Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-28 / 175. szám
1995. július 28., péntek 3. oldal Megyei Körkép Államtitkári látogatás Jászberényben Az országnak fontos, hogy fejlődjön a Lehel Soós Károly Attila (középen) a Bosch üzemcsarnokban Csütörtökön két államtitkár is látogatást tett a Lehel Hűtőgépgyárban. Dr. Kis Zoltán, a Felső-Jászság parlamenti képviselője régi ismerősként járt a hűtőgépgyárban, Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára azonban most először látogatott el oda. A találkozónak az ad különös jelentőséget, hogy a jászberényi gyár svéd tulajdonosai újabb befektetésekre készülnek Magyar- országon. Szerte a világon a kormányok különböző kedvezményekkel segítik, ha a gyártást korszerűsítik, ha munkahelyet teremtenek a befektetők. Ilyen kedvezményekre ma Magyarországon egyelőre nincs lehetőség. Babucs József, a gyár pénzügyi alelnöke fogadta a vendégeket. A sajtó képviselőinek érdeklődésére elmondta, hogy az abszorpciós gyártást évi 60 ezer darabról 130 ezerre növelték idén, és 2 éven belül 230 ezer abszorpciós hűtőkészülék készülhetne a fejlesztési tervek szerint. A korábbi kormányzattól ennek a programnak a megvalósításához kaptak is 10 éves adókedvezményt. A kompresszoros hűtőszekrények gyártásának korszerűsítéséhez és bővítéséhez az előző kormányzat szintén adott kedvezményt, de ez jövőre lejár. Az Electrolux-cso- porton belül egy olyan koncepció alakult ki, hogy újabb befektetéssel, a gyártás bővítésével Jászberényben lehetne Európa legnagyobb kompresszoros hűtőkészülékeket gyártó üzeme. Az Electrolux csoporton belül pedig a Lehel lenne a második. Ehhez szeretnének a kormányzattól olyan kedvezményt kapni, mely az Electrolux vezetése számára elősegítené a kedvező döntés meghozatalát. Soós Károly Attila megtekintette a jelenlegi gyártást, mind az abszorpciós, mind a kompresszoros termékcsoportnál. Láthatta az európai színvonalú korszerű festési eljárást, a különböző csúcstechnika alkalmazását. Tárgyalt a gyár vezetésével, majd lapunk kérdésére a következőt mondta:- A Lehel foglalkoztatási és export szempontból is fontos gyár. Jelentős fejlesztési elképzeléseik vannak. A kérésük nem új számomra. A kormánynak azonban mérlegelnie kell, hogy mely beruházókat és milyen eszközökkel támogatja. Erről közösen gondolkodunk. A korábban kapott adókedvezmények újbóli biztosítása nem lehetséges, mert az a szabály már nem létezik. A befektetők számára azonban meg kell találnunk a támogatások kérdésében is a jó megoldást. KE A szajoli gyilkosság áldozatai Képeinken a szajoli rablógyilkosság német áldozatai: egy 70 éves férfi és egy 60 éves nő. A rendőrség kéri mindazokat, akik látták őket, bármit tudnak róluk vagy a GP-XK 357 rendszámú VW Golf VR6-os személygépkocsijukról, tegyenek bejelentést az 56/378-119-es telefonon vagy a 07-es rendőrségi segélykérő számon. Aszálydúlás Karcagon Tegnap Karcagon, a Kun- mező Szövetkezetben találkoztak a helyi mezőgazdasági üzemek képviselői, a szemlebizottság, s megtekintették az aszály sújtotta területeket. A szemlén részt vett Szilágyi Ferenc, az FM megyei hivatalának helyettes vezetője, Csörgő Albin, a Teszöv főtanácsosa, Nagy Árpád, a megyei agrárkamara központi koordinátora, Molnár Pál gazdajegyző, Kun Lajos, a polgár- mesteri hivatal előadója, Csák Ferenc, a Kereskedelmi és Hitelbank képviseletében. Nagy János, a Kunmező Szövetkezet elnöke elmondta, náluk közel 80 millió forint árbevétel-kiesést okozott az aszály, a tavaszi vetések össze- aszalódtak, nem számíthatnak árbevételre. Kun Lajos, a Május 1. Szövetkezet elnöke is reménytelennek látja helyzetüket, több mint 50 milliós az aszálykáruk, így a ’96-os év indítása is kilátástalan, s jelentős az augusztusban visszafizetendő hitelük is. Tőkés Lőrincné, a Cserhát Szövetkezet főkönyvelője szerint ilyen kiesés mellett a kamatok, az energiaárak megfizethetetlenek lesznek számukra, hiszen becslésük szerint 45-48 millió forint az árbevétel-kiesésük. Kolláth Sándor, a Tilalmasi Mezőgazdasági Kft. főagronómusa szintén arról számolt be, hogy idén mindösz- sze 240 mm csapadék esett a területükön, s a 400 tehénből álló szarvasmarhatelepen nem biztosított a takarmány. A kukoricájuk cső nélkül elszáradt, a gyep termése is kevés, a jószágoknak takarmányt kell venniük. Olajos Sándor, az Agróna Kft. ügyvezetője 14 millió forint kiesésről számolt be. Ez az éves árbevételük közel 40 százaléka, s várható, hogy az EB RD-gép vásárlási konstrukciót nem tudják idén elindítani. Molnár Pál gazdajegyző a kistermelők gondjairól tájékoztatta a szemlebizottságot. A magángazdák őszibúza- termésátlaga 2,8-2,9 tonna hektáronként, az árpáé 3,9 tonna, a kukorica terméskilátása a szemle napján mintegy 1,8 tonna, a napraforgónak 1,3 tonna. Mindez messze elmarad a jászsági átlagtól. A határszemlén a szakemberek megnézték a szövetkezetek napraforgó-, kukorica-, cukorrépatábláit, s megállapították, hogy elsárgult a kukorica, a napraforgó is összeszáradt, a cukorrépa pedig nem sokkal nagyobb a sárgarépánál, s levelei már a földön hevernek elszáradva. Szilágyi Ferenc így fogalmazta a látottakat: az afrikai éhségövezetben lehetne hasonló fotókat készíteni, mint amit itt láttam a földeken. A szemlebizottság egyetértett abban, hogy Karcag határában katasztrófahelyzet alakult ki. -deNémet ajándék a Jendrassiknak Csak májusban volt Németországban, és máris eredménye van látogatásának. Dr. Barcsik József megyei főtanácsos, főenergetikus annak a cégnek a szakemberét hívta meg Szolnokra egy előadásra, amelyiknél kint járt és amely cég egy hőcserélőt ajándékoz a Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakközépiskolának. Az előadás témája a hőtechnikai folyamatokból való hővisz- szanyerés volt. Ennek egyik eszköze az a hőcserélő, amelynek révén a hűtéskor felmelegedett hűtőközeget meleg víz készítésre használják fel. A berendezés neve DK-hővissza- nyerő. Formára olyan, mint egy villanybojler. Különösen jól használható élelmiszer- és vendéglátó-ipari üzemekben, kórházaknál, szupermarketekben, vagyis ott, ahol hűtőaggregátorokkal hűtenek. A meglevő hűtőberendezésekkel ugyanis hő távozik a környezetbe, ami sok esetben elegendő a melegvízszükséglet fedezésére. A DK-hővisszanyerőt a német DK Kälteanlagen GmbH készíti, 16 éve. A cég ügyvezetője, Bernd Kappenberg a minap szakemberek részére előadást tartott a berendezés működéséről, hasznosságáról. Egy örvendetes hírt is megtudtunk dr. Barcsik Józseftől: a német cég egy 22 kilowattos hőcserélőt ajándékoz augusztusban a szolnoki Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakközépiskolának, oktatási célra. -taLátlelet Az önfeledtség hiánya Már-már közhelyszerűen hangzik el, hogy hosszú évtizedek után újra az átmeneti kapitalizmust építjük. Korántsem önfeledten, amiben persze sokféle ok játszik szerepet. Meghatározó módon például a félelmet ébresztő bűnözés, amely - némi cinizmussal fogalmazva - mára a spontán újraelosztás, illetve az önkényes szociálpolitika és kárpótlás riasztó gyorsasággal terjedő formájává vált. Lassanként a kellő hivatástudattal űzött bűnözés az egyik legperspektivikusabb „iparággá” lesz. Kivált azért is, mert a becsületesség jelenleg a legrosszabbul jövedelmez; olyan kölönc, amelytől - tisztelet a kivételnek - miniszter és kisvállalkozó minél gyorsabban igyekszik megszabadulni, így kétségkívül sokan méltatlankodnak azért, amiért nem tehetik meg azt, amit a vadkapitalizálódás során több százezren megtehetnek. Mert ugyan kié a nagy nehezen kivívott szabadság? Nyilván azoké, akiknek vagyonuk, tőkéjük van. Ezért aligha tekintjük szabadnak azt, akit kifizetetlen számlák nyomasztanak, s annyira röghöz kötött, hogy a szomszéd városba induló vonatra sem képes váltani jegyet. A szegénység börtön- szerűen szűkíti be a mindennapi világot. S aki kénytelen ebben élni, legritkább esetben jut el az önfeledtségig. De még ennél is vigasztalanabb, hogy az átmeneti kapitalizmus időszaka valamennyi kapaszkodót felszámol. Az egészség megőrzése is például olyan kényszerítő erő, melyet ha valaki elveszít, vagy nem törődik vele (másfajta kényszerűség miatt), a legrosszabbal kell számolnia. Már a legalapvetőbb gyógyszereket is egyre nehezebb megvásárolni, nem szólva az egészség- ügyi szolgáltatásokról. S itt nem csupán arról van szó, hogy ké- pes-e valaki műfogsort csináltatni magának vagy sem. Habár ez sem elhanyagolható, hiszen a fogatlan mosoly - még ha annyira önfeledt is - könnyen torz vigyorrá változhat. A lényeg máshol rejlik. Méghozzá abban, hogy az újabb és újabb csapások - melyek a modernizációvá keresztelt vadkapitalizálódás következtében érik az állampolgárokat - a legteljesebb reménytelenséget szülik. Az ideiglenességtudat ugyanis mindennél elviselhetetlenebb. S ha volt is olyan időszak, amikor legalább megpróbálták elhitetni a társadalommal, hogy az áldozatos munka, a kitartás két-három évtized múltán meghozza gyümölcsét, már végképp elveszítette mozgósító erejét. Mert egyáltalán, ki tud szív- vel-lélekkel „modernizálódni”, ha a másnap is kiszámíthatatlan? A tranzitkapitalizmus még oly rövid időszaka is annyi megrázkódtatással járt, hogy merő képtelenség akár csak feltételezni is: csupán két-három nehéz esztendő áll előttünk. Ha nem így lenne, minden bizonnyal gyakrabban találkozgatnánk önfeledten mosolygó emberekkel. S nem elsősorban olyanokkal, akiknek kertjében - nem pusztán divatból - feszített víztükrű úszómedence is van, amelyet persze sem a házvezetőnő, sem a szobainas nem használhat. Kerékgyártó T. István Javaslat született a megbízott igazgatói posztra Meghallgatták a pedagógusokat Martfűn Több ízben foglalkoztunk a martfűi Mártírok Úti Általános Iskola ennek ellenkezőjét támasztja alá. igazgatóválasztása körül zajló, eseptényetyvel, A lassap .fplytatásosj e]mppdta^ piákat l^tog^tott. regénnyé terebélyesedő ügynek tegnap tartották a legújabb felvonását az iskolában, ahova a város polgármestere hívta meg a pedagógusokat nyílt tantestületi ülésre: mondanák el, mi gondjuk-ba- juk van a jelenlegi igazgatónővel, Molnár Pálnéval, illetve tegyenek javaslatot a megbízott igazgatójelölt személyére. Elöljáróban Kozma Imre polgár- mester arra kérte a tantestületi tagokat, hogy bátran, nyíltan mondják el véleményüket arról, mi kifogásuk van Molnár Pálné személye ellen, hiszen ezt a mai napig nem tudják a képviselő-testület tagjai. A pedagógusok közül erre többen felvetették: ne most beszéljenek arról, hogy mi történt a múltban, hiszen erre több mint egy hónap állt a rendelkezésükre. Most már jobb, ha inkább előre néznek, a jövőről kell tárgyalni. Volt, aki szerint most sem lehet nyíltan elmondani a véleményüket, félve egy esetleges retorziótól. Erre a polgármester megnyugtatott minden pedagógust, hogy ezért senkinek sem eshet bántódása. A tanárok kifejtették: ha előbb megkeresik őket az ön- kormányzattól, akkor talán a képviselő-testület is másképp szavazott volna. A jelenlegi igazgatónő, Molnár Pálné mellett kiállók elmondták: szinte az egész iskola érdekét lejáratták azok, akik az újságcikkekben alaptalan vádakat hangoztatnak, az iskola több évtizedes munkáját és vele együtt az igazgató személyét tiporják le. A néhol személyeskedővé váló vitában többen is hangsúlyozták: nem Molnár Pálné személye ellen irányult a pedagógustestület szavazása, hanem Budai József és az ő szakmai programja közül az elsőét tartották jobbnak. Ezután Molnár Pálné kapott szót, aki teljes megdöbbenésének adott hangot, s sérelmezte az újságcikk hangvételét, mely szerinte személyében sértette őt. Leginkább - mivel túl sok konkrét vád jelen esetben valóban nem hangzott el ellene - a cikkben a pedagógusok által elmondottakra reagált. Felszólította az úgymond vádaskodókat, hogy bizonyítsák be szakmai alkalmatlanságát, hiszen eddigi tevékenysége éppen tanácsokat adott, szakmai továbbképzések folytak, ,s felsorolta az elért eredményeket, megvalósult programokat. Úgy véli, hogy minden fontos kérdésben kikérte a testület véleményét, s a szobája nyitva állt bárki előtt, minden új kezdeményezést szívesen fogadott. A becsületes, tisztességes tanítás nem egyenlő a langyos vízben való lubickolással. Az iskola technikai eszközökkel való ellátottsága jó, külön is felsorolta, hogy magnóból, televízióból, írásvetítőből stb. mennyi áll a tanárok rendelkezésére. A felzaklatott igazgatónő a végén kijelentette: elege van az egészből, a meghurcoltatásból, s a továbbiakban nem kíván az egészhez hozzászólni. Rövid szünet után a tantestületből három javaslat (Borzáné Kiss Aranka, Molnár Pálné, Békésiné Kerti Mária) érkezett arra, hogy ki legyen az egy évre megbízott igazgató. A megjelent nevelők többsége Békésiné Kerti Máriára, az iskola egyik igazgatóhelyettesére szavazott. Végső döntés augusztus 3-án, a képviselő-testületi ülésen várható. B. Gy. Törökszentmiklóson találkoztak A feleség énekel, a férj attasé Márkus Erzsébet és Kovács László Törökszentmiklóson találkoztak, méghozzá az iskolapadban. Igazi diákköri ismeretség volt ez. Aztán mindketten elkerültek a városból. Erzsébet Budapesten tanult, László pedig Moszkvában. Aztán Törökszentmiklóson találkoztak újra, két évvel ezelőtt, és összeházasodtak. Most Hágában élnek, a férj ugyanis a magyar nagykövetségen kulturális attasé. Erzsébet foglalkozása sem mindennapi: hangversenyénekes.- Nyolcéves korom óta vágyom a zenei pályára, és úgy húszéves korom óta énekelek. Adorján Ilona tanárnőm volt az, aki rávezetett engem az éneklés szépségére.- Hollandiában fellép?- Volt hangversenyem is, és felvételt is készítettek velem. Igaz, hogy ott ritkábban tudok fellépni, mint korábban, itthon. Amikor még itthon voltam, akkor felléptem Budapesten, a Zeneakadémián, de volt erdélyi hangversenykörutam is. Most a hollandiai lehetősé- •gekkel próbálok élni. Egyébként tanítok is odakint.- Én a Verseghy gimnázium angol tagozatán végeztem - meséli pályája történetét a férj, Kovács László. - A gimnáziumi évek életem legszebb emlékei közé tartoznak. Nagy szeretettel gondolok vissza tanáraimra, különösen Csendes Csaba tanár úrra. Moszkvában, a nemzetközi kapcsolatok intézetében tanultam tovább, aztán a Külügyminisztériumban Benelux-re- ferens voltam.- Hogyan érvényesül Hollandiában a magyar kultúra?- Kifejezetten személyes kapcsolatokon keresztül. Van egyfajta nyitottság a magyar kultúra iránt, bár elsősorban a klasszikusok esetében, például Csontváry, magyar impresszionisták. A mai magyar írók közül Konrád Györgyöt és Nádas Pétert ismerik. De él egy olyan házaspár is kint, aki kiállítótermében szívesen lát magyarokat. Úgy tervezzük, hogy most Bállá István bőrész alkotásaiból rendezünk ott egy kiállítást. P. É. Nemzetközi néptáncfesztivál Bár a hivatalos megnyitó csak szombaton lesz, valójában már pénteken megkezdődik a nemzetközi néptáncfesztivál Szegeden. A szomszédos országokból, valamint a Hollandiából, Franciaországból, Törökországból, az USA-ból érkező együttesek és a legjobbak közt számon tartott kilenc hazai csoport - összesen csaknem 600 táncos - először pénteken este mutatja be folklórprogramját az új-szegedi liget szabadtéri színpadán. A 15 éves hagyományokhoz híven szombat délután népzenészek kíséretében, menettánccal vonulnak a Dugonics téri megnyitó színhelyére. Az elkövetkező egy héten át Szegeden sok helyen találkozhatnak velük a hazai és a külföldi turisták. (MTI) Ivókút a főtéren. Jászberény városa rövidesen egy szép ivókúttal gazdagodik, melyet a Déryné Művelődési Központ előtti téren állítottak fel. fotó: mészáros
