Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-11 / 187. szám
1995. augusztus 11., péntek Megyei Körkép 3. oldal Befejezéséhez közeledik a bronzkori település feltárása Túrkevén „Lakásviszonyok” évezredekkel ezelőtt Túrkeve határában, átmenve a Ballai-hídon az egykori Ballai Állami Gazdaság központja felé, búza- és napraforgótáblák karjában egy érdekes kiemelkedés ötlik az arra járó szemébe. Közelebb haladva a gyomai földúton, egy akácosokkal körülvett halom, a környék legmagasabb, 8 méter magas „dombja”, Terehalom tárul elénk. Mostanában az itt folyó ásatás érdekessége vonzza a túrázni, kerékpározni vágyókat. 1985 óta 1991 kivételével Csá- nyi Marietta és Tárnoki Judit, a szolnoki Damjanich Múzeum munkatársai minden nyaruk egy részét itt töltötték, a halomfeltárással. Jelenleg befejezéséhez közeledik a tíz éve tartó kutatómunka. Ez a halom nem kunhalom, mely a vidékre oly jellemző rézkori temetkezési hely. Ez a kiemelkedés a formája alapján is látható, többrétegű település. A Boroszló-ér mentén, egy ártéri magas ponton, egy árvízmentes területen vertek tanyát a legelső megtelepülök, egy eleve létező kiemelkedésre. A szakemberek egy kb. 20 házból álló bronzkori települést, egy úgynevezett teli telepet ismertek meg az ásatás során, ahol házanként 10-15 ember lakhatott. A szelvény sárga rétegei mutatják az emberöltők egymásra települését. Jelenleg a legelső megtelepültek által létrehozott utcák, házak feltárása folyik. Megállapításuk szerint kétszáz éven át alig változott a házak, utcák helye. Szorosan állnak egymás mellett a 6-12 méter hosszú házak, szinte összeérnek. Az utca szélessége 1 méter sincs, szűk, sötét sikátor lehetett. Döngölt, agyagpadEgy réteg - egy emberöltő jós, föld fölé épített patics, felmenő falú házakban laktak, melyeknek cölöpök tartották a tetejét, ami nádból készült. Az Ónix Center Szolnok féldrágaköve Míg készült, mindenki arra volt kíváncsi, vajon mi lesz belőle. A magas, négyszintes épület végül is Szolnok egyik legszebb üzletháza lett. Figyelmet felkeltő hatalmas kirakataival, hangulatos színével. Nem lehet el sem téveszteni, hiszen a városközpontban található, a buszpályaudvar mellett. Neve Ónix Center. A bevásárlócentrum a napokban nyílt meg. Ha nem tudnák: az ónix egyébként féldrágakövet jelent. Az Ónix Center amiatt is különleges, hogy a Külkereskedelmi Bank finanszírozásában épült, japán hitelből. Az építtető és üzemeltető a Priméra Bt. Az Ónix alapterülete szintenként 289 négyzet- méter. Sokféle áru megtalálható a centerben, amelynek helyeit vállalkozók Igényes holmikkal várják a vásárlókat minden üzletben bérlik. Kapható itt függöny, lakásvilágítási eszközök, berendezések, könyv, hírlap, papír-írószer, cipő, gyermek-, női és A karcsú, tetszetős épületről már az utcáról látszik, hogy benne üzletek találhatók férfidivatáru, bőrdíszmű. A földszinten hangulatos snackbárban lehet feltöltődni. Lesz egy órás is, valamint sportruházatot árusító üzlet. Később, úgy két hét múlva tervez nyitni egy CD-árus, valamint lehet, hogy lesz a világhíres márkának, a Benettonnak is boltja, de ahhoz még igen sok feltételnek kell teljesülnie. Ennek kérdése fél éven belül eldől. Az épület alatt, a pincében - ha a tervek valóra válnak, két hónap múlva — korszerű fitnessklubot alakít ki egy fővárosi cég. A legfelső, harmadik, negyedik szinten irodák lesznek. Az Onixben levő üzletek kilenc órától fél hétig vannak nyitva hétköznap, míg szombaton kilenctől egyig. Hogy miért nagy máris a forgalom a centerben? Mert jó és változatos az árukészlet, a sok üzlettel széles körű a profil. T. A. Fotók: Mészáros FOTÓ: PÓLYA PÁL A jövő nyáron - ha az anyagi lehetőségek is engedik - szeretnék az egész telepet a második szintig feltárni, -bordácsGazdacsere A jászberényi gazdakör jó barátságot alakított ki a sepsiszentgyörgyi gazdákkal. A jász világtalálkozóra is várták őket. Augusztus első napjaiban látogattak ide az erdélyiek, s részt vettek a kulturális rendezvényeken. A jászberényi gazdakör augusztus 29-én és 30-án Ausztriába utazik tapasztalatgyűjtésre. Burgenlandi gazdákhoz látogatnak majd el. Látlelet Kitaszítani a különbözőt Még akkor is a legegyszerűbb, ha a legrafináltabb okokat kell megtalálni először a megbélyegzéshez, az elutasításhoz, végül pedig a kiközösítéshez. Vagy éppen ellenkezőleg, elég csupán egyetlen érvet felhozni ahhoz, hogy valaki különbözősége miatt jusson el a kitaszítottságig. Mert esetleg más a bőrszíne, mások az értékítéletei, s nem képes elfogadni a megalkuváson és erőszakosságon alapuló társadalmi viszonyok törvényeit. Legcsekélyebb erőfeszítéseket sem téve arra, hogy mindent úgy fogadjon el, ahogyan a többség. Ezért sem olvad bele a szürkeségbe, de nem is rejtőzködik, hanem vállalja a különállását. Csakhogy éppen ezzel a magatartással válik a támadások célpontjává. Akár attól is függetlenül, hogy ki miben különbözik. Ha bárki is dologtalanul tengeti életét, ebből még nem lehet arra következtetni, hogy örömmel tölti el. A létfenntartás kényszere miatt sem, de még inkább azért, mert minduntalan érzékelheti a kiközösítés nyílt vagy lappangó veszélyeit. Bármikor felelősségre vonható, és bármikor okot adhat arra, hogy a többség bűnbakot lásson benne. így előbb-utóbb védtelenségét lepleznie kell, olykor erőszakosan is. Talán azért sem véletlen, hogy a telje- sítményelvűség és a teljesítménynélküliség kísértetiesen hasonló erkölcsi megítélés alá esnek. Mert vannak, akik úgy gondolják, mindegy, mibe kezdenek, csak teljes erőbedobással csinálják. De minél inkább ennek vágya hajtja őket, annál világosabban tapasztalhatják, hogy a látszólagos mértékfelettiség, a függetlenség és mozgalmasság mindenben, alapjában véve csak az agresszív önigazolás kényszereit erősítik. Alighogy megteremtődik a valódi vagy illuzórikus teljesítményen alapuló különbözőség megnyugtató állapota, .újra és újra szembesülniük kell a peremre sodródás esélyével. De legalább ez többletélményt jelent azokhoz képest, akik tehetetlenségükben élik át különbözőségüket, s akikkel bármit meg lehet tenni. Ha nem így lenne, nyilván elvétve fordulnának elő olyan köznapi példák, melyekből arra következtethetünk, hogy a különbözőségnek kézzelfoghatóan eltérőek a következményei. Annak ellenére is, ha a mai világ felelőtlenségében rejtezik valami nagyszabású erőszakosság. Méghozzá abból a szempontból, hogy bár - konkrét példával élve - a milliomos vállalkozóknak is számolniuk kell a megbélyegzéssel vagy az elutasítással, de mégis sokkal védettebbek azoknál, akiknek a cselekvés szabadságát az önfenntartás kényszerei határozzák meg. Alighanem éppen az utóbbiak gyarapítják a kitaszítottak körét, akik másságukat végérvényesen elveszítették. A sajnálat vagy a megvetés világában élve viszont életük előzményei egyre kevésbé fontosak. Kerékgyártó T. István Egyéves a Cervinus Rádió Hidat vert Szarvas és Mezőtúr között A megyehatárok csupán névleges válaszfalak A Hármas-Körösön átívelő valódi hídra még sokat kell várni Mezőtúr és Szarvas között, ám úgy tűnik, a két szomszéd város az utóbbi hónapokban közelebb került egymáshoz, mint valaha. A Körös békési oldaláról ugyanis éjjel-nappal szól a Cervinus Rádió, amit előszeretettel hallgatnak megyénkben is, mindenekelőtt Mezőtúron, Öcsödön és Pusztabánrévén. Ennek kapcsán kérdeztük Szenes Jánost, az alapítók egyikét, a csaknem harmincfős stáb irányítóját.- Pontosan augusztus 18-án, Dona-napkor lesz egy éve, hogy 6.01-kor így köszönthettem a hallgatókat: - Jó reggelt, Szarvas, jó reggelt, Mezőtúr! - emlékezik vissza a felelős szerkesztő 1994 nyarára. - Egyébként - teszi hozzá - a rádió ötlete, ennél régebben született. Dankó Ervinnel, a cég ügyvezetőjével évekkel ezelőtt elkezdtük járni a hivatalokat, hogy bármilyen formában is, de szóljunk az itt élőkhöz.- Miért éppen Mezőtúr lett Szarvason kívül a legfőbb hídfőállás? Reggeli lapszemle: a felelős szerkesztő az Űj Néplappal- Ma sem tudom, milyen szerencsés pillanatban jöttünk ide, de a város lakóival, az ön- kormányzattal s intézményeivel végtelen korrekt kapcsolatot építettünk ki. Köszönet ezért Mezőtúrnak. Sokszor hihetetlennek tűnik, de még nem tudtunk olyat kérni, amit az itt élők ne teljesítettek volna.-Hogyan tovább?- A magam részéről tovább szeretném építeni Szarvas és környéke kapcsolatait. A rádió első percétől hittem abban, hogy a megyehatárok csak névleges válaszfalak. Nekünk ott kell szólni az emberekhez, ahol tudunk adni valamit. Ezért a továbblépés érdekében legkésőbb szeptemberben helyi szerkesztőséget nyitunk Mezőtúron, később talán másutt is.- Sokszor elkoptatták már azt a szlogent, hogy a Körös nem elválaszt, hanem összeköt. Mi ezt valljuk a mindennapi munkánkban és tesszük is a műsorokban reggeltől estig. Ez a jövő... L. Z. Hiányzik a lengyel piac Miklóson Olvasói levélben kifogásolták Törökszentmiklóson a „lengyel piac” megszüntetését. A polgármesteri hivatalból is érkezett információ lapunkhoz ezzel kapcsolatban. Az olvasói levélre reagálva a város jegyzője, dr. Varga Imre a következőket mondta el:- Július elsejétől a 35/1995-ös kormányrendelet tiltotta meg, hogy magyarországi piacon külföldi személyek árusítsanak. Törökszentmiklóson ezt a jogszabályt hajtottuk végre, ami egyébként nem a polgár- mester, hanem a jegyző hatásköre.- A lakosok talán azért sérelmezték, mert úgy tudják, hogy más városokban megengedték.- A jegyzőnek államigazgatási feladatokat is el kell látnia, a jogszabályokat nem lehet a saját belátásunk szerint értelmezni. Ez. a kormányrendelet az ilyen jellegű feketegazdaság felszámolását tűzte ki célul. A külföldi árus ugyanis úgy árult a „lengyel piacon”, hogy nem fizetett áfát, tb-járulékot, személyi jövedelemadót. így könnyű olcsónak lenni. Abba is bele lehet gondolni, hogy a magyar kereskedők jelentős része küzd a megélhetésért.- Az emberek, gondolom, az olcsó vásárlási lehetőséget látták a „lengyelpiacban”.- Végül is maga a piac Törökszentmiklóson sem szűnt meg.- Lehet, hogy én laikus vagyok, de piaci napokon most is szinte ugyanazokat a külföldi árukat látom, mint korábban. Annak idején szó volt arról, hogy a külföldiek esetleg magyar árusnak adják át a portékát.- Lehet, hogy itt is megtörtént ez. Tény, hogy jóval kevesebben árulnak most a piacon, mint azelőtt. Az is lehet, hogy most már magyar árusok árulják ugyanazokat az árukat, de nyilván 20-30 százalékkal drágábban. A rendeletnek nem az volt a célja, hogy bezárjuk a piacot - mint ahogy ez is nem is történt meg nálunk hanem az, hogy a külföldiek is a legális vállalkozókkal azonos feltételek mellett áruljanak. -pTábor cukorbeteg gyerekeknek Az újszegedi Diabetes Gyerekeket Támogató Egyesület és a Hetényi kórház gyermek-cukorbeteggondozója által szervezett táborban negyvenhét gyerek (15 felnőtt kísérővel) üdül a Tiszaligetben. Szolnokon ez az első olyan tábor, amelyet a cukorbeteg gyerekeknek rendeztek. Beatrix, Edit, Anita és Zsuzsanna Szolnok megyéből érkeztek. Azt mondják, máskor is szívesen eljönnének ilyen táborba, mert:- Itt mindig van valamilyen érdekes program.- Az a jó, hogy itt olyan sok gyerek van...- Barátokat találtunk itt magunknak. Olyan gyerekeket, akiket ismerünk már a gondozóból. De ott nem tudunk ösz- szebarátkozni, mert olyan ciki odamenni valakihez... Az új szegedieknek ez a 13. táboruk. Korábban a diabéteszgondozó szervezte, 1991 óta az egyesület. Dr. Román Ferenc, táborvezető:- Egy ilyen táborban a gyerekek találkoznak hasonló társaikkal. Amíg egy osztályközösségben például, mondjuk egy cukorbeteg gyerek van, és ott neki egyedül kell megbirkóznia ezzel a problémával, itt, a táborban rájönnek, hogy nincsenek egyedül. Ez a felismerés oldja a pszichés stresszt. Ugyanakkor az is a célunk, hogy önállóságra szoktassuk ezeket a gyerekeket, akik túlzottan kötődnek az édesanyjukhoz: ugyanis ő figyel a diétájukra, ő adja be az injekciót. Itt megtanulják a gyerekek azt is, hogyan segítsenek magukon, társukon, ha baj van. Dr. Retkes Tamás, a szolnoki gyermek-diabéteszgon- dozó vezetője:- A gyerekek sokat szenvednek attól a gondolattól, hogy miért éppen ők betegek. Itt a táborban, nagyon nagy könnyebbséget jelent a felismerés, hogy nincsenek egyedül. Ez a betegség a szülőket is nagyon megviseli, még jobban féltik a gyereket, és nem merik elengedni például az osztálykirándulásra, és ezzel akaratlanul is még jobban megbélyegzik. A táborban az a szerencsés, hogy feloldódnak ezek a felszültségek. P. É.
