Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

ß 1995. augusztus 16., szerda 3. oldal Megyei Körkép r A legtöbb ember megdermed Potenciális áldozatok vagyunk Agrárhajóval a Tiszán Kirándulás, üzlettel egybekötve - indul az agrárhajó A Duna habjait szelő média­hajó már eléggé beleivódott a köztudatba, agrárhajóról azonban eddig még nem tud­tunk beszámolni. Pedig így is nevezhetnénk azt a hajót, mely tegnap futott ki a szol­noki kikötőből az Agroker Rt. „zászlaja” alatt. A megye egyik legismertebb mezőgazdasági termelőeszköz­kereskedő cége - a Szolnoki Agroker Rt. - meghívta fonto­sabb ügyfeleit, hogy tájékoz­tassa őket termékeiről, szolgál­tatásairól. Dr. Stiegler Károly vezérigazgató az agrárhajó né­pes vendégseregének sok új­donságról tudott beszámolni. Elöljáróban szólt néhány szót arról, hogy a 87 százalékban magántulajdonú cég (92 dol­gozó osztozik az Agrokeren) az idén szeretné kivásárolni a 9.7 százaléknyi ÁPV Rt. tulajdon- részt. Az agrárágazat közgaz­dasági és jogi helyzetét érintve elmondta, hogy az utóbbi né­hány évben a termelők zöme saját bőrén tapasztalta, hogy csak korrekt üzleti partnerrel szabad szóba állni. Az idén 34 esztendős cég épp ezért a jó hímevét igyekszik felhasználni ügyfelei körének, fogalmának bővítése érdekében. Erre pedig az esély megvan, hisz az Agroker minden tekin­tetben igyekszik alkalmazkodni az egyre súlyosabb likviditási gondokkal küszködő termelők igényeihez és pénztárcáihoz. A rugalmas üzletpolitikára jó példa, hogy a gépeket, alkatré­szeket, agrokémiai termékeket gyakorlatilag minden lehetséges finanszírozási formában kínál­ják a kis- és nagygazdaságok­nak. A minőségre és a megbíz­hatóságra az Agroker név a ga­rancia, ezzel kapcsolatos ko­moly probléma ugyanis még nem adódott a cég életében. A három éve elindított ter­meltetési tevékenységei is bőví­teni szándékozik az Agroker. A jelszó itt is az, akár az újságok apróhirdetéseiben: bármilyen megoldás szóba jöhet. A cég korrekt, árban előnyös ajánlato­kat kínál partnereinek, legyen szó kombájnról, gyomirtó szer­ről, ékszíjról, üzemanyagról vagy éppen terményfelvásárlás- ról. A Szolnoki Agroker Rt. célja továbbra is a mezőgazda­ságban, a mezőgazdaságból, a mezőgazdaságért - élni és tevé­kenykedni. L. Z. A kitüntetett néprajzos Nem szakadt el a Kunságtól A Cobra Club második alka­lommal hirdeti meg Szolno- ! kon önvédelmi tanfolyamát. A I tanfolyam vezetője Juhász : Zoltán, a Whang Chun Kung ! Fu Világszövetség magyaror­szági igazgatója:- Mire tud megtanítani bennünket, átlagembereket egy ilyen tanfolyam?- Ez egy technikai, taktikai, ! pszichológiai felkészítés arra, i hogyan védekezzen az ember veszélyes helyzetekben. Erre tudunk vállalkozni egy két hónapos tanfolyam, heti két­szer másfél-két óra keretében.- Mindnyájan potenciális áldozatok vagyunk. Ma már nemcsak a gyenge, védtelen nőket, gyerekeket, időseket érheti támadás, hanem gya­! korlatilag bárkit. Csak sze- j rencse és idő kérdése, hogy L megtámadnak-e bennünket és hogy mikor. Hogyan lehet vé­dekezni, ha már bajba került valaki?- Először is meg kell pró­A kunmadarasi képviselő-testü­letnek szeptember 30-ig kell döntenie arról, mit kíván meg­venni a reptérből és milyen fel­tételekkel - hangzott el a teg­napi testületi ülésen, ahol dr. Kemecsi Imre polgármester el­mondta azt is, hogy az elmúlt hetekben többen érdeklődtek a repülőtér vásárlása ügyében. Egy cég ajánlata komolynak tűnik, kimondottan tranzitrepü- lőtémek kívánná hasznosítani, átmenő forgalommal és szabad vámudvarral. Két érdeklődő volt az iparvágány és körülbe­lül 50-60 hektár földterület megvásárlására is. Egy nagy üzemanyag-tárolót akarnak itt létesíteni, a szajolihoz hasonlót. Bízunk abban, hogy végre meg­indul valami a reptér hasznosí- L tásának ügyében. Ezután a kép­viselők közel kétórás vitában tárgyaltak a település első fél­évi költségvetésének végrehaj­tásáról. Azzal mindenki egyet­értett, jó, hogy sikerült meg­őrizni likviditásukat, s nem kel­lett működési célú hitelt fel- I venniük, s jelentős a tartalékuk ' is. Intézkedéseket kértek a hiva­bálni elkerülni, hogy áldoza­tok legyünk. Mondhatnánk, hogy a ruházkodással ne hív­juk fel magunkra a figyelmet, de ma már ez nem elég, mert nem kell ahhoz elegáns öltö­zet, hogy megtámadjanak, „kiszemeljenek” bennünket. Inkább arra lehet és érdemes megtanítani az embereket, hogyan viselkedjenek olyan helyzetben, amikor veszélyes emberek közelében vannak. Általánosan megfigyelhető reakció, hogy az emberek megdermednek, ha megtá­madják őket. Ezt a legnehe­zebb kiküszöbölni. Ezen a cselekvésképtelenségen egy pszichikai felkészítés tud segí­teni. A tanfolyamon megtanít­juk a helyes testtartást, azt, hogy hogyan kell mozogni ta­lajon, hogyan tudjuk meg­őrizni az egyensúlyunkat. Olyan ütéseket, fogásokat, rú­gásokat tudunk megtanítani, amelyekkel az illető megvéd­heti magát vagy kiszabadul­taitól a több mint százezer fo­rintos lakbérhátralék behajtá­sára. Nagy vita alakult ki az önkormányzati asztalosüzem további sorsáról. Az üzem ed­dig már egymillió-háromszáz­ezer forintos veszteséget pro­dukált. Ez több hozzászóló sze­rint tarthatatlan állapot, lépni kell. Szeptember 30-ig megtár­gyalják, hogy felszámolják-e, bérbe adják vagy más társasági formában működjön tovább. A képviselők döntöttek az év végéig elvégzendő út-, járda-, gázhálózat építéséről is. A tör­vényből adódóan módosítaniuk kellett több rendeletet, így a vá­sárokról és a szociális ellátá­sokról szólót. Ez utóbbinál nőtt a lakásfenntartási támogatásra adható havi költségek nagy­sága. (Villanyáramra havi 1500 forintig, vízdíjnál 800-ig, gáz- fogyasztásnál havi 2500 forin­tig vennék figyelembe a költsé­geket.) Ehhez kapcsolódó mó­dosítás az is, hogy aki ilyen tá­mogatást kap, az átmeneti se­gélyre nem jogosult. A rendelet ezen pontjával egy képviselő nem értett egyet, a többiek igennel szavaztak. hat. Ilyen rövid idő alatt csak néhány jó fogást lehet motori­kusán beépíteni a mozgásba. Kis csoportokban dolgozunk, így lehetőség van arra, hogy mindenkivel alkatánák megfe­lelően foglalkozzunk. A tanfo­lyam önbizalmat ad és felké­szültséget támadás, veszély- helyzet esetére. Felkészít arra, hogy ilyen helyzetben egyál­talán mi az, amivel érdemes próbálkozni.- Említette, hogy tavasszal már indítottak egy tanfolya­mot. Volt-e a hallgatók közül valaki, aki hasznosította az it­teni ismereteket?- Hogy azóta mi történt, ar­ról nem értesültem, de még a tanfolyam idején volt egy férfi hallgatónk, akit megtámadtak. És jól oldotta meg a „felada­tot”.- Vagyis?- Egyetlen ütéssel a földre ültette az illetőt, aki ezek után elnézést kért... P. É. Tiszaderzsi fejlesztések Tiszaderzsen közel háromszá­zan fizették be az 50 000 forin­tos gázfejlesztési hozzájárulást. Számukra is biztató lehet, hogy jól halad a hét település össze­fogásával megkezdett Kungáz­program. A héten már a befe­jező, 111. szakaszt kezdték a ki­vitelező szakalkalmazottal, akik munkáját az önkormány­zat tíz közhasznú dolgozója is segíti, biztos jövedelemhez - átlagban napi 1500 forinthoz- jutva a gázprogram idején. Ez nemcsak a foglalkoztatási gondokon segít, hanem azt is lehetővé teszi, hogy Tiszaderzs belső gázelosztó rendszere a végső határidőre, 1995. au­gusztus 31-ig elkészüljön. Nem kell sokáig' hosszan-’ ' kodniuk azoknak a derzsieknek sem, akik kimaradtak a telefon­fejlesztés korábbi két üteméből, ugyanis a debreceni Matáv- igazgatóság vezetői ígéretet tet­tek arra, hogy már szeptember­ben elkezdik a III. fejlesztési ütemet a településen, így várha­tóan a negyvenhét korábbi igénylőn felül még újabb tíz család telefonhoz juthat Tisza­derzsen szeptember végéig. A plusz tíz vonal kiépítésére szin­tén a debreceni egyeztető tár­gyaláson tett ígéretet a Matáv. Egyezség született a telefonbe­kötések árában is. Ennek értel­mében a telefonra váró derzsi polgároknak egyenként 37 500 forintot kell fizetni - ez az ösz- szeg már tartalmazza az áfát is - az új vonalak bekötéséért. Tiszaderzs törekszik arra is, hogy önálló telefonközpontja legyen a településnek. Ebből a célból az önkormányzat - köz­vetlenül a hivatal szomszédsá­gában - ingyen telket biztosí­tott a Matávnak idén tavasszal, melyen a tervek szerint már a közeljövőben megépül a tele­pülés önálló telefonközpontja. P. M. A hat nagykun település (Karcag, Kunmadaras, Kis­újszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Kunszentmárton) által alapí­tott Nagykunságért Díjat idén dr. Bellon Tibor egyetemi do­cens kapta. A díjat a csütör­tökön kezdődő karcagi IV. nagykunsági kulturális napo­kon adják át. ‘ - Öli három (b tizedig volt a karcagi Gyöiffy István Nagy­kun Múzeum igazgatója. Októ­bertől főállásban a szegedi egyetemen tanít, s mellette el­látja a Magyar Néprajzi Társa­ság főtitkári teendőit is. A Nyír­ségben született. Mit tudott a Nagykunságról, amikor 1964- ben idekerült Karcagra?- Tulajdonképpen nem so­kat, hiszen korábban néhány­szor átvonatoztam a tájon, de sosem jártam itt. Az Alföld ezen vidékén nem, csak a szomszédos tájain gyűjtöttem korábban. így amikor idekerül­tem, meg kellett ismerkednem az óriási mezőváros szellemi­ségével, parasztpolgárságával. Nagyon erős volt a kun tudat s a hagyományápolás. Abban az időben már jelentős gyűjte­ménnyel rendelkezett a mú­zeum, melyet igyekeztem meg­ismerni. Szűcs Sándor öröksége s Györffy István szellemének továbbélése mellett akkor kez­dett kialakulni egy megyei mű­helyközösség is, Kaposvári Gyula irányításával. Ez megte­remtette az alkotómunka felté­teleit, s ebből adódott, hogy nem elszigetelten dolgoztunk vidéken, hanem közösen kezd­tük meg a néprajzi gyűjtőmun­kát is. így a Nagykunság integ­ráns része lett a megyei mun­kának. Ekkor kezdődött el en­nek az összetett kultúrájú táj­nak a történeti, néprajzi feltá­rása a levéltári források alapján is.- Az eltelt 30 év alatt jól megismerte a Nagykunságot. Mikor volt leglátványosabb a ’ féflod?s^?- Á fénykorát a XVIII. szá­zadban, a redemptio idején élte. Akkor hihetetlen fejlődésen ment át, s ez a XIX. század kö­zepéig tartott. Ott aztán ez le­lassult, s míg a Jászságban és a Kiskunságban megindult a fel­lendülés, addig itt leragadtak a múltnál. Nem történt meg pél­dául a termékszerkezet-váltás a mezőgazdaságban, majd a kez­dődő ipartelepítés sem jól érin­tette a várost. Olyan iparágak alakultak ki, melyeknek itt nem voltak hagyományai (szer­számgépgyártás a feldolgozó- üzemek helyett). A kulturális élet terén azon­ban pezsgés jellemezte a terüle­tet, hiszen magas fokú paraszti írásbeliség fejlődött itt ki. Há­romszáz éves az első iskola, nagy hírű nyomda, helyi sajtó jellemezte. Émellett jól működ­tek a társasági körök, kaszinók. Volt igény az emberekben tör­téneti múltjuk megismerésére. Ezt a szellemet örökölte a mú­zeum is, ahol a néprajzi értékek gyűjtését különösen fontosnak tartottuk.- Erről több sikeres kiállítás is tanúskodott. A tárgyi emlékek bemutatása mellett azonban he­lyi alkotók is lehetőséget kaptak kiállításra. Miért tartotta ezt fontosnak? Az emberek igényelték a tör­téneti kiállítások mellett a helyi vonatkozásúakat is. Ezért vál­laltam, hogy a vendégkiállítá­sokon is szerepet kapjanak a helyi alkotók, a nagykunsági táj. Először állított itt ki 1964- ben Kántos Sándor, ám azóta több város szülötte, festő, szob­rász-, ■ pl. "Somogyi! Árpádo Bőd László kapott itt bemutatkozási lehetőséget, ezzel egyfajta kul­turális centrummá is vált a mú­zeum. Emellett azonban kiala­kult egy kutatóműhely is, sokan jönnek ide szakdolgozatukhoz kutatni.- Ön október után sem sza­kadt el a várostól, hiszen félál­lásban most is a múzeum nép­rajzosa.- Igen, mert úgy érzem, hogy múzeumi háttér nélkül nem le­het jól néprajzot oktatni.- Min dolgozik jelenleg?- Készülök egy névtani kon­ferenciára S a pécsi szociológiai „Kiút a válságból" konferenci­ára. Most írom egy készülő megyei képeskönyv szövegét, de megjelenés előtt van például a nagykunsági mezővárosok ál­lattartó gazdálkodása című munkám, több filmet forgat­tam. Új sorozatom á Hagyo­mány és innováció. Emellett azonban tovább folytatom a Nagykunságról gyűjtött anya­gaim publikálását és tágabban az Alföld népi kultúrájának a vizsgálatát. Daróczi Erzsébet Szabálytalan kanyarodás. Szolnokon, a Vörösmező , úton egy Mitsubishi személygépkocsi összeütközött egy mo- L torkerékpárral, amelynek utasait, egy férfit és egy hölgyet láb- és fejsérülésekkel szállították kórházba. fotó: barna Elkel-e a kunmadarasi reptér? Dinnyés, de a boriskát szereti A tiszagyendai idős Bem József már a hetvenötödikbe lépett, hi- j szén 1921-ben született. A kár­tyában a 21-es nyerőszám, az életben ez nála úgy jött ki: volt, amikor nyert, ám volt, amikor veszített. A hadifogságot megúszta pár í héttel, majd megnősült, gazdál­kodott. Belépett a téeszbe, nyolc évre elnöknek választot­ták, később 1967-ig zöldségker- .tész. Hogy miért? Ehhez értett, ezt szerette. A sorsa valahogyan úgy alakult: dolgozott az építő­iparban, majd a Víz- és Csa­torna Műveknél. Egyébként onnan került nyugdíjba. Két fiút meg egy lányt nevel­tek fel, akik hat fiúunokával ajándékozták meg a nagyapát. . No, nem baj, majd a dédunokák között hátha vegyesebb lesz a felhozatal. Messze földön híres dinnyés, és száz görögdinnyéért ugyan­annyiszor vállal felelősséget. Nagy ritkán egy-egy becsapja, kivált amikor locsolt dinnyéről van szó. Ennek ellenére kedvence a boriska, így, kisbetűvel írva. Nem olyan, amelyik kukoricá­ból készül, hanem a tőkén ter­mett. Ezekkel a csíkos és csík nél­küli dinnyékkel meg úgy van, hogy egyszer egy évben meg­kóstolja, és ez elég neki arra a szezonra. Nem baj, jön helyette a bo­riska, bár ahogy hallottam: a tőkék termését arrafelé is meg­ritkította a fagy. D. Sz. M. Ez a felvétel csak a fotós kedvéért készült, mert Bem József általában kevés kárt tesz ebben a gyümölcsben FOTÓ: MÉSZÁROS Új aszfaltszőnyeg a falun át Jászalsószentgyörgy. Új asz­faltszőnyeget kap a falu fő­utcája, vagyis a 32-es számú főút településen átvezető szakasza. Ezt megelőzően azonban nagyon komoly, összehangolt munkát kellett végezni, hiszen a felújított út „alá ment” a nemrég lefekte­tett gáz- és telefonvezeték. Csak ezután kaphat új réte­get az úttest. Ennek érdeké­ben az előkészítő munkák már elkezdődtek, az aszfalt- szőnyeget a jövő héten terí­tik. Ä munka körülbelül egy hétig tart. Cigány-magyar sporttábor Szolnok. A Demokratikus Roma Szervezet a tavalyihoz hasonlóan idén ismét meg­rendezte sporttáborát a Ti- szaligeti Sportcentrumban. A napközis rendszerű, most véget ért egyhetes táborban cigány és magyar gyermekek vettek részt, annak érdeké­ben, hogy erősítsék az együttélést. A tábor jól sike­rült, a húsz gyermek önfeled­ten szórakozott. A sporttábor hagyományát tovább szeret­nék folytatni, ehhez azonban pénz kell. Terjeszkedik a szolnoki áfész Újszász. Tegnap új üzletet nyitott a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ a faluban. A helyi áfésztől megvett 620-as ABC a vasútállomás szom­szédságában található. Az áfésznek ez már a második üzlete a településen. Az áru­házát két éve vették meg. A nyitás alkalmából a vásár­lóknak több kedvezményes akciót kínálnak. A 200 négyzetméteres alapterületű üzletben kétmillió forintos árukészlettel várják a beté­rőket. Díjaznak Kunszentmárton. Pénteken ünnepi testületi ülésre készül az önkormányzat. Az ülésen posztumusz adják át a város díszpolgára kitüntető címet a váratlanul elhunyt Dobrosi Dénesnek. Az egykori gim­náziumi igazgató példa ér­tékű, az egész Tiszazugra is kiható munkássága eredmé­nyeképpen részesül a kitün­tetésben. Először kap két ne­velő pedagógiai díjat, vala­mint átadják a testnevelési és sportdíjat is.

Next

/
Thumbnails
Contents