Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-27 / 174. szám

1995. július 27., csütörtök A Szerkesztőség Postájából 7. oldal Egy önkormányzati döntés margójára A szolnoki önkormányzati tes­tület 1992-ben határozatot ho­zott egy úgynevezett alternatív gimnázium létesítéséről. Dön­tését akkor azzal indokolta, hogy lehetővé kell tenni a tár­sadalmi normáktól eltérően vi­selkedő gyerekek számára a középiskola elvégzését, az érettségi megszerzését. Ez tel­jesen természetes és támoga­tásra méltó. A kérdés csak az, hogy mi módon? Több szem­pontból nem értettünk egyet az önkormányzattal abban, hogy e célra egy teljesen új és önálló intézményt kell létrehozni. Szakmailag indokolatlannak tartottuk és tartjuk ma is elkü­löníteni ezeket a gyerekeket az ép idegrendszeri!, a társadalmi normákat és törvényeket tiszte­letben tartó gyermeki közösség­től. Az Új Néplap 1992. július 13-i számában megjelent szakmai véleményünkben föl­hívtuk az önkormányzat fi­gyelmét arra a tényre, hogy egészséges lelkületű és szemé­lyiségű, vagyis pozitív jellem­vonásokkal rendelkező embert csakis egészséges társadalmi környezetben lehet és szabad nevelni. Aggályainkat akkor így fogalmaztuk meg: „Vajon milyen hatások fogják érni közvetlen környezetéből azt a deviáns gyereket, akit kiemel­nek a .normális’ gyermeki kö­zösségből és behelyeznek egy olyan antiszociális környe­zetbe, ahol egymás devianciáját kölcsönösen gerjesztik, ahol a társadalmi szabályok és nor­mák tagadása képezi a legfőbb .értéket’?” Az önkormányzat természe­tesen nem „hallotta” meg kér­désünket, és mindenre elszánt módon csak azért is végrehaj­totta elhatározását. Gazdasági­lag indokolatlannak tartottuk azért, mert problémák voltak a már meglévő nevelési-oktatási intézmények finanszírozásával. Miért akkor kell pénzeket el­vonni egy szakmailag indoko­latlan, időszerűtlen és felesle­ges intézmény létesítéséhez, amikor a társadalom jövője szempontjából elengedhetetle­nül fontos és meghatározó ne­velési-oktatási intézmények fenntartására sincs elegendő pénz? Természetesen ezt a kér­dést sem „hallotta” meg az ön- kormányzat, így nem is vála­szolt. Helyette azonban vála­szolt az idő. Ugyanis az ön- kormányzat által a múltban meghozott, átgondolatlan és szakszerűtlen „csak azért is” döntésnek alapfokú neve­lési-oktatási intézmények meg­szüntetése, csoportok, illetve osztályok összevonása és peda­gógusok felmentése lett a kö­vetkezménye. Az önkormány­zat azzal indokolja ez utóbbi átgondolatlan és elkapkodott döntését, hogy nincs elegendő pénz. Ugyanakkor van pénz olyan intézmény fenntartására, ahol az elmúlt két évben mind­össze tíz tanuló végzett. A je­lenlegi önkormányzati testület nem korrigálta, hanem tovább erősítette az előző testületnek alapjaiban téves döntését azzal, hogy új épületet és berendezést biztosított e felesleges intéz­ménynek ahelyett, hogy meg­szüntette volna, és az így - va­lamint más, feleslegesen létre­hozott intézmény megszünte­tése által -*■ felszabaduló pénz­összeggel megmenthette volna a bezárásra, illetve megszünte­tésre ítélt nevelési-oktatási in­tézményeket. Nem ezt tette, hanem föláldozta a deviancia oltárán a megszüntetett iskolák és osztályok ép idegrendszerű és fejlődésben lévő gyermekeit néhány deviáns tanulóért. Ezzel súlyosan vétett a jövő társa­dalma, a jövő generációja ellen, mert akarva-akaratlan elősegíti a deviáns felnőttek számának további növekedését. A jelen körülmények között az alterna­tív gimnázium az oktatási rend­szer vadhajtása, az egyéb neve­lési-oktatási intézmények élős­ködője, a hozzá nem értő ön- kormányzat torz szüleménye, és szakmailag az egyik legna­gyobb szándékos tévedése. Ezért életképtelen és szakmai­lag rendszeridegen. A fentiek bizonyítékaként jó lenne tudni, hogy mennyibe került az in­tézmény átköltöztetése, mennyi az éves költségvetése, és hány pedagógust mentettek föl ezen intézményben. Csak remélni tudjuk, hogy kérdéseinkre át­gondolt és szakszerű választ kapunk végre az önkormány­zattól. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógus Kamara Csendre, nyugalomra, pihenésre vágyunk! Este fél 10-kor, de még fél li­kőr is a gördeszkák iszonyatos csattogása, részegek kiabálása, üvöltözések, a szökőkútban éj­szakai, csoportos fürdőzések zavarják napi rendszerességgel a szolnoki Kossuth téren lakó emberek nyugalmát. A kisgyermekeknek, bete­geknek, időseknek, a pihenésre vágyó, munkába járó emberek­nek ez egyáltalán nem hiány­zik. Egyébként is elég nehéz elviselni az utca, a tér zaját, forgalmát nappal is, éjszaka is. Ügy érezzük, sajnos az ille­tékesek ezekre a zavaró hatá­sokra nem figyelnek eléggé. Számtalan esetben kellett már szólnunk a rendőrségnek éjszakánként, hogy a hangos- kodókat utasítsák rendre, de az ilyen jelenetek már olyan gya­koriak, hogy minden éjszaka ismétlődnek. Ezért azt kérjük az illetéke­sektől, hogy a Kossuth térre és környékére rendszeresítsenek gyalogos rendőrjárőr-szolgála- tot abban a reményben, hogy ezzel talán megszűnnek az ál­landósuló kellemetlenségek. Segítségük nélkül ugyanis megoldhatatlan marad ez a probléma. Kérjük ezt valamennyi itt lakó nevében, mert már nagyon vágyunk egy kis csendre, nyu­galomra, éjszakai pihenésre. Küldjön egy képet! A hadifegyverlőtéren A fotó 1980 nyarán készült a szolnoki repülőtiszti főiskola hadifegyverlőterén. A hátsó sorban álló, bajuszos bajtársunk, Murányi Mihály sajnos már nincs közöttünk. Tisztelettel gondolunk rá mai napig is. A kép abból az alka­lomból készült, hogy hadipisztoly- és géppisztolyversenyen vettünk részt az MHSZ rendezésében. Csapatban II. helye­zést értünk el, a csapat egyetlen női tagja Deme Józsefné Jutka, egyéniben aranyérmet nyert. Bánvölgyi Tibor, Szolnok Az áfész válasza a surjáni levélre A sürgősségi sorrendet tartva Az Új Néplap július 20-ai szá­mában jelent meg a török­szentmiklósi áfészről Szilágyi József olvasói levele (Az áfész gondol-e a surjániakra?). Szeretnék a levélben leírt felvetésekre a nyilvánosság előtt választ adni - írja levelé­ben Mász Imre, az áfész el­nöke: Tisztelt Szilágyi Úr! Örülünk annak, hogy a szövetkezet és a tagság közötti bizalomról egy­formán gondolkodunk. Sajná­lom viszont, hogy a szépről al­kotott fogalmunk eltérő; bár 1987-ben a surjáni boltot és az italboltot nem azért kellett le­bontani, mert nekem nem tet­szett, hanem azért, mert életve­szélyessé vált, s nem lehetett to­vább üzemeltetni. A szövetkezet akkor is tudta, hogy a surjáni tagoknak, az ott lakóknak kell a bolt, az italbolt, ezért épített a helyi kereskedelmi forgalmi igényeknek megfelelőt. Az áfész tehát gondolt a surjániakra. Ezt már többször is megbeszéltük az elmúlt évek közgyűlésein. Egyébként nem csak Surjánban, máshol is a fejlesztési, felújítási terveinket az adott kereske­delmi forgalom határozza meg. Ezért is fontosabb most szá­munkra a Tavasz ABC felújí­tása. Örülnénk annak, ha a forga­lomnövekedés miatt a közeljö­vőben Surjánban is fejleszte­nünk kellene. Az áfész nem vállalhatja ma­gára, hogy olyan méretű boltot, kocsmát építsen, amely alkal­mas buszvárónak, lakodalmi rendezvényeknek vagy éppen falugyűlés tartására. Ilyen célra is van alkalmas helyiség a faluban, ami azt bizonyítja, hogy nem csak az áfész gondol a surjániakra, hanem más szer­vek is. Olvasóink leveleit szerkesztett formában, rövidítve közöljük, tiszte­letben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvá­nosságot adunk, ha nekünk ugyanarról esetleg más a véleményünk. ők is idekerülnek majd! Vandálok a törökszentmiklósi temetőben Vandálok jártak a török­szentmiklósi régi református temetőben. Vandálok, akik nem tisztelik a holtakat, de nem tisztelik a hozzátartozók fájdalmát sem. Egy dolgot nem értünk: akik tették, nem gondolnak arra, hogy ők is idekerülnek egyszer? Ma már nem olcsó „mulat­ság” a síremlék javíttatása, új­raállítása. Új temetőkerítés épült a Pe­tőfi utca felől, dicséretes do­log. De mi lesz a felüljáró fe­lőli oldalon? Hiszen itt már- már alig van ép kerítéssza­kasz, a drótfonat sok helyen ledöntve. Hogy kik járhatnak erre? Valószínűleg nem azok, akik virágot locsolni jönnek be. Azt várjuk, javítsák ki a kerítés ezen szakaszát is, hi­szen a temetőnek ezen olda­lán történik a legtöbb lopás. És mit tesz a temetőőr? Tudjuk, egy ember talán ke­vés. De hol van a régi, a szó valódi értelmében vett teme­tőcsősz? És tessék mondani: a kapukat miért nem lehet be­zárni a késő esti órákban, de legalább éjszakára? A refor­mátus egyház miért nem veszi igénybe (legalább a nyári hó­napokban, amikor a legtöbb eset történik) egy őrző-védő kft. szolgáltatásait? No és az önkormányzat az egyházzal karöltve, nem tudna valamilyen megoldást találni? Református templom épül Szajolban, a kivitelező a Tö­rökszentmiklósi Református Egyházközség. De nem kel­lene fontossági sorrendet tar­tani? Előbb a saját környeze­tünkben becsülettel elvégezni mindent. Szeretteink már nem érdemelnek meg ennyit? A nagytiszteletű Szabó Jó­zsef urat és a lelkészi hivatalt hamarosan személyesen is megkeressük az ügyben. Végül egy ötlet: szeret­nénk, ha felkarolná a kezde­ményezést az egyház, és al­kalmazna egy embert leg­alább a nyári hónapokra a te­mető felügyeletére, akinek a hozzátartozók fizetnék a tisz­teletdíját. Kérjük, aki úgy érzi, ez megoldás lehet szeretteink nyugalmának biztosítására, az jelezze a lelkészi hivatalban! Bízunk abban, fölkarolják az ötletet, és elindítják a megva­lósulás útján. D. Z. Törökszentmiklós Valami még hiányzik a 4-es út átadásához! Meddig késik az új forgalmi rend? Sokan vártuk reménykedve az új 4-es út átadását. Szolnok fő- útját végre elkerüli a sok gon­dot és kellemetlenséget okozó, országos forgalom. Abban is többen reménykedtünk, hogy a város járdáit - egészségesek és mozgássérültek, gyermeküket kocsiban toló édesanyák - bir­tokba vehetjük, mi, gyalogo­sok, nyugodtan közlekedhetünk ezután a járdákon, nem kell végre megosztanunk a szágul­dozó kerékpárosokkal. A 4-es út átadásáig sorsunkat türelemmel viseltük, bizakodva abban - személy szerint e levél ► írója is - hogy az átadásával párhuzamosan elkészül a belvá­rosi új gépjármű- és kerékpár­forgalmi rend. Nem így történt. Szerényen javaslom - mint ahogyan a metróállomásoknál vagy a vasúti MÁV-vonalaknál is látható - fehér színnel jelöl­jenek ki a főutakon - a járda- szegélyen kívül - mintegy mé­teres csíkkal a kerékpárosok számára utat! Várja ezt egy született szol­noki honpolgár, aki tudott ugyan egészséges korában ke­rékpározni, de mindig tisztelte a rendőröket meg a jogot, és nem a járdán kerékpározott. B. E., Szolnok Szerkesztette: Kácsor Katalin KRESZ-pálya a csépai óvodásoknak Az Országos Rendőr-főkapitányság és a KHVM által kiírt pályázaton óvodánk a Közlekedésre nevelés az óvodában elnevezésű pályamunkájával 50 ezer forintos tá­mogatást nyert. Az óvoda udvarán kialakított KRESZ-pá- lyán - amit nemrég vehettünk át - tanulják ezután gyerme­keink a biztonságos közlekedést. Köszönjük a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának az ajándékokat s azt, hogy je­lenlétükkel érdekesebbé, színesebbé tették a napot. Köszönjük a szülőknek, a munkaközösség tagjainak és Komó Editnek a szervezésben és rendezésben nyújtott se­gítséget és anyagi támogatást. Szelei Ferencné vezető óvónő Csépa Ingyen tábor a Balatonnál Az Országos Baleset-megelő­zési Bizottság szervezésében a megyéből tíz felső tagozatos iskolás kezdhette meg szünide­jét tíznapos, ingyenes táboro­zással Fonyódligeten. A kis csapat tagjai az elmúlt tanév so­rán megrendezett közlekedési versenyeken elért eredménye­ikkel érdemelték ki ezt a jutal­mat. Szép élményeket szereztek a diákok, köztük az én gyerme­kem is. Gazdag program várta őket, szakmai vetélkedőkön, bemutatókon vettek részt, vol­tak rendőrségi technikai bemu­tatók, megismerkedhettek a kommandós csoporttal. A szí­nes programok között fő szere­pet kapott a gyermekek felké­szítése a helyes közlekedésre. Nagy ajándék volt ez a tábor a mai helyzetben mind a gyer­mekeknek, mind a szülőknek. Valamennyi család nevében köszönjük a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főka­pitányságnak, Illés József őr­nagynak, a közlekedési osztály vezetőjének, hogy megszervez­ték és segítették gyermekeink üdülését. Veres József Szolnok Az előnyugdíjról Lapunk június 21-ei számában olvashattak arról, milyen feltéte­leknek kell megfelelni az előnyugdíj-jogosultság megszerzésé­hez. Az információ nyomán sokan választanák helyzetük ren­dezéséhez ezt a megoldást, ezért többen megkeresték a megyei munkaügyi központot, mint illetékes eljáró hivatalt. A körül­mények részletes vizsgálata után néhány esetben a munkaügyi központ elutasította a kérelmet azzal az indokkal, hogy az elő­nyugdíjazás feltételeinek a fennálló helyzet nem felel meg. A hozzánk eljuttatott levél is ezt panaszolja: Olvasónk 52 éves, 30 éves munkaviszonya van, 40 százalékos rokkant. Létszámfeletti lett a munkahelyén, a munkanélküli-se­gélyt már kimerítette. Jelenleg 6700 forintos jövedelempótló támogatásban részesül. Korát tekintve - és a végzettsége miatt - nem talál új munkahelyet, ebben betegsége is korlátozza. A munkaügyi központ ügyintézője kérelmét megvizsgálta, és úgy találta az érvényben lévő jogszabályok alapján, hogy levélírónk esete nem felel meg minden feltételnek ahhoz, hogy az előnyug­díjra elnyerje a jogosultságot. Egy napilap arra vállalkozik, hogy egy-egy új döntésre, jog­szabályra, állásfoglalásra felhívja olvasóinak figyelmét. Az új­ságcikk nem lehet hivatkozási alap az ügyek intézésének mene­tében. Minden egyes ügyben az eljáró hivatalhoz kell fordulni, szakszerű és törvényes döntést ott hoznak. Az említett téma a munkaügyi központok feladatkörébe tartozik. A kérelmek elbí­rálásánál a vonatkozó jogszabályokat, kiegészítő rendelkezése­ket, esetleges módosításokat pontról pontra figyelembe kell venniük. A hivatal méltányossági alapon nem dönthet. A be­adott kérelmeknél kizárólag azt vizsgálják, megvannak-e a jog­szabályban előírt feltételek. A Foglalkoztatási Törvény 30. paragrafusa az előnyugdíjra jogosultságot a következő feltételek együttes meglétéhez köti: a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három év hiányzik, b) legalább 180 napja munkanélküli-járadékban részesül vagy részesült a kérelmező, és a járadék folyósításának lejártát kö­vető egy éven belül tölti be az a) pont szerinti életkort, és e tör­vény alapján munkanélküli-ellátásra nem jogosult, c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelke­zik, d) részére megfelelő munkahelyet ajánlani - a képzés lehetősé­gét is beszámítva - nem tudnak és arra nincs is kilátás. Olvasónk esete (52 éves életkor, 30 éves munkaviszony, munkanélküli-járadék kimerítése) két ponton nem állhatott meg a jogosultság elbírálásánál: 1. az általa kimerített járadékos idő kevesebb volt 180 napnál, vagy 2. a járadék lejártát követően égy éven túl töltötte be a 52. élet­évét. Tehát: a járadék kimerítését követően jövedelempótló támo­gatásban részesült, közben betöltötte a szükséges korhatárt, de addigra több mint egy év telt el, Az említett újságcikk - te­kintve, hogy feladata a figyelem felkeltése és nem a jogszabály- szerű ismertetés - a feltételek között nem említi azt a kitételt, miszerint a járadék kimerítését követően egy éven belül kell be­töltenie az igénylőnek a szükséges korhatárt. A fenti eset is jól példázza, hogy minden egyes ügyben ahhoz a hivatalhoz kell fordulni és ott kell tájékozódni, ahol azt intézik. Ott derül ki ugyanis, hogy az adott eset megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeket a vonatkozó jogszabályok előírnak.- kk -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents