Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám

Autósport, országos gyorsasági bajnokság, Hungaroring Új csillag a sportág zenitjén Szigetvári Mátyás szolnoki színekben Formabontó módon nem a szombati versennyel, hanem egy, a hazai autósport világá­ban szenzációszámba menő át­igazolási hírrel kezdjük tudó­sításunkat a hét végi, hungaro- ringi gyorsasági futamról. A hatszoros magyar bajnok, Eu- rópa-bajnoki dobogós Sziget­vári Mátyás a szolnoki Gáspár Racing Team csapatában foly­tatja a jövőben pályafutását, mellyel az újonc gárda egy csapásra az érdeklődés közép­pontjába került, hiszen az ösz- szetett csapatversenyben meg­szoríthatja a „nagyokat”, mármint a Hungária Biztosító SE-t és a Kövesdán Motor­sportot. Futballországunkban ez azt jelentené, hogy mond­juk Lipcsei Péter FC Portó he­lyett Nagykanizsára szer­ződne. Az időmérő edzések fele­másra sikeredtek a GRT-piló- ták számára. Csák Róbert (Lada 1300) az összevont, 2000 ccm alatti kocsik vetél­kedésében a leggyorsabb kört teljesítette, így az élről vágha­tott a futamnak. Gáspár István (Ford Escort Cosworth) turbó­problémákkal küszködve köz­vetlenül nagy vetélytársa, Bathó Zoltán mögé nyert beso­rolást, míg Szigetvári Mátyás (Reynard) az első sorba, a Forma 3000-sel induló Bódis Kálmán mellé kvalifikálta ma­gát. Élesben aztán alaposan felborult a délelőtt folyamán kialakult sorrend. Gáspár „kamikáze” rajtjával szinte állva hagyta vetélytársait, az S-csoport tagjai mögé felsora­kozva fordult az első ka­nyarba. Mivel olyan autók ke­rültek így mögé, melyek papí­ron erősebbeknek tűntek, az N-csoport tagjai - hátrébb szo­rulva - közvetlenül nem veszé­lyeztették pozícióját. Nyugodt, magabiztos tempóban róva a köröket, majd félperces előny­nyel végzett az első helyen. Az abszolút versenyben a tavalyi bajnok Móczár Péter (Merce­des 190) diadalmaskodott, 8 mp-cel megelőzve Cserkúti Józsefet (BMW E36) és Pintér Andrást (BMW M3). Csák Róbert nem tudta kihasználni kedvező rajtpozícióját, rutinta­lanságának - no meg a lénye­gesen erősebb autóiknak - kö­szönhetően többen megelőz­ték, ám az S 1600 ccm-ben így is a második helyen végzett. Szigetvári Mátyásnak a nyitott sportkocsik abszolút viadalá­ban nem volt esélye az 1000(!) ccm-rel erősebb, Bódis-féle Forma 3000-sel szemben, de csoportjában elsőként intették le. A vasárnapi újabb futam ismét bővelkedett események­ben. Több ütközés, kiállás tar­kította a versenyeket, melye­ken alaposan felborult a papír­forma. Gáspár István autójá­nak turbója felmondta a szol­gálatot, így a második helyre szorult, Csák Róbert váltó­csere után újabb második he­lyet szerzett, míg Szigetvári Mátyás az élről, három körrel a vége előtt kuplunghiba miatt feladásra kényszerült. Pedig az előző napi győztes, Bódis Kálmán egy ütközés következ­tében rögtön a rajt után kiesett. A hét vége csattanóját azon­ban mégis a Gáspár Racing Team szolgáltatta, a csapat- versenyben az első helyen zárta a futamot. A szolnoki Gáspár István (felső kép) és Móczár Péter bajnokokhoz méltó versenyzéssel nyerték csoportjaik küzdelmét a Hungaroringen fotó: mészáros I. Nefag Tisza-kupa nemzetközi utánpótlás-úszóverseny Szolnokon Az SZVSI palántáin semmi nem múlott bányai, tiszaföldvári, békéscsa­bai, százhalombattai vetélytár- sak igaz, tudásuk legjavát nyúj­tották, ám a sokak által oly na­gyon várt, sportágat népszerű­sítő csaták elmaradtak. Ráadá­sul a beígért nagybányai (akiket rendre nagykárolyiaknak titu­láltak) válogatott úszók sem tudtak eljönni, így csak abban reménykedhettek a jelenlévők, hogy a Szolnoki VSE vízilab­dázói - akik szintén beszálltak - majd valamiféle borsot törnek a spillerek orra alá. Törtek is, csak másfajtát. Az egyik szülő teljes joggal kelt ki magából, mikor már harmadjára ugrott ki az egyik „labdás”. - „így ennek semmi értelme, elbohóckodják az egészet”. Szerencsére az 1980-84 kö­zött született úszópalánták a versenybíróság asztalán heverő érmekkel, kupákkal voltak in­kább elfoglalva, amik valóban rabul ejtették az ifjúságot. A legjobb teljesítményt elérőnek járó trófeát Oláh Gerda, vala­mint Ignácz Zoltán vehette át. A Köves horgászbolt által fel­ajánlott nagyszerű különdíjat pedig a romániai vendégek ki­tűnősége, Nódis Krisztián ér­demelte ki, aki egy keszegező pecabot boldog tulajdonosa lett. Valami különös feszültség járta át az első ízben kiírt Nefag Ti­sza-kupa nemzetközi utánpót­lás-úszóversenyt, melyet a szolnoki Damjanich uszodában rendezett meg a megyei vízi­labda- és úszószövetség. Ki- mondva-kimondatlanul csak­nem mindenki fokozott érdek­lődéssel várta, hogy a nem is oly rég komoly bírálatokkal il­letett rendezés ezúttal megüti-e a kívánt színvonalat. Nos, az egyik félen, mármint a Szolnok Városi Sportiskolán - amely az elmúlt esztendőben kerülte a hasonló „megmozdulásokat” - semmi nem múlott, hiszen Ta­kács Zoltán tanítványai a leg­jobb összeállításban léptek rajtkőre. Sajnos ennek az lett az eredménye, hogy gyakorlatilag egyoldalúvá vált a verseny, ugyanis Oláh Gerdáék egy-két számtól eltekintve toronymaga­san diadalmaskodtak. A nagy­Az SZVSI úszócsillaga, Oláh Gerda veszi át ajándékát Szebeni Lászlótól, a Nefag igazgatójától FOTÓ: barna s. Röplabda NB I., rájátszás Férfímunka a hét végi fordulóban Férfiak: Debreceni TE-DSI- Szolnoki FRK 1:3 (-10,11, -5, -13) Debrecen, 100 n., v.: Semmler, Pelikán DTE-DSI: Szekeres, Szilá­gyi, Nagy L., dr. Vinnai, Horje, Nagy A. Csere: Kun, Oczella. Edző: Szilágyi László Szolnok: Pénzes, Surányi, Papp, Illés, Tóth, Aggod. Csere: Nedbalek. Edző: Ilyés Gábor. Utolsó idegenbeli mérkőzé­sén villámrajttal indított a Szolnok és l:9-re elhúzott. Az idegesen játszó és sokat rekla­máló kiesőjelölt hazaiak lehig­gadtak és 10:10-nél beérték a Tisza-partiakat. Ekkor Surányi nyitássorozatával nem boldo­gultak a vendéglátók, így a szett sorsa el is dőlt. Térfélcsere után a Debrecen vette át a játék irányítását, sorozatban szerezte pontjait, és 12:3-ra meglépett. Ebben az időszakban igencsak érezték a szolnokiak a munka­helyi elfoglaltság miatt távol maradó Gulyás hiányát. Ilyés edző időkérésekkel és cserével felrázta csapatát, de ez csak a szépítéshez volt elegendő. A következő játékrészben a bom­baformában lévő, újdonsült csapatkapitány, Papp vezérle­tével szinte „lemosta” a pályá­ról ellenfelét a Szolnok. A befe­jező játszmában az előző lendü­letével 7:13-ra sikerült elhúzni, de a pillanatnyi kihagyás csak a felzárkózáshoz volt elegendő, a győztes pontokat a minden csa­patrészében jobb vendégegyüt­tes gyűjtötte be, bizonyítva a dunántúli kiesőjelölteknek, Papp vezéregyénisége volt csapatának hogy a játék tisztasága nem szenvedett csorbát. Nők: Békéscsabai FDSE- Szolnoki \R( 3:0 (10, 4,12) Békéscsaba. 100 n., v.: Szabó, Csikós. Békéscsaba: Mező, Bajkó Enikő, Bajkó Edit, Széplaki, Kazár, BUZÁSSY. Csere: Somogvvári, Bajkó J., Tóth, Vásárhelyi, Guj. Edző: Kor­mos Mihály. Szolnok: Buday, Gergelyt!, Göblyös, Vasicsek, KO- VÁCSNÉ, Gellér. Csere: Germann, Fehér. Edző: Vasi­csek János. Lendületesen kezdtek a csa­baiak, hamar elhúztak ellenfe­lüktől. A Szolnok Kovácsné vezérletével kilencnél utolérte a házigazdákat, de utána megtor­pantak, így 21 perces játék után 1-0-ra vezetett a Békéscsaba. A folytatásban az első pont ugyan még a vendégeké volt, ám 3:3 után lendületbe kerültek a házi­gazdák, és Kazár vezérletével dűlőre vitték a második szettet. A harmadik játékrészben lemá­solták a második szett elejét a csapatok, ám itt a kezdetben nagyobb ellenállást tanúsított a Szolnok. Támadójátékuk eredményes volt, védekezni azonban időnként elfelejtettek, sok volt az üres tér, amit Vá­sárhelyi kőkemény ütésekkel ki is használt. Attól függetlenül, hogy szervezettebbnek tűnt a vendéggárda a finisben, gond­mentesen nyertek a főiskolás lányok, 3:0. A bajnokság záró­fordulójában nem kellett külö­nösebben nagy erőbedobással küzdeniük a csabaiaknak a két hellyel mögöttük álló Szolnok ellen. JRK-Extrade 3:0 (12,15, 6) Budapest, v.: Kovács, Simái JRK: Kökényné, Benke, Pesti, Hallgat, Tóth, László. Cswere: Lukács, Agócs, Leg­ény. Edző: Litkei Gábor A tétnélküliség alaposan rá­nyomta bélyegét a találkozóra, mindkét csapat meglehetősen enerváltan játszott. A rutino­sabb Extrade-nek azonban ez a mérsékelt teljesítmény is elég volt a győzelemhez. Tenisz SZÜV Rt. Tisza-kupa a ligetben Három felvonásban Szolnokon A péntek éjszakai égi áldás majdnem megoldhatatlan fel­adat elé állította a rendezőket, de mindenki lapátot, vödröt, szivacsot fogott, és néhány óra múlva tovatűntek a Tiszaliget tócsatengerei. A munka után Pálréti Ágoston tornaigazgató csupán annyit mondott: „Az elmúlt egy évtized alatt min­dent megoldottunk, a Tisza- kupa idén sem maradhat el!” A második felvonásban a te­nisz lehetett a főszereplő. A legrangosabb kategóriában, a kiemelt ifjúsági leányok között Garamvölgyi és Majoros (Jász­berényből) serdülőként a leg­jobb nyolcig jutott. Borsányi (SZUSE Solami) nagy lehető­séget szalasztott el az ellen a szegedi Hódi ellen, aki később a döntőig menetelt, és akinek a női II. osztály első fordulójában alig néhány órával a vereség után két játszmában visszavá­gott. A II. osztályú döntőben Borsányi a pécsi Ráczcal szemben 6/0-ra nyerte az első játszmát, de ekkor valami el­szakadt. Borsányi biztos pont­ütései sorra kicsúsztak, és a kétórás mérkőzés végén saját maga sem értette vereségét. Megyénk versenyzői közül a gyermek és újonc lányok között Sülyös Emese (SZUSE) ismét szállította a győzelmeket, pedig az elmúlt időszakban keveset tudott salakon edzeni. A 12 éves fiúknál Bagi és Csutár (Szolnokról) jó játékával az elődöntőig menetelt. Ott mind­ketten megtorpantak, pedig a megyebajnokság után újra dön­tőt játszhattak volna egymással. Tőlük egy kategóriával feljebb Szathmáry Tibor volt az első számú kiemelt. A negyeddön­tőig nem is volt gond - de ilyen az első kiemeltek sorsa, min­denki az ő skalpját szeretné Mintaszerű nyesett fonák Wajandt Tamás módra megszerezni. Az egri Pós ellen a döntő játszmában két meccs­labdáról fordított, ám az elő­döntőben az egy évvel idősebb Vasas-játékos Tatár ellen már sok könnyelmű pontot ajándé­kozott ellenfelének. A serdülő túrkevei Czeglédi László már a vidékbajnokságra készül, így ha gyengébb formával is, de nyert. A tízéveseknél két szol­noki játszhatott elődöntőt, Né­meth Csaba szívóssága és tü­relme most éppen elég volt Bo­ros ellen. A harmadik felvonás a szúnyogok rendezték. Nem tudni, mikor és milyen hatéko­nyan irtották őket a Tiszaliget- ben, de a hét végén több csípett, mint valaha. Kilátástalan fel­adatnak tűnik Szolnokot nép­szerűsítő versenyt hirdetni a Ti- szaligetben, ha a 17 város 24 szakosztályából érkező ver­senyzők csak annyit kértek: - Kaphatnánk a tárgyjutalmak helyett egy tégely Szuku kré­met?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents