Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-25 / 172. szám
1995. július 25., kedd Körkép 5. oldal Civil szervezetek társadalom-földrajzi megközelítésben Robbanásszerű változás ’89 után Dr. Vadász Istvánt, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum történészét a civil szféra kutatójaként is számon tartják szakmai körökben. Amikor felkerestük, Az öntevékeny társadalmi szervezetek térbeli eloszlása Jász-Nagykun-Szolnok megyében című, publikálásra váró tanulmányának utolsó mondatait vetette éppen papírra.- Térképek sorával szemlélteti a civil szervezetek, egyletek, gazdakörök térbeli elhelyezkedését megyénkben. Ami szembetűnő: az 1990-es éveket az 1878-as esztendőhöz hasonlítja. Mi az oka ennek a furcsa összehasonlításnak?- Nagyon egyszerű a magyarázat. A polgárosodás két kezdeti időszaka a XIX. század második felére, illetve a XX. század utolsó évtizedére esik. Mindkét történelmi időszakban megfigyelhető a társadalmi szervezetek gyors, majd lassuló ütemű számbeli gyarapodása, a „városi jelleg” előtérbekerülése. 1878-ban az egyesületek, társulások 81,9 százaléka mezővárosokban jött létre, míg 1989-ben ugyancsak nagyarányú - 74,6 százalék — a városi jogállású településeken kialakuló szerveződés.- A hasonlóságok mellett, gondolom, már csak a több mint száz évnyi eltérés miatt is, van különbség a két időszak civil szférájának szerveződése között.- így igaz. Elsősorban a fejlődés ütemében van különbség. 1989 után - amikor 198 egyesület működik 35 településen - robbanásszerű a fejlődés. 1992 novemberére már 889 a számuk. 1878 után, tehát az első nagy felfutás idején, azért nem ilyen gyors a civil szerveződések gyarapodása.- Mi okozta ezt a robbanást?- Minden egészséges, demokratikus társadalom fokmérője a három oldal egyensúlyán múlik. Azon, hogy a „magán” szférát hogyan köti a „közélet porondjához”, a nagypolitikához az öntevékeny „harmadik” szféra. A rendszerváltozással egy időben a civil szféra speciális funkciói, mint polgári szerveződés a hiányzó szolgáltatások ellátására vagy sajátos értékek és érdekek képviseletére, információszolgáltatásra, felértékelődtek. Nagyon érdekesek a civil szféra általános funkciói, az innovációhordozó szerep, melyet adaptálhat a hatalom és a „kritikával követés”, mely nyomásgyakorlásban nyilvánulhat meg.- Nem kevésbé érdekes két ábra. Az egyiken a civil szervezetek térbeli eloszlása látható a megyében, a másikon pedig azok a települések, ahol nincs öntevékeny szervezet.-Az 1993.júniusi állapotot szemléltetem ezeken az ábrákon. A legtöbb társadalmi szervezet három gócponton jött létre. Ezek a települések: Szolnok, Jászberény, Karcag. Öt kisebb jelentőségű központ: Törökszentmiklós, Túr- keve, Jászárokszállás, Tiszafüred, Jászfényszaru. Ötnél kevesebb egyesület működik 33 helységben. Viszonylag magas azoknak a településeknek a száma - 34(!) —, ahol nincs tényleges civil szervezet. Ezt mutatom be a másik ábrán. Amiről még szólni kell: a társadalmi szervezetek az 1994. évi települési önkormányzati választásokon meglepő aktivitást mutattak. Az etnikai kisebbség szervezetei 24, míg egyéb civil szervezetek 16 településen állítottak jelöltet. Mindemellett a civil szférát, amely sikerekkel' — például nagyobb sajtónyilvánosság — és anyagi, illetve politikai természetű kudarcokkal teletűzdelt úton halad, a folyamatos alakulás, átalakulás jellemzi. Simon Cs. József Hollandiába viszik el a hírét Népzenei gála Tiszafüreden Vasárnap este sokan azt hitték, hogy megfordult a világ a Tiszafüredi Művelődési Házban, amikor az egyhetes nemzetközi népzenei tábor résztvevői gálaműsor keretében mutatták be, hogy mit tanultak meg a kalotaszegi, szász- csávási és a szatmári népzene világából. Ezt még csak sejthették a nézők, amikor a holland, debreceni és tiszafüredi népzenészek egyesített zenekara déldunántúli dalokat játszott. Bizonyságot akkor szereztek, amikor az európai Herader népművészeti díjjal kitüntetett debreceni Hajdú Néptáncegyüttes tagjai a széki csárdást nem táncolták, hanem hegedülték. A tehetséges tiszafüredi táncosutánpótlás legapróbb tagjai zökkentették vissza a publikumot az eredeti kerékvágásba: felnőttes székely verbunkjuk osztatlan elismerést aratott. A több világfesztiválon díjazott Morotva népzenei együttes ismét rangjához méltóan muzsikált. Szintúgy a sokra hivatott Bíró együttes is, amelynek kalotaszegi muzsikáját már a magyar rádióból is ismerhetjük. Velük együtt a helyi zeneiskola növendékeiből alakult Csanak együttes is igazolta, hogy a Morotvának nincsenek utánpótlásgondj ai. A hollandiai Velp városából érkezett négy holland muzsikás is bizonyította, hogy nem értelmetlenül múlatták a napokat a jó hírű népzenei táborban: az erdélyi magyarne- megyeiek is elégedetten csettintettek volna, ha hallják hangszeres tudásuk eredetiségét. Ezután a debreceni Hajdúk marossárpataki összeállításukkal igazolták, hogy profi világuk mégiscsak a tánc. A finálé igazi népzenész- dzsemborivá kerekedett, amit többször visszatapsolt a szépszámú nézősereg, akik között nagyon sok külföldi turista fényképezett és videózott. A gála egyesített mezőnye igazi magyaros anyaggal zárta a népzenészfiesztát: mindenki táncolta, zenélte azt a szatmári népzenei gyűjtést, mely jól egyesítette a verbunk, a csárdás és a cigány folklór motívumait.-perczeHobbija a virágkertészkedés Dankó Piroska eredetileg nyírtelki, és már huszonkét éve Kőtelek az otthona. Mindez úgy történt, hogy nyaralni járt ide édesanyja rokonaihoz. Megismerkedett Egyed Lászlóval, majd házasság lett a vége. Két gyerekük született: a lány szakközépiskolás, a fiú még az általánosban koptatja a padokat. A férj a szolgáltató szövetkezetben ágazatvezető, Piroska pedig a községházán főelőadó. Mutatós otthonukat tulajdonképpen 1979-től 1986-ig építették, de hát aki kertes házban lakik, tudja: azon mindig van csinálni, javítani való. A ház asszonyának akad egy szép hobbija. Nagyon szereti a kertészkedést, azon belül is a virágkertészkedést. Szabadkozik: most nem olyan szép a kertje, mint tavaly, de azért díszíti vagy ötvenféle virág. Jut belőlük az ablakokba, erkélyre, a ház elé, a ház mögé is. Hogy honnan sajátította el az ismereteket? Könyvekből, meg ami a legfontosabb: saját kárán, tapasztalata révén. A napi kertészkedés egy-másfél órát igényel, hiszen gondozni, de ilyen kánikulában öntözni is kell a virágokat. Mellesleg földdel is bajlódnak, így azután nyaralni sincs idejük. Legfeljebb hét végén Szalókra, olykor egy-két napra a hegyekbe mennek, mert az efféle túrákat a kislegény nagyon kedveli. D. Sz. M. így néz ki Egyed Lászlóék lakása. A virágok között a ház asszonya: Piroska. FOTÓ: M. J. Ködben, fagyban... mosolyogva Beszélgetések rokkant emberekkel „Mert a magyar rokkantügy helyzete bizony szégyen. Csűrhetjük-csavarhatjuk, azért van okunk pirulni bőven. Nem lehet elégszer hangoztatni, hogy minden állam úgy ítéltetik meg, ahogyan elesettjeivel bánik. A nyugati társadalmakban nem beszélnek elesettekről, mert jól tudják, hogy csak az az elesett állampolgár, akit az állam hagy elesni.” Az idézet a Ködben, fagyban... mosolyogva című, 126 oldalas munka előszavából származik, amelyet Böszörményi Gyula szerkesztett, s amely kiadásra várva, egyelőre csak kéziratos formában olvasható. A kötetben lévő, a rokkantak helyzetével foglalkozó mélyinterjúk a tavalyi szociológiai felmérés nyomán születtek. A kötet elkészültéhez a felkért szakemberek mellett jelentős segítséget nyújtott a megyei mozgássérültek egyesülete is. A mélyinterjúk beszélgetések rokkant emberekkel életről, sorsról, reményről, hitről, álmokról, boldogságról, halálról. Az őszintén kitárulkozó, nemegyszer szomorúan, keserűen nyilatkozó mozgássérültekkel az interjúkat dr. Urbán Szabó Béla, Varga Tamás, Károly Ágota, Pethö György és Nász Margit rögzítették. A most elkészült összeállítás - amelynek kiadásához gyűjtik a pénzt a mozgássérültek egyesületében, tizenhárom rokkant embert mutat be. Küzdelmeikkel, napi gondjaikkal, sorsukkal ismertetik meg az olvasót. Ennél természetesen jóval többen voltak a megszólalók, ám terjedelmi okokból ennyien fémek bele a kiadványba. Kinek készült a kötet? Nem a poros fiókok mélyének - ahogy utal rá a szerkesztő bár a bürokratikus szocializáció szívesen rejtené oda, hanem azoknak, akik siránkozás, elfordulás, vállvonogatás helyett tenni akarnak. Annál is inkább, mert tűrhetetlennek gondolják a rokkantügy középkori állapotát hazánkban. —scsjRismayer János Balassagyarmaton él csonkolt lábakkal, szociális otthonban. Képzőművészettel foglalkozik, absztrakt faliképeket készít, rajzol, fest. Szolnokhoz erősen kötődik, a kulturális fesztiválra is küldött pályamunkát. Indiánüvöltés és csacsifogat Tíz éve minden nyáron „indiánok” lepik el a Mezőgép Tószegi Gyára területén lévő árnyas fák alatt kialakított tábort. Ok a tószegi iskola vakációzó diákjai. A tábor egyik megálmodója, dr. Faragó Lászlóné, a tábor vezetője büszkén mutatja be birodalmát. Elmondta, hogy az ötletet akkor ötödikes Attila fia adta, aki szenvedélyes indiánkönyvolvasó és indiánfilmnéző volt. Úgy gondolta - és szerencsére az akkori pályázat elbírálói is úgy gondolták -, hogy az indiántörténetekből ismert hősök példája fegyelemre, ügyességre, közösségi életre, természetszeretetre nevel. Olyan programot állítottak össze, amely immár 10 éve nagyon sok tószegi kisdiáknak legjobban várt nyári időtöltése lett. Az idei tábor külön érdekessége, hogy lelkes és gyermekszerető csacsi- és póniló-tulajdono- sok fogatán jut ki a gyerekek nagy része a táborba. Sebella István Vihar nevű csacsija a ki- és beszállítás után nehezen szabadul meg, még meg kell lovagoltatnia - akarom mondani szamaragoltatnia - a gyerekeket. Az izgalmas, többféle választási lehetőséget kínáló programokat és persze az éhes indiánok ellátását dr. Faragó Lászlóné mellett nagy szeretettel végzi Tánczos Ti bor né, Fazekas Bá- lintné, Kovács Jánosné. Az idei tábor valóban kalandos volt. Az óriási esők igazi harci körülményeket teremtettek, de nagyon élvezik a gyerekek. A résztvevőkön kívül olyait lelkes pedagógusok szívügye, mint Varga József né igazgatónő, és olyan támogatók teszik lehetővé, mint az idén a táborhelyet biztosító Mezőgép Tószegi Gyára, az Ezredforduló Alapítvány, Szegvári Károly festőművész, a Tószeg Ifjúságáért Alapítvány, a tószegi Bóbita Gyermekszervezet és persze a polgármesteri hivatal. Gönczi Lajos Szárnyalás és... ...földetérés Egyesek szerint a pénz irányítja a világot. Szakértelemmel és megfelelő társsal most az Ön kezébe kerül az irányítás, és a döntés. Az EKB az első külföldi bank Szolnokon; tulajdonosai az olasz CARIPLO, a világ legnagyobb takarékbankja és a Bank Austria, a szomszédos ország legjelentősebb bankcsoportja. A biztos pont, ahonnan gondolatai bármilyen irányban szabadon szállhatnak. Tegyen pár lépést, hogy elképzelései valóra válhassanak... EKB - A JÖVŐ BANKJA Részvényesek: Bank Yustria gj CARIPLO „ Európai Kereskedelmi Bank Rt. Hl --------------------1------------------------------------------------5 50 00 Szolnok, Kossuth L. Út 7. Tel.: (56) 411-100, 411-101 Fax: (56) 411-102
