv. Zömében általános iskolában tanított, de egy évet eltöltött a repülőmű­szaki főiskolán is. Tizenkét évig dolgozott ezután az állam- igazgatásban. Öt évig ő vezette a város oktatási, művelődési osztályát. Munkássága egybe­esett a város fennállásának 900. évfordulójával. Ezt követően 15 éven keresztül volt iskola- igazgató az Újvárosi Általános Iskolában. Jelenleg az Eötvös József Általános Iskola veze­tője. Igazi művészeti ínyenc, sze­reti a jó kiállításokat, a jó szín­házat, darabokat, igazi zenei csemegéket, hangversenyeket. Ezen a téren „elkényeztetett”. Nagyon szívesen emlékszik vissza arra az időszakra, amikor a Szigligeti Színházban Schwajda György volt a drama­turg és az igazgató. 17 évig kosárlabdázott. A másodosztályig jutott el. Azért vitte „csak” ennyire, mert a fő­iskolán rá is szükség volt, nem engedték magasabb osztályú klubba. Az aktív testmozgás után öt évig volt a Szolnoki MTE edzője. Edzői munkás­sága alatt a „lányokkal” egy második helyet szerzett és egy bajnokságot nyert az NB II. ke­leti csoportjában. Ezen évek alatt (is) sok barátot szerzett. Ezután még öt évig játékveze­tőként is közreműködött ked­venc sportjában. A mai helyzetről azt vallja, hogy ez a választási ciklus jó­val nehezebbnek ígérkezik, mint az előző volt. A város költségvetése például 600 mil­lióval kevesebb, mint a tavalyi. Képviselőcsoportjával arra tö­rekedett, hogy a város műkö­dőképességét megőrizzék. Olyan helyzetet igyekeztek teremteni, ami a későbbiekben kedvező irányt vehet a város számára. Ilyen a vízmű koncesszióba adása, illetve a város új for­galmi rendjének kialakítása, ami a Szántó körút hiányzó ré­szének megépítésével jár. Ez pedig már szűkebb hazája, hi­szen választókerülete. Élete összeforrt a Szolnoki Művészteleppel Otven éve hunyt el nagy nemzeti festőnk Fenyes Adolf (1867-1945) XX. századi modern festészetét Hermán Lipót újromantikus művészetnek nevezte a Pesti Napló egyik 1936. évi novemberi lapszámában. A szolnoki életképek, tájak nemegyszer ihlették alkotásra, miután hosszú hónapokat töltött évente a Szolnoki Művésztelepen. Kecskeméten született, 1867- ben. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdi, ahol le is te­lepszik. Mesterei: Székely Ber­talan, Max Thedy (Weimar- ban), Bouguerau (Párizsban) és Benczúr. Már 32 éves, amikor 1899- ben, életében először Szolnokra jön. Kötődése a városhoz szinte halálának évéig, 1945-ig tart. Alföldi életképeket, tájképeket fest, falusi utcákat, csendéletet, majd tanyákat, templomokat, kastélyinteriőröket. A Szolnoki Újság 1933-ban ezt írja: „Fé­nyes Adolf szinte matematikai pontossággal érkezik váro­sunkba, s távozik innen. A mű­vésztelepre való bevonulása a kezdődő nyarat, távozása a be­köszöntő őszt jelenti. A legna­gyobb tanítómesterek egyike, legjelentősebb alakja a telep­nek, festőgenerációk ízlése ne- mesbedett, technikája tökéle- tesbedett az ő irányítása mel­lett.” Zárkózott, humanista mű­veltségű, bölcs - e jelzőkkel il­letik a visszaemlékezők. A szá­zad eleji kis- és nagypolgárok emberábrázolását szatirikus igazmondással, megalkuvás nélkül végzi. A fővárosi gettóban elszen­vedett gyötrelmek nem sokkal Budapest ostroma után a ha­lálba űzik ’45 tavaszán. Találja ki! Július 20-án megjelent Ta­lálja ki! rejtvényünk megfej­tésének - a kép a Tisza Szálló homlokzati erkélyét ábrázolta - nyertes megfejtői: Csordás Józsefné Szolnok, Kassai u. 42., Rőszer Tamás Török- szentmiklós, Kossuth út 123. IV/50., Kokovay András Szolnok, Kossuth L. u. 3. Mai feladványunk megfej­tését augusztus 19-ig várjuk. Címünk változatlan: Új Néplap Szolnok, Kos­suth tér 1. A borítékra írják rá: „Találja ki!”

Next

/
Thumbnails
Contents