Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-15 / 164. szám

1995. július 15., szombat Nézőpontok 5. oldal Lila Laci házat építtet Hogy az otthonteremtés esetenként összefüggésben lehet a gvermeknemzéssel, sőt a születéssel, esetleg a kettős látás megszűntével s azzal a csiklandós ténnyel, hogy az ember a nagyobbik lá­nyát félreérthetetlenül vízszintes helyzetben találja az emeleten a jóképű építésvezetővel, mind­erre Lila Laci esete a példa. Ha meg szeretnék tudni, miről is van szó, kérem, tartsanak velünk! Ülünk a tetőtér-beépítésű, még kőporozatlan, csak bevakolt ház földszinti, nagy társalgójá­ban. A szobák felülre kerültek, lentre a nappali, konyha, kamra meg a fürdőszoba. Előttem ropi, üdítő, sör, Laci mindezt utálja. Neki pálinka szükséges, de nem akármilyen bolti vacak, kisüsti a javából! Az is vagy cseresznye, vagy vegyes, lett neki 41 liter, de lassan elkopik a szerencsétlen. Lilult, kékült a feje „Úgy kaptam a nevemet, kérem tisztelettel, hogy ha bepipul- tam, már gyerekkoromban cék­laszínű lett a fejem. A kun szo­kásoknak megfelelően először drága jó apám adott két csárdás pofont, majd a szomszéd javas­latára - aki­nek az édes­anyja bába­asszony volt - hideg vizet locsoltak a képembe. Most is oly­kor elfog vita hevében a harctéri düh, és ha tehetem, a lapos üveget húzom elő a zsebemből. Tele jóféle pálinkával. Értágító, hal­lottam egy okos ember­től, akinek a páciensei még soha nem pa­naszkodtak rá, pedig dok­tor. Mégpedig állatorvos. Ez a terápia ná­lam bevált” - emeli meg az üveget, és néhány kortyot leereszt a torkán. Laci normális látású gyerek­nek született, és az is volt 1972- ig, a katonaságig. Ekkor egy közelében robbanó lövedéktől légnyomást kapott. Orrán-szá- ján dőlt a vér, de ebből rövide­sen meggyógyult, viszont a jobb szemére kettős látású lett. Ő kitartóan erre a detonációra fogta, és ma is így magyarázza fura esetét. „Pár hónapom volt már hátra, kórházból be, kórházból ki, gyengélkedőbe be, gyengél­kedőből ki, és addig vizsgálgat- tak, hogy a többiekkel együtt szereltem le 1972 végén. Ott­hon két napig ettem-ittam, majd átugrottam Szoboszlóra, egy bálba. Ott ismerkedtem meg Marikával, akit később felesé­gül vettem. Nagyon tetszett, és kérem szépen a fellegekben éreztem magam, mert akkora volt a szerelem közöttünk, mint a Himalája. Ha meg a bal sze­mem behunytam, kettőt láttam Marikámból. Két arcot, négy szemet, négy mellett, ugyan­annyi combot. A lényegről nem is szólva, mert abból is kettő volt, amikor később összeborul­tunk a pléden. Bolond vagy, te Laci, nevetett, de magához hú­zott, amikor ecseteltem négy gyönyörű mellét, dupla köldö­két. Elég az hozzá, 1973-ban el­vettem, az első lányom év vé­gére jött, a másik két év telté­vel. Ha két szemmel néztem, kettő volt, ha csak a jobbal, en­nek a duplája. Hol itt laktunk, hol ott, 1989- ben vettem ezt a telket. 216 négyszögöl, volt rajta egy rossz, nádfedeles ház, jókora melléképülettel, kamrával. Nem kis utánajárással beszerez­tem minden iratot, lebontottuk a rossz vityillót, és beköltöz­tünk az alsó konyhába. így ment el az év, gyűjtöttem a fo­rintot. Jószágot: birkákat, hízó­kat neveltem, és 1990-ben hoz- zákezdtünk az építkezéshez. Igen ám, de összezsúfolódtunk, mi az asszonnyal a lenti kisebb kamrába kerültünk, a két lány a nagyobbá. Mert az egyik akkor már 17 múlt, a másik kettővel kevesebb. A hites párommal úgy fértünk el, hogy a nagy asz­talt szétnyitottuk, arra tettük a franciaágyat. Ha balra fordul­tam, fal állta az utamat, ha meg jobbra, befelé, az asszony tom­pora került a kezembe. Hagyjál, nyöszörögte, én többször is hagytam, mert az alapozás után annyi erőm sem maradt, hogy a négy comb közül legalább ket­tőt megkeressek. Máskor meg ő is hagyta, és ennek az lett a vége, hogy harmadszor is te­herbe esett. Nem ragozom, 1991-ben megszületett végre a kisfiam. Lassan négyéves, stramm kölyök, a szemem fé­nye. Közben telt-múlt az idő, ha­ladt az építkezés. Az egyik este kimentem, hogy megnézzem a falakat. A szomszéd fia - oltári rossz kölyök - szilvával meg­dobált. Az egyik, hogyan, ho­gyan nem, elkapta a jobb sze­mem szélét. Azt, amelyikkel duplán láttam. Bevallom, ké­rem, akkor nem kellett többször pisilnem. Elájultam, bevittek Karcagra, onnan Debrecenbe a klinikára. Egy adjunktusnő operált, majd akkora kötés ke­rült rám, mint Jumurdzsákra, az Egri csillagokban. Bő hét telt el, amikor levették. Eleinte úgy láttam, mint az egymást váltó kormányok néhány minisztere, szóval ködösen. Azután egyre jobban, és felkiáltottam: - A Zsuzsa nővérnek megint kettő a melle! Kis híján az idegosz­tályra vittek, Zsuzsa nővér visí­tott, hogy neki komoly barátja van, meg ilyesmi... Mondtam, ne vegye sértésnek, de eltűnt a kettős látásom. Azóta az asz- szonyból is egyet látok, ami ennyi év után kimondottan jó. Meg is bocsátottam a szomszéd gyereknek.” Sok volt a kocsma Megint iszik egy sort. Kinn egyre nagyobb a kánikula, benn sem gyújtottak be hetek óta, mégis izzadok, akár a kömlői halott. Elmesélte, gubanc akadt az építkezésével, mert a brigád és a város kocsmái szoros kap­csolatba kerültek. A négy le­génynek a koszton kívül na­ponta fél liter tömény, egy láda sör is dukált. Ez sem volt elég, többször eltűntek valamelyik közeli csehóban, ami nem tűnt nehéz ügynek. Amikor azonban a bandagazda helyettese, a Jóska leesett a falról, egyenesen a sörösláda tetejére, kitelt. La­cinak lilult a feje, üvöltött ve­lük, és kirúgta a csapatot, noha néhány tízezer forintja bánta. Egy ideig állt az építkezés, majd valaki a kisúji srácokat ajánlotta. Ok is négyen voltak, és nem ittak, csak műszak után. Haladt a munka, Laci a felle­gekben járt, mert tavalyelőtt májusra már a tetőteret barká­csolták a pala alatt. A nagylány leérettségizett, irodában dolgo­zott, akkor volt huszadik évé­ben. „Úgy voltam vele: szép ez a gyerek, afféle csecses, formás, Isten ne verjen meg érte, hogy mondom. Kellene már melléd egy jóféle legény - vicceltem vele, de csak nevetett. Azt azért láttam, naponta többször for­dult a bandagazdához, a jó­képű, 27 éves ácshoz, aki fenn tette a dolgát. A többiek kinn reggeliztek, ő meg hol kávét, hol üdítőt vitt fel. Kellett volna elugrani a boltba, ezért én naiv utánamentem. Lassan, urasan lépkedtem fölfelé, mert ahogy közeledtem, egyre furcsábbak­nak tűntek a zajok. Mintha va­laki fojtottan sikoltana, meg nyöszörögne. Fellépek, hát ott fekszik az én nagylányom az asztalon. Felette a bandagazda, abban közös volt a szerelésük, hogy alól senki se viselt sem­mit. Látom, kedvére van a kü­lönóra mindegyiknek, de csak kiszakadt belőlem: lányom, vi­gyél kávét a többieknek is. Le­ugrott a fiú róla, felrántotta a gatyát, nadrágot, de olyan sebe­sen, ahogyan én a legvártabb riadó esetén sem bírtam. A lá­nyom is cihelődött, a bugyit nehezen lelte, de a rövid kis szoknya gyorsan betakarta. Este aztán úgy ültünk egymás mellett, mint a főtt rák. Ettünk, és nem bírtam hogy elkezdeni. Végre mi maradtunk, hárman az asszonnyal. Kislányom, te! - szóltam. Itt valami tévedés le­het: a Sanyinak a gerendát kel­let volna kilyukasztania, és hogy eltévesztette... Felugrik erre az anyányi lányom: Vedd tudomásul, ha nem lehetek az övé, megölöm magam! Örökéletű lesz Olyan nyugodt voltam, kérem szépen, mint a nyombélfekély műtét után: lányom, te akkor örökéletű leszel, mert ahogy hevenyészve láttam, már az övé voltál. Nem bánom, de annyi ereje maradjon a Sanyinak, hogy a tetőtér se hibádzon! így ment férjhez a lány, azóta együtt élnek, úgy, mint a ga­lambok. Sőt, a minap a fülembe súgta: apu, decemberre nagy­apa leszel... No, még ez is, miközben a húgát is eszi a penész egy focis­tával. Ha így megy, kérem, az idén sem lesz kőporozva, elvi­szi a másik lagzi.” Ezt már Laci nem bírja szá­raz torokkal, megint segít az üveg tartalmán. Elvégre a vi­déki lagzi akkor jó, ha oda leg­alább 140 ember megy, ami nem olcsó. Miután ez a fuvaro­zás is hol fenn, hol lenn, pedig Lila Laci még Ukrajnába is vál­lalt szállítást, ahol majd ott­hagyta a fogát. Jobban mondva a felső, első kettőt, amikor le akarták ütni. Szerencsére kettőt ő ütött le, akár a taxiórát, a harmadik elinalt. Kiveszi a felső protézist, nevet egyet. „Nincs baj, a pálinka így is be­fér. A házépítés meg olyan, akár a jó pap. Az holtig tanul, ez holtig tart.” Nem igaz, néz rám, majd a butykosra. „Lyukas lehet, mert mind kifolyt belőle...” - düny- nyögi. D. Szabó Miklós Kérem szépen, ha az embernek kettős látása van, és egy fiatal, szép nő he­lyett kettőt lát, abból nincsen semmi baj - mondja Lila Laci. Fotómontá­zsunkat, amelynek nincs köze az íráshoz, Barna Sándor készítette Két település sorsáról volt szó. Arról, hogy kü­lönváljanak-e egymástól, vagy együtt folytas­sák útjukat. Hogy végül milyen döntés születik, abba azért az ott élő embereknek is volt bele­szólása. A két településen persze különböző ér­dekcsoportok szerveződték. Az egyik elhíresz­telte, hogy ha a különválás mellett döntenek, akkor meg fogják vonni az itt élők nyugdíját. Mindez nem száz vagy ötven évvel ezelőtt tör­tént, nem. Napjainkban. A demokrácia zsenge éveiben. A minap egy város jegyzőjét arról kérdez­tem, hogy milyen a képviselő-testület. Azt mondja, jó, mert a törvények szellemében al­kotják a helyi rendeletet, és nem gondolják ma­gukról azt, hogy megváltoztathatják magát a törvényt is. Először nem értettem, miért is tartja a jegyző ezt érdemnek. Hiszen első hallásra tel­jesen nyilvánvalónak kell lennie, hogy egy te­lepülés önkormányzata törvényekhez igazodva, azok szellemében kíván működni. De a gyakor­latban ez nem is olyan nyilvánvaló. Mint ahogy a megyei közigazgatási hivatalnak is figyel­meztetnie kellett egyik önkormányzatunkat arra, hogy olyan gazdálkodási jogviszonyt, amelyet a testület az általános iskolának meg­szabott, nem ismer a törvény. De mi köze a jog­sértő testületnek a nyugdíjukat féltő, naivsá- gukban becsapott emberekhez? Csak annyi, hogy a kettő egymás nélkül nem működik. Azok, akik még munkahellyel rendelkeznek, akiknek vannak tapasztalataik közéletünk min­dennapjairól, tudják-érzik, újra itt vannak a kis­királyok. A hatalmukkal visszaélők, az össze­köttetéseik révén virágzók, a törvényt nyíltan lábbal tiprók vagy sunyi mosollyal megkerülök, az egyre szegényedő népet kifosztok, kigúnyo- lók, megalázók, semmibe vevők. Olyan embe­rek, akik gazdasági vagy politikai pozíciót sze­rezve azt hiszik, terjesztik magukról, hogy egyek a hatalommal, ők szabhatják a törvénye­ket vagy a maguk szája íze szerint értelmezik azokat. Mindehhez persze „statiszták” is szük­ségesek. Azok, akik ezt eltűrik, azok, akikkel ezt meg lehet tenni. Próbálja meg valaki, mond­juk innen négyszáz kilométerre, Ausztriában elhitetni egy faluval, hogy ha „nem úgy” sza­vaznak, ahogy bizonyos helyi hatalmak szeret­nék, akkor elveszik a nyugdíjukat. A zsarnokság a tudatlanságon terem. Ausztriában számítógéppel ellátott iskolák­ban képezik a pa­rasztokat gazdálko­dásra. Nálunk lassan nem a közép- és fel­sőfokú iskolák el­végzése válik kérdé­sessé, hanem az is, hogy tudja-e minden szülő fizetni gyereke általános iskolai oktatásá­nak a költségeit? Egyre nő az a réteg, akinek ez utóbbi is nehézséget jelent. Belőlük, a most mezítláb szaladgáló, libákat, disznókat őrző, autók szélvédőit mosó gyerekekből lesznek a jövő napszámosai, akikre egyfajta cselédsors vár. Akiknek nem lesz tudásuk vagy lehetősé­gük arra, hogy a törvények paragrafusait bújva, meg tudják védeni magukat és érdekeiket. Akikkel azt lehet majd tenni, amit a hatalmat aktuálisan magukhoz ragadók akarnak. A demokrácia és intézményei csupán lehető­séget adnak a szabadságra. De mit ér az, ha nem tudnak élni a lehetőséggel az emberek? Ha nem is ismerik a lehetőségeiket? Ha nincsenek tisz­tában a szavuk erejével? Ha egy község összetűzésbe kerül a maga ál­tal választott önkormányzattal, polgármesterrel - a felsőbb hatóságok joggal csodálkoznak: hi­szen Önök választották! De vajon hogyan? Hol dőlt el ez a választás? Orvosi rendelőkben? (Mi lesz, ha nem a doktor úrra szavazok?) Kocs­mákban? (Mindenkinek fizetünk!) Vajon mennyire mérlegelnek azok az emberek, akiket ingyen itatnak, akiknek ígérgetnek? Akikkel el lehet hitetni, hogy „különben elveszik a nyugdí­ját”. Sokan sziszegve, csodálkozva-értetlenül kap­ják fel a fejüket: itt is, ott is kiskirályokkal ta­lálkoznak. Hát nem szabadultunk meg tőlük véglegesen? Igen, a kiskirályok visszatérnek. Abban az alattvalói csöndben, lapulásban, nemtörődöm­ségben és tudatlanságban gyökeret eresztve, amelyet költőnk találóan „magyar ugar"-nak nevezett. Itt vannak hát megint a Csák Máték. Vagy mindig is köztünk éltek? És most fel­támadnak hétfejű sárkány módjára? Ahány fe­jét vágjuk le, annyi nő helyette? OuJUW C*L á Dr. Pharmavit válaszol: Hogyan táplálkozzam korszerűen a terhességem alatt? 0$ A közelmúltban találkoztam egy fiatal hölgy is­merősömmel, és nagyon boldognak, felszabadult­nak láttam. Ritkán találkozók mit is kérdeznek egymástól? „Régen láttalak, mi van veled?” stb. Ő örömmel újságolta a hírt, hogy kisbabát vár. Gra­tuláltam neki, és ő erre egy tucat kérdéssel árasz­tott el. Méghozzá a következőkkel: hogyan táplál­kozzam korszerűen, mit ehetek és mit nem? Szeretném, ha a megszületendő gyermekem makkegészségesen jönne a világra, no persze saját egészségemmel is szeretnék törődni, hiszen ez is nagyon fontos. Kérdé­sei, azt hiszem, nem egyedüliek, ezért a je­lenlegi, illetve leendő kismamáknak szeret­nék néhány tanáccsal szolgálni. A terhesség általában nem váratlan esemény, ezért fontos, hogy a leendő édes­anya tápláltsága már a fogamzás előtt is meg­felelő legyen. A megfe­lelően táplálkozó, egészséges kismama a terhesség alatt 10-12 kilo­grammot hízik. A terhesség alatti napi energia- szükséglet a terhesség előttihez képest csaknem 15 százalékkal növekszik. így tehát 300 kcal-val (1260 kJ) több energiát kell fogyasztania, emellett ő változatlanul dolgozik, tornázik. Ha a fizikai ak­tivitása csökken, 200 kcal-nál (840 kJ) többel ne növelje napi energiafogyasztását. Túlzott súlynövekedés esetén ugyanis nagyobb a terhesség alatti komplikációk előfordulásának a veszélye, s nem könnyű a szülés után az eredeti súlyra sem visszafogyni. Tehát szó sincs arról, hogy kettő helyett egyen a kismama! A megfelelő táplálékok kiválasztása azért igényel több figyel­met, mert az energiaszükséglet 15 százalékkal nö­vekszik, C-A-E-B-vitamin, a cink- és a jódigény 25-30 százalékkal lesz nagyobb. A fehérjeigény növekedését 15-20 százalékra becsülik, kalciumból, foszforból és magnézium­ból pedig 50-60 százalékkal kell növelni a fo­gyasztást. Az ásványi anyagok pótlására kiválóan alkalmasak lehetnek a Pharmavit által előállított és forgalmazott pezsgőtabletták. Különböző gyü­mölcsízesítése miatt hamar megkedvelhetik a fo­gyasztók. Számottevően növekszik a D-vitamin- igény, a folsavszükséglet pedig megkétszereződik. A kismama- egyen változatosan, minél többféle élelmi­szerből állítsa össze az étrendjét;- rendszeresen, naponta többször (ötször), egy­szerre kis mennyiséget fogyasszon;- a reggeli és az uzsonna legyen tejes étel: a tej és a tejtermékek a megnövekedett fehérjeszükség­let kielégítésén túl a megnövekedett kalcium-, foszfor- és B-vitamin szükségletet is fedezik. Le­hetőleg alacsony zsírtartalmú (1,5 százalékos) te­jet igyon, a sajtok közül is a zsírszegényeket, és a kisebb sótartalmúakat részesítse előnyben;- naponta fogyasszon főzelékeket, párolt zöld­séget, nyers salátát és friss gyümölcsöt, egy-két szem diót vagy mogyorót, burgonyát legalább he­tente háromszor;- zsírszegény húsokat (halat, baromfit) egyen, a látható zsírt távolítsa el, he­tente egyszer belsőség is szerepeljen az étrendjében, mert az sok vasat tartalmaz;- csökkentse a zsírfo­gyasztást, megfelelő étel- készítési eljárások kivá­lasztásával, az állati ere­detű zsírokkal szemben a növényi eredetűeket hasz­nálja;- barna kenyeret egyen fehér helyett, mert a kellő mennyiségű rostfo­gyasztás jóllakottságot biztosít, nem okoz elhízást, és a székletürítést is rendszabályozza. így az aranyeres csomók kialakulása is megelőzhető;- édességet ne fogyasszon, nincs rá szüksége a szervezetnek, helyette használjon Nutra Sweetet. A Nutra Sweet egyedülálló édesítő alapanyag, a cukor helyett használva igen jó ízű, ugyanakkor kalóriaszegény is. így például a Nutra Sweettel gyártott üdítők 99 százalékkal kevesebb energiát tartalmaznak, mint a cukorral készült társaik. Nem rontja a fogakat. A Nutra Sweetet olyan fehérjék építik fel, melyek több más élelmiszerben is meg­találhatók, ezeket a szervezet ugyanúgy dolgozza fel, mintha azok sajtból, halból, húsból, gabonafé­lékből vagy anyatejből készültek volna. A világ­szerte kedvelt édesítőszert nálunk a Pharmavit gyártja. Terhes és szoptató nők is fogyaszthatják. A közkedvelt Plussz termékcsalád több tagja is ezzel készül.- Az ételekhez kevés sót használjon, kerülje a magas sótartalmú felvágottakat, sajtokat, zöldség­konzerveket. Jódozott sót használjon;- folyadékpótlásra legjobb ital a tiszta víz:- a dohányzás és alkoholfogyasztás ártalmas a magzatra, s a túlzott mértékű kávéfogyasztás sem kívánatos. Összegzésül minden édesanyának: jó egészsé­get és fejlett, szép kisbabát kívánok: Józsáné Csányi Mária dietetikus Ezúttal is a mai „Dr. Pharmavit vála­szol” rovatban szereplő témával, vagyis a terhesség alatti táplálkozással kapcso­latos kérdéseiket tehetik fel telefonon. Kérdéseikre, problémáikra holnap dél­után 16.30-tól 18.30-ig válaszol telefon­ügyeletesünk az 56/450-480-as telefon­számon. Leveleiket, kérdéseiket a kul­lancs okozta fertőzésekről várjuk szer­kesztőségünk címére: Új Néplap, 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. ____________Szombati Jegyzet____________ A kiskirályok visszatérnek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents