Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29 / 176. szám

1995. július 29., szombat Megyei Körkép 3. oldal Régi szépségében a Jászság büszkesége A világtalálkozóra és a redemptio évfordulójára „új ru­hát öltött” a jászberényi főtemplom A jászberényi főtemplom az al­földi egytomyű templomok gyönyörű mintapéldája. Mai ál­lapotában a barokk építészet remeke. Az egyetlen olyan templom hazánkban, melynek tornyát a szent korona aranyo­zott mása zárja le. A műemléki kincset 1956-ban egy orosz tank gyújtólövedéke lángra lobbantotta. 1968-ban sajnos nagyon szakszerűtlenül állítot­ták helyre. A főplébánia apát­plébánosa, Farkas Mátyás 1993 óta fáradozik azon, hogy a templom felújítása, a to­ronysisak, a freskók restaurá­lása, az épület felújítása meg­történjen. Ez a jász világtalál­kozó közeledtével részben megvalósult. A hívek, az egyház s a vá­ros önkormányzatának anyagi áldozatvállalásával a sisak és a toronytest rekonstrukciója elkészült. A szent korona új- raaranyozása, több mint 70 díszítő rézdomborítás, a sisak tartószerkezetének felújítása, új burkolatának felhelyezése megtörtént. A barokk torony­test kőcsipkéit, párkányait, számos szobordíszét megtisz­tították, kijavították. Az egész tornyot újrafestették. 1745- ben a Jászkun Kerületek veze­tői, a király képviselői itt hallgatták Rusvai Lőrinc fe­rences atya hálaadó szentmi­séjét a redemptio kihirdetése­kor. Ma, a' 250 éves jubileum alkalmából szintén itt gyüle­keznek az ország, a Jászság vezetői, hogy megemlékez­hessenek a jászok és a kunok történelmi tettéről. Ma 9 óra­kor dr. Seregély István egri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrálja a hálaadó szentmisét, melyen részt vesznek a Jászság plé­bánosai és a német lovagrend képviselői is. KE. A világtalálkozóra étkeztek A jász világtalálkozón egy kü­lönleges svéd zenekar is fellép, a Trollháttans StorBand. Ok vajon hogyan kötődnek Jász­sághoz? Természetesen van közöttük egy magyar, aki történetesen jász is: Muhoray György, az együttes vezetője, a jászberényi főtanácsos unokatestvére. Nem tudott ellenállni a kérésnek, ő is hazalátogat a világtalálkozóra. A különleges rendezvény híre lázba hozta zenésztársait. így huszonhatodmagával érkezik. Ingyen lépnek fel az egyhetes itt-tartózkodás alatt. Először július 29-én este a jászberényi utcabálon húzzák, helyesebben fújják a talpaláva- lót. Augusztus elsején a jákó- halmiakat szórakoztatják. Ugyancsak a jász fővárosban augusztus 2-án 19 órakor az If­júsági Házban adnak koncertet a Jászsági ÁFÉSZ Székely Mi­hály Kórusával együtt. A prog­ramot megelőzően térzenét is adnak a Lehel Hűtőgépgyár előtt, tisztelegve ezzel a svéd tulajdonosoknak. Jászkiséren augusztus elsején adnak sza­badtéri koncertet az általános iskola udvarán. -ke­Akár máris jöhet a földgáz Elkészült-Besenyszögön az ön- kormányzat beruházásában a belső gázellátó szolgálat, meg­történt a műszaki átadás is. A településen mintegy 21 kilomé­ter hosszú vezetéket fektetett le a fegyvemeki Gázvezép Gmk, a munka kivitelezője. A beru­házás értéke 32 millió forint. Felépült a falu határában a gázfogadó állomás is, amely a Jászdózsáról kiinduló vezeté­ken érkező gázt csökkenti le a megfelelő értékre. A nagykö­zépnyomású vezetéket a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat a két település között már le is fektette. E munkálattal megte­remtődött a technikai lehető­sége annak, hogy a település fogadja a földgázt. A nagykö­zépnyomású rendszeren a gáz­ellátás beindítása a Jász-Gáz Rt. feladata lesz. A faluban 666 fogyasztó kérte a gázcsonk bekötését. Már több házban kiépítették a gázvezetékeket, beszerelték a gázfűtő készülékeket és a gáz­bojlereket. Hasonló a helyzet néhány intézménynél és vállal­kozónál is. Már csak a gázfáklya meg­gyújtására kell várni. A Bibliából jól ismert Dávid királynak volt egy nagy hírű tanácsadója: Ahitófel. „Abban az időben olyannak tartották Ahitófel tanácsát, mintha Is­tent kérdezték volna meg.” Ez az Ahitófel azután Dávid egyik fiához, az apja ellen lá­zadó Absolonhoz pártolt, s neki két megdöbbentő taná­csot adott: „Menj be apád ágyasaihoz, akiket itthon ha­gyott, s ha meghallja egész Iz- ráel, hogy gyűlöletessé tetted magad apád előtt, annál in­kább megbátorodnak majd azok, akik veled tartanak.” Azután ezt mondta Ahitófel Absolonnak: „Megtámadom Dávidot, amíg fáradt és erőt­len, s ha elfut a vele levő nép, megölöm a királyt.” Miután ez utóbbi tanácsát nem fogadta meg Absolon (s így Dávid időt nyert a visszavágásra), Ahitó­fel hazament a birtokára, és felakasztotta magát. Ez a történet sok mindenre megtaníthat bennünket. Elő­ször is arra, hogy az éles eszű Ahitófel egyáltalán nem ér­demelte meg, hogy istenítsék. Mint ahogyan egyetlen külön­leges szépség, hatalmasság vagy tehetség sem. Isten aján­déka még nem maga az Isten. S ha ajándékait tőle elszakítva Ahitófel használjuk, rengeteget lehet velük ártani. Világunkat nem a gyöngék, nem a fogyatékosok bontották már annyiszor lángba, hanem mindig az erő­sek, az eszesek, a gátlástala­nok, akik talentumaikat rosszra használták. Ebből következik, hogy kü­lönleges képességű embertár­saink irigylése helyett mi be­csüljük meg a magunk talen­tumait, és fordítsuk azokat jóra. Lehet, hogy szerényebb tehetséggel is többet tudunk használni, mint sok kiválóság, ha Istentől kapott ajándékain­kat arra fordítjuk, amire ő adta. De vajon mi indította arra Ahitófelt, hogy paráznaságra és gyilkosságra bátorítson? Nem ismerte a Tízparancsola­tot? Egészen bizonyos, hogy ismerte. Talán tanította is. Mégis túltette magát Isten pa­rancsolatain, mert elvakította a bosszúvágy. A bibliai nemzet­ségtáblázatokból ugyanis ki­derül, hogy Ahitófel annak a Betsabénak volt a nagyapja, akivel Dávid házasságtörést követett el. Ahitófel nem tu­dott neki megbocsátani. S az elfojtott gyűlölet azután min­denre képes. De miért lett öngyilkos Ahi­tófel? Talán hiúságból (hogy nem az ő tanácsát fogadták meg), talán félelemből (hogy Dávid majd bosszút áll rajta). Nemcsak a harag, hanem a hi­úság és a félelem is rossz ta­nácsadó: sok ember halálát okozta már mindegyik. Mennyire más volna ez a vi­lág, ha a különleges képes­ségű, szépségű és hatalmú emberek alázatosak is volná­nak, s Istenre figyelve kama­toztatnák tőle kapott képessé­geiket! ' Hamar István református lelkész Csődhullám a mezőgazdaságban Jász festők kiállítása (Folytatás az 1. oldalról) A kudarc okai közül említést érdemel a kései kelés, a kritikus időszakban, a kalászdifferenci­álódás idején tapasztalt csapa­dékhiány, az állandósult pénz­ügyi nehézségekkel összefüg­gésbe hozható elégtelen táp­anyag-visszapótlás és növény- védelem, a sok esetben nem megfelelő minőségű és szapo­rulati fokú vetőmag, valamint a monokultúrás termesztés nagy aránya, főként a kistermelők körében. A termelők zöme már jó né­hány hónapja lekötötte termését pénzügyi előfinanszírozás fejé­ben, ezért most hiába adnának a kereskedők akár 12-13 ezer fo­rintot is egy tonna malmi búzá­ért, ha minimális a szabad áru­alap. A minőség ezzel szemben jobb, mint tavaly. A gazdálko­dók egyébként - kényszerűen - az első osztályú malmi búzát zömmel 9500-9600 forintos tonnánkénti áron szerződték le még tavasszal. Az őszi betakarításé növé­nyek állapota szintén tragikus, jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a kukoricánál, a cukorré­pánál, a napraforgónál, a bur­gonyánál és a kertészeti kultú­ráknál további 3 milliárdos terméskieséssel kell számolni. Minden egyes hőségnap milli­ókat húz ki a mezőgazdálkodók zsebéből. Öntöznének persze a termelők, ha lenne pénzük gáz­olajra. Az egész évre vetített árbe­vétel-kiesés így meghaladja a 4,5 milliárd forintot, amit még 400 milliós jégkár is tetéz. Ez utóbbi kompenzálására tett ér­dek-képviseleti és a kamarai javaslatok eddig süket fülekre találtak. Ezeket a veszteséget a megye termelői már képtelenek elviselni, hiszen óriási hitelál­lományt görgetnek maguk előtt, a tartalékaikat felélték, forgó­eszközhiteihez jutni ezért gya­korlatilag lehetetlen. Ha nem történik a 1993. évi­hez hasonló központi intézke­dés, amit a kamara és az érdek- képviselet együttesen szorgal­maz, újabb csődhullám söpör­het végig az ágazaton - hangsú­lyozták a jelen lévő szakembe­rek. Dr. Jancsó János, a megyei agrárkamara titkára a gazda­jegyzői hálózat eddigi, egy hó­napos mérlegét vonta meg, majd az ágazat katasztrofális helyzetéről szólva kifejtette: a jelenlegi szabályozás nem al­kalmas az ilyen, rendkívüli problémák megoldására, akár a támogatási, akár a piacszabá­lyozási rendszert nézzük. - Ézért hiába lobbizunk a tájkör­zetünk érdekeiért, végső soron pusztába kiáltott szóvá válik minden elgondolásunk - fo­galmazott. A termelői szféra pillanatnyi állapota kísértetiesen hasonlít az 1992. évi viszonyokhoz, amikor a megkésett állami be­avatkozás következményeként gazdaságok egész sora ment csődbe, került felszámolás alá. A kamara más koncepcióval próbálja rendbe tenni az ágaza­tot. Első s a legfontosabb: meg­oldást kell találni az évek fo­lyamán felduzzadt vesztesé­gekre, ezt követően lehet egy új támogatási rendszer kialakítá­sában gondolkodni. Kérdésre válaszolva Benedek Fiilöp, a megyei kamara elnöke beszámolt Kis-Jugoszláviai út­járól. Elmondta, tárgyalt a szerb gazdasági miniszterrel és annak helyettesével, valamint az ottani kamara vezetőivel, s szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködésről. L. Z. A Jászok Egyesületének több mint 400 tagja van. Amikor öt évvel ezelőtt ismét összejöttek a Jászságból elszármazottak, örömmel kapcsolódtak be az egyesület életébe. A jász világ- találkozóra ők is legalább olyan izgalommal készülnek, mint az otthoniak. Az egyesületben hónapokkal ezelőtt felmerült, hogy az el­származott művészek a fővá­rosban is rendezhetnének egy kiállítást. Az ötletgazda, Szál­kán Rózsa festőművész szer­Vezseny önkormányzatának komoly elhatározása, hogy ha­jóállomást építtet a Tiszán. A vállalkozók által finanszírozott beruházás egyedüli lenne a Kö- zép-Tiszán, hiszen még Szol­nokon sincs lehetőség kishajók kikötésére. A feladat sokrétű, hiszen a szakhatósági engedé­lyeztetések is még csak mosta­nában kezdődtek el, ami vi­szont az egész vállalkozás alapköve. Ha az engedélyek vezte, hogy ez a kiállítás méltó legyen tehetségükhöz s jász mivoltukhoz. A Gellért Szálló elegáns termében 19 képzőművész leg­szebb alkotásait bemutató tárlat pénteken nyílt meg. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője nyi­totta meg ezt a rendhagyó tárla­tot, mely tiszteletadás a szülő­föld szeretete előtt. Közremű­ködött Gomola György Jász­ságból elszármazott költő és Budai Ilona előadóművész. megvannak, utat, közművet kell kiépíteni, valamint gon­doskodni kell úszóműről, az üzemanyag-kiszolgálásról, va­lamint épületet is emelni kell. A tervet több vállalkozó he­lyesli, hiszen nagy értékű hajó­ikat a hajóállomáson bizton­sággal ki- és beemelhetik, va­lamint nyugodtan tárolhatják. A szórakoztató és sporthajózás fellendülésétől a falu némileg saját fellendülését is várja. A tárlatot dr. Dobos László nyitotta meg feb-fotó Hajóállomás Vezsenyen? Se pénz, se posztó? Huszonhét évet várt a panaszával Első hallásra talán a hihetetlen történetek közé soroljuk, ha valaki azt állítja, hogy neki 27 éve van egy telke, és - úgy­mond - nem jut hozzá, nem tud vele semmit sem kezdeni. Márpedig a 85 éves szolnoki Bódi József története erről szól.- Miért?- Annak idején, 1968-ben örö­költem Szolnokon, a Törteli úton két ingatlant - kezd bele történetébe, és mindjárt hely­rajzzal és hivatalos levelekkel alá is támasztja mindazt, ami vele történt -, tessék, itt van, nézze meg, a 6326 és 6327-es helyrajzi számú telek lett az enyém. Hát ha már az enyém lett, megörültem neki, és próbáltam vele valamit kezdeni. Kiderült azonban, hogy nem adnak rá építési engedélyt.- Az indoklás mindig válto­zott. Volt, amikor azt mondták a tanácsházán, hogy erdősávot akarnak oda telepíteni. Máskor azzal indokolták a nemet, hogy ott magasfeszültségű vezeték van. Aztán pedig azzal, hogy in­goványos a telek. A szemben lévő nem ingovány ugyebár, ott laknak is, csak pont az enyém!- Építkezni akart volna?- Nem, de hát egy építési telket mégiscsak jobban el le­het adni, mint egy használha­tatlant!- Gazdálkodni nem lehetett volna rajta ?- De igen, csakhogy azt a környéket ismemi kell. El­hordták volna onnan minden termést a közelben lakók. Már a polgármester úrhoz is folya­modtam, de ő se tudott segíteni rajtam. Azt kértem, hogy ha már nem lehet építési telekké tenni, vetni meg nem érdemes bele - ugye akkor csak gaz veri fel -, vegye meg telein az önkor­mányzat, vagy adjon egy má­sik helyen cserébe egy másik telket. Tessék elképzelni, azért, hogy én ezekért a telkekért, amelyeket sohasem tudtam hasznosítani igazán, ingatlan­adót is fizettem! Ráadásul öt évig túlfizet­tem, mert csak hetvenéves ko­romig voltam köteles erre, de mindezt csak 75 évesen tud­tam meg. Kaptam olyan tippet is, hogy ajánljam fel a kisebb­ségi önkormányzatnak a telke­imet, mert velük szemben ci­gánytelep van. De hát tessék mondani, van ilyen? Hogy nekem 27 éve van két telkem, és 27 éve nem tu­dom őket hasznosítani? Paulina A l»ét végén tartják a II. szolnoki rádióamatőr-talál­kozót a Tiszaligetben, a Turisztikai és Szabadidő Központ területén. A Tisza Rádió Klub szervezésében jönnek össze megyénk amatőr rádiósai és családtagjaik, hogy barátko- zással és ismerkedéssel töltsék a hétvégét. Képünkön né­hány szolnoki rádióamatőr a készülékek előtt, fotó: mészáros

Next

/
Thumbnails
Contents