Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

1995. július 20., csütörtök 5. oldal A Szerkesztőség Postájából Isten báránykái Egy nagymama szomorúan mesélte nemrégiben, hogy unokáját már kicsi élete első heteiben méltánytalan megkülönböztetés sújtja. Leánya gyermeket szült, ám a gyermek apjával nem tartja a kap­csolatot. A nagymama, aki hithü katolikus, szerette volna megke­resztelteim a kisdedet, ám a pap elutasította őket, mondván, hogy leányanya gyermekét az egyház nem látná szívesen. A nagymama szerint Isten azt mondta: engedjétek hozzám a kisdedeket - ezért nem érti az elutasítást. „Azt gondolom, hogy a lelkipásztornak Is­ten nyáját gyarapítani kell, és nem válogatni a bárányok között, hogy ki árva és ki nem” - mondta a nagymama. Végül elment a Szegények templomába, ahol a lelkész szép, csöndes és meghitt ke­resztelőt tartott, imigyen terelve a kisbabát az anyaszentegyház ke­belébe. Olvasóink megszokták már, hogy ilyen panaszok esetében meg­keressük az érintetteket, meghallgatjuk véleményüket, esetleg még jó tanácsot is tudunk adni. Am ma Magyarországon a hit kérdése nagyon kényes téma, ezért az ügyet ismerők nem nyilatkoztak^ mondván, hogy az egyháznak is megvannak a szabályai, és a lelki- pásztoroknak azt be kell tartani. Nos, én ezt az érvet elfogadtam, de engedtessék meg, hogy vé­leményem legyen róla, s ezt megosszam a nagymamával és min­denkivel. Van egy régi latin mondás, miszerint akié az ország, annak a val­lását hisszük. Magyarországot valamikor Mária országának hívták, többségében katolikusok lakják ma is. Elférnek a nagyobb és ki­sebb egyházak hívői is békességben, tisztességben. Van azonban jó néhány honfitársunk, akik egyik hitéletet sem élik, úgymond ateis­ták, vagy ha úgy tetszik, materialisták. Úgy gondolom, hogy a kisgyermek nem oka és nem is okozója a felnőttek rendezetlen életének - bár az esetünkben szereplő anya nagy szeretettel és türelemmel neveli kislányát, mindent megad neki anyagiakban is és lelkiekben is. Valószínűleg nem ő az első és nem is az utolsó olyan nő, aki vál­lalja a gyermeket akár egyedül is. Megszülte, és nem adta állami gondozásba, nem fojtotta zacskóba - mint ahogyan halljuk manap­ság sajnos nagyon sokszor. Minden embertársunknak tisztelet jár, aki éli a maga tisztességes életét, és úgy gondolom, hogy ha hitben akarja nevelni, akkor ezt a pap nem tilthatja meg neki azért, mert ő magának nem volt egyházi (vagy polgári) esküvője. Természetesen megértem, hogy vannak szabályok, mégis azt gondolom, hogy az emberekért szenvedő és feltámadó Jézus nem e szerint válogat. Aki hiszi, az ugyanis egy­szer majd odaáll az ítélőszék elé, s bizony nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit érdemel az a bűnös, aki visszaél a reá ruházott hatalom­mal. Az igazi vízválasztó szerintem ugyanis az, hogy ki hogyan él. Legyen hívő vagy nem hívő; szeresse embertársait, tisztelje a szü­leit, legyen becsületes és tisztességes, és még sorolhatnám. A tízparancsolat általános erkölcsi értékeket hordoz, teljesen mindegy, hogy ki, minek a nevében tartja be azokat. Legalább próbáljuk meg!- cs ­Vissza a tiszta forráshoz Negyvenöt után az ország egyik legnagyobb történelmi múltú politikai ereje az el­nyomó zsarnokság prédájává lett. Mi, a meghurcoltatásokat elszenvedő tanúk és túlélők 1988. november 18-án, a törté­nelmi Pilvax kávéházban or- szágnak-világnak bejelentettük önzetlen küzdelmünk folytatá­sát. Kilencen mertük aláírni ezt a nyilatkozatot. Mi vívtuk ki az 1945-ös sza­bad választáson a kisgazdapárt győzelmét, őriztük meg tiszta szellemiségét, ezzel indítottuk el a tisztességes szolgálat útján tovább. Az, aki ma a kisgazda- párt nevében egyre gyakrabban hivatkozik az 1945-ös győze­lemre, nem lelhető fel akkori sorainkban, noha van múltja, mint mindenkinek, csak egé­szen más. Ezekkel a nevekkel kisgazdapárti körökben csak a nyolcvanas évek végén talál­kozhatunk, amikor a rendszer- váltás előszele már itt volt; mindenki helyezkedett, sokan voltak, akik a politika mezején vetés nélkül akartak aratni. Sokszor és sokan használták fel a kisgazdapártot önző, ha­talmi és anyagi becsvágyuk, telhetelenségük kielégítésére. A 176 választási körzetből - hatalmas kortespénzek elfecsér- lésével - csak egyetlenegy képviselőt választottak meg, a többi listás, nem megválasztott, tehát nem demokratikus képvi­selő-választással került be a parlamentbe. Mindezt mai pártpolitikánk felelőtlenségének bizonyítására hoztam elő. Számtalan tiszta forrása van a magyar pártpoli­tikának: még vissza lehetne térni oda, ahonnan folytatni kel­lett volna. Deák András Szolnok Akik a zord idővel is dacolnak Igazi táborparadicsom a hegyvidék. így gon­dolták ezt a szolnoki 196. sz. Damjanich János Cserkész- csapat tagjai is, akik sátraikat a Bükki Nemzeti Park terüle­tén verték fel. Ám az időjárás nem volt kedvező. A második nap reggelére eső áztatta a sátrakat. S ez így ment végig. Az esőkabát elmaradhatatlan társ volt minden túrán és sza­badtérijátékon. Egyik újonctársunk fogadalomtételét is eső kísérte, de mindez nem törte meg a csapatot, inkább még jobban összekovácsolódott a kis társaság. A táborozás a tú­rái cserkészekkel a Zemplénben folytatódik. Reményke­dünk, hogy az időjárás is kedvez ezúttal.-Kazo­Tisztelt Tanyatulajdonos! Az Új Néplap június 29-ei számában azt tette szóvá, hogy a tiszapüspöki horgász­tanyán nincs minden rend­ben. Szeretnék néhány állítá­sára reagálni. Az idei szúnyogirtást min­den eddiginél hatékonyabban próbáltuk elvégeztetni. Ezért új vállalkozóval kötöttünk szerződést lárvairtásra, va­lamint földi és légi, kombi­nált irtásra. A megrendelt munkákat el is végezték. Több alkalommal többféle módon történt ez meg. Hogy a szúnyogok rajzásának az időjárás az idén kedvezett, nem tehetünk róla. A horgásztanyából a köz­ségnek anyagi haszna, nettó jövedelme nincs. Kiadásaink jóval meghaladják az idegen- forgalmi adóból és terület­foglalási díjakból befolyó összeget: nyári hónapokban a konténerben összegyűlt sze­mét elszállításáért majd 100 ezer forintot fizetünk ki; a közvilágítást biztosítjuk, a világítási díjat rendszeresen fizetjük a Titásznak (ha va­lamilyen üzemzavar van, a szolgáltató elhárítja); fizet­jük a szúnyogirtást, ami több mint 100 ezer forint; a ta­nyára kivezető utat igyek­szünk karbantartani; biztosít­juk a közkifolyók működé­sét; intézzük az üdülőtulaj­donosok ügyeit (építésügyi igazgatási, bejelentések, szolgáltatási igények stb.). A fentiekből is kitűnik, hogy többet kapnak a tanya lakói annál, mint amire az ál­taluk fizetett adóból futná. Szeretnénk még ennél is töb­bet adni, ha lehetőségeinkből telne. A tanyán élők gondjait régóta ismerem, és találkozni is szoktam az itt élőkkel. Gondjaikat megértem, és ha azon nem tudunk segíteni, az nem azért van, mert nem is­merem, hanem mert nincs módomban. Kérem és köszö­nöm a tanyatulajdonosok megértését és türelmét. Tótok Sándor Tiszapüspöki polgármestere Az áfész gondol-e a surjániakra? Az Új Néplap állandó olvasója vagyok, így volt szerencsém ta­lálkozni a június 27-ei számban a Törökszentmiklósi ÁFÉSZ 50. születésnapja alkalmából készült írással. Nász Imre áfész-elnök azt nyilatkozta, hogy az elmúlt ötven évben azért sikerült talpon maradniuk, mert á tagok bíztak a szövetke­zetben. En ennek az ellenkező­jét állítom: az áfész bízott a tisztességes tagokban, a 3800- as tagságban. Volt olyan év, amikor szinte megköszönték a tagság jóindulatát, mert alig nyújtottak valami visszatérítést. Ez bizonyítható, különösen a surjániak esetében. 1987-ig a surjániaknak volt egy szép, nagy, önkiszolgáló boltjuk, volt egy szép, nagy italboltjuk, kényelmes szórako­zást nyújtott az ottaniaknak, benne lakodalmakat rendeztek. Olvasóink leveleit szerkesztett formában, rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk ugyanarról esetleg más a véleményünk. Az oldalt szerkesztette: Kácsor Katalin Szellős autóbuszváró IgHKyil Ezeket az áfész lebontotta, épí­tett egy 130 négyzetméter alap- területű, kis épületet - gon­dolva azt, hogy a surjániaknak tanyán ennyi is elég ... Á vendéglátóegységet kiadta bérbe, ami csak neki jó, mert megszabadult az üzemeltetés gondjaitól, az üzemeltetőnek meg még ennél is jobb, mert hat év alatt többszörösen meg­szedte magát - a tisztességes tagok terhére. Nász Imre ismerteti a távlati terveket is: eszerint felújítják a Törökszentmiklós központjá­ban lévő Tavasz ABC-t. Meg kellene nézni előbb, hogy nem a surjáni bolt szo- rulna-e felújításra, mielőtt ah­hoz hozzálátnak, nem ezt kel- lene-e inkább bővíteni! Ezt kér­jük a surjániak nevében. Szilágyi József 30 éve áfész-tag Küldjön egy képet! A tiszavárkonyi elemisták Ez a csoportkép 1935-ből való, a tiszavárkonyi iskola évzáró ünnepén. Taska János kántortanító foglalkozott ve­lünk. Az első sorban jól látható, hogy még az évzárón is me­zítláb volt néhány fiú. Kiss Béla Tiszavárkony Telefonos válasz a kétkedőknek Az Új Néplap július 10-i szá­mában egy kedves ügyfelünk nyílt levélben szólította meg a Jász-Tel Rt.-t, illetve a Jász- Com Rt.-t. Tekintettel arra, hogy tisztelt ügyfelünk az újság hasábjait választotta a kapcsolatteremtés eszközéül, így teszünk hát mi is. Az egyedi probléma tagla­lása helyett - mely nagy való­színűséggel nem érinti az új­ságolvasók tömegét — ezen eset kapcsán közös tájékoztatást adunk tisztel ügyfeleink ré­szére. A Jászság távközlési fejlesz­tését felváltó két társaság, a Jász-Com és Jász-Tel, mint ahogy az az eddigiekben is tör­tént, ezután is gazdasági társa­ságként tevékenykedik. így van ez még az esetben is, hogy egyes munkatársaink cégünket képviselve, annak nevében el­járva személyes kapcsolatba kerülnek a telefonigénylőkkel. Biztosíthatjuk ügyfeleinket, hogy dolgozóink a társaság döntése értelmében kell, hogy eljárjanak, mint ahogy tette ezt a fent említett konkrét esetben Dobos József kollégánk is. A Jászsági Telefonfejlesztési Alapítványhoz csatlakozók adatait ez ideig a Jász-Com Rt. tartotta nyilván. Az eltelt évek alatt a befizetések több esetben gazdát cseréltek, a változást, amennyiben bejelentették, a Jász-Com Rt. átvezette. A Jász­ságban március 1. óta a Jász- Tel Rt. a távközlési szolgáltató, így az alapítványi befizetők igényeit is ez a társaság telje­síti. Az elmúlt napokban a Jász- Com Rt. és a Jász-Tel Rt. szer­ződést kötött, melyben a Jász- Tel Rt. átvállalja a telefonvona­lak telepítését, további befize­tés nélkül. A szerződést pontos lista alapján lehetett megkötni, a pontosítás érdekében egy idő­szakban sem a Jász-Com Rt., sem a Jász-Tel Rt. nem vezetett át változtatásokat. A szolgáltató érdeke az, hogy a telefon ott működjön, ahová igénylik, ezért a módosítások átvezetését tovább folytatja. Több esetben előfordul, hogy egy személynek vagy család­nak régi, a Matáv Rt.-hez be­adott, valamint az alapítvány­hoz befizetett igénye is van. Ha a két igény ugyanarra a címre szól, akkor feltételezhetően csak egy vonalat kémek, termé­szetesen az alapítványi feltéte­lek szerint. Ha mégis kérik mindkettőt, erre is lehetőség van, de akkor az egyiket az új előfizetőkre érvényes díjak be­fizetése után kaphatják meg az előfizetők. Ha a két igény különböző címre szól, akkor a szolgáltató nem feltételezheti, hogy az ügyfél csak az egyiket kéri, mindkettőre megküldi a szer­ződést a sorolási rendelet sze­rint, különböző időpontokban. Más címre szóló alapítványi befizetést csak akkor tudunk összevonni egy régi matávos igénnyel, ha az alapítványi be­fizetés telepítési helyét módo­sítva az ügyfél kifejezetten nyi­latkozik az összevonásról. Az alapítványi befizetéssel kapcso­latos tulajdonváltozások miatt, mindkét fél érdeke védelmé­ben, a szolgáltató azzal az ügy­féllel köt szerződést, akinek az eredeti bizonylatok a birtoká­ban vannak. Kérjük ügyfeleinket, válto­zási igényeikkel, bejelentéseik­kel keressék fel a Jász-Tel Rt. ügyfélszolgálati irodáját Jász­berényben a Margit-szigeten vagy az 57/412-634-es telefo­non. Papp Zoltán Ignéczi László Jász-Com Rt. Jász-Tel Rt. Aki Szórópusztáról busszal akar utazni, annak időben ki kell állnia a megálló­hoz. Már csak azért is, mert a távolsági járatok érkezési idejét nehéz előre kiszámítani. Ha fúj a szél, ha esik az eső, jó volna behúzódni fedett helyre. Persze nem ebbe, mert ebbe nem le­het! A vihar pár éve lesodorta a tetőzetét, lassan-lassan az oldalfalai is elfogynak, fotó: k. é. A hajdanvolt slágert idézte fel bennem minapi kalandom. Is­meretes, hogy kicserélték a régi forintosokat újakra, amit véle­ményem szerint nagyon jól tet­tek. Felszálltam tehát az egyik, Jászberénybe induló buszra, s lévén nálam éppen annyi apró, amennyiből kijött a jegy ára - nem átallottam öt darab húszfil­lérest is átadni a vezetőnek, mert halovány pénzügyi ismeretem szerint ez azonos egy forinttal. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Lehet, hogy könnyebb dolgom lett volna, ha a nálam lévő ötezressel fizetek, mert a Filléres emlékeim... vezető azt mondta, hogy nem tud mit csinálni a fillérekkel, mivel nincs nekik hely a kasszá­jában - így inkább visszaadta mind az ötöt. Nem tehetek róla, hogy 46 forintos bankjegy még nincs forgalomban. Akkor még akár arra is gon­dolhattam, hogy egy vezető „bogara” az egész, de miután visszafelé jövet ugyanígy meg­ismétlődött egy másik Volán­buszon is az eset - elmélkedni kezdtem, hogy ezek szerint a Volán már most kivonta a fillé­reket a forgalomból. Harmadik alkalommal olyan furfangosan csusszantottam a vezető kezébe a pénzt, hogy ne legyen ideje észrevenni a címleteket, míg el nem érek a busz hátuljára. Tévedés ne essék: mindegyik sofőr rendes jegyet adott, tehát nem károsította meg munka­adóját, engem meg különösen nem, mert utanként megtakarí­tottam egy forintot. Csak elgon­dolkodtam: nem ez a nagyvona­lúság-e az oka az ország bajai­nak? Nem gatyázgatunk kis téte­lekkel: no de akkor miből lesz a nagy tétel? - doris ­\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents