Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

TALIÓ2 Adós, (nagyobb kamatot) fizess! 2. o. Támogatás- munka ellenében 3. o. A Bartók kórus Brüsszelbe készül 3. o. Gázprogram a Tiszazugban 3. o. SPORT 5. , 6. o. VI. évfolyam, 197. szám 1995. augusztus 23., szerda [ »■■■■■ , PÉNTEKEN ,z néplap JCVC HETI TV-, RÁDIÓ-, MOZIMŰSOROS PROGRAMAJÁNLATA Húsáremelés Újabb húsáremelés sem zár­ható ki a jövő hónap elején a felvásárlási árak növekedése miatt. Ináncsy Miklós, a Bu­dapesti Hús-nagykereske­delmi Közös Vállalat vezér- igazgatója elmondta, a válla­lat már hétfőn emelte árait, valamivel kevesebb mint 6 százalékkal. Jelenleg a fél ser­tés kilogrammonkénti ára el­éri a 339 forintot. Csökken az infláció A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az év második fe­lében csökken az infláció. Czir- ják Sándor, a jegybank alelnöke ezzel a várakozással indokolta az állampapír visszavásárlásá­nál alkalmazott kamat csökken­tését. Arról is tájékoztatott, hogy az utóbbi időben megnőtt a spekulációs befektetési kedv. Sokan eladják devizájukat, hogy inkább forintért állampa­pírt vásároljanak. Ellenségeskedés A keresztény hit nem egyez­tethető össze az emberi ellen­ségeskedéssel - mondta Sere­gély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke a kecskeméti nemzet­közi ökumenikus konferen­ciát megnyitó beszédében. A tanácskozás résztvevői tisztá­ban vannak azzal, hogy halk szavú megbeszéléseik, majd egy lelkiismeretesen összeho­zandó zárónyilatkozat nyo­mán nem fog megszűnni az a baj, amelyet az Egyesült Nemzetek Szövetsége és az európai nagyhatalmak tekin­télye sem tudott eddig megol­dani. Ezért keresni kell min­den ellenségeskedés feloldá­sának keresztény szempont­ból lehetséges útját. Két Lotti A 34. heti „Két Lotti (33-ból 3-at)” játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 58 049 441 forint tovább halmozódik a 6-os nyerőosztályban. A há- romtalálatosok nettó nyere­ménye 51 ezer 125 forint, a kéttalálatosoké 347 forint. A közölt adat nem végleges. A „Két Lotti” nyerőszámai: 3, 41,49 és 6, 28, 30. Csőbe húzták a csövet Szolnokon, a Szabadság téren és a Zagyva-híd alatt: Magyaror­szágon még újnak számító technológiával végzik a gázvezeték-rekonstrukciót, melynek lé­nyege, hogy a régi vezetékbe U alakúra formált csövet húznak, mely a folyamat végén visz- szanyeri eredeti alakját. Ezáltal lényegesen gyorsabban, nagyobb bontások nélkül végezhető a felújítás. A Tigáz megbízásából az egri Umwelt-Technik Kft. végzi a munkát. -mészáros­Bőséges program a túri vásárra Mezőtúron augusztus 25-27. között tartják a túri vásárt és ki­állítást. A háromnapos rendez­vénysorozat nyitóprogramjaként Kurucz Miklós, a Földművelés- ügyi Minisztérium főtanácsosa nyitja meg a mezőtúri Agroszo- lért Kft. agrárudvarát. Ezen a te­lepen az Agroszolért autógáz- átszerelő és PB-autógáztöltő ál­lomást működtet. Ezt követően a GATE Mezőgazdasági Gé­pész-üzemmérnöki Főiskolai Karon a mezőgazdasági kiállítás megnyitójára kerül sor. A há­romnapos vásáron a kiállítók különböző kedvezményekkel várják az érdeklődőket. Pénte­ken rendezik meg a főiskolán a gazdafórumot, melyen a jövő évben várható mezőgazdasági támogatási kondíciókról tájéko­zódhatnak az érdeklődők. Szombaton a kiállításon kívül fazekasünnepet is szerveznek. Ennek keretében id. Badár Ba­lázs születésének 140. évfordu­lója alkalmából emléktáblát avatnak, valamint emlékkiállí­tást rendeznek. Ugyancsak itt lesz a „Badár nyomdokain” című fazekaspályázat ered­ményhirdetése, sőt szakmai elő­adások keretében is foglalkoz­nak a túri fazekassággal. A gazdag programot színesíti a főiskola és a budapesti Biokul­túra Egyesület közös szervezé­sében a biotermelők tapasztalat- cseréje. Ezen németországi bio­termelők számolnak be tapaszta­lataikról, a Körös-vidék jelleg­zetes gyógynövényeiről pedig dr. Tóth Albert tart előadást. Az elmúlt évszázadokban hí­ressé vált a túri vásár. A város a vásári jogot még szent királya­ink idejében kapta meg. A záró­napon ennek tiszteletére rende­zik meg Mezőtúr egyik legré­gibb főútján - a Dózsa György úton - a hagyományos népi ki­rakodóvásárt, valamint a hon­védségi gyakorlótéren az állat­vásárt. Kísérő programként nép­zenei találkozót tartanak. A va­sárnapi választékot a Képzőmű­vészeti Alkotótelep, a kortárs fazekasok kiállítása, a Badár- emlékkiállítás, valamint az Impro Fotóklub kiállítása teszi teljessé. A vásári program zárásaként nyárbúcsúztató utcabált rendez­nek a Jazz-Mine együttes rész­vételével. Támogatásra pályáztak Összekötő út épül Martfűn Összekötő út épül Martfű, Tiszaföldvár és Kun- szentmárton között. En­nek a Tiszaföldvár és Martfű között létesülő szakaszára pályázatot nyújtott be a martfűi ön- kormányzat. Van ugyanis egy olyan lehetőség, hogy a településeket összekötő utak vagy bekötőutak épí­téséhez támogatást lehet nyerni. A pályázatot a közlekedési, a környezet- védelmi és a földműve­lésügyi minisztérium bí­rálja el. Ezzel a pályázattal a beruházási összeg 80 szá­zalékát lehet támogatásból fedezni, így az önkor­mányzatnak csak 20 szá­zalékát kellene fizetni. Ez még így is elég tetemes összeg a Martfű-Tisza- földvár közötti út építésé­nél — körülbelül 36 millió forint. Nemzetközi konferencia megyei előadókkal Sérült ember a családban Nemzetközi konferenciát szervez a Kézenfogva Összefogás a Fo­gyatékosokért Alapítvány (el­nöke Göncz Arpádné) augusztus 24-26-án. A „Sérült ember a csa­ládban” című tanácskozásnak a lillafüredi Palota Szálló ad ott­hont. A konferencián szó lesz töb­bek között a fogyatékosok és csa­ládjuk helyzetéről a mai Magyar- országon, a külföldön élő fogya­tékosok helyzetéről. Előadást hallhatnak arról, hogyan szembe­sül egy anya gyermeke fogyaté­kosságával, hogyan tudnak együttműködni a szülők és a szakemberek, milyen lehetőségei vannak a családorvosoknak a fo­gyatékosok gondozásában, ho­gyan tudnak segíteni ebben a vé­dőnők. Gyógypedagógiai főiskoláról, gyermekrehabilitációs közpon­tokból, egészségügyi gyermek- otthonokból, érdekvédelmi szer­vezetektől érkeznek előadók és érdeklődők a konferenciára. Me­gyénket több előadó is képviseli. Dr. Nemes András, a Hetényi kórház gyermekideggyógyásza az értelmi fogyatékosság meg­előzésének lehetőségeiről beszél. Dr. Karsay Koppány és dr. Fügi Sarolta, a megyei kórház osztály- vezető főorvosainak témája: agyi érbeteg a családban. A karcagi egészségügyi gyer­mekotthonból Soltész Nagy Ibo­lya csoportvezető a foglalkozta­tás lehetőségeiről beszél, Kovács Sándomé fizioterapeuta pedig a mozgásterápiák tapasztalatairól számol be. Létszámleépítés a főiskolákon Az oktatás olyan, mint a diófa Létszámleépítés jellemzi ma már nemcsak a gazdasági szekto­rokat, hanem az oktatás, az államigazgatás és az egészségügy területét is. Ez alól nem kivétel a felsőoktatás sem. Megyénk­ben három polgári főiskola működik. Mi a helyzet náluk ezen a téren? - erről érdeklődtünk az oktatási intézmények főigazga­tóitól. A Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolától 17 mil­lió forintot vontak el - tudtuk meg dr. Molnár István főigaz­gatótól. Különböző szinteken kellett a létszámhoz nyúlni. A takarítói személyzetet kft.-be adták, hogy a tb-járulék alól mentesüljön a főiskola. Ugyanez történt a műszaki kar­bantartói részleggel is. Ezzel persze azt elérték, hogy leg­alább a munkájuk megmaradt az embereknek. Az oktatói karból kilenc főál­lású oktatót bocsátottak el. Részben nyugdíjaztatással, részben korkedvezményes nyugdíjjal oldották meg a prob­lémát. A technikai személyzet leépítése is érzékenyen érintette az intézményt. Oktatástechni­kus csak egy maradt, holott há­rom helyen folyik a képzés a fő­iskolán. Hogy mi várható a követ­kező időben, még nem tudják, de tavasszal újabb leépítésre számítanak. Dr. Molnár István lapunknak megjegyezte, ellenzi a felsőoktatás bármilyen mó­don történő csorbítását, hiszen ez egy olyan intézkedés, mintha valaki a diófákat el sem ültetné. Az oktatás diófa, ami a jövőnek terem, nem elsorvasztani, ha­nem támogatni kell. A módszer pedig, ahogyan ezt most csinálják, egész egy­szerűen etikátlan. A miniszté­rium elhatározza a dolgokat, az­tán a végrehajtókra bízza a fele­lősséget, hogy rájuk haragudja­nak az elbocsátottak. Mezőtúron, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Mező- gazdasági Gépész Üzemmér­nöki Főiskolai Karán 10 millió forint az elvonás. Biztos infor­mációkkal még nem tudott szolgálni dr. Lengyel Lajos fő­igazgató, hiszen egyetemi ta­nácsülés csak pénteken lesz, ahol véglegessé válik a leépí­tendő létszám. Előkészületek persze vannak, de ezekre szin­tén a pénteki tanácsülés tesz pontot. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán nem tudtuk elérni dr. Benedek Sándor főigazgatót, így csak később tudunk tájé­koztatást adni az itteni leépítés­ről. Mennyit ér a települések energetikai vagyonrésze? • • Önkormányzati kincs, ami nincs „Felkészültebben jöttem ide, mint ahogy elmegyek” - így fo­galmazta meg véleményét Abádszalók polgármestere arról az energetikai privatizációs fórumról, melyet tegnap délután tar­tottak meg Szolnokon, a megyeháza nagytermében. És való­ban: a részt vevő polgármesterek reagálásából úgy tűnt, hogy a „tisztázó” eszmecserének szánt tanácskozáson csak a tisztázat­lan kérdések szaporodtak. Természetesen nem a rendező, a közvetítést felvállaló megyei önkormányzaton múlott, hogy a fórum nem tudta betölteni igazi célját. Még azt sem lehet mon­dani, hogy a meghívottak - Wieszt János ÁPV Rt.-igazgató, Weiniger Péter BM-osztályve- zető, valamint a Titász, a Tigáz és az Émász képviselője - nem igyekeztek kielégítő válaszokat adni a polgármesterek által fel­tett kérdésekre. Talán a törvé­nyi szabályozás nem eléggé kimunkált, vagy egyéb okok játszottak a sikertelenségben szerepet. Miről is van szó tulajdon­képpen? A ’90. évi LXV. tör­vény kiegészítése értelmében az állami tulajdonban lévő vil­lamos energia belterületi közmű 25 százaléka, a gáz­közmű 40 százaléka az önkor­mányzatokat illeti meg. A tu­lajdonrészt részvényekben kap­ják majd meg a települések. A gond az, hogy az önkor­mányzatok keveslik a százalé­kokat, ezenkívül fogalmuk sincs arról, hogy végül is az említett arányok forintban mit jelentenek. Nos, ezzel kapcso­latban igényelték véleményü­ket, és erről kellett volna többet tudniuk a fórum után. A helyzet jellemzésére tehát használható a „Kincs, ami nincs” ismert filmcím, mert az önkormányzatok kalkulálhat­nak majd valamennyi tőkével, csak azt nem lehet tudni, hogy mennyivel. Persze a helyzet ennél is bonyolultabb. Csak né­hány példa: Tiszafüred polgár- mestere felvetette, hogy sok millió forint értékben történt a településen önkormányzati gázberuházás, ami még nincs kezelésben, így az értéket nem tudják pénzre váltani. Tószegen pedig az a gond, hogy ez ügy­ben egy korábbi megállapodás még nincs az ÁPV Rt. által visszaigazolva, az pedig hitel- fedezetül is szolgálhatna. Az sem egészen kimunkált, hogy egyáltalán mi számít egy tele­pülés bel- és külterületének. Kukát, csatornafedelet, közúti jelzőtáblát - visznek mindent a tolvajok A lopás is lehet életveszélyes A lopást általában kevésbé súlyos bűncselekménynek ítéljük meg, mint például azokat a gaztetteket, amelyekben nem vagyontár­gyak, hanem maguk az emberek esnek mások áldozatául. Sajnos sok esetben a tolvajok sem látják be tettük következményeit, ha például egy csatornafedelet tüntetnek el az úttestről, vagy ha vasúti jelzőberendezést rongálnak meg, netán közúti jelzőtáblát csennek el egy útkereszteződésből. Pedig a csekély haszon reményében elő­idézett állapot akár életveszélyes is lehet. Szerencsére ez idáig ilyen tra­gédiák - legalábbis ami a Szol­noki Rendőrkapitányság illeté­kességi területét illeti - nem következtek be. Ez persze ko­rántsem azt jelenti, hogy a ve­szély nincs jelen ezen a terüle­ten. Ameddig a fémek, pláne a színesfémek viszonylag köny- nyen elpasszolhatók feketén valamelyik fémhulladék-ke­reskedésben, addig fennáll an­nak a kockázata, hogy a tolva­jok biztonsági berendezéseket is megrongálnak, ha kedvük tartja. Tény ugyanis, hogy míg a hivatalos, tehát az engedéllyel működő kereskedések több­sége tisztességesen folytatja te­vékenységét, addig olyan fel­vásárlók is akadnak, akik számla nélkül, a tényleges fel- vásárlási árnál - jelentős pro­fitra törekedve - jóval alacso­nyabb összegért vásárolják meg még a gyanús dolgokat is. A tapasztalatok szerint ma már a fémből készült tárgyak eredeti rendeltetésüktől függet­lenül sehol sem érezhetik ma­gukat biztonságban. Bizony, a beépítésre váró igen értékes, de esetenként őrizetlenül hagyott telefonkábelek, az úttesten ta­lálható csatornafedelek, a köz­úti jelzőtáblák, de a szemetes­konténerek is ki vannak szol­gáltatva a bűnözőknek. Az anyagi kár, ami ez évben az említett területen az efféle cse­lekmények kapcsán keletke­zett, több millió forintra tehető. A tolvajok azonban nem számíthatnak arra, hogy mind­ezt büntetlenül megúszhatják, mint ahogyan az a négy férfi sem, akiket a rendőrjárőrök ér­tek tetten tegnápelőtt. Szolno­kon, a Besenyszögi úton ugyanis fényes nappal láttak hozzá egy postai légvezeték le- szabdalásához. A rajtakapott emberek - mást nem is nagyon tehettek - elismerték a mintegy 300 méter kábel levágását.

Next

/
Thumbnails
Contents