Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-18 / 193. szám

1995. augusztus 18., péntek Hazai Tükör 3. oldal „Nem kell NATO” A Munkáspárt népszavazást kezdeményez Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban - jelentette be Thürmer Gyula pártelnök tegnap, „Nem kell NATO” című, most megjelent könyvének budapesti sajtóbe­mutatóján. Thürmer Gyula fel­hívta a figyelmet, hogy különö­sen ajánlja a könyvet Horn Gyula miniszterelnöknek, „aki minden héten többször elismétli, hogy a NATO-hoz akar csatla­kozni” Kovács László külügy­miniszternek és Keleti György honvédelmi miniszternek. A szerző hozzátette: olyan infor­mációk jutottak el hozzá, hogy munkáját államtitoksértés címén esetleg betiltják, mivel nyíltan közli, hogy mennyibe kerülne a csatlakozás az észak-atlanti szövetséghez. Kérdésekre vála­szolva Thürmer kifejtette: nem tart attól, hogy a délszláv háború kiterjed Magyarországra. (MTI) Néhány hónapos szünet után Karcagon Ismét van helyi tévéadás Néhány hónapos szünet után pár hete ismét elkezdte mű­ködését Karcagon a kábeltelevízió-stúdió. A Karcagi Vá­rosi Televízió stúdióját Kovács Sándor vállalkozó üzemel­teti. Jelenleg négy adáson vannak túl, s a visszajelzések alapján az előfizetők elégedettek.- Honnan jött az ötlet az adá­sok újraindítására? - kérdez­tük Kovács Sándortól.- A kábeltévérendszer ki­építőjének, a Tele-Coopnak anyagilag nem érte volna meg üzemeltetni a stúdiót, így erre vállalkozókat keresett. Akkor vettük fel a kapcsolatot Bor­sos Árpáddal, s a szerződést is megkötöttük. Ám az összeállt fiatal és nagyon lelkes csa­patnak nem voltak kábeltévés täpäsztalatäi, így' á' nehézSé­f ekre csak most jövünk rá. zérencs£re a ’ társakig' tagjai nagyon tehetségesek. Úgy ér­zem, hogy képesek színvona­las műsort készíteni. Jelenleg heti egy adás megy, egyelőre ismétléssel. Hosszabb távra még - anyagiak miatt - nem tervezek, mert a reklámbevé­teleknek kell fedeznie a ki­adásainkat. Az eltelt négy adás óta az előfizetők hívnak bennünket, pozitív a visszajelzés, s ez erőt ad a munkához. Kezd ki­alakulni a műsor, az adásme--- net, formálódnak a rovatok. Igyekszünk minden korosz­tályt, réteget megtalálni mű­sorainkkal. A későbbiekre heti két helyi műsort tervezek, s szeretném, ha ebbe a vállal­kozásba a Tele-Coop is be­szállna, hiszen mindkettőnk közös érdeke a jól működő stúdió.- Ha jól értem, Ön csak a stúdióért felel, a kiépített rendszer üzemeltetője a Tele- Coop maradt.- Igen, így ha valakinek gondjai vannak, továbbra is hozzájuk forduljon, mert a rendszer karbantartása az ő feladatuk a későbbiekben is éppúgy, mint az, hogy milyen külföldi, illetve magyar adást lehet nézni a rendszerben részt vevőknek. , - de ­Kevés kunmadaras! lakos látta még így a valóságban községét, esetleg saját utcáját, portáját. Felvételünk a nagyközség központját örökítette meg madártávlatból.-MÉSZÁROS­Megvannak a tettesek? A Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi osztá­lya őrizetbe vette Z. Lorand mátraszőllősi és M. Péter fia­talkorú pásztói lakosokat, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy június 24-e és jú­lius 23-a között három ízben is betörtek a pásztói alvégi sö­rözőbe, s onnan 107 ezer fo­rint értékben dohányárut és szeszes italt vittek el. E betöréssorozat gyanúsí­tottjaként hallgatták ki a pász­tói rendőrök Almási László helybeli lakost, akit a kihall­gatás során bántalmaztak. A férfit nem sokkal ezután hol­tan találták. Jelenleg ügyész­ségi vizsgálat próbálja kiderí­teni, hogy a kihallgatott em­ber a rendőri ütlegekbe halt-e bele. Az ügy kapcsán - le­vonva annak erkölcsi kon­zekvenciáit - tpóttdott le Nógrád megye korábbi rend­őrfőkapitánya. (MTI) Terepjárókat szerelnek Magyarországon Cserkeszölő: telefonra várva Korando terepjárók hazai ösz- szeszereléséről írt alá szándék- nyilatkozatot a balatonfüredi Nemzeti Sport-Autopress Kft. és a dél-koreai SsangYong Mo­tor Company. A tervek szerint legkésőbb november elejéig létrejövő szerződés értelmében Nyugat-Magyarországon léte­sül az üzem, melybe több millió dollár értékben szerelik majd be a dél-koreai cégtől származó gyártósorokat. A berendezések évi 10 ezer gépkocsi gyártására képesek. Az üzemben a Ssang­Yong Motor Company nem kí­ván részesedéshez jutni. Mind­erről Baán Barnabás, az Auto- press Kft. ügyvezető igazgatója számolt be csütörtökön, sajtótá­jékoztató keretében. Az Áuto- press Kft.-n kívül az üzem má­sik magyar tulajdonosa, az MTI értesülései szerint a Rába Rt. lesz. Az igazgató szerint jövő év első félévében már megkez­dődhet a gyártás. A 20 millió forintos alaptő­kével rendelkező kft., melynek tulajdonosai között két jelentős pénzügyi befektető is megtalál­ható, eddig a dél-koreai gyár magyarországi vezérképvisele­tét látta el. Az általuk forgal- # mázott terepjárók választéká­ban megtalálható a négyüléses Korando és a Mercedes-moto- ros SsangYong Musso is. Mint Baán Barnabás el­mondta, a dél-koreai gyárban idén augusztusban befejezik a 4, 6 és 9 üléses Korandók gyár­tását, s a jövőben - reményeik szerint elsőként - ezeket a típu­sokat fogják Magyarországon összeszerelni. A beszállítók kö­zött lesznek hazai és külföldi cégek is. (Folytatás az 1. oldalról) A község eleinte - több, kör­nyékbeli önkormányzattal együtt - a Körös-Comtól várta a telefongondok megoldását, de mivel a pályázaton a Matáv nyert, az alapító önkormányza­tok érdektelenné váltak a Kö- rös-Commal szemben. Mivel a telefonhelyzet javí­tása régi igény Cserkeszőlőn, az önkormányzat 1991-ben ön­erős fejlesztéssel enyhített né­miképp a gondokon. Az addigi 32 vonalas központ helyett egy olyan központ üzemel azóta, amely 160 vonalat tud biztosí­tani. Ez persze kézi kapcsolású, 7 órától 22-ig szolgáltat (a ke­zelők közül kettőt az önkor­mányzat foglalkoztat). A telefonigénylésekkel kap­csolatos befizetések három éve történtek meg a községben. Akkor több mint 270-en fizet­tek be, azóta néhányan vissza­kérték a pénzüket, és most 260 befizetés él. Ennél egyébként több az igénylő: 320-at tartanak nyilván. Három évvel ezelőtt tizen­ötezer forint volt a hozzájáru­lási költség - ennyit fizettek be az igénylők. Ezt a pénzt elkülö­nített, kamatozó számlán tartja az önkormányzat. Nyilvánvaló, hogy amikor végül is megvalósul az auto­mata központba való bekötés, ez az összeg változni fog. A Matáv még nem mondott vég­leges összeget, de úgy tűnik, hogy 36-37 ezer forint lesz. Azoknak, akik korábban befi­zették a 15 ezer forintot, körül­belül 14 ezer forintot kell még pótolni, hiszen az eredeti befi­zetések összege azóta a kamat­tal emelkedett. Egyébként ígé­ret van arra is, hogy egy újabb nyilvános készüléket állítanak fel Cserkeszőlőn. P. É. Látlelet Mi lesz még? Előre jelezni lehetetlen, s annak következményeit sem láthat­juk, ami most félreismerhetetlen. Bármi megtörténhet, s bármi­nek az ellenkezője. Az önkormányzatok elsorvasztására irá­nyuló kísérlet éppúgy ide tartozik, mint azok a kezdeményezé­sek, melyek a válságból való kilábalás gyakorlati programjai­nak megvalósítását körvonalazzák. Csak éppen a kézzel fog­ható változás bizonyítékai hiányoznak. Újabb és újabb ígéretek hangzanak el, de leginkább fedezet nélkül. Miközben a hatalom főszereplői kezdik felismerni, hogy képtelenek a társadalom­mal meggyőzően kommunikálni, eléggé átlátszó manőverekbe fognak. A napokban kapott nyilvánosságot az a hír, hogy a pénzügyminisztérium a személyi jövedelemadóból befolyó összeg 15 százalékát akarja átadni az önkormányzatoknak. Szemben az eddigi 35 százalékkal. Látszólag hiteles magyará­zattal is szolgálva a tervezett lépéshez. Legalábbis abból a szempontból, hogy az egyes települések más és más normatíva szerint gazdálkodhatnának. Amennyi igazság vagy erre utaló elem rejlik a tervezett döntésben, legalább annyi ellentmondás is. Az önkormányzatok szabadon felhasználható bevételeinek drasztikus csökkentése ugyanis mozgásterüket szűkítené. Hol­ott az ellenkezőjére lenne szükség. A kormányzat zuhanórepüléséért az önkormányzatok nem viselhetik a terheket. Még akkor sem, ha a költségvetési hiány napról napra növekszik, s a társadalombiztosítás súlyos deficit­tel küszködik. A gazdaság következetes átalakításának kény­szere sem adhat mindenre mentséget. Valamelyest számolni kellene az állampolgárok közérzetével is. Ha az önkormányza­tok menthetetlenül vergődnek, ha semmire sincs elegendő pénz, akkor az ország jó vagy kevésbé jó külföldi megítélése nem so­kat számít. Akár úgy is fogalmazhatnánk: tehetetlen vergődés az egyik oldalon, a másikon pedig a bankvilág érzékeny fi­gyelme. S mintha ez a kettősség felszámolhatatlan lenne; annál inkább, minél kényszerítőbb az utóbbihoz való igazodás. Olyan formában is, hogy állandó hivatkozási alap: mennyi külföldi tőke áramlik az országba. Ám van abban valami szemfény­vesztő, hogy minduntalan a devizatartalékok, illetve a lakossági megtakarítások nagyságáról beszélnek. Nyilván elengedhetet­lenül fontos a hiány finanszírozása, de ettől az állampolgárok cseppet sem lesznek bizakodóak. Kivált nem akkor, ha a pénz­ügyi szigorítások egyre kíméletlenebbek. Jóllehet évek óta szó van az államháztartás gyökeres átalakításáról, a valóságban nem sok történik. Nehéz ugyanis azt feltételezni, hogy az elvo­nások önmagukban eredményt hozhatnának. Ha a belső terme­lés zuhan, ha nincs beruházás, ha nincs fejlesztés, legfeljebb a pénzügyminiszter ábrándjai ejthetnek ámulatba bennünket. Kerékgyártó T. István Ellenőrökkel a Tisza-tónál Divat a napszámbér „Mindent a vállalkozókon akar­ónak belimni'^ Mire mindent kifi­zet az ember,jó, ha száz forintból húsz marad. És akkor még nem beszéltem a forgalomról. Látnak itt vendéget?" A kérdést azon az augusztusi hétvégén, tették föl, amikor az APEH, a nyugdíj-biztosítási igazgatóság, a Tiszafüredi Városi Rendőrkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányság igazgatás- rendészeti osztályának munka­társai a szabálytalan foglalkozta­tás nyomába eredtek. Helyszín a tiszafüred-abádsza- lóki üdülőkörzet. A vendégsereg megcsappant az idei szezonban. Az egyik abádszalóki söröző előtt, a billegő kerti asztal mellett a tulaj maga üldögél. Felesége a fagylaltgépnél áll. Az APEH-el- lenőr beáll a sor végére. Forint­jai - akárcsak az előtte állóké - elkerülik a pénztárgépet, mely délelőtt 11 órakor 0 forint bevé­telt mutat. Hiába, a vállalkozó ta­lálékony típus. (Jelen esetben a számlaadási kötelezettség elmu­lasztásáért 100 ezer forintig ter­jedő bírság is kiszabluitó.) Kockázatmentesebb valamit bevallani. így aztán kíméletlen szülők gyermekeiket, zord férjek feleségeiket dolgoztatják mini­málbérekkel és minimál közter­hekkel. Általában mindenki mi­nimálbérért dolgozik. Az al­kalmi megbízásoknál pedig szi­gorúan napi 210 forint alatt marad a kifizetés (eddig fa­mentes ugyanis a megbízási díj). Hogy a többi mikor és ho­gyan vándorol egyik zsebből a másikba, az ellenőrizhetetlen. Egyébként is a nyári szezon nagy slágere a „napszámbér”. Az ilyen forintok garantáltan adó- és járulékmentesek. Mint az a vendégszoba, amelyet ki­zárólag a jó rokonok (felüdü­lése végett tartanak fenn. Igaz, a „rokonok” kissé feledéke­nyek, a nevét sem tudták a me­legszívű házigazdának. Külföldivel nemcsak a ven­dégek, a munkavállalók között is ritkán találkozni. Mint a vá­rosi rendőrkapitányság igazga­tásrendészeti osztályán elmond­ták, mióta Tiszafüreden meg­szűnt a lengyel piac, keveseb­ben vannak, s kevesebb, aki kö­zülük munkát vállal. Egy ilyen gyorsfénykép ter­mészetesen messzemenő követ­keztetések levonására nem al­kalmas. Érvényes azonban 1995. augusztus közepén, a Ti­sza-tónál. Kálmán Nagykunsági kulturális napok A kunokra emlékeztek Karcagon Karcag immár negyedik alka­lommal ad otthont a nagy­kunsági kulturális napok rendezvényeinek. A tegnap kezdődött, s augusztus 20-ig tartó rendezvények a kunok letelepülésének 750. és a re- demptio 250. évfordulója je­gyében zajlik. Az eseménysorozat a kun kop­jafánál kezdődött, ahol dr. Fa­zekas Sándor polgármester emlékezett meg a 750. évfor­dulóról. Az ünnepségen jelen voltak a testvérvárosok, Ómoravica és Székelykeresztúr küldöttei, valamint a többi nagykun tele­pülés polgármestere, küldött­sége és Salim A. Kurmangujin, Kazahsztán nagykövete. A polgármester megemlé­kezésen szólt a kun nép idete­lepítéséről, s mint elhangzott, az eltelt 750 esztendő alatt - mely emberi léptekkel és tör­ténelmi távlattal is nagy idő - a kunok be tudták bizonyítani, hogy képesek alkalmazkodni. A másik fontos dátum a re- demptio 250. évfordulója, mely az azonosságtudatban is meghatározó, s a paraszti pol- gárosulásban is fontos lépés volt. A beszéd után a küldött­ségek elhelyezték a megemlé­kezés koszorúit a Kárpáti Jenő fafaragó alkotta kun kopjafá­nál. Ezután Őseink nyomában címmel régészeti kiállítás nyílt a Györffy István Nagykun Múzeumban, melyet dr. Sel- meczi László régész, a debre­ceni Déry Múzeum igazgatója rendezett. Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke megnyitójá­ban szólt a két neves dátumról, mely sorsfordító volt a kunok életében. A nap utolsó eseményeként Varga Mihály országgyűlési képviselő nyitotta meg a Déryné Művelődési Központ­ban Kunkovács László fotó­művész A mongol Altaj kazak- jai című kiállítását. A kiállítást a Néprajzi Múzeum után most a karcagiak is megnézhetik, s láthatják azokat a csodálatos képeket a solymászról, a farkasijesztőről, a testvérekről, melyek mind az embert, mind a tájat élethűen visszaadják. Á program ma ünnepi hang­versennyel folytatódik 18 óra­kor a Déryné Művelődési köz­pontban, ahol egy székelyke­resztúri és egy karcagi kórus lép fel. Fejlődik Ágó Jászágó. Gyakorlatilag üzemképes állapotban van a gázvezetékrendszer a faluban. A belső há­lózat kiépítése megtörtént, ahogyan a műszaki átadás is. A gázfogadó is kész, csak kisebb épí­tési munkák vannak hátra, de ez a rendszer mű­ködését nem befolyásolná. A Csánytól húzódó nagyközépnyomású - három kilométer hosszú­ságú - vezetéket is föld borítja már. Vagyis ké­szen van minden, de még sincs gáz a vezeté­kekben. Ez ugyanis a Magyar Energia Hivatal engedélyétől függ. Mindenesetre a faluban sze­retnék, ha a fűtési idényre már gázzal lehetne fűteni. Az Innoterv által végrehajtott gázberu­házás egyébként 24 millióba került, amiből egyharmadot a lakosság, egyharmadot az ön- kormányzat, egyharmadot pedig az Állami Fej­lesztési Intézet állt. A faluban folyamatosan növekszik a telefon-előfizetők száma is. A ko­rábbi 124 befizető mellett az új igénylőket 30 napon belül kielégíti a telefontársaság. Csőd előtt Vezseny Vezseny. Rossz híreket közölt lapunkkal Hat­vani Lajos polgármester. Pontosabban csak rosszakat. A nagyon rossz hír, hogy csőd előtt van az önkormányzat. A 28 millió forintos költ­ségvetésből másfél millió hiányzik. A hiány pótlására beadott pályázatukat azonban elutasí­tották a napokban. Hogy hogyan tudják kigaz­dálkodni a pénzt, fogalmuk sincs. Bevezették már a helyi adót is, hiszen valamit kötelező felmutatni egy-egy pályázatkor, hogy az ön- kormányzat már mindent megtett a pénzhiány enyhítésére. Eladni való vagyona sincs a falu­nak. A másik rossz hír, hogy bezárt a hét elején a varroda, a falu utolsó jelentősebb.munkahelye is, ahonnan Hollandiába szállítottak női felső ruhaneműt. A szolnoki vállalkozó által eleinte foglalkoztatott munkaerő létszáma harminchá­romról utóbb már ötre csökkent. Falunapra hívnak Csépa. Falunapot szerveznek a településen. A szeptember 9-én tartandó eseményben számos színes program ígérkezik. Délelőtt vásár lesz, délután egytől hintós szüreti felvonulás indul a művelődési ház elől, a környező településeken áthaladva. Este 20 órakor nyitótánccal kezdő­dik a reggelig tartó mulatság. A szervezők várják a vásározók és támoga­tók jelentkezését a következő címre: 5475 Csépa, Néptánccsoport, Postafiók: 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents