Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

1995. augusztus 8., kedd Hazai Tükör 3. oldal Baráti találkozó Szentandráson Hétfőn tartották a Jászszent- andrásról elszármazottak ba­ráti találkozóját. A művelő­dési házban több mint ötven vendéget köszönthetett Molnár István nyugalmazott iskolaigazgató, a jász világta­lálkozó helyi programjainak szervezője. A vendégsereg a Kozma Sándor elszármazott festőmű­vész alkotásaiból nyílt tárla­tot, valamint Dávid Sándor népi iparművész legszebb munkáit csodálhatta meg. Ezt borpince-látogatás, borkóstolás, majd egy minta­tanya megtekintése követte. Estére ismét a művelődési házban találkoztak, hogy az egykori, szép szentandrási élményeiket felelevenítsék. Sok pedagógus, mezőgaz­dász indult innen, s meghatá­rozó volt számukra, amit szü­lőföldjük, ez a falu adott ne­kik. Jászszentandrási strandolok. A Jászság egyik kedvelt fürdőhelye Jászszentandrás, ahol a strand mellett lévő kemping szinte teljesen tele van vendégekkel. Hét végére a strand is megtelik, de már nincsenek akkor sem olyan sokan, mint öt-tíz évvel ezelőtt. fotó: mészáros Öt évtized a lakosságért, a tagságért A Karcag és Vidéke ÁFÉSZ fél évszázada áll a lakosság, a tagság szolgálatában. A két jogelőd földmüves-szövetkezetet Karcagon 1944. szeptember 9-én, Kunmadarason november 25-én jegyezték be. A Kunmadarasi Földműves Szövetkezet 1976-ban egyesült a karcagival, s jelenleg a két település mel­lett még Berekfürdő tartozik hozzá. A szövetkezet tagsága jelenleg meghaladja a 4 ezer főt, részükre rendszeres engedményes vásáro­kat tartanak. Az igazgatóság és a küldöttgyűlés tagjai is fontosnak tartják, hogy évente több, csak a tagoknak szóló vásárt rendezze­nek. A zsetonra burgonya-, kris­tály- és szaloncukor-, alma-, tan­szervásárt tartanak minden év­ben. Idős, 60 éven felüli szövet­kezeti tagjaikról sem feledkeznek meg, ők pluszkedvezményt is kapnak. Mint mindenhol, ennél a szö­vetkezetnél is a talpon maradás, a fizetőképesség megőrzése a cél ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben is. A Karcag és Vidéke ÁFÉSZ az ország 280 áfésze kö­zött megállta, megállja a helyét, stabilan működik, az utóbbi évek változásait sikeresen átvészelte. Az 1994. évet nyereséggel zárták, s az idei első félév eredményei is azt mutatják, hogy a mérleg nyelve pozitív. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy alapítói voltak a Tisza- Coop szövetségnek, mely a me­gyei és a szomszédos megyék szövetkezeteit tömöríti. Ennek a közös kft.-nek kedvező beszer­zési lehetőségei adták, adják azt, hogy árban versenyképesek tud­nak lenni, s a nagy üzletláncokkal is fel tudják venni a versenyt - mondja Szabó Károly, az igazga­tóság elnöke és Nagy Imre keres­kedelmi főosztályvezető. Az áfész a coop-üzletláncnak is tagja, hiszen Karcagon a 16. ABC-ben, Berekfürdőn a 13. ABC-ben, Kunmadarason pedig a 101. ABC-ben vásárolhatnak azonos árért több mint 40 féle terméket a vásárlók. A coop-üzletlánc tagjaiként az egységes külső megjelenítésen túl a belső berendezések egysé­gesítésére is törekednek. Ez most van folyamatban. Az üzletláncok akciói mellett havonta tartanak áfész-vásárt, negyedévente pedig országos áfész-vásárt boltjaik­ban, melyben nem csak a coop- üzletlánc üzletei vesznek részt. Ezekre az akciókra már számít a tagság és a vásárlóközönség. Je­lenleg tanszervásár van, ahol az iskolai füzetcsomagokra adnak 20 százalék kedvezményt, s a ta­gok pedig zsetononként plusz 200 forint engedményt is kapnak. Augusztus 7-től indul a nyári ru­házati vásár, ahol 30-40 száza­lékkal olcsóbban lehet vásárolni. Szintén augusztusban a Solami öt A berekfürdői ABC termékét 25-30 százalékkal kínál­ják olcsóbban boltjaikban. A szövetkezet vezetői azonban fontosnak tartják más szakmák­ban is a fejlesztést, a lakosság igényeinek minél szélesebb körű kielégítését. Járműboltjukban már kapható a videótól a kombájnig minden­féle csapágy, ékszíj, szimering - a svéd SKF csapágy gyár termékei. Ez nagy segítség a műhelyeknek, szervizeknek is, hiszen helyben beszerezhetik ezeket az alkatré­szeket. Ugyancsak néhány hete az iparcikkáruházban bútorokkal bővítették a választékot. Termelői áron kapható konyhabútor, szek­rénysor, ülőgarnitúra s egyes ki­egészítő kisbútorok. Berekfürdőben kedvelt a coop- üzletlánc egysége mind a lakos­ság, mind az üdülővendégek kö­rében. Ezt bizonyítja, hogy idén az első félévben 87 százalékkal nőtt az árbevétel a tavalyi év ha­sonló időszakához képest. Kun­madarason a vasboltban nőtt je­lentősen a forgalom, ahol festék, növényvédő szer, vetőmag, ház­tartási kisgép is szerepel a kíná­latban. Itt azt tervezik, hogy la­kásvilágítási, -felszerelési árukkal is bővítik a választékot, valamint kis, kiegészítő bútorokkal. A szövetkezet ipari tevékeny­séget is folytat, a hypóüzemben az egyliteres mellett megkezdték az 5 literes hypó gyártását is, melynek zömét a coop-rendsze- ren belül értékesítik az ország ke­leti részében. A vezetők a jövőt biztatónak tartják, hiszen az első féléves eredményeik jól alakultak, így a küldöttgyűlés által meghatározott tervet is teljesíteni tudják. A kis­kereskedelem területén 17 száza­lékos növekedést érnek el ’94-hez képest, ez is igazolja, hogy helyes döntés volt belépni a coop-rend- szerbe. Már most készülnek az 50 éves jubileum méltó megünnep­lésére októberben, amikor a vásá­rok mellett több rendezvényre is várják majd tagjaikat. - de ­Aszály fenyegeti a kukoricát Várhatóan augusztus 20-ig a gazdaságokban mindenütt befe­jezik az aratást. Az őszi árpa betakarításával már végeztek, a termésátlag hektáronként elérte a 4,2 tonnát. Az őszi búza 85 százalékát aratták le július vé­géig. A hozam némileg elmarad a becsülttől, hektáronként csak 4,2-4,3 tonna. Ott, ahol az aratást befejez­ték, folyamatosan végzik a szalma bálázását, kazlazását. A tarlóhántás egyes területeken viszonylag lassú ütemben ha­lad. A takarmánynak való kalá­szosok iránt aránylag kicsi a kereslet, s így az árak nyomot­tak. A gazdaságokban 39 ezer hektáron befejezték a repce be­takarítását is. Átlagosan 2,1 tonna repce termett hektáron­ként. Jó volt a borsótermés, a termésátlag meghaladta a 2,3 tonnát. - A kukoricát az ország jelentős területein aszály fe­nyegeti. Néhány alföldi gazda­ságban már meg is kezdték a si­lózását. (MTI) Keddi Jegyzet Kereszt és kereszteződés Megráznak a balesetek. Különösen akkor, ha értelmetlenül em­beréletet is követelnek. Nemrég egy este mégis egy ilyen tragé­dia helyszínére kellett sietnem. Tiszafüreden a nyári turista­csúcsnak megfelelően, a késő délutáni órák ellenére nagyon is zajos, forgalmas volt a város ezen része. Számomra talán azért is, mert én a nyugalom szigetén, egy zenei gálán kaptam a hírt: ismét halálos áldozata van Tiszafüred egyik legveszélyesebb közlekedési csomópontjának, az üdülőövezet felé vezető bekö­tőút, az Ady Endre utca és a 33-as számú fő közlekedési út ke­reszteződésének. Autó gázolt halálra egy gyalogost. Ahogy közelítettem a helyszínhez, egyre nagyobb teherrel nehezedett rám a tragédia. Ereztem valóban a súlyát, amikor megláttam a helyszínen a több száz fős kíváncsiskodó, együtt­érző sokadalmat, amint kommentárokkal fűszerezve nézték a helyszínelő rendőrök munkáját. Áz idén már történt itt egy hasonló tragédia. Akkor egy vá­rosi képviselő nyíltan és világosan megfogalmazta, hogy oda forgalomszabályozó technikák: sebességcsökkentő táblák, úgynevezett fekvőrendőrök, de legfőképp rendőrlámpa szüksé­geltetik. Ami még nincs1. Ezt már maga a rendőrkapitányság is többször papírra vetette. Csak hát a pénz! Az ördögi mammon tízmillión felül kér egy ilyen jelzőlámpás kereszteződésért. Ki­nek telik most erre? Szegény az ország, szegény az önkormány­zat, szegény a rendőrség, szegény a közlekedési hatóság. Ám szabad-e ennyire szegénynek lennünk ... ? Nem, mert pár ki­lométerrel Debrecen irányába, az igazi út kereszteződésénél is több tragédia kényszerítette ki a rendőrlámpás rendszert. A kar­cagi vasút és az Ady Endre út kereszteződésében is csak egy gyermek élte túl, amikor szülei autója vonattal ütközött. Csak ezután vágták ki a látómezőt leszűkítő fákat, csak azóta őrködik vasúti jelzőlámpa a biztonság felett. Miért nem volt ott koráb­ban? - kérdezem, mert azóta ezeken a helyeken nem történt ha­lálos baleset. Füreden azonban maradtak még veszélyt rejtő kereszteződé­sek. Amiről írtam, az a legnagyobb lakótelepek mellett van. És közeleg a szeptember, az iskolaév kezdete ... Percze Miklós Vöröskeresztes bolt Karcagon Tavaly év végén alakult meg a Magyar Vöröskereszten belül a MVK Szociális Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., s az elmúlt héten Karcagon is megnyitotta 6. sz. boltját, mely első a me­gyében. A következő Kunhe­gyesen nyílik. A bolt vezetője Magyar Miklós, aki maga is harmincegy éve tevékenykedik a Vöröske­resztnél társadalmi munkában. Az üzlet a lakosság azon ré­szének biztosít tartós élelmisze­rekből és vegyi árukból olcsóbb termékeket, akik szociálisan rá­szorulnak. Rajtuk kívül azon­ban bárki vásárolhat itt. A szo­ciális diszkontként működő boltban dohányárut és szeszes italt nem árulnak. Induló alap­készletük 1,5 milliós, és jelen­leg 250-300 féle terméket kí­nálnak a vásárlóiknak. Kicsi árréssel dolgoznak, át­lagáraik 15-20 százalékkal ala­csonyabbak a többi bolthoz ké­pest. Az árukészletüket a buda­pesti kft.-n keresztül kapják, így termékeik többsége a Du­nántúlról származik, s a boltve­zető most keresi azokat az al­földi gyártókat, akiktől olcsó árukat tudna beszerezni a bolt részére. -de­Homok, Karcag, Pusztataskony, Szolnok nevezett Nemzetközi kulturális fesztivál Egerben A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület (MSMME) a Heves megyei Andornaktályán évről évre szervezi azokat a kulturális bemutatókat, amelyeken értelmi fogyatékosok vesz­nek részt. Ez évben először a Herzog Tamás vezette egyesület az országos rendezvényt nemzetközivé kívánja szélesíteni. Az augusztus 15-18. között megrendezett négynapos fesz­tiválon néptánc, társastánc - sztenderd és dél-amerikai -, népdal, vers, próza, hangszeres zene - szóló, és zenekar -, színpadi játékok kerülnek be­mutatásra nyolc éven felüli is­kolás- és felnőttkorú értelmi fogyatékosok előadásában Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Az egyesület a fesztivállal egy időben orszá­gos ipari és képzőművészeti ki­állítás megrendezését tervezi, illetve vásári árusítást az in­tézmények által felajánlott ter­mékekből. A fesztivál fővéd­nöke Szabó György népjóléti miniszter, műsorvezetői Csonka Anikó és Balogh And­rás, az egri színház színművé­szei. A délelőtti és délutáni bemu­tatókat táncos, zenés progra­mok kísérik. Fellépnek többek között Csepregi Éva, Kovács Kati, Szandi, Soltész Rezső táncdalénekesek. A fesztivál félszáznál is több támogatója között van a ConAvis Kft. Tö­rökszentmiklósi Baromfi-fel­dolgozó Gyára. Az MSMME kulturális fesztiváljára me­gyénkből a homoki általános iskola és speciális szakiskola, a karcagi egészségügyi gyer­mekotthon, a pusztataskonyi fogyatékosok otthona és a szol­noki szociális foglalkoztató ne­vezett. S. Cs. J. Jászok, romák, magyarok A jász világtalálkozó kereté­ben egyedül Jászárokszállás rendezett romanapot. Az itt élő cigányság gondjai is hatalmasak, megoldásukhoz keresik a lehetőségeket. Egyik út a kulturális szokások kitel­jesítése. A romák három éve alakítot­ták a Cha-chi Drom cigány- szervezetet. A cigány kultúra sokszínűségének felfedezése számukra is újdonság. Már harmadik alkalommal rendez­nek romanapot, ahol a zene, a tánc, az ének mellett a költé­szet, az irodalom, a képzőmű­vészet is teret kap. Idén író-olvasó találkozót is szer­veztek, s egy tárlat is várja a látogatókat. Pál Béláné cigány szószóló köszöntötte a vendégeket, akik között a helybeli pedagógusok is ott voltak. Ők tanítják a roma gyerekeket, így fontosak szüleik számára. A Jászságért Alapítvány képviselőjét, dr. Dobos Lászlót azért is köszön­tötték nagy tisztelettel, mert az alapítvány anyagilag járult hozzá a romanap sikeréhez. A színpadon a helyi cigány­ság formálódó kultúrcsoportja adott elő forró hangulatú mű­sort. Őket a tiszapüspöki ci­gány folklóregyüttes követte. A Jászságból Jászkisérről és Jászapátiról is érkeztek roma vendégek. Jelen volt a rendezvényen Raduly István, a kultuszminisz­térium cigány oktatási és köz- művelődési osztályának veze­tője is. Az árokszállásiak tö­rekvéseiről nagyon pozitívan nyilatkozott. Elmondta, hogy az itt élő cigányoknak még azt is tisztázniuk kell, cigányok, magyarok, jászok-e ők. Kötő­déseik szerint mindhárom kér­désre igennel válaszolnak leg­többen. Itt akarnak élni, dol­gozni. Ebben kell sok segítség, sok türelem. A minisztérium cigányprogramja az óvodai neveléssel kezdődik, s míg a gyermek felnő, addig sok szo­ciális problémát kell megolda­nia a társadalomnak. A színpadi produkciókat csendesebb esemény követte. Az árokszállásiak két költőt hívtak vendégül. Szepesi József és az Ausztráliában élő Endrei László verseit, gondolatait hall­gatták. Aki elunta a komoly be­szélgetést, gyönyörködhetett a teremben lévő festményekben. Váradi Gábor ózdi és Kökény Róbert jánoshidai festő alkotá­sai láthatók a tárlaton. „Gazdagabb” lett a szegény önkormányzat Féléves költségvetését tárgyalta tegnap Tiszaörs képviselő-tes- tülete. Miután lapunk nemrég részletesen beszámolt a település anyagi helyzetéről, most csak egy jó hírrel tudjuk kiegészíteni az akkor közreadott információinkat: a település megkapta az igényelt és pályázott 12 millió forintos állami támogatást, így az önkormányzat következő ülésén már tárgyalhat az eddig taka­rékossági okokból elmaradt feladatok finanszírozásáról. Érdekes, hogy egy kistelepülésen milyen gondot okoz egy 400 ezer forintos ki nem fizetett bérleti díj. A település jelen anyagi helyzeté­ben ez az összeg is fontos, így a jelenlévők egyetértettek abban, hogy peres úton követelik vissza - amennyiben a volt varroda bér­lője továbbra sem fizet - ezt az összeget. Heves vita alakult ki két ingatlan vételára körül, annak el­lenére, hogy eladásával már má­jusban egyetértettek a képviselők. Végezetül a két főutcai telek kö­zül az egyiket az eredetileg java­solt 1 millió 50 ezer forintos áron értékesítik, míg a másik esetében, ahol egy német állampolgár je­lentkezett vételi szándékkal, elha­lasztották a döntést, mert a képvi­selők többsége kevesellte az élet- veszélyesnek nyilvánított házra megszabott 400 ezer forintos árat. Három pályázó közül az egyetlen magyar érdeklődő kapott önkor­mányzati igent a júliusban bezárt varroda üzemeltetésére. Elsősor­ban azért, mert a debreceni Fehér Hermelin Kft. viszonylag ked­vező feltételek mellett 35-40 var­rónőt kíván foglalkoztatni, és szűcs szakmában lehetőséget ad betanított- és szakmunkáskép­zésre is. Őrsön tegnap döntöttek a Pharmasol Rt. privatizációjáról, melynek alapján az rt. teljes va­gyona értékesítésre kerül, amiből huszonnyolc tízezred rész a helyi önkormányzatot illeti meg. Igaz, hogy még csak a döntés előkészí­tésénél tartanak, de több olvasót érdekelhet a tiszaörsi fürdő jö­vője. hisz bérlőjének - Nádas Gmk - szerződése idén december 31-én lejár. Abban született egyezség, hogy egy háromtagú bizottság dönt a hasznosítás felté­teleiről és módjáról, majd ezután az önkormányzat pályázat útján hirdeti meg a fürdő bérletben tör­ténő üzemeltetését 1996. január 1-jétől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents