Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-31 / 177. szám

1995. július 31., hétfő Megyei Körkép 3. oldal A redemptio 250 éves örömünnepén (Folytatás az 1. oldalról) olasz és amerikai testvérváro­sainak küldöttségei, az ünnep­ség résztvevői. A vendégsereg ezt követően a főtérre vonult. A városháza előtt állították fel a színpadot, ahonnan köszön­tötték résztvevőket. Egy jászsági leány, Cserháti Agnes, Fényszaru szülötte, a Magyar Televízió bemondója volt a program háziasszonya. A színpad előtt elvonultak a jászsági és kunsági redemptus települések képviselői. A zász- laikat a Jász Lovasbandérium egy-egy tagja hozta, s elhe­lyezték azokat a színpad előtt. Ezt követően Tamus Tünde, a fényszarui Fortuna Színpad tagja elmondta a Jász-him­nuszt. Ez a vers az 1845. évi százados jubileumra íródott, Hálaadó szentmise a Nagyboldogasszony katolikus fő­templomban, ahol 1745-ben kihirdették a jászkun re- demptiót nevében a térség egykori kép­viselőjének, Czettler Jenőnek a fia, dr. Czettler Antal köszön­tötte a világtalálkozót. A já­szok aláni, iráni származása is bizonyított. Ezért hivatalos az ünnepségre az iráni nagykövet, dr. Morteza Saffari Natanzi, aki megígérte, hazája jász me­gyéje s a Jászság közötti kap­csolat kiépítésében segíteni fog. A kicsit hosszúra nyúlt ün­nepség díjak átadásával ért vé­get. A Jászságért Alapítvány a Jászságért Díjat negyedik alka­lommal dr. Kiss József törté­nésznek ítélte oda. Jászberény város díszpolgári címét dr. Varga Imre irodalomtörténész, a gimnázium egykori tanára vehette át. Jász lovasbandérium a települések zászlóival szerzőjét nem ismerjük. Szép gondolatát azonban igen: „Őseinknek szabadságát, jo-' gainknak igazságát Hirdesse törvény szent szava, Védje a király s haza.” Dr. Magyar Levente pol­gármester lépett ezután a mik­rofonhoz. A következőket mondta a köszöntés után: „ Je­lentem az ősöknek, hogy ismét szabad országot, szabad Jász­ságot építünk. Redemptus őse­ink az összefogással példát adtak, s olyan gazdasági lehe­tőséget teremtettek, mely kie­melte a Jászságot környezeté­ből. Mi most az összefogás­ban látjuk erőnket, ez a jövő záloga. Új redcmptiót hirde­tünk a Jászság megmaradása, kiemelkedő fejlődése, a jö­vőnk érdekében." Ezt követően Göncz Árpád ünnepi beszédére került sor. A köztársasági elnök a magyar fa legmagyarabb hajtásának ne­vezte a jászokat, akik a közös­ség erejével, az összefogással képesek voltak megőrizni ma­gukat, identitásukat a kavargó történelmi viharok sodrában. Az önmegváltás terheivel küz­dünk ma is, mondta Göncz Árpád. „A mai nap igazi mondanivalója, hogy össze tudunk-e fogni, hogy megmaradjunk e vi­lágban. A jászok is­merték azt a szót, hogy mi. Ez a szó tartotta meg őket, ez az ön­megváltás kulcsa. Ősi szabadságukat nem fegyverrel s vérrel vív­ták vissza, hanem ál­dozatvállalással. Erre van ma is nagy szük­sége egész hazánk­nak." Göncz Árpád sza­vait követően törté­nelmi percek követ­keztek. A magyarság egy becses jelképét, Lehel kürtjét századok óta a jászok őrzik. Most kivették a Jász Múzeum díszes tárló­jából. Szalóczy Miklós zenetanár a kürtöt megszólaltatta, jelet adott a jövendő szá­mára, mint egykoron a hadaknak az igazo- vagy csatában a ro­dásra, hamra. A térség parlamenti képvi­selői közül dr. Kis Zoltán vett részt az ünnepségsorozaton, ő arról beszélt, hogy a redemptio egy gyors gazdasági fejlődést indított el e tájékon. A szabad paraszti gazdálkodás 100 év­vel a jobbágyfelszabadítás előtt eredményeket mutatott. A Jászkun­ság emiatt is kivétele­zett helyzetben volt, de közigazgatási különál­lása is az eltérő fejlő­dést segítette. A me­gyerendszer ezt az előny elvette a térség­től. Az önkormányza­tiság ismét előnyökkel járt számukra. Ezt a különbözőséget ezután is meg kellene őrizni. Ezért ő személy szerint is cselekedni fog, a kormányzati törekvé­sek ellenére is. Nagyon érdekesek voltak Csoóri Sándor gondolatai is. A Ma­gyarok Világszövetsé­gének elnöke a vissza­váltást a ma embere számára is időszerű és jelképes erejű tettnek Apponyi-díjat vett át Magyar Levente polgármester is tartja.„Az a nép érdemli meg szülőföldjét, mely mindent tud róla. A jászok kivételes képes­sége az emlékezni tudás, a ha­gyományok őrzése. A redemti- óval a térség példa nélküli fej­lődését s a magyarságon belüli megmaradását érték el. Olyan autonómiát szereztek, mely megőrizte őket. Ez az autonó­mia az, ami máig ható például is szolgál. A határainkon kívül élő magyarság számára is ez lehet a helyes út. Az autonómia elválaszt s összeköt, segít a megmaradásban s a boldogu­lásban. A külföldre távozott jászok Dr. Morteza Natanzi Saffari Szalóczy Miklós zenetanár szólal­tatta meg Lehel kürtjét Apponyi Albert, aki 50 éven át volt Jászberény par­lamenti képviselője, most is nagy tiszteletnek örvend a városban. Egy díjat az ő ne­vével fémjelezve szintén alapítottak. Első alkalommal a re­demptio 250 éves évforduló­ján adták át. Apponyi-díjat vett át Göncz Árpád köztársa­sági elnök, Seregély István egri érsek, Gulyás István, a kecs­keméti piarista gimnázium nyugalmazott igazgatója, dr. Magyar Levente polgármester. A Jászok Egyesülete szintén kiérdemelte az elszármazott jászokat összefogó, kultúr- missziót vállaló könyvkiadói és a fiatalokat segítő ösztön­díjprogramja révén az Appo­nyi-díjat. Kiss Erika (Fotók: Mészáros János) Kiállítás, hangverseny A vállalkozók is bemutatkoztak a jász expón A jász világtalálkozóra nagyon sok programot szerveztek. Em­ber legyen a talpán, aki mindet végig akarja nézni. Az ünnepé­lyes megnyitó után az egykori Jász-kun Hármas Kerület szék­házában könyvbemutatóra ke­rült sor. A Püski Kiadó jelen­tette meg Muhoray Mihály fes­tőművészről szóló kiadványát, melyet dr. Püski Sándor muta­tott be. A Jász Múzeumban meg­nyílt A redemptio hatása a Jászkunságra című kiállítás. Ezt a tárlatot már sok települé­sen láthatták az érdeklődők. A túrkevei múzeum vezetője, Örsi Julianna válogatta az anyagát. Most a Jászságban ismerkedhetnek meg vele az érdeklődők. A Liska József Erősáramú Szakközépiskola vezetése a vi­lágtalálkozó alkalmából jász expót szervezett. Az előkészü­letekről szólva érdemes volt hí­rül adni, hogy alig van érdeklő­dés az expó iránt. Az utolsó na­pokban sokan jelentkeztek, így 40 kiállító portékáját, szolgálta­tását láthatjuk. Az expót Göncz Árpád is felkereste. Még szombaton este csodála­tos hangverseny közönsége zsúfolódott össze a főtemplom­ban. A város szülötte, Gál Ta­más karmester a Szolnoki Szimfonikus Zenekart vezé­nyelte. Beethoven IX. szimfó­niáját adták elő. Szólistának Csavlek Etelkát, Németh Judi- tot, B. Nagy Jánost és Kováts Kolost nyerték meg. Jászberény felnőttkórusai is közreműködtek a koncerten, mely óriási siker volt. Nem kevésbé az esti utcabál, ahol több ezer ember szórako­zott, táncolt, hallgatta a Troll- hättes StorBand zenéjét, cso­dálta a tűzijátékot. Nemzetközi mézvásár Jászberényben a nyolcadik or­szágos mézvásárt vasárnap tar­tották. A termelők törekvése volt egykor, hogy az értékesítés új lehetőségeit maguk keressék meg. Azóta a mézvásár a terme­lők, a felvásárlók, a fogyasztók s a méhészetieszkÖZ-gyártólC nagy találkozója lett. Az idei mézvásárt is dr. Kis Zoltán, az FM államtitkára nyi­totta meg. Az érdeklődés nagy volt, méz viszont kevés. Az akác lefagyott, így a tavalyi méztermés felére számíthatunk Magyarországon. Ez a mézvá­sáron is megmutatkozott. Kü­lönböző versenyeket hirdettek a szervezők, de a mézversenyre nem került sor. Viszont a méz­vásár nemzetközivé bővült. A második alkalommal ke­rült sor a mézkirálynő megvá­lasztására. Öt hölgy vállalta a megrhérétést.- íthöP ■ftem Vsopáh szépnek, de okosnak is kellett lenni - a méhészettel is tisztá­ban kell lenniük. A zsűri s a kö­zönség egyaránt Nagy Orso­lyára szavazott. A 19 éves diák­lány Pusztaszabolcsról érke­zett. Édesapja főfoglalkozású méhész, így nem volt nehéz dolga megfelelni az elvárásnak, Csörsz-kupa lovasversenyt rendeztek vasárnap a jászárokszállási vásártéren a világtalálkozó alkalmából A királynő-koronázó: Bordás Imre polgármester Szépségverseny tűző napon, telt ház előtt Akár a heringek, zsúfolódtak a színpad előtt szombat délután az érdeklődők Abádszalókon, a Tisza-tó szépségversenyének döntőjében. Felment a pumpa., a vérnyomás. Nem is csoda: ennek oka a rekkenő kánikula meg a sok csinos, anyagtakaré­kos fürdőruhájú lány. Azért a színpad előtt ment az etetés.- Anyukám, olyan jó te is vagy! - így az egyik. - Bea, neked is akadnak ilyen sonkáid - súgta a fülébe egy szöszinek a lovagja. Mások ábrándoztak. - Hej, ha én is, én is köztetek lehet­nék... - idézte egy félmeztelen trubadúr Arany János klasszi­kus sorait. Egy szónak is száz a vége: öss/esen huszonegy tizen-hu- szonéves leányzó vette a bátor­ságot és vonult el fürdőruhá­ban, majd másik öltözékben a hol tapsolók, hol fütyülök, hol éljenzők, hol kiabálók előtt. Szulák Andrea vezette a mű­sort, és bántóan kevés időt adott a versenyzőknek. Hol laksz, hány éves vagy, mit csi­nálsz, hogy hívnak - és ezzel kész. Pedig jó lett volna né­hány közvetlen, érdekes kér­déssel oldani a hangulatot, mert akadt, aki annyira izgult, hogy azt sem tudta, a jobb lába után melyikkel lépjen. Műsorbetétek színesítették a többórás programot, így di­vatbemutató is. A zsűrinek a sok csinos próbálkozó feladta a leckét, hosszasan tanácskoz­tak a temérdek különdíj, a he­lyezések alakulásáról. Végül is a műsorvezető hölgy azt mondta be, hogy nyert a hár­mas, második a hetes, harma­dik a tizennyolcas. Kijöttek a dobogósok, és név az istennek sem hangzott el. Azért mi ki­derítettük, az is van nekik. A Tisza-tó szépe 1995-ben a szolnoki Fekete Anita, a ruha­ipari harmadikosa, 174 centi magas és 57 kg. Díja 30 ezer forint, amelyet Bodnár János, a Közép-Tisza-vidéki ÁFÉSZ elnöke adott át neki. Természe­tesen a puszikról sem feledke­zett meg. Második a tavalyi harmadik helyezett, a 21 éves püspökladányi Mészáros An­géla, ő húszezer forintot ka­pott. Harmadik a 22 éves bé­kési Nemes Márta, neki tízezer forint jutott. Sok különdíj gaz­dára talált, a legtöbbet az első és a második kapott, de jutott belőle a szolnoki Pintér Fannynak is. A tombolák díjait a helyi és a parti vállalkozók biztosították. Este megválasztották a kö­zönségszavazatok győztesét is, aki nem más, mint Holocsi Ka­talin 19 éves budapesti ver­senyző. Természetesen a dobogóso­kat megkocsikáztatták, és az is jó, hogy a rengeteg díjon kívül minden versenyző, induló ka­pott egy szál virágot. D. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents