Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

1995. július 1., szombat

Nézőpontok

5. oldal

________________Szombati Jegyzet

• •

Akar On beteg lenni?

Sorban állás van a fogászatokon és a kórházi ágyakért. Nem lettünk betegebbek, mint tegnap voltunk, de valószínűleg egészségesebbek vagyunk, mint holnap leszünk. A fogászatokon mindenki az esedékes fogpótlását rendeli meg, lyukas fogát tömeti be. Mert ma még megteheti. A kórházi osztályokra elsősorban azok szeretnének befeküdni, akiknek krónikus, visszatérő problémáik vannak. Az egészségügy eme ellátási formái elleni rohamnak egyszerű oka van, ezek az utolsó pillanatok, amikor még térítési díj nélkül igénybe veheti a lakosság. Tudják, hogy van ez, ha híre megy, hogy fölemelik a cukor árát, másnap a fél város sorban áll cukorért, és veszi zsákszámra, hogy minél később kelljen a megdrágult árat fizetni érte. Most az egészségért állnak sorba, és nyilván elkeseredettebben és elszántabban, mintha a cukorról lenne szó.

Levonják fizetésünkből a 44+10 százalék társadalombiztosítási járulékot, cserébe kaptunk egy kék biztosítási kártyát, amely így, önmagában nem sokat ér attól a perctől kezdve, hogy bevezetik azokat a térítési díjakat az egészségügyben, amelyekkel hónapok óta fenyegetik az amúgy is megriadt lakosságot. A koncepció - amely szerint fizetünk majd - mind a mai napig változik, de azért nagyjából tudjuk már, mi várható. Fizetünk tehát a fogászati ellátásért (állítólag a technikai költséget), az orvosi vizsgálatokért, a mentőszállításért. Hírlik, hogy később a kórházban fekvésért is a zsebünkbe kell nyúlni. Ehhez tegyük hozzá a gyógyszerárakat, és akkor nem is kell magyarázni a pánikot, amely a napokban az orvosi rendelőkbe, a kórházakba űzi a betegeket.

Nem az a kétségbeejtő, hogy fizetni kell, hanem az, hogy a lakosság jó részének nincs miből. Egy olyan országban, ahol a minimálbér úgy fele lehet a létminimumnak, ahol családok ezrei élnek a létminimum feléből, harmadából, nem nagy meglepetés, hogy a lakosság jelentős része kezd fizetésképtelenné válni. Addig senki nem esik kétségbe - legfeljebb elszomorodik -, amíg csupán arról van szó, hogy nem tudja megvenni a paprikás krumpliba a kolbászt. De amikor az a tét. hogy meg tudjuk-e fizetni az egészségünket, akkor bizony van ok a riadalomra. Mindent összeszámolva ugyanis egy jelentősebb betegségünk (mentőszállítás, plusz a kórházba bevitt gyógyszer, plusz az otthoni tabletták) akár tíz-, húszezer forintba is kerülhet. (Nem beszélve arról, hogy az egészségügyben dolgozók bére még mindig olyan szégyenletesen alacsony, hogy gondolnunk kellene a hálapénzre is!) Márpedig ezt az összeget a családok jelentős része nem tudja kifizetni, hiszen legfőbb gondjuk, hogy a hónap utolsó napjaiban legyen még kenyér az asztalon, és hogy a gyerekeknek meg tudják venni a cipőt. Jártam nem egy családnál, ahol 5-6 ezer forint az egy főre jutó jövedelem, az asszony vég nélkül gyúrja a tésztákat, a gyerekek nyáron mezítláb szaladgálnak, és csak használt ruhákat vesznek, csak a Németországból, Hollandiából ideszállított, kilóra kapható ruhák boltjainak ajtaját merik kinyitni. Másoknál kikapcsolják a világítást és a fűtést, mert képtelenek fizetni a rezsit. Miből fognak orvosi ellátást fizetni ezek a családok? Vagy netán megint lesz szegénységi bizonyítvány? Kimegy mondjuk a hivatal a roskadozó házba, megnézi a kopott bútorokat, az agyonhajszolt asszonyt, belenéz az üres kamrába,

látja, hogy Európa levetett ruháiban járnak, és azt mondja: kérem, magukat majd ingyen szállítja a mentő?

Már az ókor fejlett társadalmaiban volt annyi életösztön, hogy fölszedték a koldusokat az utcáról, és meggyógyították őket (nem is beszélve a szegények kórházáról), hogy ne legyenek betegek, és ne terjesszenek betegségeket.

Jó, tudom, és hallom is az ellenérveket, nincs pénz az egészségügyre. El is hiszem. Csak az bosszant az egészben, hogy nemrég is nem az egészségügy kapott az államtól tőkeinjekciót, hanem néhány bankot kellett talpra állítani mil- liárdokkal, nehogy csődbe menjenek. Fölmerül az emberben a kérdés: minek ennyi bank? Ott, ahol tíz és félmillió lakosból félmillió gazdag, több mint hárommillió a létminimum alatt vagy annak környékén él, a többi pedig egyfolytában attól retteg, hogy lecsúszik hozzájuk? Nem vagyok a bankok ellensége, csupán az a véleményem, hogy amelyik tud gazdálkodni (mint ahogy vannak is ilyenek), az maradjon meg, a többi menjen tönkre, és ha a költségvetésből támogatni akarunk valamit, akkor inkább kapjon pénzt az egészségügy vagy az oktatás. Mert lassan már csak a bankok virágoznak, megcsodálhatjuk csillogó-villogó irodaházaikat, miközben a gyerekeink alól kirohad az iskolapad, lassan a kréta az egyetlen szemléltetőeszköz, és be kell vinni a kórházba a gyógyszerek egy részét, ha gyógyulni akarunk.

A kormányzat úgy döntött, hogy a lakosság terhelhető, és az átlagember zsebében kotorász, holott alig talál ott már valamit. Elkeseredve mondta minap egyik ismerősöm: nem gondoltam volna, hogy eljön az az idő, amikor ketten keresünk, és kérdéses, hogy el tudjuk-e tartani egyetemista gyerekünket. Egyelőre fogalma sincs, miből fizeti ősztől a tandíjat, ami (az egyetemek belátásától függően) elérhéti az évi 800-1000 dollárt is. A külön-külön érkező problémák nyilván akkor fognak robbanni egy- egy családban, amikor egyszerre kell fizetni a tandíjat vagy az általános iskolás gyerek tankönyvét, meg mondjuk, valaki még beteg is lesz. Ne adjuk hozzá azt a lehetőséget, hogy valamelyik kereső huzamosabb ideje munkanélküli, netán mára jövedelempótló támogatásra fanyalodott, aminek három havi összegéből vehetne egy átlagos télikabátot.

Az orvosok - akiknél jobban senki nem ismeri a lakosság elkeserítő egészségi állapotát - próbálnak harcolni értünk, leendő betegekért. Tiltakoznak minden lehetséges fórumon a térítési díjak bevezetése ellen vagy csökkentéséért - ki figyel rájuk? Az egészségügyi ellátásból így vagy úgy kizárt, kimaradt emberek elhanyagolt betegségeinek lehetséges következményeit ők ismerik legjobban. De ki hallgatja meg aggodalmaikat? És ha meghallgatják is, min változtat ez?

Meglehet, keserű mondatok ezek. De nem lehet derűsen a jövőbe nézni olyan hetekben, hónapokban, amikor az egészség és a tudás egyre több ember számára válik elérhetetlenné,

é

Agrárkamarai körzetek, gazdajegyzők a megyében

1. sz. körzet Jászfényszaru, Pusztamonostor Tiborcz Zoltán,

2. sz. körzet Jászárokszállás, Jászágó Szabó János,

3. sz. körzet Jászberény, Jászfelsőszent- györgy Sárközi Tamás,

4. sz. körzet Jászdózsa, Jászjákóhalma Gyurkó Tibor,

5. sz. körzet Jásztelek, Alattyán Szűcs Márton,

6. sz. körzet Jászapáti, Jászszentandrás, Já- szivány Dósa Levente,

7. sz. körzet Jászladány, Jászai sószent- györgy Szatmári Géza,

8. sz. körzet Jászkisér Abonyi István,

9. sz. körzet Jászboldogháza, Vadkerti Tivadar,

10. sz. körzet Jánoshida Zámbori János,

11. sz. körzet Tiszasüly, Kőtelek, Hunyad- falva Csörögi Tibor,

12. sz. körzet Besenyszög, Oláh Béla,

13. sz. körzet Nagykörű, Csataszög Lajkó Éva,

14. sz. körzet Újszász, Szászberek. Zagyva- rékas Ágotái Ede,

15. sz. körzet Szolnok, Szajol Szőke Antal,

16. sz. körzet Tószeg, Tiszavárkony Verner László,

17. sz. körzet Tiszajenő, Vezseny Szlovák Mihály,

18. sz. körzet Tiszafüred, Kócsújfalu, Tisza- szőlős Hadászi János,

19. sz. körzet Abádszalók, Tiszaderzs Krupa István,

20. sz. körzet Tiszaörs, Tiszaigar, Nagyiván Csesznok Béla,

21. sz. körzet Kunmadaras Kovács Lajos,

22. sz. körzet Tiszaszentimre, Újszent- györgy, Tomajmonostora Fehér József,

23. sz. körzet Karcag, Berekfürdő Molnár Pál,

24. sz. körzet Kunhegyes Sarkady László,

25. sz. körzet Tiszaroff, Tiszagyenda, Tisza- bura Hevesi István,

26. sz. körzet Fegyvernek, Örményes, Ti- szabő Borgulya István,

27. sz. körzet Kenderes, Bánhalma, Kisújszállás Bogdán Péter,

28. sz. körzet Túrkeve, Kuncsorba Szász Csaba,

29. sz. körzet Törökszentmiklós, Tiszapüs- pöki, Tiszatenyő Dr. Zöld Károly,

30. sz. körzet Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Kengyel Mikus Ferenc,

31. sz. körzet Mezőtúr, Kétpó Bartos Károly,

32. sz. körzet Öcsöd, Mesterszállás, Mező- hék Nagy György,

33. sz. körzet Tiszaföldvár, Martfű, Cibakháza Stiegler János,

34. sz. körzet Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tisza- inoka, Nagyrév Perjési József,

35. sz. körzet Csépa, Szelevény Jakab András,

36. sz. körzet Tiszasas, Tiszaug Mikola Lajos,

37. sz. körzet Kunszentmárton, Kungyalu Kómár István

Péter-Pál körül az aratásról

Miről beszél legtöbbet ilyentájt megyeszerte az alföldi ember? Természetesen a nyárról, a Bokros-csomag családokra nehezedő szörnyűségeiről, a megélhetésről, a szabadság napjairól, no, meg az aratásról.

Péter Pál körül kasza csendül, vallja a régi népi szólásmondás, éppen ezért mi most arra keressük a válaszokat: milyen a terméskilátás, mennyibe kerül az aratás, hová, merre, mennyiért és kinek adhatja el a termelő az életet, ha éppen nem eteti fel az állataival?

Egyáltalán mit lehet csinálni a több, kevesebb búzával. Felkészültek-e a jelentős fogadó és felvásárló cégek a búzainvázióra?

Százhatvanötezer tonna

Pontos adat nincsen, de ha hinni lehet a szakembereknek, 120 ezer hektáron terem az idén a megyében búza. Lehet ez a szám a valóságban pár ezerrel több, de az eltérés aligha lesz nagy. Szolid számítások szerint, hektáronkénti negyven mázsát számítva is ez 480 ezer tonna. Bár a június végi kilátásokat tekintve - ha addig nem veri el a jég, nem árasztja el többszöri felhőszakadás - a végösszeg. 500 ezer tonna fölé emelkedhet. Egy viszont tény, ebből 165 ezer tonnát, azaz a termés körülbelüli harmadát az Alföldi Gabonaipari Részvény- társaság vásárolja fel. Török- szentmiklóson Mezei Imre kereskedelmi osztályvezetővel váltottunk szót.- Hallottam, kis tételeket nem szívesen vesznek át.- Akadnak ötezer tonnás szerződéseink, de tudok mutatni önnek hét, hét és fél tonnásakat is.- Jelenleg hogyan állnak?- A mai napig kétszáz szerződésünk van. mintegy 130 ezer tonnára. Mire a cikk a hét végére megjelenik, bizonyára más számot mondanék, mert most még hiányzik 35 ezer tonna. Közülük mintegy 80 ezer tonna finanszírozott szerződés, ami 18 ezer 700 hektár búzát jelent. Erre a termelők hektáronként 15 ezer forint előleget kaptak.- Mennyi idő múlva fizetnek?- Tizennégy naptári napon belül. Akkorra az is eldől, milyen minőségű a búza.- Mit fizetnek?- Garantált ár nincs, de a

szerződésben rögzítettek

800-1000 körüliek. Nálunk négyféle a minőség.- Nem kevés ez?- Visszakérdezek: mihez viszonyítva? Tudjuk, akadnak cégek, amelyek 1 ezer 100-at ígérnek. Fizetnek is hat hónap múlva. Kérdezze meg a szakembereket, mennyibe kerül egy hektár búza nagyüzemi termelése a vetéstől addig, amíg ide kerül, és kiszámítható, mi marad haszonnak.

Jó, majd erre is visszatérünk, addig azonban még körülnézünk kinn a végeken. Mondjuk Fegyvemeken. ahol Kovács Sándor a falugazdász. Egészen június 30-ig, mivel vállalkozó, és nem jelöltette magát újra.- Noha Kuncsorba, Örményes és Fegyvernek falugazdásza is vagyok, maradjunk a három közül a legnagyobb településnél, Fegyvemeknél. A nagyközségben 180-an termelnek búzát, fél hektártól háromszázig. A kistermelők közül sokan feletetik a jószággal, mert így a legolcsóbb a takarmány. Ha a föld nagyságát nézzük, akkor a terület 50 százalékára van a gazdáknak érvényes szerződése. Ugyanakkor ez a 180 fős létszám 10 százaléka.- A kisgazdák, a néhány hektárosok, mit csinálnak?- A baj az, hogy a kistermelők keveset visznek, és jószerével ahány tétel, annyi a minőség. Az a tapasztalat, azért végül ők is eladják a búzát, mondjuk valamelyik takarmánykeverőnek, malomnak, felvásárlónak. Kisújszálláson van közraktározás, oda is el lehet vinni, és lenne még egy megoldás.- Hallgatom.- A nagy termelési rendszerek adnak búzát, vetőmagot, de ezt egyszerre kell vetni, aratni, lehetőleg egybefüggő területre, tehát földszomszédoknak, hogy azonos legyen a minőség. Higgye el, ez az egyik járható út annak, aki se kis-, se nagytermelő. De ehhez össze kell fogni, és erre is van sok példa mifelénk.- Hány kombájn akad Fegy- verneken?

Hat maszekkombájn- A szövetkezeten, káeftéken kívül hat magánkombájn.- És mennyiért „borotválnak" hektáronként? '- Ötezer körül. Hol kicsit feljebb, hol kicsit lejjebb. Attól is függ. egybefüggő-e a terület, vagy itt is egy darab, öt kilométerre egy másik, meg onnan kettőre egy harmadik. A fő gondot én abban látom, hogy a búzára már nem haszon, hanem kár az eső. És ha még sok lesz, elhúzódik az aratás, gyomosodnak a táblák.

Vajon miképpen számol a betakarítással egy középgazdálkodó? Mondjuk Szerencsi Katalin Tiszaroffról. Kertészeti főiskolai végzettsége van, dolgozott Szolnokon is, és most magánvállalkozó Roffon.- Negyven hektáron vetettem búzát. Részben saját földemre, részben a rokonoknak. Nem valami jó a terület, 12-13 aranykoronás. Saját gépeim is akadnak, traktor is.- Mennyi átlagra számít?- Még kinn alszik vagy két hétig, ezért óvatos vagyok. 35-40 mázsára hektáronként. Ha több, jó lesz. Saját erőből vetettem, és leszerződtem a Közép-tiszai Állami Gazdaság bánhalmi jogutódjához. Bízom abban, hogy 1-es minőségű terem, ez 930 Ft. Természetesen a 2-es minőség már olcsóbb.- Segítséget nem kapott?- De, az őszi vetésekre, kalászosokra adtak pénzt. Most a kedvezőtlen adottságú térségek utáni támogatást várom. De ez valahogy késik.

Hallottuk, hogy Kisújszálláson, az állomás mellett a Con- cordia Közraktár Rt. várja a ki- sebb-nagyobb földekkel rendelkező gazdák gabonáját. Húszezer tonna a kapacitása, és ahogyan Végh János telepvezetőtől megtudtuk, még kétezer tonnát lehet hozni. Eddig is nagyon népszerű volt, mert hét hektárosoktól 200 hektárig hordják ide a magot. Hogy honnan? A teljesség igénye nélkül: Nagyivánból, Bánhalmáról, Örményesről, Kunhegyesről, Kunmadarasról. Ők meg is vásárolják a tételeket, és 21 napon belül fizetnek. Tonnánként kilencezret. Tavaly ez 8 ezer 200 volt. A kilencezerhez jön még 12 százalék kompenzálás, ez fehéren feketén azt jelenti, hogy 1 ezer 8 forint a búza mázsája. Egy minőség van, az, ha megfelel a mag. Aki ennél többet szeretne, mert tárolási, elhelyezési, értékesítési gondokkal küzd, az 59/321-150-en érdeklődhet.

Mennyibe kerül ma egy hektár búza?

A megvásárlástól, szántástól, vetéstől kezdve a vegyszeres gyomirtást, aratást beleszámítva 23-28 ezer forint. Na, már most ezer forintjával ez ennyi mázsa élet. Kilencszázzal több. Ha mondjuk négy vagy négy és fél tonna az átlag, marad hektáronként tíz-tizenöt mázsa. Ennek az ára, esetleg több vagy kevesebb a haszon. Ismétlem, ezek hozzávetőleges

értékek. Ami az aratást illeti, a szövetkezeteknél errefelé ez 5—6 ezer, a maszeknál megegyezéses alapon lehet négyezer vagy még ... De le sem írom, mert megköveznek.

Mert nem olcsó dolog a kombájn sem. A Don, orosz típusú 6 millió, a Claas Dominá- tor és a John Deer 14 millió: Simon Lászlóéknak Túrkevén két John Deer-típusú van.- A férjem a szövetkezetben dolgozik, és mellesleg mező- gazdasági vállalkozó. A fiam, Laci 23 éves, és most neki vettünk - mondja Simon Lászlóné.- Igen, anyu, de azt se felejtsd el, hogy használtan, szinte ócskavasként került ide! - veszi át a szót ifjabb Simon László. Szinte darabjaira szedtem, és ráköltöttünk félmilliót, lefestettem, így most már üzemkész.- Sok kombájn van a városban?- A szövetkezeten kívül is sok. Más dolog a minőség, mert a darabszám és a működőképesség két fogalom.- Mennyi errefelé a tarifa?- Ötezer körül hektáronként, de ez attól is függ, hány darabról van szó.- Elkezdődött a vágás?- Nem most. a múlt pénteken az őszi árpával, de az eső miatt pihenek. Ahogy nézem, a búza vágása július 10-e körül esedékes.- Mennyit takarít le a gép?- Sima terepen álló búzánál naponta 15 hektárt, ha az egybefüggő. Eszik is, mert reggeltől estig 200 liter nem biztos, hogy elég.- Ki javítja?- Mindent én készítek, mert autószerelő vagyok.

Tomyi Sándor Tiszainoka egyik jeles gazdája. A 68 éves vállalkozó vagy száz hektárt vallhat magáénak. Van abban halastó, búza 25 hektárnyi, kukorica 12 hektár, lucerna 22 és tavaszi árpa 5 hektár.- A búzánál maradva. Mar- tonvásárhelyről hozattam magot. Egy kft. vetette Kunszentmártonitól, nagyon szép az egész; ha az időjárás is úgy akarja, lesz hektáronként 5 tonna. Igaz, kapott műtrágyát is.- Hová. merre kerül a termés?- Az a kft. veszi meg, amelyik vetette. Ő vásárolja fel, mert van egy keverőüzeme. Tavaly 825-ért, most még meg sem állapodtunk a pontos árban.

Segített a falugazdász-Ki támogatta?- Perjési Józsefnek, a falugazdásznak a neve kívánkozik az élre. Nem tudtam olyannal hozzáfordulni, amelyet visszautasított volna. Akár vetőmagról, akár pétisóról volt szó. Mert régi igazság: nem elég termelni, ha sok van, azt el is kell adni.

így igaz. Meg az is, hogy a betakarításban segítenek a maszek kombájnok, a káefték, meg a szövetkezetek gépei is. Úgy tűnik, a búza egy része az állatok elé kerül: feletetik.

Egyre kevesebb az árpavetés, pedig arra is szükség lenne. De hát a búza praktikusabb: több terem belőle, könnyebb értékesíteni, és ha másra nem jó, takarmánynak elmegy. Miközben egyre azért kíváncsi lennék. Akár 800, akár 900, akár 1000 forint a búza mázsája, miért ennyire drága a kenyér. Ennek a sokszorosa, ami érthetetlen, még akkor is, ha magasak az energiaárak. De ez már egy másik téma ... D. Szabó Miklós