Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-31 / 177. szám
1995. július 31., hétfő Megyei Körkép 3. oldal A redemptio 250 éves örömünnepén (Folytatás az 1. oldalról) olasz és amerikai testvérvárosainak küldöttségei, az ünnepség résztvevői. A vendégsereg ezt követően a főtérre vonult. A városháza előtt állították fel a színpadot, ahonnan köszöntötték résztvevőket. Egy jászsági leány, Cserháti Agnes, Fényszaru szülötte, a Magyar Televízió bemondója volt a program háziasszonya. A színpad előtt elvonultak a jászsági és kunsági redemptus települések képviselői. A zász- laikat a Jász Lovasbandérium egy-egy tagja hozta, s elhelyezték azokat a színpad előtt. Ezt követően Tamus Tünde, a fényszarui Fortuna Színpad tagja elmondta a Jász-himnuszt. Ez a vers az 1845. évi százados jubileumra íródott, Hálaadó szentmise a Nagyboldogasszony katolikus főtemplomban, ahol 1745-ben kihirdették a jászkun re- demptiót nevében a térség egykori képviselőjének, Czettler Jenőnek a fia, dr. Czettler Antal köszöntötte a világtalálkozót. A jászok aláni, iráni származása is bizonyított. Ezért hivatalos az ünnepségre az iráni nagykövet, dr. Morteza Saffari Natanzi, aki megígérte, hazája jász megyéje s a Jászság közötti kapcsolat kiépítésében segíteni fog. A kicsit hosszúra nyúlt ünnepség díjak átadásával ért véget. A Jászságért Alapítvány a Jászságért Díjat negyedik alkalommal dr. Kiss József történésznek ítélte oda. Jászberény város díszpolgári címét dr. Varga Imre irodalomtörténész, a gimnázium egykori tanára vehette át. Jász lovasbandérium a települések zászlóival szerzőjét nem ismerjük. Szép gondolatát azonban igen: „Őseinknek szabadságát, jo-' gainknak igazságát Hirdesse törvény szent szava, Védje a király s haza.” Dr. Magyar Levente polgármester lépett ezután a mikrofonhoz. A következőket mondta a köszöntés után: „ Jelentem az ősöknek, hogy ismét szabad országot, szabad Jászságot építünk. Redemptus őseink az összefogással példát adtak, s olyan gazdasági lehetőséget teremtettek, mely kiemelte a Jászságot környezetéből. Mi most az összefogásban látjuk erőnket, ez a jövő záloga. Új redcmptiót hirdetünk a Jászság megmaradása, kiemelkedő fejlődése, a jövőnk érdekében." Ezt követően Göncz Árpád ünnepi beszédére került sor. A köztársasági elnök a magyar fa legmagyarabb hajtásának nevezte a jászokat, akik a közösség erejével, az összefogással képesek voltak megőrizni magukat, identitásukat a kavargó történelmi viharok sodrában. Az önmegváltás terheivel küzdünk ma is, mondta Göncz Árpád. „A mai nap igazi mondanivalója, hogy össze tudunk-e fogni, hogy megmaradjunk e világban. A jászok ismerték azt a szót, hogy mi. Ez a szó tartotta meg őket, ez az önmegváltás kulcsa. Ősi szabadságukat nem fegyverrel s vérrel vívták vissza, hanem áldozatvállalással. Erre van ma is nagy szüksége egész hazánknak." Göncz Árpád szavait követően történelmi percek következtek. A magyarság egy becses jelképét, Lehel kürtjét századok óta a jászok őrzik. Most kivették a Jász Múzeum díszes tárlójából. Szalóczy Miklós zenetanár a kürtöt megszólaltatta, jelet adott a jövendő számára, mint egykoron a hadaknak az igazo- vagy csatában a rodásra, hamra. A térség parlamenti képviselői közül dr. Kis Zoltán vett részt az ünnepségsorozaton, ő arról beszélt, hogy a redemptio egy gyors gazdasági fejlődést indított el e tájékon. A szabad paraszti gazdálkodás 100 évvel a jobbágyfelszabadítás előtt eredményeket mutatott. A Jászkunság emiatt is kivételezett helyzetben volt, de közigazgatási különállása is az eltérő fejlődést segítette. A megyerendszer ezt az előny elvette a térségtől. Az önkormányzatiság ismét előnyökkel járt számukra. Ezt a különbözőséget ezután is meg kellene őrizni. Ezért ő személy szerint is cselekedni fog, a kormányzati törekvések ellenére is. Nagyon érdekesek voltak Csoóri Sándor gondolatai is. A Magyarok Világszövetségének elnöke a visszaváltást a ma embere számára is időszerű és jelképes erejű tettnek Apponyi-díjat vett át Magyar Levente polgármester is tartja.„Az a nép érdemli meg szülőföldjét, mely mindent tud róla. A jászok kivételes képessége az emlékezni tudás, a hagyományok őrzése. A redemti- óval a térség példa nélküli fejlődését s a magyarságon belüli megmaradását érték el. Olyan autonómiát szereztek, mely megőrizte őket. Ez az autonómia az, ami máig ható például is szolgál. A határainkon kívül élő magyarság számára is ez lehet a helyes út. Az autonómia elválaszt s összeköt, segít a megmaradásban s a boldogulásban. A külföldre távozott jászok Dr. Morteza Natanzi Saffari Szalóczy Miklós zenetanár szólaltatta meg Lehel kürtjét Apponyi Albert, aki 50 éven át volt Jászberény parlamenti képviselője, most is nagy tiszteletnek örvend a városban. Egy díjat az ő nevével fémjelezve szintén alapítottak. Első alkalommal a redemptio 250 éves évfordulóján adták át. Apponyi-díjat vett át Göncz Árpád köztársasági elnök, Seregély István egri érsek, Gulyás István, a kecskeméti piarista gimnázium nyugalmazott igazgatója, dr. Magyar Levente polgármester. A Jászok Egyesülete szintén kiérdemelte az elszármazott jászokat összefogó, kultúr- missziót vállaló könyvkiadói és a fiatalokat segítő ösztöndíjprogramja révén az Apponyi-díjat. Kiss Erika (Fotók: Mészáros János) Kiállítás, hangverseny A vállalkozók is bemutatkoztak a jász expón A jász világtalálkozóra nagyon sok programot szerveztek. Ember legyen a talpán, aki mindet végig akarja nézni. Az ünnepélyes megnyitó után az egykori Jász-kun Hármas Kerület székházában könyvbemutatóra került sor. A Püski Kiadó jelentette meg Muhoray Mihály festőművészről szóló kiadványát, melyet dr. Püski Sándor mutatott be. A Jász Múzeumban megnyílt A redemptio hatása a Jászkunságra című kiállítás. Ezt a tárlatot már sok településen láthatták az érdeklődők. A túrkevei múzeum vezetője, Örsi Julianna válogatta az anyagát. Most a Jászságban ismerkedhetnek meg vele az érdeklődők. A Liska József Erősáramú Szakközépiskola vezetése a világtalálkozó alkalmából jász expót szervezett. Az előkészületekről szólva érdemes volt hírül adni, hogy alig van érdeklődés az expó iránt. Az utolsó napokban sokan jelentkeztek, így 40 kiállító portékáját, szolgáltatását láthatjuk. Az expót Göncz Árpád is felkereste. Még szombaton este csodálatos hangverseny közönsége zsúfolódott össze a főtemplomban. A város szülötte, Gál Tamás karmester a Szolnoki Szimfonikus Zenekart vezényelte. Beethoven IX. szimfóniáját adták elő. Szólistának Csavlek Etelkát, Németh Judi- tot, B. Nagy Jánost és Kováts Kolost nyerték meg. Jászberény felnőttkórusai is közreműködtek a koncerten, mely óriási siker volt. Nem kevésbé az esti utcabál, ahol több ezer ember szórakozott, táncolt, hallgatta a Troll- hättes StorBand zenéjét, csodálta a tűzijátékot. Nemzetközi mézvásár Jászberényben a nyolcadik országos mézvásárt vasárnap tartották. A termelők törekvése volt egykor, hogy az értékesítés új lehetőségeit maguk keressék meg. Azóta a mézvásár a termelők, a felvásárlók, a fogyasztók s a méhészetieszkÖZ-gyártólC nagy találkozója lett. Az idei mézvásárt is dr. Kis Zoltán, az FM államtitkára nyitotta meg. Az érdeklődés nagy volt, méz viszont kevés. Az akác lefagyott, így a tavalyi méztermés felére számíthatunk Magyarországon. Ez a mézvásáron is megmutatkozott. Különböző versenyeket hirdettek a szervezők, de a mézversenyre nem került sor. Viszont a mézvásár nemzetközivé bővült. A második alkalommal került sor a mézkirálynő megválasztására. Öt hölgy vállalta a megrhérétést.- íthöP ■ftem Vsopáh szépnek, de okosnak is kellett lenni - a méhészettel is tisztában kell lenniük. A zsűri s a közönség egyaránt Nagy Orsolyára szavazott. A 19 éves diáklány Pusztaszabolcsról érkezett. Édesapja főfoglalkozású méhész, így nem volt nehéz dolga megfelelni az elvárásnak, Csörsz-kupa lovasversenyt rendeztek vasárnap a jászárokszállási vásártéren a világtalálkozó alkalmából A királynő-koronázó: Bordás Imre polgármester Szépségverseny tűző napon, telt ház előtt Akár a heringek, zsúfolódtak a színpad előtt szombat délután az érdeklődők Abádszalókon, a Tisza-tó szépségversenyének döntőjében. Felment a pumpa., a vérnyomás. Nem is csoda: ennek oka a rekkenő kánikula meg a sok csinos, anyagtakarékos fürdőruhájú lány. Azért a színpad előtt ment az etetés.- Anyukám, olyan jó te is vagy! - így az egyik. - Bea, neked is akadnak ilyen sonkáid - súgta a fülébe egy szöszinek a lovagja. Mások ábrándoztak. - Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék... - idézte egy félmeztelen trubadúr Arany János klasszikus sorait. Egy szónak is száz a vége: öss/esen huszonegy tizen-hu- szonéves leányzó vette a bátorságot és vonult el fürdőruhában, majd másik öltözékben a hol tapsolók, hol fütyülök, hol éljenzők, hol kiabálók előtt. Szulák Andrea vezette a műsort, és bántóan kevés időt adott a versenyzőknek. Hol laksz, hány éves vagy, mit csinálsz, hogy hívnak - és ezzel kész. Pedig jó lett volna néhány közvetlen, érdekes kérdéssel oldani a hangulatot, mert akadt, aki annyira izgult, hogy azt sem tudta, a jobb lába után melyikkel lépjen. Műsorbetétek színesítették a többórás programot, így divatbemutató is. A zsűrinek a sok csinos próbálkozó feladta a leckét, hosszasan tanácskoztak a temérdek különdíj, a helyezések alakulásáról. Végül is a műsorvezető hölgy azt mondta be, hogy nyert a hármas, második a hetes, harmadik a tizennyolcas. Kijöttek a dobogósok, és név az istennek sem hangzott el. Azért mi kiderítettük, az is van nekik. A Tisza-tó szépe 1995-ben a szolnoki Fekete Anita, a ruhaipari harmadikosa, 174 centi magas és 57 kg. Díja 30 ezer forint, amelyet Bodnár János, a Közép-Tisza-vidéki ÁFÉSZ elnöke adott át neki. Természetesen a puszikról sem feledkezett meg. Második a tavalyi harmadik helyezett, a 21 éves püspökladányi Mészáros Angéla, ő húszezer forintot kapott. Harmadik a 22 éves békési Nemes Márta, neki tízezer forint jutott. Sok különdíj gazdára talált, a legtöbbet az első és a második kapott, de jutott belőle a szolnoki Pintér Fannynak is. A tombolák díjait a helyi és a parti vállalkozók biztosították. Este megválasztották a közönségszavazatok győztesét is, aki nem más, mint Holocsi Katalin 19 éves budapesti versenyző. Természetesen a dobogósokat megkocsikáztatták, és az is jó, hogy a rengeteg díjon kívül minden versenyző, induló kapott egy szál virágot. D. Sz. M.
