Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-10 / 159. szám

1995. július 10., hétfő Körkép 5. oldal Nézi, nem nézi, nem kap mást Lapunk e heti műsormellékletében a megyei mozik műsorát nézegettem a hétvégén. Lehet, hogy a rendszeres moziba járóknak, ha vannak még ilyenek, ez már nem újdonság, én azonban először figyeltem föl rá, hogy a megye összes működő mozijában egyetlen ausztrál film kivé­telével csak és kizárólag amerikai filmet vetíte­nek a héten. De hasonló tapasztalatot szerezhet az is, aki a havi műsorfüzeteket lapozza. Az amerikai filmek uralma eddig is nyilvánvaló volt már évek óta. az arány azonban most már olyan, hogy gyakorlatilag kizárólagosságról be­szélhetünk. A középkorúak és az idősebbek még jól em­lékezhetnek azokra az időkre, amikor a mozik műsorán zömmel szovjet filmek szerepeltek, ha nem is ilyen mennyiségben, mint most az ame­rikaiak. Az eredmény siralmas volt, elsősorban a szovjet film hírnevére, megbecsülésére nézve. A szovjet film a rossz film szinonimája lett, s ez még az értékes alkotásoktól is elriasztotta a kö­zönséget. Valami ilyesmi történik mostanában az ame­rikai filmmel. Lehetetlenség, hogy valamennyi bemutatott film elérjen egy bizonyos minőségi színvonalat, az emberek tehát hajlamosak a sta­tisztikai átlagról ítéletet alkotni. A statisztikai átlag pedig a hollywoodi (film)ipari termék, akciófilm, giccs vagy idétlen vígjáték. S miután a televízió is igencsak sűrűn mutat be amerikai filmeket, bár a válogatás ott valamivel igénye­sebb. mint a moziké, a néző lassan megcsömör­lik, automatikusan kikapcsolja, átkapcsolja a készülékét az amerikai filmről valami másra, vagy háttér-televíziózásba kezd, beszélget, dol­gozik, amíg a képernyőn a rettenthetetlen ma­gányos hős eljut a kötelező happy endig. Erre azt mondják a mozisok, hogy az ameri­kai tucatfilm a legolcsóbb, tehát ennek vetítése a leggazdaságosabb, még akkor is, ha negyed- nyolcadházakkal fut. Ám ennek az érvelésnek több gyenge pontja is van. Az ilyen mozis ah­hoz a kereskedőhöz hasonlít, aki egyre gyen­gébb minőségű termékeket kínál, hogy leszo­rítsa az árubeszerzés költségeit. A végered­mény különösebb jóstehetség nélkül meg­mondható. Többek között ezért, és nem csupán a televízió konkurenciája meg a romló anyagi helyzet miatt fordulhat elő, hogy ma már nem ritka a tízezres város sem a megyében, ahol nem él meg a mozi. Mindezek közben még nem esett szó arról a veszteségről, amely a filmművészet iránt érdek­lődő embert éri, aki nem jut hozzá, hogy értékes európai alkotások sorát megtekintse. Ezt a ka­tegóriát nyáron egy Jiri Menzel- és egy Paso- lini-film képviseli két hónap alatt (július-au­gusztusban) Szolnokon, a műsorfüzet előzetes tájékoztatása szerint. Vannak országok, ahol jogszabályok védik a nemzeti filmgyártást a tengerentúli dömping el­len, illetve ahol bizonyos arányban európai fil­mek bemutatását is előírják. Nem tudom, ez-e az üdvözítő megoldás, csak azt tudom, hogy ami most van, az nem jó a né­zőnek, a mozi üzemeltetőjének, a filmművé­szetnek általában, és nem jó az amerikai film­nek sem, hiszen legértékesebb alkotásai is szinte elvesznek a kommersz és a giccs mindent elborító tengerében. B. A. Nemzetközi gyermektalálkozó Harmadik alkalommal ad ott­hont Kecskemét az „Európa jö­vője” nemzetközi gyermektalál­kozónak: tíz napon át a fesztivál kabalamadárkája. Csiperó jelké­pezi a hírős várost, ahová ezúttal 15 ország 36 településéről mint­egy 1300 gyermek és felnőtt ér­kezett. A kontinens legnagyobb szabású gyermekseregszemléjét szombaton este Katona László. Kecskemét polgármestere nyi­totta meg. s a hagyományhoz hí­ven a két legfiatalabb résztvevő­nek - egy kisfiúnak és egy kis­lánynak - átadta a város jelképes kulcsát. A rendezvény program­jainak gerincét a külföldi csopor­tok produkciói alkotják. A város főterén felállított színpadon a következő napokon folyamato­san váltják egymást a szereplők, a részt vevő gyermekcsoportok 3-5 alkalommal jutnak fellépési lehetőséghez. A reggeltől estig zajló játékok, vetélkedők mellett lesz cigány, délszláv, görög, ír, klezmer táncház, szimfonikus zenekari és dzsesszkoncert. El­viszik a külföldi vendégeket lo­vasbemutatóra, főzéssel egybe­kötött piknikre és budapesti ki­rándulásra is. ENGEDMÉNYES ajánlattal várjuk üzleteinkben. | A MÉTERÁRU SZAKÜZLETBEN: selymek, pamutok, vásznak, flokonok 20 % ENGEDMÉNNYEL. AZ ÁRKÁDSORON: A CIPŐBOLTBAN: női, férfiszandálok, textilcipők 30 %-kal, gyermekszandálok (18-40-ig), textilcipők (35 - 40-ig) 40 % -kai OLCSÓBBAN. A DIVATÁRU BOLTBAN: fürdőruhák 20 %-kal, egyes vászon bermudák, vászonmellények, pamut blézerek 30 %-kal OLCSÓBBAN. A KONFEKCIÓ BOLTBAN: _____________________ n ői nyári ruhák, rövid ujjú blúzok 20 - 30 % ENGEDMÉNNYEL. A DÁVID FÉRFIDIVAT-SZAKÜZLETBEN:_________ i ngek, úszók, rövid nadrágok, pólók 20 %-kal, pamut szabadidőruha, bőrdíszmű áru 30 %-kal OLCSÓBBAN. A SZTÁR DIVATÁRUBAN: textil félcipők, szárasok, egyes nyári szandálok 20 - 30 % engedménnyel, nyári ruhák, kétrészesek, szoknyák, nyári blézerek 20 - 30 - 40 %-kal OLCSÓBBAN, férfiúszók, női, férfipólók, ingek 30 - 40 % ENGEDMÉNNYEL. A DOMUS TEXTIL OSZTÁLYÁN: minden bútorplüss 20 %-kal, fürdőszobaszőnyegek 30 %-kal, gyékényszőnyegek, maradék függönyök, bútorvásznak és frottíranyagok 50 %- kai OLCSÓBBAN. KULTÚRCIKK ÁRUHÁZ SPORTOSZTÁLYÁN: Pólók, bermudák, női és gyermek fürdőruhák 30 %, egyes frottír köpenyek 40 %, magas támlás műanyag szék 20 % ENGEDMÉNNYEL. PVC strand fürdőtáska, 1.150 Ft helyett 690 Ft. Fa nyugágy: 4.990 Ft helyett 2.994 Ft. Strand nyugszék: .800 Ft helyett 1.080 Ft. A METÁL ÁRUHÁZBAN: 303-as mosógép 12.200 Ft helyett 10.980 Ft. Álló ventilátor 6.900 Ft helyett 5.900 Ft. Silva konyhamérleg 1.450 Ft helyett 1.200 Ft. 1,9 literes pumpás termosz 1.500 Ft helyett 1.150 Ft. 7, 8, 9 részes rozsdamentes edénygarnitúra, 2 részes zománcedény-garnitúra, rozsdamentes tálca, alu. figurás sütőformák 10 %-kal OLCSÓBBAN. 25 literes hűtőtáska 1.950 Ft-os REKLÁMÁRON. A LEHEL MINTABOLTBAN: ZANUSSI-LEHEL GÁZTŰZHELY VÁSÁRLÁSA ESETÉN egy TEFLON TEPSIT AJÁNDÉKOZUNK. A LEVI'S MÁRKABOLTBAN: vászonnadrágok 2.000 Ft, fehér és kék farmernadrágok 2.800 Ft-os REKLÁMÁRON. *82952/1H* Adalékok a szolnoki hidak történetéhez Az elsőt a törökök építették Holnap ad ják át a szolnoki Holt-Tisza felett átívelő hidat és a hozzákapcsolódó útsza­kaszt. Ezzel teljessé válik a 4-es főút Szolnokot elkerülő szakasza, amelynek építése még a ’80-as évek végén elkezdődött. Jelentősége vitathatatlan a város történetében, a gépkocsiforgalom ezentúl a lakott területen kívül hömpölyög majd. Az új híd elké­szültével immár háromra emelkedik a szolnoki közúti Tisza-hidak száma. Szolnok, jó földrajzi fekvése miatt, a régmúlt időkben is az utazók kedvelt átkelőhelyének számí­tott a Tisza folyón. A kora középkorban réven keltek át az itt járók, amely azonban a Millérnél lehetett. Korabeli forrásaink az átkelőhelyet Mélyéri révnek említik. Az 1552-es hadjárat idején a török elfoglalta az előzőleg ki­épített Szolnokot. A város és vár végvárként és átkelőhely­ként egyre fontosabb szerepet kapott a berendezkedő török birodalomban. Jelentőségét növelte, hogy 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. A török Szolno­kot tartotta legalkalmasabb­nak, hogy Buda és a tiszántúli meghódított részek, illetve Er­dély felé biztonságos átkelőhe­lyet alakítson ki. A hódoltsági terület védett részén emelt híd és a rajta átvezető út segítsé­gével a leggyorsabban köze­líthették meg Budáról a fonto­sabb erősségeket, Aradot, Je­nőt és az 1566-ban elfoglalt Gyula várát. A fahíd felépítése gazdasági szempontból is fontos volt. A Az 1562-ben épült első szolnoki fahíd Houfnaglius 1617-ben készült metszetén (Braun és Hagenberg: Civitatis Orvister- rarum című művéből) rekonstruálható egyértelműen. Houfnagel 1617-es metszete alapján a Tiszát átívelő nagy híd még a Zagyva medrén is átvezet. így a teljes híd alakja feliilnézetből L betűhöz volt hasonló. A másik hídfő a szandai részen állt, és magas földgátban folytatódott az ár­területen. A híd hossza 90 mé­terre tehető. A tölgyfa hidat já­rompillérek hordták, s úgy tervezték, hogy a pillérnyílá­sok között a sószállító tutajok és sajkák könnyedén áthalad­hassanak. A Szolnoknál épült fahíd pilléreken fekvő, állandó jellegű építmény. Építésénél a rendkívül fontos eszéki Drává­it ídnál szerzett tapasztalatokat is felhasználták a török építő­mesterek. íme a legújabb szolnoki híd, amely a Holt-Tiszán ível át, s az átmenő forgalmat teljesen kivezeti a város sűrűbben la­kott területeiről fotó: barna hódoltság idején az Alföld egyik fő árucikke a Tiszántúl­ról a nyugati országokba irá­nyuló szarvasmarha lett, ame­lyet nagy tömegben hajtottak. A szolnoki híd kedvezőbb le­hetőséget biztosított a lábon hajtott állatok átkelésére, mint a folyón történő úsztatás. 1562. január 13-án Csáky Mihály, Báthory Istvánnak írt levelében említi először, hogy a budai pasa Szolnokra jön „az hatalmas császár parancsa sze­rént, s az ő felsége kívánsága szerént”. Ugyanakkor Lippá- ról 4000 fős had indult Bala- szentmiklósra (Törökszent- miklós), hogy a folyó bal part­ján biztosítsa a hídverést. Az építkezésre a következő adat Verancsics Antal egri püspök 1562. március 26-án Miksa ki­rálynak írt levele: „... a budai pasa átkelt a Tiszán, s a táborát annak partján Szolnok és Szanda közt elhelyezvén... visszatért Szolnok várához, ahová a hídépítéshez szállítot­tak fát csapatainak fedezete alatt". 1562. május 29-én pe­dig már a következőket jelenti Verancsics Miksa királynak: .... Hrusztán budai pasa Szol­noknál van, s már elkezdé a híd építését a vár alatt, a Zagyva vizénél, amit mond­ják, erős mérvű, s olyan széles, hogy rajta két kocsi elfér egy­más mellett. A híd egynegyed része már tökéletesen készen van...” H ol állhatott az első szol­noki híd? Feltehetően a régi közúti Tisza-hídtól pár méter­nyire. A hatvanas években ugyanis a kotrógépek még mázsaszámra emelték ki a környéken a korhadt facölö­pöket a vízből, amelyek ki tudja, melyik fahíd maradvá­nyai lehettek. A török kori cölöphíd tölgy­fából készült, a vár dél-nyu­gati rondellájából indult ki. A szolnoki hídfő kiépítése nem A hidat a későbbiek folya­mán debreceni ácsokkal és mesteremberekkel javíttatták. A híd fenntartása elsősorban Debrecen feladatát képezte. Nagyobb seregek átvonulása idején a fahidat megerősítet­ték. 1663-ban szélesítést vé­geztek, hogy a nehéz ágyúk, társzekerek, gyalogos- és lo­vascsapatok biztonságosan át­haladjanak. A debreceni mesterek néha heteket töltöttek a tiszai híd javításánál. Az állandó szol­noki tartózkodás miatt a deb­receniek a híd közelében épü­letet is vásároltak. A debrece­niek kötelezettsége csak 1685- ben szűnt meg, amikor Mercy tábornok seregei felszabadítot­ták Szolnokot, a visszavonuló török csapatok pedig felgyúj­tották a fahidat. A következő századokban egymást követték Szolnokon a fahidak, egészen 1911-ig, amikor az új technika nyitá­nyaként felépült a vasszerke­zetű híd. Szikszai Mihály levéltáros A balettet és a rajzot imádja Wanderka Éva az idei szolnoki balettvizsga egyik meglepetése. Legalábbis a kívülállónak, hi­szen Mozsonyi Albert balett­mester szerint ez a siker már régen benne volt az ifjú hölgy­ben. Tény, a tavalyi vizsgáról hiányzott, mert egy szerencsét­len kéztörés következtében az alkarján gipszet viselt, és abban fellépni mégsem ajánlatos. Éva 173 centi magas és 55 kiló. Hosszú kezeiért, lábaiért sokan irigylik, de ő egy cseppet sincs megelégedve a kinézeté­vel, akár a többi tizenéves. Ki­lenc éve balettozik, és a 4. évfo­lyamba jár. Úgy került a tánc világába, hogy édesanyja egyik munkatársának a lánya baletto- zott. Levitték őt is, és ott ra­gadt. Olyannyira, hogy az idei háromnapos vizsgán már fősze­repet is táncolt. Most végzett a Konstantin Általános Iskolá­ban, 4,8-es eredménnyel. Mivel a baletten kívül rajzolni is sze­ret, a Széchenyi Gimnázium képzőművész-rajz tagozatára jutott be. Azt már csak „melles­leg” írom le, hogy nyolc éve zongorázni is tanul. így azután az unalom messzire elkerüli, hiszen hétfőn-szerdán balett­foglalkozások várják, kedden németóra, csütörtökön angol, és fellépések előtt, pénteken is ba­lett. Mire a cikk megjelenik, már egy képzőművészeti tábor­ban lesz a Balatonon, majd a családdal nyaralni megy. Ol­vasni, zenét, operát, operettet hallgatni is nagyon szeret. Alapvetően vidám természetű, így azután nehezen lehet leher- vasztani. Különösen most, hogy a kedvenc szakját gyako­rolhatja majd ősztől a középis­kolában. Nagyon bízik, hogy jól választott, bár ahogy a szó­lásmondás állítja, esztendő tel­tével minden kiderül... Wanderka Éva a szolnoki balettiskola egyik legtehet­ségesebb tanítványa D. Sz. M. Fotó: Korányi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents