Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-29 / 176. szám
1995. július 29., szombat Megyei Körkép 3. oldal Régi szépségében a Jászság büszkesége A világtalálkozóra és a redemptio évfordulójára „új ruhát öltött” a jászberényi főtemplom A jászberényi főtemplom az alföldi egytomyű templomok gyönyörű mintapéldája. Mai állapotában a barokk építészet remeke. Az egyetlen olyan templom hazánkban, melynek tornyát a szent korona aranyozott mása zárja le. A műemléki kincset 1956-ban egy orosz tank gyújtólövedéke lángra lobbantotta. 1968-ban sajnos nagyon szakszerűtlenül állították helyre. A főplébánia apátplébánosa, Farkas Mátyás 1993 óta fáradozik azon, hogy a templom felújítása, a toronysisak, a freskók restaurálása, az épület felújítása megtörténjen. Ez a jász világtalálkozó közeledtével részben megvalósult. A hívek, az egyház s a város önkormányzatának anyagi áldozatvállalásával a sisak és a toronytest rekonstrukciója elkészült. A szent korona új- raaranyozása, több mint 70 díszítő rézdomborítás, a sisak tartószerkezetének felújítása, új burkolatának felhelyezése megtörtént. A barokk toronytest kőcsipkéit, párkányait, számos szobordíszét megtisztították, kijavították. Az egész tornyot újrafestették. 1745- ben a Jászkun Kerületek vezetői, a király képviselői itt hallgatták Rusvai Lőrinc ferences atya hálaadó szentmiséjét a redemptio kihirdetésekor. Ma, a' 250 éves jubileum alkalmából szintén itt gyülekeznek az ország, a Jászság vezetői, hogy megemlékezhessenek a jászok és a kunok történelmi tettéről. Ma 9 órakor dr. Seregély István egri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrálja a hálaadó szentmisét, melyen részt vesznek a Jászság plébánosai és a német lovagrend képviselői is. KE. A világtalálkozóra étkeztek A jász világtalálkozón egy különleges svéd zenekar is fellép, a Trollháttans StorBand. Ok vajon hogyan kötődnek Jászsághoz? Természetesen van közöttük egy magyar, aki történetesen jász is: Muhoray György, az együttes vezetője, a jászberényi főtanácsos unokatestvére. Nem tudott ellenállni a kérésnek, ő is hazalátogat a világtalálkozóra. A különleges rendezvény híre lázba hozta zenésztársait. így huszonhatodmagával érkezik. Ingyen lépnek fel az egyhetes itt-tartózkodás alatt. Először július 29-én este a jászberényi utcabálon húzzák, helyesebben fújják a talpaláva- lót. Augusztus elsején a jákó- halmiakat szórakoztatják. Ugyancsak a jász fővárosban augusztus 2-án 19 órakor az Ifjúsági Házban adnak koncertet a Jászsági ÁFÉSZ Székely Mihály Kórusával együtt. A programot megelőzően térzenét is adnak a Lehel Hűtőgépgyár előtt, tisztelegve ezzel a svéd tulajdonosoknak. Jászkiséren augusztus elsején adnak szabadtéri koncertet az általános iskola udvarán. -keAkár máris jöhet a földgáz Elkészült-Besenyszögön az ön- kormányzat beruházásában a belső gázellátó szolgálat, megtörtént a műszaki átadás is. A településen mintegy 21 kilométer hosszú vezetéket fektetett le a fegyvemeki Gázvezép Gmk, a munka kivitelezője. A beruházás értéke 32 millió forint. Felépült a falu határában a gázfogadó állomás is, amely a Jászdózsáról kiinduló vezetéken érkező gázt csökkenti le a megfelelő értékre. A nagyközépnyomású vezetéket a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat a két település között már le is fektette. E munkálattal megteremtődött a technikai lehetősége annak, hogy a település fogadja a földgázt. A nagyközépnyomású rendszeren a gázellátás beindítása a Jász-Gáz Rt. feladata lesz. A faluban 666 fogyasztó kérte a gázcsonk bekötését. Már több házban kiépítették a gázvezetékeket, beszerelték a gázfűtő készülékeket és a gázbojlereket. Hasonló a helyzet néhány intézménynél és vállalkozónál is. Már csak a gázfáklya meggyújtására kell várni. A Bibliából jól ismert Dávid királynak volt egy nagy hírű tanácsadója: Ahitófel. „Abban az időben olyannak tartották Ahitófel tanácsát, mintha Istent kérdezték volna meg.” Ez az Ahitófel azután Dávid egyik fiához, az apja ellen lázadó Absolonhoz pártolt, s neki két megdöbbentő tanácsot adott: „Menj be apád ágyasaihoz, akiket itthon hagyott, s ha meghallja egész Iz- ráel, hogy gyűlöletessé tetted magad apád előtt, annál inkább megbátorodnak majd azok, akik veled tartanak.” Azután ezt mondta Ahitófel Absolonnak: „Megtámadom Dávidot, amíg fáradt és erőtlen, s ha elfut a vele levő nép, megölöm a királyt.” Miután ez utóbbi tanácsát nem fogadta meg Absolon (s így Dávid időt nyert a visszavágásra), Ahitófel hazament a birtokára, és felakasztotta magát. Ez a történet sok mindenre megtaníthat bennünket. Először is arra, hogy az éles eszű Ahitófel egyáltalán nem érdemelte meg, hogy istenítsék. Mint ahogyan egyetlen különleges szépség, hatalmasság vagy tehetség sem. Isten ajándéka még nem maga az Isten. S ha ajándékait tőle elszakítva Ahitófel használjuk, rengeteget lehet velük ártani. Világunkat nem a gyöngék, nem a fogyatékosok bontották már annyiszor lángba, hanem mindig az erősek, az eszesek, a gátlástalanok, akik talentumaikat rosszra használták. Ebből következik, hogy különleges képességű embertársaink irigylése helyett mi becsüljük meg a magunk talentumait, és fordítsuk azokat jóra. Lehet, hogy szerényebb tehetséggel is többet tudunk használni, mint sok kiválóság, ha Istentől kapott ajándékainkat arra fordítjuk, amire ő adta. De vajon mi indította arra Ahitófelt, hogy paráznaságra és gyilkosságra bátorítson? Nem ismerte a Tízparancsolatot? Egészen bizonyos, hogy ismerte. Talán tanította is. Mégis túltette magát Isten parancsolatain, mert elvakította a bosszúvágy. A bibliai nemzetségtáblázatokból ugyanis kiderül, hogy Ahitófel annak a Betsabénak volt a nagyapja, akivel Dávid házasságtörést követett el. Ahitófel nem tudott neki megbocsátani. S az elfojtott gyűlölet azután mindenre képes. De miért lett öngyilkos Ahitófel? Talán hiúságból (hogy nem az ő tanácsát fogadták meg), talán félelemből (hogy Dávid majd bosszút áll rajta). Nemcsak a harag, hanem a hiúság és a félelem is rossz tanácsadó: sok ember halálát okozta már mindegyik. Mennyire más volna ez a világ, ha a különleges képességű, szépségű és hatalmú emberek alázatosak is volnának, s Istenre figyelve kamatoztatnák tőle kapott képességeiket! ' Hamar István református lelkész Csődhullám a mezőgazdaságban Jász festők kiállítása (Folytatás az 1. oldalról) A kudarc okai közül említést érdemel a kései kelés, a kritikus időszakban, a kalászdifferenciálódás idején tapasztalt csapadékhiány, az állandósult pénzügyi nehézségekkel összefüggésbe hozható elégtelen tápanyag-visszapótlás és növény- védelem, a sok esetben nem megfelelő minőségű és szaporulati fokú vetőmag, valamint a monokultúrás termesztés nagy aránya, főként a kistermelők körében. A termelők zöme már jó néhány hónapja lekötötte termését pénzügyi előfinanszírozás fejében, ezért most hiába adnának a kereskedők akár 12-13 ezer forintot is egy tonna malmi búzáért, ha minimális a szabad árualap. A minőség ezzel szemben jobb, mint tavaly. A gazdálkodók egyébként - kényszerűen - az első osztályú malmi búzát zömmel 9500-9600 forintos tonnánkénti áron szerződték le még tavasszal. Az őszi betakarításé növények állapota szintén tragikus, jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a kukoricánál, a cukorrépánál, a napraforgónál, a burgonyánál és a kertészeti kultúráknál további 3 milliárdos terméskieséssel kell számolni. Minden egyes hőségnap milliókat húz ki a mezőgazdálkodók zsebéből. Öntöznének persze a termelők, ha lenne pénzük gázolajra. Az egész évre vetített árbevétel-kiesés így meghaladja a 4,5 milliárd forintot, amit még 400 milliós jégkár is tetéz. Ez utóbbi kompenzálására tett érdek-képviseleti és a kamarai javaslatok eddig süket fülekre találtak. Ezeket a veszteséget a megye termelői már képtelenek elviselni, hiszen óriási hitelállományt görgetnek maguk előtt, a tartalékaikat felélték, forgóeszközhiteihez jutni ezért gyakorlatilag lehetetlen. Ha nem történik a 1993. évihez hasonló központi intézkedés, amit a kamara és az érdek- képviselet együttesen szorgalmaz, újabb csődhullám söpörhet végig az ágazaton - hangsúlyozták a jelen lévő szakemberek. Dr. Jancsó János, a megyei agrárkamara titkára a gazdajegyzői hálózat eddigi, egy hónapos mérlegét vonta meg, majd az ágazat katasztrofális helyzetéről szólva kifejtette: a jelenlegi szabályozás nem alkalmas az ilyen, rendkívüli problémák megoldására, akár a támogatási, akár a piacszabályozási rendszert nézzük. - Ézért hiába lobbizunk a tájkörzetünk érdekeiért, végső soron pusztába kiáltott szóvá válik minden elgondolásunk - fogalmazott. A termelői szféra pillanatnyi állapota kísértetiesen hasonlít az 1992. évi viszonyokhoz, amikor a megkésett állami beavatkozás következményeként gazdaságok egész sora ment csődbe, került felszámolás alá. A kamara más koncepcióval próbálja rendbe tenni az ágazatot. Első s a legfontosabb: megoldást kell találni az évek folyamán felduzzadt veszteségekre, ezt követően lehet egy új támogatási rendszer kialakításában gondolkodni. Kérdésre válaszolva Benedek Fiilöp, a megyei kamara elnöke beszámolt Kis-Jugoszláviai útjáról. Elmondta, tárgyalt a szerb gazdasági miniszterrel és annak helyettesével, valamint az ottani kamara vezetőivel, s szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködésről. L. Z. A Jászok Egyesületének több mint 400 tagja van. Amikor öt évvel ezelőtt ismét összejöttek a Jászságból elszármazottak, örömmel kapcsolódtak be az egyesület életébe. A jász világ- találkozóra ők is legalább olyan izgalommal készülnek, mint az otthoniak. Az egyesületben hónapokkal ezelőtt felmerült, hogy az elszármazott művészek a fővárosban is rendezhetnének egy kiállítást. Az ötletgazda, Szálkán Rózsa festőművész szerVezseny önkormányzatának komoly elhatározása, hogy hajóállomást építtet a Tiszán. A vállalkozók által finanszírozott beruházás egyedüli lenne a Kö- zép-Tiszán, hiszen még Szolnokon sincs lehetőség kishajók kikötésére. A feladat sokrétű, hiszen a szakhatósági engedélyeztetések is még csak mostanában kezdődtek el, ami viszont az egész vállalkozás alapköve. Ha az engedélyek vezte, hogy ez a kiállítás méltó legyen tehetségükhöz s jász mivoltukhoz. A Gellért Szálló elegáns termében 19 képzőművész legszebb alkotásait bemutató tárlat pénteken nyílt meg. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője nyitotta meg ezt a rendhagyó tárlatot, mely tiszteletadás a szülőföld szeretete előtt. Közreműködött Gomola György Jászságból elszármazott költő és Budai Ilona előadóművész. megvannak, utat, közművet kell kiépíteni, valamint gondoskodni kell úszóműről, az üzemanyag-kiszolgálásról, valamint épületet is emelni kell. A tervet több vállalkozó helyesli, hiszen nagy értékű hajóikat a hajóállomáson biztonsággal ki- és beemelhetik, valamint nyugodtan tárolhatják. A szórakoztató és sporthajózás fellendülésétől a falu némileg saját fellendülését is várja. A tárlatot dr. Dobos László nyitotta meg feb-fotó Hajóállomás Vezsenyen? Se pénz, se posztó? Huszonhét évet várt a panaszával Első hallásra talán a hihetetlen történetek közé soroljuk, ha valaki azt állítja, hogy neki 27 éve van egy telke, és - úgymond - nem jut hozzá, nem tud vele semmit sem kezdeni. Márpedig a 85 éves szolnoki Bódi József története erről szól.- Miért?- Annak idején, 1968-ben örököltem Szolnokon, a Törteli úton két ingatlant - kezd bele történetébe, és mindjárt helyrajzzal és hivatalos levelekkel alá is támasztja mindazt, ami vele történt -, tessék, itt van, nézze meg, a 6326 és 6327-es helyrajzi számú telek lett az enyém. Hát ha már az enyém lett, megörültem neki, és próbáltam vele valamit kezdeni. Kiderült azonban, hogy nem adnak rá építési engedélyt.- Az indoklás mindig változott. Volt, amikor azt mondták a tanácsházán, hogy erdősávot akarnak oda telepíteni. Máskor azzal indokolták a nemet, hogy ott magasfeszültségű vezeték van. Aztán pedig azzal, hogy ingoványos a telek. A szemben lévő nem ingovány ugyebár, ott laknak is, csak pont az enyém!- Építkezni akart volna?- Nem, de hát egy építési telket mégiscsak jobban el lehet adni, mint egy használhatatlant!- Gazdálkodni nem lehetett volna rajta ?- De igen, csakhogy azt a környéket ismemi kell. Elhordták volna onnan minden termést a közelben lakók. Már a polgármester úrhoz is folyamodtam, de ő se tudott segíteni rajtam. Azt kértem, hogy ha már nem lehet építési telekké tenni, vetni meg nem érdemes bele - ugye akkor csak gaz veri fel -, vegye meg telein az önkormányzat, vagy adjon egy másik helyen cserébe egy másik telket. Tessék elképzelni, azért, hogy én ezekért a telkekért, amelyeket sohasem tudtam hasznosítani igazán, ingatlanadót is fizettem! Ráadásul öt évig túlfizettem, mert csak hetvenéves koromig voltam köteles erre, de mindezt csak 75 évesen tudtam meg. Kaptam olyan tippet is, hogy ajánljam fel a kisebbségi önkormányzatnak a telkeimet, mert velük szemben cigánytelep van. De hát tessék mondani, van ilyen? Hogy nekem 27 éve van két telkem, és 27 éve nem tudom őket hasznosítani? Paulina A l»ét végén tartják a II. szolnoki rádióamatőr-találkozót a Tiszaligetben, a Turisztikai és Szabadidő Központ területén. A Tisza Rádió Klub szervezésében jönnek össze megyénk amatőr rádiósai és családtagjaik, hogy barátko- zással és ismerkedéssel töltsék a hétvégét. Képünkön néhány szolnoki rádióamatőr a készülékek előtt, fotó: mészáros
