Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29 / 176. szám

1995. július 29., szombat Nézőpontok 5. oldal Szombati Jegyzet Hátha megváltható? Ez a térség több történelmet termel - mondta egy híres ember rólunk mint amennyit képes lenne megemészteni. Kérdés, hogy így látjuk-e ezt mi is a Jászságban, a Kunságban, az Alföl­dön, Közép-Európában, s valóban így lenne: vagyis az egy földi halandóra jutó történelmi események, történelmi fordulók száma itt lenne a legnagyobb? Az újságírók olykor igen nevetséges kérdé­seket tesznek fel, gyakrabban másoknak, néha önmaguknak. Például olyasfélét, vajon meg­bánta ez a kis népcsoport, amelyiket jászoknak hívtak, hogy elvonszolva magát ezer kilométe­reken át, idetelepedett, erre az áldott és áldatlan vidékre? Minden bizonnyal volt is, lesz is kö­zöttük olyan, aki gyönyörű földi létet élt s po­kolban végezte, s volt ennek ellenkezője, s minden bizonnyal olyan is, akinek e táj adta az életet. Most találkoznak a jászok, az egész világból jönnek ide. Jönnek, mert a szív nem tudja ma­gát sokáig észnek tettetni. S lám, milyen szép a magyar nyelv - azt mondja, hazahúzza az em­bert a szíve. Az a nyelv, amiben egyek mind­azok, akik ma és az elkövetkezendő napokban ünnepelnek, érkezzenek a világ, az ország bár­mely sarkából, jöjjenek a Jászság bármely pont­járól. Mert az ember nem országban él, nem vá­rosban és nem faluban, hanem a nyelvében, a táj pedig a lelkében virágzik vagy satnyul szá­raz kóróvá. Aki itt él, tudja, aki meg még csak most is­merkedik meg az országgal, mivel elszakadt az anyaföldtől, pár napon belül megtudhatja, hogy mi most hogyan állunk? Fél lábbal még a szoci­alizmusban, fél lábbal a kapitalizmusban va­gyunk, a fejünkben pedig igen nagy a káosz. Éppen ezért kellenek a biztos pontok, s ha ilye­nek nincsenek a jelenünkben, nincsenek a jö- vőnkben, akkor keresni kell őket a múltban. A jászságiak meg is találták, s - a szervezők di­cséretére legyen mondva - méltóképpen meg is emlékeznek rója. Arról, ahogyan a jász ember kettőszázötven évvel ezelőtt megváltotta a vi­lágot. A saját maga világát. Kifizette földjéért a rajnai forintokat. Ez a térség, amely több történelmet termel, mint amennyit képes lenne megemész­teni, temérdek alka­lommal állította már reménytelen helyzet elé az itt élőket, já­szokat, kunokat, tó­tokat, zsidókat és svábokat s még ki tudja miféléket egy­aránt. „Néztük az Esthajnal csillagot - mondja a szép, ősz, idős asszony - és azt kérdezte a pá­rom apja, vajon Pista látja-e ezt a csillagot? Akkor már ötödik éve vártam. Reménykedtem abban, hogy csak fogságban van, és nem halt meg. Ezt kérdezte az apja akkor, a világégés után, ő, aki Isonzónál ugyanígy nézett fel az Esthajnal csillagra: vajon látják-e az ottho­niak?” Az ég fényes fogódzói - kapaszkodunk belé­jük, mint egymásba a Földön, hogy felülemel­kedjünk bajainkon. Most keressük a találkozás reményében a segítséget. Nem tétova várakozás ez. Ellenkezőleg: a jászságiak igen sok prog­rammal, egy seregnyi esemény megszervezésé­vel adnak kezet az ideérkezőnek. Dolgozatok, kutatások tucatjai készültek el erre az idő­pontra, amelyek jász történelmet elemzik. Kiál­lítások, konferenciák zajlanak, tehát a múlt megidézésén túl egy másik fontos szerep is jut a ma kezdődő találkozónak. Láthatóvá válik kul­túrája, hagyományai révén, milyen gazdag a Jászság. Képet kap az idelátogató gazdaságáról is, valamint választ.arra a kérdésre: hogyan él­nek, mit gondolnak, mit tartanak fontosnak, hová jutottak az itteniek? Mindegy ugyanis, hogy halas vagy szentmiklósi napoknak, Hol élünk? fesztiválnak vagy jász világtalálkozónak hívjuk, a lényeg az, fel kell mutatni a hely érté­keit a világnak. Az ember belép a világba, és a világ is - a sok hírközlő által - az emberbe. Tudja meg hát e világ, milyen ez. a hely, hátha éppen így tudja meg ez a hely a világot, éppen a saját világát megváltani. Most, az ezredforduló táján is. Jászok világtalálkozója PROGRAM JÁSZBERÉNY SZOMBAT: 8.00 órakor zenés ébresztő. Hálaadó szentmisét tartanak a jászberényi Nagyboldogasszony római katolikus főplébánia-templomban. A szentmisét követően fogadás lesz a városháza dísztermében. A Lehel vezér téren 11 órakor veszi kezdetét az ünnepség a polgármesterek által vezetett jász tele­pülések küldöttségei részvételével, amikor is Ma­gyar Levente, Jászberény polgármestere nyitja meg a rendezvényt. Népdalcsokor, Jászságért Díj és Apponyi-díj átadása, majd a Jászság Népi Együttes műsora szórakoztatja a megjelenteket. (Rossz idő esetén a megnyitóünnepségre a Bercsényi Úti Általános Iskola sportcsarnokában kerül sor.) A városi bíróság dísztermében könyvbemutatót 14 órakor, ugyanekkor az ’56-os jászok találko­zója az ’56-os Szövetség Jászsági Szervezetének helyiségében (Lehel vezér tér 31.). Á Jász expó délután 3 órakor a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium terüle­tén nyílik. A Lehel vezér téren kulturális bemuta­tók lesznek 16.30-tól 18 óráig. A Főtemplomban hangversenyt tartanak 18 órakor: közreműködik a Szolnoki Szimfonikus Zenekar (vezényel Gál Tamás) és Jászberény vá­ros felnőttkórusai, valamint Csavlek Etelka, Né­meth Judit, B. Nagy János és Kováts Kolos. Az utcabál a Lehel vezér téren a svédországi Trollhát- tas Storband zenéjére 20 órakor, kezdődik, és éjjel 2 óráig tart, közben 22 órakor a városközpontban tűzijáték lesz. VASÁRNAP: Reggel 7 órától jubileumi CAC kutyakiállítás a városi sportpályán, Besting-show 15 órakor. Séta és kocsikázás lesz a városban a gyermekek részére 9 órától, a VIII. országos mézvásár szórakoztató és szakmai programokkal egybekötve 10 órakor kezdődik a Bercsényi Úti Általános Iskola torna­csarnokában és udvarán. A DMK Ifjúsági Házban méhészettel kapcsolatos szakmai jellegű progra­mok lesznek. Kiállítások nyílnak: 11-kor a Lehel Vezér Gimnáziumban gimnáziumtörténeti kiállí­tás, bélyegkiállítás, 20 éve a természet szolgálatá­ban, a ,3erényi műhely” képzőművészeti alkotó- közösségének kiállítása. Kézművesdélután 14 órá­tól a gyermekeknek a DMK Gyermekek Házában, a Szabadtéri Színpadon fiatal színjátszók előadása 20.30-tól. A DMK Gyermekek Házában 21-kor: Ismerkedés az égbolt csodáival. kákból. Ugyanitt hagyományőrző tábor is kez­dődik: Nagyszülők és unokák. VASÁRNAP: A „Jászsági randevú” a Pénzügyőr Zenekar zenés ébresztőjével kezdődik, majd folytató­dik bohócműsorral a sportpályán, ahol már reggel 7-től kirakodóvásár, vidámpark, a Szolnoki Katonai Főiskola Zenekara, a Pa- Dö-Dö együttes, kutyabemutató várja a dél­előtt szórakozni vágyókat. Lesz elszármazott öregfiúk és őslakók fut­ballmérkőzés show-műsorral 14-órakor, fel­lépnek Heller Tamás, Forgács Gábor, Faragó Vera és Majláth Jenő. Délután 3 órakor a szabadtéri színpadon Mi kell a férfiaknak... gálaműsor neves mű­vészekkel. A sörsátorban 16-kor a sörfesztivál, majd Jákó Vera Nótaszínház című műsora fél órá­val később kezdődik a szabadtéri színpadon, ugyanitt 18-kor gálaműsor, majd a Panna- kútja területén este 9-kor tűzijáték zárja, a napi programot. JASZAROKSZALLAS VASARNAP: A városi ünnepi megnyitó a vásártéren 9 órakor kezdődik, 10 órától Csörsz-kupa meghívásos lovasverseny lesz ugyanitt. JASZFENYSZARU VASARNAP: Penczner Pál, Amerikában élő festőművész ki­állításának megnyitója 15.00 órakor lesz a vá­rosháza nagytermében. JÁSZJÁKÓHALMA SZOMBAT: A közösségi házban búcsúi bált tartanak este 8 órától. VASÁRNAP: A Szent Jakab-plébániatemplomban hálaadó szentmise lesz 10 órától, utána Ficzek Károly emléktábláját koszorúzzák meg. A sportpá­lyán egész nap Jakab-napi búcsút tartanak. JÁSZTELEK JÁSZAPÁTI SZOMBAT: A városi könyvtárban nyílik kiállítás jász mun­SZOMBAT: A futballpályán 8 órától sportnapot rendez a sportegyesület. A tó partján horgászversenyre kerül sor. A jászok történelmi évfordulóján Világtalálkozóval ünnepük az önmegváltás jubileumát A tatárok elöl menekülő jászok a kunokkal együtt jöttek a Kárpát-medencébe, s kaptak oltalmat IV. Béla királytól. A katonáskodást is vállaló jász íjászok s a lóra termett kunok mindig a király szolgálatában álltak. E szol­gálataikért különböző kiváltságokat kaptak. 1702-ben azonban a Jászkunságot I. Lipót eladta a Német Lovagrendnek. Ez a tény a jászok és a kunok számára nem járt együtt a jobbágysorba süllyedéssel. Önmegváltásuk­hoz minden lehetséges lépést megtettek. Má­ria Terézia 1745-ben engedélyezte is ezt, visszaadva ezzel korábbi kiváltságaikat. A redemptio területenként másként zaj­lott. Volt, ahol csak 1760-ra zárult le. A leg­többet Jászberény vállalta a terhekből. Az önmegváltásban való részvétel a korábban egységes jogokkal bíró lakosságot tagolttá tette. A kialakuló birtokszerkezet, a földesúri függéstől való mentesség lehetővé tette, hogy a Jászkunság parasztsága zökkenőktől mente­sebben élje meg a polgári átalakulást, mely hazánk más tájain 1848-ban, illetve azt köve­tően valósult meg. A redemptio hatása a já­szok gondolkodásmódjában, mentalitásában máig érvényesül. Évszázadokon át számon tartották a redemptus családokat. Ma oly korban élünk, hogy ezekre a történelmi tet­tekre méltón emlékezhetünk. Erre a 250 éves jubileumra készül a Jászság. számos kiállítás, konferencia tárja fel a történelmi tényeket, nagyon sok kiadvány, könyv, tanulmány készült erről.- A Jászok Egyesülete mit vállalt fel e rendezvénysorozat megvalósítása során?- A Jászok Egyesülete és a Jászságért Alapítvány közösen támogatott nagyon sok min­dent. Muhoray Mihályról a Püski Kiadó közreműködésével jelenik meg egy könyv, az ala­pítványunk reprint kiadásban készíttette el Rusvai Lőrincnek az 1745-ben elhangzott prédi­kációját, melyet a redemptio kihirdetésekor a jászberényi fő­templomban mondott. Sugárné Koncsek Aranka munkája is elkészült, a Jász Történelmi Arcképcsarnok. Egyesületünk alapítója, dr. Czettler Jenő par­lamenti beszédeit és mezőgaz­dasági tárgyú tanulmányait most először szerkesztettük könyvbe, mely szintén ez alka­lomból jelent meg. Horváth Pé­ternek A Jászok és a kunok ál- lapotjáról című munkájának re­print kiadása is a világtalálkozó jegyében készült. Sok rendez­vényt és vetélkedőt is támogat­tunk. Itt elsőként a jászfénysza- rui A jászok és a Jászság törté­nete című vetélkedőt hadd em­lítsem. A térség összes általános és középiskolás diákja részt vett ezen, és rendkívül jó alkalom volt arra, hogy a fiata­lok megismerjék elődeik életét, törekvéseiket, tetteiket. Ez fon­tos abban a folyamatban, hogy ne csak érzelmi alapon, hanem tények alapján is értsék, mit is jelent jásznak lenni. Egyesüle­tünk különböző kiállítások megrendezését támogatja. Cso­dálatos az a tárlat, melyet a Jászságból elszármazott és a fővárosban élő képzőművészek rendeztek a Gellért Szállóban, s melynek tegnap este volt a megnyitója.- A térség hogyan profitál­hat egy ilyen világtalálkozó­ból?- Megmutathatjuk értékein­ket, gazdasági, kulturális, mű­vészeti kincseinket, eredmé­nyeinket, természeti szépsége­inket. Számomra azért is nagy jelentőségű ez a világtalálkozó, mert az előkészületek során si­került politikamentesen meg­szervezni ezeket a dolgokat, és mindenütt fogadókészséggel ta­lálkoztam. Ez az eseménysor túlmutat egy-egy falu tornyán, a térség határain is. Budapesttől karnyújtásnyira, az ország szí­vében él itt 100 ezer ember, aki képes az önszerveződésre, ké­pes megjeleníteni a helyi akara­tot, képes összefogni minden jó ügy érdekében, képes eredmé­nyeket felmutatni és leküzdeni az úton lévő akadályokat. Egy- egy ilyen történelmi ünneplés kapcsán mindig elhangzik vád­ként, hogy a múltba visszafor­dulás történik, hogy hátra te­kingetünk. Én úgy gondolom, hogy a Jászság számára épp előretekintés ez az ünnepség. Ezt szolgálják azok az ösztön­díjak, melyek a Jászságért Ala­pítvány ad a tehetséges diákok­nak. Ezt szolgálják azok a ki­adványok, melyek a mi közre­működésünkkel is megszület­hettek, és ez az egész rendez­vénysorozat azt is reprezen­tálja, hogy büszkék vagyunk elődeinkre, méltók akarunk lenni hozzájuk, de ezt csak úgy tehetjük, ha a mai kor kihívása­inak meg tudunk felelni, és a je­lenbeli problémákat meg tudjuk oldani. Kiss Erika A jász világtalálkozó gondolata már 1993-ban nyilvánosságot kapott. Jászberény polgármes­terét, dr. Magyar Leventét kér­deztük, miért vállalkoztak egy ilyen nagy rendezvényre.- Elődeink a redemptio jubi­leumi évfordulóját mindig megünnepelték. Könyvek sora mutatja, miként emlékeztek 1845-ben a 100 éves jubileu­mon. Mivel az 1945-ös évben elmaradt az ünneplés, ezért egy igazán méltó megemlékezését szerettünk volna. Ha jól emlék­szem, a Sáros András Alapít­vány egyik megbeszélésén ve­tődött ez fel. Akkor még 1995- ben, majd ’96-ban tervezte ha­zánk az expót. A redemptiós emlékezéssel ehhez kapcsolód­tunk volna. Az expó később le­került napirendről, a világtalál­kozó azonban nem. A jászok sorsa volt századokon át, hogy kirajzottak, kitelepültek innen. Az elmúlt évtizedek során is nagyon sok tehetséges mérnök, művész, író, tudós származott el innen. Az önkormányzatok megalakulása után Jászberény is kereste annak lehetőségét, hogy miként lehetne az elszár­mazottak szellemi tőkéjét visz- szacsalogatni a térségbe. A Bu­dapestre elszármazottakkal fel­vettük a kapcsolatot, a Sáros András Alapítvány is így jött létre. A redemptio méltó meg­ünneplésének gondolata a többi jász településen is felmerült. A Jász Önkormányzatok Szövet­ségében elmondtuk, hogy ezt szeretnénk, s ki-ki csatlakozzon hozzá. Nagy öröm számomra, hogy Jászladány kivételével minden településen tartanak megemlékezést. Természetesen minden önkormányzat maga döntötte el, hogy milyen ren­dezvényt szervez, s hogy mennyit tud ezekre áldozni.- Miben foglalná össze a jász világtalálkozó fontossá­gát?- A jászokra mindig jel­lemző volt a szoros összetarto­zás. Az önállóság lehetősége, melyet az elmúlt évek kínáltak számunkra, a jász öntudatot is felébresztette. Az eltávozottak is érdeklődtek szülőföldjük iránt. Meggyőződésem, hogy eredményt elérni, fejlődést el­indítani csak minden erő össze­fogásával lehet. S erre jó példá­kat tudok felsorolni. Azt hi­szem, mindnyájan büszkék le­hetünk azokra, akik külföldre kerültek, és nemcsak a Jászság­nak, de hazánknak is büszkesé­gei. Ezt az összefogást, ezt az összetartó erőt szeretnénk egy világtalálkozó keretében is megmutatni.- A világtalálkozó fogadta­tása milyen volt a városban?-> Kimondottan ellenszenvet nemigen tapasztaltam, de a ku­darctól való félelmet, azt igen. Sok vendéget várunk, de nem tudjuk, hogy valójában meny­nyien lesznek. Nagyon sokan készülnek erre a két hétre. Úgy gondolom, minden esemény­nek közösségszervező ereje is van. Ez nálunk abban mutatko­zik meg, hogy a vendéglátási szférában nagyon sokan ké­szülnek. Egy új panzió is nyílt, nagyon sokan kiadják lakásukat vagy a házuk egy részét ven­dégfogadásra. Nemcsak az ön- kormányzat költött sokat a köz­épületek felújítására, a közterü­letek csinosítására, de a vállal­kozók, a város lakosai is. Jász­berénynek van komoly ipara. Nagyon fontos a mezőgazda- sági termelés is. Az idegenfor­galom lehetne az a harmadik nagy ágazat, mely bevételt hozna az itt élőknek, a kisvál­lalkozásoknak, de áttételesen a városnak is. Az idegenforgalom olyan üzletág, mely kis befekte­téssel viszonylag gyorsan hozza a hasznot. Jászberénynek és a térségnek sok történelmi és természeti érdekessége, kincse van. Ezek azonban nem vetek­szenek a főváros vagy a Bala­ton lehetőségeivel. Ezért olyan eseménysorozatokat kell szer­veznünk, olyan programokat kínálnunk, mely egy-egy idő­szakra idevonzza az érdeklődő­ket. Most a jász világtalálko­zóra az elszármazottakat várjuk elsősorban, de minden érdeklő­dőt, hazait vagy külföldit egy­forma tisztelettel. Azt hiszem, ezt nagyon sokan megértették a városban.- Formálódik olyan gondo­lat, hogy máskor is rendeznek ilyen idegenforgalmi jellegű rendezvényt majd?- Jászberénynek Németor­szágban, Olaszországban és az USA-ban van testvérvárosa, ahol augusztus közepén, illetve augusztus végén szintén törté­nelmi hagyományokhoz kötő­dően hatalmas vásár, kiállítás lesz. Ebbe a láncba becsatla­kozhatna Jászberény is, ez már nem új gondolat. Ha az idegen- forgalomból szeretnénk ered­ményeket e térségnek, akkor a jövőben lehetne olyan jászsági rendezvénysorozatot szervezni, ahol alkotókészségünket, élet­erőnket, tehetségünket megmu­tathatjuk az idelátogatóknak.- Az igen gazdag program- kínálatból mi az, amit Ön kü­lönösen figyelmébe ajánlana az olvasóknak?- Személy szerint nagy öröm számomra, hogy a Hamza De­zső Ákos munkásságát bemu­tató Hamza Múzeum megnyílt és nyitva áll a látogatók előtt. Fontos az a két tudományos konferencia is, melyre itt kerül sor. Csodálatos kiállítások, hangversenyek lesznek, szót kell ejteni a csángó fesztiválról, mely Jászberény számára eddig is hírnevet szerzett. A záró­napra tervezett Családi Lap fesztivál szintén nagyon kiváló művészek közreműködésével kínál érdekességeket. * * * A jászok összetartozását, össze­fogását a Jászok Egyesülete is jól reprezentálja. Érdekes mó­don az elszármazott jászok már az 1930-as években alakítottak egy ilyen egyesületet Budapes­ten. Ákkori vezetője, dr. Czett­ler Jenő parlamenti képviselő volt. Az egyesület működése kényszerűen szünetelt az elmúlt 40 évben, de 5 évvel ezelőtt új­jászületett, és kovásza annak az identitásnak, melyről dr. Ma­gyar Levente is szólt. Az egye­sület mai vezetője, dr. Dobos László a világtalálkozóról így beszélt:- Az együvé tartozásnak, az otthoniaknak és az elszármazot­taknak szép ünnepe szerintem ez a világtalálkozó. Minden­képpen ráirányítja a figyelmet a jászokra, illetve a Jászságra. Én úgy tapasztaltam, hogy ez a jász öntudat inkább érzelmi megközelítésben létezik. Na­gyon gyakran a ténybeli isme­retek hiányosak. A történelmi tényeket nem ismerik eléggé az emberek. A gazdálkodást, a mindennapi szokásokat, az éle­tet. Ezért nagyon fontos, hogy a jász világtalálkozó kapcsán

Next

/
Thumbnails
Contents