Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-25 / 199. szám

1995. augusztus 25., péntek Körkép 5. oldal A francia befektető Túrkevére költözik Készül a vállalati újság Jászberényben, a Lehel Electroluxnál. Az idén már a 29. év­folyamánál tart a havonta két alkalommal megjelenő lap, melyet ingyen kapnak a dolgozók. Évente négyszer színesben nyomják a 4000 példányban készülő színvonalas üzemi újságot. Képünkön a szerkesztőbizottság: Sinka Judit információs menedzser, Horti János felelős szerkesztő és Darázs Melinda szerkesztő látható. -mészáros­Makovecz tervezi a gyógyszállót Túrkevén egy francia üzletember kétezer férőhelyes gyógyszállót kíván építeni a kiváló minőségű kevi gyógy­víz hasznosítására - adtuk hírül nemrégen. Ez egy gyógy­üdülőközpont lenne, ahol luxuskörülményekkel, üzletek­kel, szórakozási lehetőségekkel várnák a nyugat-európai vendégeket. Az azóta eltelt időszak az épí­tesz kiválasztásával telt. Mako­vecz Imrével, a Makona Kft. vezetőjével két hónapja talál­koztak először. Az építész rendkívüli módon bízik a dolog megvalósulásában. Augusztus 21 -én aláírták a 22 pontból álló tervezési szerződést. Makovecz Imre ígéretet tett arra, hogy a költségvetést úgy készíti el, hogy befektető ren­delkezésére álló pénzösszeg elegendő legyen a beruházás megvalósításához. A világhírű építész ezt a munkáját tartja most a legfontosabbnak. A le­.. %B _____________________________ h ető leggyorsabban kívánja el­végezni a tervezési feladatokat. Makovecz Imre és munka­társai hasonló jellegű munkát már végeztek, tisztában vannak a gyógyüdülőközpont kialakí­tása terén megoldandó felada­tokkal. A tanulmánytervben a határ­időket úgy készítik el, hogy azok valóban meg is valósul­hassanak, a hatósági engedé­lyeztetések, beruházási szerző­dés menete tartható legyen. A most elkészítendő tanulmány- terv is sok milliójába kerül a befektetőnek. Első lépésként az önkor­mányzati tulajdonban maradó strand felújítására kerül majd sor. Ezzel még nem fog lé­nyegesen emelkedni a belépő ára. A fürdő mögötti 17 hek­táros területtel már a befek­tető rendelkezik, aki az épít­kezéseknél jelentős részben helybelieket foglalkoztat. A gyógyüdülőközpont élére egyébiránt e téren jártas külföldi vezetőt kíván állí­tani. De az összes többi gyógykezelési munkához magyar szakemberekre szá­mít. E komoly beruházás sike­rében bízik Frederick Toma- gala. Társával rövidesen Túr­kevére költözik, s így már helyből tudja a munkálatokat irányítani. Bordács Zsuzsanna Látogatás az arany koszorús újszászi gazdánál Hobbija az állattenyésztés nehézipara Petrik Ferenc büszke holstein-fríz tehénállományára Mint arról lapunkban már hírt adtunk, a megyei FM-hi- vatal javaslatára dr. Lakos László földművelésügyi mi­niszter Aranykoszorús Gazda Díjat adományozott Petrik Ferenc újszászi vállalkozó­nak. A megye egyedüli kitün­tetettje 1970-ben, az egyetem elvégzése után kezdte a szakmát a helyi termelőszö­vetkezetben, s klasszikus érte­lemben végigjárta a ranglét­rát. Öt évvel ezelőtt főállatte­nyésztőként hagyta ott a kö­zöst, s magánvállalkozóként baromfitenyésztésbe fogott a téesztől bérelt épületben. Amikor a telepet a szövetke­zet értékesítette, „átnyergelt” a tehenészetre. A minap ott­honában kerestük fel a sike­res gazdát, s elsőként kitünte­tésének hátteréről kérdeztük.- Úgy vélem, nem mindenki­nek adódik meg az életében, hogy 47 évesen szarvasmarha­tenyésztésbe fogjon. Célom 50- 60 tehénből álló gazdaság ki­alakítása. Azt hiszem, a szar­vasmarhatartásban, az állatte­nyésztés nehéziparában folyta­tott tevékenységem járult hozzá ahhoz, hogy ezt a kitüntetést nekem ítélték. Első magán­gazda voltam a megyében, aki­nek törzskönyvezett állománya volt.- Meg lehet-e ma élni a tehe­nészetből, s egyáltalán milyen pénzügyi gondok akadályozzák a magántermelőket?- Nehéz a megélhetés. Tehe­nészetet takarmánytermő terü­let nélkül nem tudok elkép­zelni. Éppen ezért amikor kár­pótlással és részaránytulajdon útján földterülethez jutottam, akkor kezdtem szarvasmarhá­val foglalkozni. Sajnos én is eszem a vállalkozók keserű ke­nyerét, mert nincs megfelelő támogatási rendszer, mely fel­karolná az állattartó gazdákat.- Konkrétan mire gondol?- Arra, hogy kedvező kamat- feltételekkel pénzhez jusson a vállalkozó. Saját erőből kell mindent finanszírozni, mert hi­telhez nem jutunk. Az utánpót­lásnak szánt, legjobb teheneim­től származó üszőborjaimat kel­lett eladnom, hogy pénzhez jus­sak. Ha jutunk is hitelhez, 30- 40 százalékos kamatra, ezt pe­dig a mezőgazdaság képtelen kitermelni. Valamikor a felvá­sárló a tejpénzt meghitelezte, ma 50 napra fizetnek. Közben pedig 80 forintos gázolajat kell vennem a traktorba.- Ennek tükrében milyen ter­vei vannak a közeljövőben?- Világéletemben állatte­nyésztő voltam, ezt próbálom továbbra is csinálni. A mostani 35 helyett 70 tehenet szándéko­zom tartani, a mostani 5-6 ezer literes tejhozamot pedig 8 ezer literre szeretném növelni. Gé­peim, földterületem megvan hozzá, s bízom benne, hogy a magasabb termelési szinttel pá­rosuló magasabb jövedelmező­ség biztosítja a családom meg­élhetését. Későbbiekben minő­ségi tejet adó, szabadtartásos tehenészetet igyekszem kialakí­tani, tejhűtővel. Nem nagy költséggel, mert többmilliós be­ruházást ez az ágazat nem tud elviselni.- A gondok ismeretében mi­lyen támogatási formákat tar­tana célszerűnek az állatte­nyésztés „ helyzetbe" hozása érdekében?- Nem értek egyet a jelenlegi támogatási rendszerrel, s ezt a díj átadásakor személy szerint is megjegyeztem a miniszter úrnak. Én nem az üszőbeállítást támogatnám, hanem a minőségi tejet fizetném meg jobban.- Megoldás lehet-e a felvá­sárlási árak növelése, hisz a tej- és tejtermékfogyasztás az utóbbi években egyébként is drasztikusan visszaesett? Na­gyobb árat tehát a piac már aligha tud megfizetni.- Mi, termelők olcsó tejet ál­lítunk elő. Az első osztályú te­jért 26-28 forintot kapunk. Ho­gyan lesz ebből 55-60 forintos fölözött tej - ezt nem tudom... L. Z. A magas szakmai színvonal kötelez Új igazgató a füredi zeneiskolában Szalvézy Miklós neve nem cseng ismeretlenül megyénkben. A 45 éves zenetanár 1971-ben került Miskolcról - ahol elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatát - Jászberénybe tanítani. Ott 1979-ig rézfúvósokkal foglalkozott, utána - nem szakadva el a zenetanítástól - főállásban elvállalta a Jászsági Népi Együttes zenei igazgatását. Egy év múlva kez­dődött kapcsolata Tiszafüreddel, hiszen már 1980-ban részt vett a Tiszafüredi Néptáncegyüttes megszervezésében. Látoga­tásai a Tisza-parti városba 1986-tól egyre sűrűsödtek. Már ak­kor hívták ide tanítani, de addig nem hagyta el Jászberényt, amíg nem látta megoldódni megnyugtatóan az utódlást. Erre 1992-ben került sor, amikor engedve a hívó szónak, december 1-jétől a tiszafüredi zeneiskola népzene szakos tanára lett. Kérdéseinket pedig már mint kinevezett iskolaigazgató vála­szolta meg, mert július 11-i ülésén a város képviselő-testülete - szeptember 1-jei hatállyal - rábízta a zeneiskola vezetését.- Elég nehéz helyzetben kapta meg ezt a kinevezést. Az iskola nevét már az egész országban ismerik. Ez a szakmai színvonal pedig egyre több pénzt igényel, amire mostanában nemigen le­het számítani.- Ennek ellenére megtisztelő és nagyon nemes feladat szá­momra ez, a valóban meglévő anyagi nehézségek ellenére. Úgy a klasszikus, mint a nép­zene tekintetében rangot jelent itt igazgatónak lenni: olyan jól felkészült, nagy szakmai tudású kollégákkal dolgozhatok, akik szerencsére nagyon tehetséges gyerekeket oktathatnak. Ha visszagondolok, hogy az iskola lényegében épület és jóformán pénz nélkül kezdett dolgozni, akkor az optimizmusom alapja az, hogy ilyen lehetőségek mel­lett is ilyen magas szintre jutot­tunk. Ezért remélem, hogy ez a folyamat tovább tart, s bízom abban is, hogy lesznek olyan támogatóink, akik óvják ezeket az értékeket. Jóindulatú, jó szándékú odafigyelést tapaszta­lok az önkormányzat részéről is, így hiszek abban is, hogy ez­zel arányban lesz az anyagi tá­mogatás is, amikor enyhülnek a város pénzügyi gondjai.- A volt igazgató, Römer Ottó vezetője annak a nemzet­közi hírű Morotva népzenei együttesnek, amelynek Ön is tagja. Az iskolában pedig Sza- lóczy Miklós a főnök. Tudnak majd így is együtt muzsikálni?- Ahhoz, hogy Füredre ke­rültem, a legnagyobb lökést ép­pen Römer Ottó adta. Alapító­vezetője a Morotvának, mely­ben én büszkén és örömmel vállalom a beosztott szerepét. Ottót kiváló zenepedagógusnak tartom, s egészen biztos vagyok abban, hogy segíteni fogjuk egymás munkáját, és olyan eredményesen tudunk együtt dolgozni, mint idáig.- Rézfúvósokat kezdett el ta­nítani. Egy idő óta azonban na­gyon sokan mondják, hogy a népzenét preferálja. Gondolom, igazgatói pályázatában töreke­dett arra, hogy senki ne érezze úgy, hogy a népzenészek előnyt élveznek.- Arra csak büszkék lehe­tünk, hogy az országban úttörői voltunk annak, a Kodály Zoltán által már a hatvanas évek elején meghirdetett módszernek, mely lehetőséget ad arra, hogy a klasszikus komolyzene mellett egyenrangúan tanítsuk a nép­zenét, őrizzük a népi hagyomá­nyokat. Természetesen töreked­tem a pályázatomban arra, hogy itt minden szakon, minden gyermek és oktató egyenlő eséllyel érezze jól magát. így igaz lehet és értelmet is kap a kodályi mondás, s a zene min­denkié lesz. így tudunk csak továbblépni, ami erről a szintről már nehezen fokozható.- Ez az iskola, ahol közel 700 gyerek tanul, igényel egy nagy­fokú komplexitást. ami a szak­mai munkán túl egyéb feladato­kat ró a tanárokra. Vélemé­nyem szerint egy közös gondol­kodású menedzserszemléletet követel tőlük: műsort kell szer­vezni, utaztatni kell a gyereke­ket. A marketing, a reklám mind ide tartozik?- Igen. vezetői munkám so­rán is erre fogok törekedni, an­nál is inkább, mert a Jászsági Népi Együttesnél ilyen mentali­tással jelentős eredményeket ér­tünk el. Gondolom, az sem árt, ha úgy tudunk egymás dolgai­ról. problémáiról, hogy annak megoldásában közösen válla­lunk szerepet. Szeretném, s ak­kor lennék igazán elégedett, ha ez az őszinteség, nyíltság jel­lemezné a jövőben ezt az isko­lát. Percze A hegedűkészítés titka Meg kell érezni a fában rejlő lehetőségeket Él Jászkiséren, a Jókai utcában egy 19 éves fiatalember, aki ha olyan településen lakna, ahol már készítettek ASZ című té­véműsort, esélyes lehetett volna e cím el­nyerésére. Még itt, a lakhelyén is kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik, hogy mennyire tehetséges. Mert mondhatjuk: született tehetség, hisz amit tud, a saját akaratából, szülei támogatásával érte el. Kicsi gyermekkorától hegedűk között nőtt fel, és mire elvégezte az általános is­kolát, már tudta, hogy hegedűkészítő akar lenni. Horváth Pál első hegedűjét 13 éves korában ké­szítette. Öt évig tanult hegedülni zeneiskolá-1 bán, de igazán nem a játék, hanem a hangszer készítése izgatta. Az általa eddig készített hangszereket családon belül elajándékozta, azokat zenész rokonai használják. Legfőbb se­gítője és kritikusa édesapja, aki maga is zenész volt, míg a családi ház építésekor meg nem rokkant. A fiú már kiskorában ügyesen rajzolt, festett, és mindenféle famunkát örömmel vég­zett. Nagyon sokat olvasott Stradivariról, akit példaképének tekint. Néhány éve megismerke­dett Temesvári Péter hegedűkészítő-mesterrel, aki az egyik legjobb ebben a művészetnek szá­mító szakmában. Találkozásuk óta Budapesten tanítja Horváth Pált a hegedűkészítés rejtelme­ire. Szülei elmondták, hogy a mester a képzést teljesen ingyen végzi, állítása szerint tanítványa tehetsége a fizetség. Ez év júniusában Budapesten volt egy hang­szerkiállítás, melyet a hegedűkészítők szövet­sége rendezett. A kiállításon előzetes zsűrizés után 29 hegedűkészítő mutathatta be hangsze­reit. Horváth Pál a kiállításra készített egy he­gedűt, egy brácsát és egy csellót. A kiállított hangszereket sok művész ki is próbálta, és el­ismerően szóltak minőségükről. A kiállítás alapján Horváth Pál hangszerkészítő minősítést kapott, ez jó alap a további tanuláshoz. Tudja, hogy még nagyon sokat kell tanulnia, hiszen szeretne mestervizsgát tenni. A családi házuk emeleti szobájából kialakított pici műhelyben tölti napjait, szombaton és vasárnap is dolgozik. Itt mutatta meg a hegedűkészítés fogá­sait. Elmondta, hogy jávorfa és fenyőfa kell a hangszerekhez. Egyetlen titka van a jó, művészi hangszer készítésé­nek: meg kell érezni a fában rejlő lehe­tőségeket. A fa mint élő anyag magában hordozza kivágás előtti életét. Minden hangszer egyedi és másolhatatlan, ettől művészet és nem csak szakma a hang­szerkészítés. Horváth Pál fehér állapot­ban felhúrozza és -hangolja a hangsze­reket. Kipróbálás után dönt, hogy jól szól-e, vagy még szét kell szedni és alakítani kell rajta. A munka utolsó fá­zisa a lakkozás, mely saját főzésű nö­vényi gyantákból készített lakkal törté­nik. Egy hegedű elkészítéséhez 5-6 hét szükséges. Horváth Pálnak társai nin­csenek ebben a munkában, az egész megyében csak ő foglalkozik ilyen szinten hangszerkészítéssel. Már most készül az 1996-ra tervezett újabb kiállításra. Szó van arról, hogy esetleg Olaszországba mehetne tanulni, de ezt szülei már nem tudnák megfi­zetni. ezért erre csak abban az esetben kerülhet sor. ha valahonnan támogatást vagy ösztöndíjat kapna. Szülei már most is nagyon büszkék fiukra, bíznak benne, hogy kellő szorgalommal, aka­rattal, ahogyan eddig is, eléri céljait. Balog László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents