Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

1995. június 27., kedd Jászsági Körkép 7. oldal Díjazott jászságiak A Jászságért Alapítvány ne­gyedik alkalommal adott át ösztöndíjakat pedagógusok­nak, diákoknak a tanévzáró ünnepségeken. A Jászság kö­zépiskolásai, valamint a taní­tóképző főiskola hallgatói és oktatói részesülhetnek ebben. Az ösztöndíjakról mindig az iskola tanári és diákközös­sége határoz, ők tesznek ja­vaslatot az alapítvány szá­mára. A tanévzáró diplomaki­osztó ünnepségen a tanító­képző főiskolán a követke­zők kapták az ösztöndíjakat: Bállá Ferenc adjunktus, va­lamint Skulléty József és Tá­bori László végzős diákok. A jászapáti Mészáros Lő­rinc Gimnázium és Szakkö­zépiskolában a pénteki tan­évzárón az alapítvány ösz­töndíját posztumusz díjként Borhás László tanár úrnak ítélték oda. A diákok közül Németh László végzős gimna­zista és Faragó Arnold ne­gyedikes szakközépiskolás vette át a továbbtanulást se­gítő díjat. Szentlélekharang Jászberényben a Szent Imre temetőben egy szép új ravatalozó készült, hogy méltó körülmények között adhassák meg a végső tisztességet az elhunytaknak. A ravatalozó a régi bejárattól bi­zony távol esik. A szentlélekharang is ott állt a régi, elavult ra­vatalozóépület mellett. Az utóbbi időben sok gondot okozott, hogy a távolság miatt nehéz volt pontosan eltalálni, mikor ér véget a szertartás, és mikor kell megkondulnia a lélekharang­nak. A lusta Temetkezési Vállalat úgy gondolta, az új ravata­lozó mellett helye (enne egy új haranglábnak is. Saját költségén meg is csináltatta a képünkön látható szép haranglábat. Az Er­délyben lakó és jászberényi rokonsága révén gyakran ideláto­gató Bokor Sándor tölgyfából faragta ki. László Miklós helybéli asztalosmester volt segítségére ebben a nagy munkában. A régi harangot megtisztították, és új szerkezettel ellátva szerelték át az új haranglábra. A temetési szertartást így már semmilyen za­varó tényező nem befolyásolhatja. Kutyás győzelem Június 17-én az ORFK Duna­keszi Kutyavezető-képző Isko­lájában került sor a biztonsági őrségek kutyavezetőinek má­sodik országos versenyére. A Magyarországon működő biz­tonsági szolgálatok 26 legjobb kutyavezetője mérte össze tu­dását jól képzett kutyáikkal a dunakeszi pályán. A jászberényi központú Vé­delem Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft. csapata kivá­lóan állt helyt ezen a versenyen is: megelőzve más, nagy hírű szolgálatok csapatait, az első helyen végzett. Egyéni ver­senyben Erdei Zsolt Black nevű kutyájával az őrző-védő és az ügyességi fázis győzelme mel­lett az összetett első helyezést is megszerezte. Német tőkével új üzem Beruházás a város határában Ha belelapozunk az újságokba, mostanság épülő gyárról aligha olvashatunk. A ’70-es, '80-as évek beruházási „versenye” rég a múlté. így nagy feltűnést kelt, ha valahol zöldmezős beruhá­zásról szól a hír. Jászberényben, a Lehel Hűtőgépgyár Kft. ke­rítésétől pár méterre új üzemcsarnok magasodik. Az ÉGI Rt. épít ott új, korszerű gyártóbázist magának. Bővítésre is gon­dolhatnánk, mivel a léghűtő rendszerek gyártására jó 15 éve lé­tezik ott, a kerítésen belül egy 7000 négyzetméteres, évi 2,5 mil­lió négyzetméter hűtőkapacitás gyártására kialakított csarnok. Bódás János, az ÉGI Rt. vezérigazgatója azonban arról számol be, hogy a cég a régi helyett épít magának egy újat, bővítésről nincs szó. munkalehetőséget kínál néhány tucat embernek. Reméljük, a piac is megélénkül, mert bizto­sítja a munkát mindannyiunk számára.- A GEA az ÉGI nagy konku­rense volt. Úgy tudom, a hűtő­rendszerek piacán 40-40 száza­lékban Önök osztoztak. Jó-e, hogy a nagy rivális vette meg az EGÍ-t?- Megítélésem szerint igen. A tőkéjével mögöttünk áll. E Az üzemcsarnokban ősszel már gyártani fognak- Az 1948-ban alapított Ener­giagazdálkodási Intézetet 1992- ben privatizálták. Korábban, igazodva a gazdasági körülmé­nyekhez, részvénytársasággá alakultunk. Működésünk ezer szállal kötődött Jászberényhez, mivel hűtőrendszereinket a régi Lehel egy üzeme gyártotta. Amikor a Lehel és az ÉGI pri­vatizációja sorra került, kértük, hogy a Lehelről a hőcserélő­gyártó egységet válasszák le. Az AVÜ ezt nem tette meg, a Lehelt egyben eladta az Elect- roluxnak. Ők aztán a profil­jukba nem tartozó tevékenysé­geket leépítették, eladták. így megvettük tőlük az úgynevezett „gázhűtőüzem” gyártástechno­lógiáját, a gépeket, berendezé­seket s az élő megrendeléseket. Mintegy 250 milliós volt ez a vásárlás. Magát az épületet már nem tudtuk megvásárolni, s bi­zonyos szolgáltatásokért is fi­zettünk, vizet, fűtést, energiát a Leheltől kaptunk.- Miért döntöttek egy saját gyártóbázis kialakításáról?- Az Electrolux jelezte, hogy szüksége van az épületre, mivel az abszorpciós hűtőszekrény- gyártást fejleszti, tehát költöz­nünk kellett. Az ÉGI Rt. tulaj­donosa, a németországi köz­pontú GEA úgy döntött, hogy Magyarországon fektet be, itt terjeszkedik. Kínában is vannak érdekeltségei, de hazánk mel­lett döntöttek, a jól képzett, ám viszonylag olcsó munkaerő je­lentős tényező volt ebben. Több helyen szétnéztek. Salgótarján­ban üres üzemcsarnokot is kí­náltak volna. Végül mégis Jászberényt választották, hisz itt egy képzett, összeszokott szakembergárda is van. A kerí­tés mellett kárpótoltak földjét vettük meg, mintegy 18 millió forintot adtunk a 4,3 hektáros területért. Az épülő üzemcsar­nok 5600 négyzetméteres lesz. Környezetvédelmi szempont­ból is korszerűbb, mint a régi. A vegyi kezelés teljesen zárt rendszerű lesz. Ez környezet­védelmi szempontból is fontos. Bár a régi üzemnél sem szeny- nyeztük a környezetet, de annál korszerűbb technológiát épí­tünk most ki.- Hányán kapnak majd itt munkát?- Eddig közel 50 dolgozónk volt. Ha van megrendelésünk, akkor van számukra munka is. Az erőművek piaca szerte a vi­lágon pang. Nincsenek ma ilyen beruházások, így nekünk is ke­vés feladat jut. Terveink szerint a jászberényi gyár 1995 negye­dik negyedévében már gyártani fog. Reméljük, foglalkoztatni tudunk minden dolgozónkat. A megvásárolt területtel a GEA- nak több terve is van. Későbbi bővítésre lehetőséget ad. Ugyanakkor szó van arról, hogy Németországból idetelepítik sa­ját hűtőrendszerük gyártását. Egy olyan korszerű terméket és technológiát, mely most van ki­dolgozás alatt. Ez viszont újabb nélkül mi már sehol sem len­nénk. A nagyberuházások fi­nanszírozása kényes dolog. Márpedig egy erőmű nem kis tétel. Sok a versenytárs a szűk piacon. Az ajánlatot tevő cé­geknek garanciaként a beruhá­zási érték 10 százalékát le kell tenni. Régen az MNB kiadta ezt a garancialevelet. Ma már a ke­reskedelmi bankok azonban csak úgy vállalnak garanciát, ha mi az összeget készpénzben, vagyonban fel tudjuk mutatni. Évente 4-5 ajánlatunkhoz szük­séges több 10 milliós garanci­ára saját fedezet nem áll ren­delkezésünkre. Sajnos Ma­gyarországon nem működik még olyan biztosító intézet, mely az exporttevékenység ga­ranciavállalását adná. Ézt most a GEA megteszi értünk, tehát fontos, hogy tőkeerős tulajdo­nosunk van. Hitelekhez is könnyebben s talán olcsóbban is jutunk Németországban, mint itthon. A privatizáció tehát számunkra a fennmaradást biz­tosította. Munka és tanulás a tankertben A bárányok nyírása nagy gondosságot igényel Aki Jászberényből autózik Jászapátiba, a város határát elérve ápolt, gondozott, szép kertet lát először. Serényen dolgoznak mindennap a tan­üzemben a diákok. A Jász­apáti Mezőgazdasági Szak­munkásképző és Szakközép- iskola tanüzeme arra szolgál, hogy a gyakorlati tapasztala­tokat az iskola diáksága itt szerezze meg. Mintegy 300 diák tölti a kötelező hathetes szakmai gyakorlatát ezen a nyáron is a tankertben. A kö­zel 8 hektáros területen a zöldség- és gyümölcstermesz­tés tudományát sajátítják el a diákok. Van itt fóliasátor és üvegház, palántanevelő és kordonos szőlő, gyümölcsfák metszését, gondozásának fortélyait lehet megtanulni. Az új öntözőbe­rendezés révén nem gond már, ha aszály van. Az éltető víz el­jut a növényekhez. Nem csak a földet művelni lehet itt megtanulni, mivel ál­latgondozó telep is tartozik a tangazdasághoz. Szarvasmar­hából 70 legel az öntözött le­gelőn, a sertésállomány is 80 tagot számlál, több épület szolgál a baromfiak számára. Van egy 190 darabos állo­mány, ők a napi tojást „gyárt­ják”. A tangazdaság 2000 da­rabos baromfi-törzstenyészet- tel is rendelkezik, mely a leg­kiválóbb bábolnai fajtákból tevődik ki. Tartanak nyulakat, méheket is itt. A juhok nyírá­sát, körmözését bizony nem könnyű elsajátítani. A szakok­tatók azonban ennek fogásait is megmutatják. A szakközépiskolások ugyanúgy itt tanulnak, mint a szakmunkásképzősök. Né­hány éve kezdte meg az iskola a gazdaképzést. Az egyéves kurzuson azok vehetnek részt, akik már korábban megszerez­ték a szakmunkás-bizonyít­ványt. Az egy év során *a gya­korlati tapasztalatokat bővítik. Ugyanakkor az iskola nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalkozás világában el tud­janak igazodni ezek a fiatalok. A gazdaképzésben részt ve­vőknek tehát tudni kell pályá­zatot készíteni, vetési vagy üzemanyag-támogatást vissza­igényelni, áfát visszaigé­nyelni, adóbevallást készíteni, üzleti tervet összeállítani, hi­telkérelmet szerkeszteni. Ezek is legalább olyan fontosak, mint azt megtanulni, hogy mi­től sárgul a búza levele vagy miért húzza a lábát a tehén. A tanüzem és a hozzá tar­tozó 123 hektáros tangazdaság működése összességében null­szaldós. A szántóföldi kultú­rákat azért termesztik, hogy az állatok ellátásához meglegyen az elegendő takarmány. Ezt nemcsak betakarítják, de a ke­verőüzemben fel is dolgozzák, hogy „tálalható ” legyen bár­mikor. A tankertben megtermett zöldség-gyümölcsfélék az is­kolai menza számára jelente­nek jó alapanyagot. Termel- vényeik egy részét értékesítik is. így a tangazdaságra fordí­tott kiadások és a bevételek egyensúlyban vannak. Röviden Döntött az önkormányzat Legutóbbi ülésén Jászbe­rény város képviselő-testü- lete személyi kérdésekről is döntött. A Székely Mihály Általános Iskola igazgatójá­nak lejárt a megbízatása. A kiírt pályázatra egyetlen je­lentkező akadt. A tantestület és az iskolaszék teljes tá­mogatását élvezve, a kultu­rális bizottság javaslatára a közgyűlés Gulyás Imre ki­nevezése mellett döntött. Az önkormányzati tör­vény előírja, hogy aljegyző­nek is lennie kell minden polgármesteri hivatalban. Erre a pályázatra is csak egyetlen jelentkező volt. A testület dr. B. Kiss András aljegyzői kinevezését meg­szavazta. A porteleki és a Kossuth úti általános iskola összevo­násáról is döntöttek a képvi­selők. A porteleki iskola ko­rábban is a Kossuth úti tag­iskolájaként működött, a ’80-as évek közepén önálló­sították. Most ismét egy oktatási intézményként fognak mű­ködni, s ezzel az önkor­mányzat évente 2,5 milliót meg tud takarítani. Az ösz- szevont intézmény igazga­tója változatlanul Zsoldos Sándor, a Kossuth úti iskola vezetője. Az önkormányzati tűzol­tóságok létrehozásáról több mint 2 éve folynak előké­születek Magyarországon. A júniusi képviselő-testületi ülés alkalmával Jászberény városa megalapította hivatá­sos önkormányzati tűzoltó­ságát. A testület felhatal­mazta a polgármestert, hogy a tűzoltó-parancsnokság Jászberényben lévő épüle­tének tulajdonba vétele tár­gyában tárgyalásokat foly­tasson a megyei tűzoltó-pa­rancsnokság vezetőségével. Rendelet a szemétről Jászberény önkormányzata rendeletet alkotott a szilárd hulladékokkal összefüggő közfeladat ellátásáról. Hét­köznapján fogalmazva, a szemétszállítás rendjéről. A városban kukás és konténe­res szemétszállítás van. A második kukásautó beállí­tásával épp e napokban újabb 120 utcában kezdő­dik meg a korszerűbb sze­métszállítás. A rendelet szabályozza a szemétszállí­tás rendjét, a szolgáltató - a VV. Rt. - és a lakosság kö­telességeit. A rendelet kiegészítése­ként alaposan és körülte­kintően megfogalmazták azt is, hogy pontosan mi a háztartási hulladék és mi az egyéb szilárd hulladék kate­góriába tartozó szemét. Ez azért fontos, mért a szerve­zett szemétszállítás kereté­ben e két kategóriába tar­tozó szemetet köteles elszál­lítani a szolgáltató. A rende­letben szerepel, hogy az ál­lati tetem, állati ürülék, ál­lati ürülékkel szennyezett szalma és almozóanyag nem tartozik e két kategóriába. A konténerekbe tehát nem le­het az állattartóknak a trá­gyát kihordani. Sőt mi több, ezért büntetés is jár. Sokfelé a konténerek kö­zelében lakó családok életét pokollá tette, hogy a szom­szédok csirkéztek vagy más kisállat nevelésével foglal­koztak, s ennek „mellékter­mékét” rendszeresen a kon­ténerekben helyezték el. Be- rényben az állattartás szabá­lyairól is készül egy rende­let. Ennek tervezetével most ismerkednek a képviselők. A/ oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Korányi Éva Faragó László, Sárközi János A győztesek

Next

/
Thumbnails
Contents