Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-11 / 187. szám
1995. augusztus 11., péntek Városházi Napló 5. oldal Túl sok gyermek hal meg ahhoz, hogy tétlenül nézzem A Szolnok város Széchenyi városrészében található Cigány Szociális Központ ajtaján hetek óta nagy lakat lóg. Úgy tűnik, bezárták. Vezetője, Nagyné Mészáros Éva igazi „keljfeljancsi” módjára nem adta fel, új alapítványt hozott létre, amely Kék Sziget névre hallgat, s máris ismert és támogatásnak örvend.- Mit takar a Kék Sziget név, miért hozott létre új alapítványt? Mitől van az, hogy máris sokan Ön mögé álltak?- A Kék Sziget az anyák otthonát jelenti. A gazdasági helyzet folyamatos romlása, a sokat emlegetett szociális hálón tátongó lyuk nem teszi lehetővé a krízishelyzetbe került leányanyák vagy kismamák intézményi gondozását. Mint egészségügyi dolgozó, láttam és látom ma is, hogy a krízishelyzet, a stressz nem mindig a jó megoldásokat hozza magával. Túl sok csecsemő hal meg ahhoz, hogy tétlenül nézzem.- Úgy gondolja, hogy egy fecske is csinálhat nyarat?- Azt gondolom, hogy szó sincs egy fecskéről. Az országban már több helyen és többen felismerték, hogy itt az ideje a civil szerveződéseknek. Másrészt nem vagyok egyedül, a Cigány Szociális Központból két munkatársam is velem tartott, ezenkívül a kuratóriumban is olyan emberek vállaltak munkát, akik szívügyüknek tekintik az alapítványt. Szerencsére a város vezetői is örömmel fogadták a kezdeményezést, és példamutatóan mellénk álltak. Ezért nagy köszönettel és hálával tartozom mindenkinek, aki csak erkölcsileg is támogatja az ügyet. Azt hiszem, hogy a jó szándék már önmagában dicséretes. Természetesen nem elég. Kell hozzá még jócskán szakértelem és komoly tőke is. Keressük a további lehetőségeket.- Ezek a lehetőségek menynyire adottak? Kinek van ma pénze jótékonykodni?- Itt nemcsak jótékonykodásról van szó, hiszen terveink szerint a kismamák elhelyezése, ellátása nem lenne ingyenes, minimális térítési díjat számolnánk fel. Szeretnénk beindítani a varrodát - amely a város felé nyitott lenne -, lakossági szolgáltatásokat végeznénk. Terv ugyan, de be szeretnénk indítani a babamegőrzőt, a babysitter-szolgálatot, a házi szociális gondozást. Ezek mind olyan feladatok, melyekre a városnak is szüksége van. Várhatóan támogat bennünket a holland és a kanadai nagykövetség, már be is nyújtottuk hozzájuk a pályázatunkat. Azt gondolom, hogy munkahelyteremtő lesz az alapítvány, s ez akkor már nem is jótékonykodás.- Kik és mikortól vehetik igénybe szolgáltatásaikat?- Erre még egy kicsit várni kell. Az irodánk már működik a saját lakásomon, ott már él és dolgozik az alapítvány. Elérhetők vagyunk a Malom út 16. ül. emelet 10. sz. alatt vagy az. 56/379-129-es telefonszámon. Minden egyes forintot nagy hálával fogadunk, a 456-994-564- 006 számon a Budapest Bank szolnoki fiókjánál. Csabai Ágnes Többfázisú közművelődési stratégia Mint ismeretes, az önkormányzat Szolnok közművelődésének átfogó vizsgálatát határozta el, hogy e felmérés alapján stratégiát készítsen az elkövetkező évek tennivalóira. A vizsgálatot az időközben bekövetkezett változások tették szükségessé. Ennek lényeges eleme, hogy a ’ 80-as évek végén, a ’90-es évek elején a kulturális támogatás még biztosította a kiterjedt, sokrétű intézményrendszer működését, a kulturális kiadások pedig megközelítően követték az infláció mértékét. Napjainkra átalakult a kulturális intézményrendszer költségvetési szerkezete, a fenntartás költsége megtöbbszöröződve egyre jobban elvonja a pénzt a szakmai tevékenységtől. Az új követelmény: a gazdasági megszorítások miatt olyan intézményrendszert, struktúrát kell kialakítani, amely megfelel a plurális demokráciák és piaci gazdaságok gyakorlatának, de megőrzi a hagyományokat, és a fejlesztésnek is teret ad. A kultúra megmaradása érdekében elemezni kell a jelenlegi helyzetet: mely intézmények maradjanak meg, milyen tartalommal, mitől lehet megválni, és milyen új formát hozzanak létre a jelenlegi költségvetési arányok figyelembevételével, célszerű felhasználásával. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az önkormányzat milyen szerepet vállaljon az intézményrendszer, a civil szervezetek és a gazdasági szféra képviselői mellett. A felmérésre és a közművelődési stratégia dokumentumának kidolgozására ütemterv készült. Eszerint először az ön- kormányzati intézmények - Városi Művelődési Központ, Hild Viktor Városi Könyvtár és Napsugár Gyermekház - gazdasági hatékonyságának vizsgálatára, gazdasági mutatóinak megismerésére, elemzésére kerül sor. Másodszor, az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények tevékenységét mérik fel, ekkor figyelembe veszik a lakossági igényekhez alkalmazkodó közösségi művelődés, alkotás, ismeretterjesztés, általános és szakmai képzés, valamint a művészeti tevékenység lehetőségeit. Ehhez az önkormányzati intézményeken túl a MÁV Járműjavító Művelődési Központ, MÁV Csomóponti Művelődési Központ, Ságvári Endre Művelődési Központ és a Helyőrségi Művelődési Otthon véleményét is kikérik. Harmadik feladatként a civil társadalom jellemzőit, igényeit, kiterjedését mérik fel, ezért valamennyi Szolnokon működő bejegyzett alapítványhoz, körhöz, egyesülethez kérdőívet juttattak el. Negyedik teendő a technikai feltételek kérdései, illetve a művelődési tér biztosítása: az intézmények tárgyi feltételeinek, esetleges összevonásoknak, bérleti jogviszony létesítésének, áttelepítéseknek a vizsgálata, valamint ez utóbbiakkal összefüggő költségek meghatározása. A stratégia elkészítéséhez szükség lesz tisztában lenni a szolnoki közművelődés értékeivel és érdekeivel, a város értékpreferenciájával és a vele vagy ellene megjelenő hatásokkal (amatőr- és művészeti együttesek, rendezvények, fesztiválok, intézmények, civil szervezetek, értékteremtés, piacképesség, populáris kulturális igények megvalósítása). Szeptemberben az elemzéseket összegzik, kidolgozzák a közművelődési stratégia dokumentumát, és összeállítják a megoldási módokat. A dokumentumot októberben megismerik és véleményezik az ön- kormányzat oktatási és kulturális bizottságának tagjai, a köz- művelődési intézmények közalkalmazotti tanácsai, szak- szervezetei, a pártok helyi szervezetei, az önkormányzat kulturális intézményei és a civil kulturális szervezetek képviselői. Novemberben folytatódik a véleménynyilvánítás külső szakértők bevonásával, majd ismét megvitatja az önkormányzat költségvetési, illetve oktatási és kulturális bizottsága. Utolsó fázisban a képviselő- testület tárgyalja meg a stratégiai tervet a novemberi ülésén, közgyűlési előterjesztés formájában. ősszel helyére kerül a kard és a kalap Ha a Kossuth-szobor üzenni tudna.. . A szolnoki Kossuth-szobor ügye egyesek számára talán lerágott csontnak tűnhet, ám sokak véleménye szerint nem az, nem lehet az, hiszen nemzeti történelmünk egyik kiemelkedő alakjának bronzba öntött, immár kard és kalap nélküli mását(?) nap mint nap meggyalázzák a róla elnevezett téren. Amit a szobor - mi mást tehetne? - sztoikus nyugalommal tűr. Nem úgy, mint a város polgárai, akik ezáltal is sértve érzik magukat. A Kő Pál szobrászművész alkotta Kossuth-szobor már felállításakor is igen nagy vihart kavart a szolnokiak körében. A többség elutasította Kossuth apánk ilyen „kisgyerekként” való ábrázolását, s a mai napig sem tud megbékélni e szoborral. Szerintük Kossuth ennél szebb és nagyobb szobrot érdemelt volna. Ám az önkormányzat csak addig tudott nyújtózkodni, amíg a takarója, azaz a költségvetése ért. Eny- nyire futotta. Kossuth bronzalakja sajnos elég sok stáción ment már keresztül. Naponta előtte megyek el, és szinte várom, hogy milyen meglepetést tartogat aznapra. Volt már a karjába, kezébe helyezve sokszor virág, faág, bot, nyakában bombával fenyegető tábla, kalapjában - amíg megvolt - pénzérmék, kenyérdarab, lába között szatyor, üveg, talapzatán kinyitott esernyő („Esik eső karikára...”) - és egy időben rendszeresen gördeszkás fiatalok használták pihenőhelyül a talapzatát. Úgy tűnik, a szobrot senki nem veszi komolyan. Ezt végül a művész, Kő Pál is megsokallta, s levélben fordult a város polgármesteréhez, hogy helyezze át alkotását a városháza zárt udvarára, amíg nem találnak egy jobb megoldást. A városházán Várhegyi Attila polgármester elmondta, hogy természetesen hozzájuk is érkeztek panaszok a szoborral kapcsolatban. Mint minden egyéb rongálást a városban - amely évente hárommillió forintjába kerül az önkormányzatnak ezt a szobrot is helyre fogják hozni, azaz visz- szakerül helyére az oly régóta hiányzó kard, illetve kalap az ősz folyamán. A pénzügyi gondokon túl azért csak ekkor, mivel most találtak olyan vállalkozót, aki ezt meg tudja csinálni. Kő Pál levelére a polgár- mester természetesen annak idején válaszolt, ám ahhoz ön- kormányzati döntés szükséges, hogy a szobrot innen elhelyezzék. Véleménye szerint az nem járható út, hogy egy zárt helyre kerüljön át egy köztéri alkotás. A megoldást valószínűleg a Kossuth tér végleges rendezése hozhatja meg, amikor akár olyan döntés is születhet, hogy egy másik Kos- suth-szobrot állítsanak fel, de a tervezők részéről az is felmerülhet, hogy ide egyáltalán nem kell szobor. A polgármester hangsúlyozta: nincs olyan műalkotás, amely mindenkinek tetszik. Az ideiglenes helyre felállított Kossuth-szobor eléggé frekventált helyen van ahhoz, Kard helyett kardvirág a karon fotó: b. s. hogy az emberek piszkálódá- sának céltáblája legyen. Várhegyi Attila szerint az egyes külföldi városokban már működő 24 órás, kamerás városfigyelő rendszerrel lehetne megoldani Szolnok kiemelt helyeinek (Kossuth-tér, Tisza- part) őrzését. * Mialatt a városházára igyekeztem, feltűnt egy hölgy, aki szatyorral a kezében a szobor előtt álldogált és elmélyülten nézegette. Mikor háromnegyed óra múlva visszafelé mentem a városházáról a szerkesztőségbe, a hölgy még mindig ott állt a szobor előtt, mereven összpontosítva Kossuth alakjára. Nem akartam megzavarni elmélkedésében, pedig kíváncsi lettem volna rá, vajon éppen mit üzenhet neki a szobor... B. Gy. Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik: Káplár József Káplár József (56 éves) tősgyökeres szolnoki. Huszonkilenc éve lakik abban a választókerületben, amelyben tavaly képviselőnek választották. Területe a Szántó körúttól északra eső rész a vasúttal bezárólag. Az önkormányzatban a szocialista képviselőcsoport vezetőjének, majd a Magyar Szocialista Párt szolnoki szervezetének alelnökévé választották. Másik vezető funkcióját a TIT- nél tölti be, ugyanis a városi szervezet elnöke. A városban sokfelé ismert személyiség. Csak néhány évet töltött a városon kívül, amikor a pécsi tanárképző főiskolán tanult. Mate- matika-fizika-testnevelés szakos. Élete, munkássága Szolnokhoz kötődik. A helybeliek előtt élete nyitott könyv. Zömében általános iskolában tanított, de egy évet eltöltött a repülőműszaki főiskolán is. Tizenkét évig dolgozott ezután az állam- igazgatásban. Öt évig ő vezette a város oktatási, művelődési osztályát. Munkássága egybeesett a város fennállásának 900. évfordulójával. Ezt követően 15 éven keresztül volt iskola- igazgató az Újvárosi Általános Iskolában. Jelenleg az Eötvös József Általános Iskola vezetője. Igazi művészeti ínyenc, szereti a jó kiállításokat, a jó színházat, darabokat, igazi zenei csemegéket, hangversenyeket. Ezen a téren „elkényeztetett”. Nagyon szívesen emlékszik vissza arra az időszakra, amikor a Szigligeti Színházban Schwajda György volt a dramaturg és az igazgató. 17 évig kosárlabdázott. A másodosztályig jutott el. Azért vitte „csak” ennyire, mert a főiskolán rá is szükség volt, nem engedték magasabb osztályú klubba. Az aktív testmozgás után öt évig volt a Szolnoki MTE edzője. Edzői munkássága alatt a „lányokkal” egy második helyet szerzett és egy bajnokságot nyert az NB II. keleti csoportjában. Ezen évek alatt (is) sok barátot szerzett. Ezután még öt évig játékvezetőként is közreműködött kedvenc sportjában. A mai helyzetről azt vallja, hogy ez a választási ciklus jóval nehezebbnek ígérkezik, mint az előző volt. A város költségvetése például 600 millióval kevesebb, mint a tavalyi. Képviselőcsoportjával arra törekedett, hogy a város működőképességét megőrizzék. Olyan helyzetet igyekeztek teremteni, ami a későbbiekben kedvező irányt vehet a város számára. Ilyen a vízmű koncesszióba adása, illetve a város új forgalmi rendjének kialakítása, ami a Szántó körút hiányzó részének megépítésével jár. Ez pedig már szűkebb hazája, hiszen választókerülete. Élete összeforrt a Szolnoki Művészteleppel Otven éve hunyt el nagy nemzeti festőnk Fenyes Adolf (1867-1945) XX. századi modern festészetét Hermán Lipót újromantikus művészetnek nevezte a Pesti Napló egyik 1936. évi novemberi lapszámában. A szolnoki életképek, tájak nemegyszer ihlették alkotásra, miután hosszú hónapokat töltött évente a Szolnoki Művésztelepen. Kecskeméten született, 1867- ben. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdi, ahol le is telepszik. Mesterei: Székely Bertalan, Max Thedy (Weimar- ban), Bouguerau (Párizsban) és Benczúr. Már 32 éves, amikor 1899- ben, életében először Szolnokra jön. Kötődése a városhoz szinte halálának évéig, 1945-ig tart. Alföldi életképeket, tájképeket fest, falusi utcákat, csendéletet, majd tanyákat, templomokat, kastélyinteriőröket. A Szolnoki Újság 1933-ban ezt írja: „Fényes Adolf szinte matematikai pontossággal érkezik városunkba, s távozik innen. A művésztelepre való bevonulása a kezdődő nyarat, távozása a beköszöntő őszt jelenti. A legnagyobb tanítómesterek egyike, legjelentősebb alakja a telepnek, festőgenerációk ízlése ne- mesbedett, technikája tökéle- tesbedett az ő irányítása mellett.” Zárkózott, humanista műveltségű, bölcs - e jelzőkkel illetik a visszaemlékezők. A század eleji kis- és nagypolgárok emberábrázolását szatirikus igazmondással, megalkuvás nélkül végzi. A fővárosi gettóban elszenvedett gyötrelmek nem sokkal Budapest ostroma után a halálba űzik ’45 tavaszán. Találja ki! Július 20-án megjelent Találja ki! rejtvényünk megfejtésének - a kép a Tisza Szálló homlokzati erkélyét ábrázolta - nyertes megfejtői: Csordás Józsefné Szolnok, Kassai u. 42., Rőszer Tamás Török- szentmiklós, Kossuth út 123. IV/50., Kokovay András Szolnok, Kossuth L. u. 3. Mai feladványunk megfejtését augusztus 19-ig várjuk. Címünk változatlan: Új Néplap Szolnok, Kossuth tér 1. A borítékra írják rá: „Találja ki!”
