Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-27 / 148. szám
1995. június 27., kedd Körkép 5. oldal Törökszentmiklóson Az áfész 50. születésnapját ünnepli Mász Imre, a Törökszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ elnöke szerint két ok miatt tudtak az elmúlt ötven év alatt talpon maradni: egyrészt mert a tagok bíztak az áfészben, és mert az áfész mindig tudott alkalmazkodni a körülményekhez. kereskedelmet szeretnék elsősorban fejleszteni, és tizenegy bolttal bekapcsolódni a Cöop üzletláncba. Az ÉKV-tól megvették a Felüljáró ABC-t. Még A Tavasz ABC, amelyet még az idén korszerű élelmiszeráruházzá alakítanak át fotó: korényi éva Amikor 1945. július 15-én megalakultak. 432-en voltak jelen, akik közül tizenöten még ma is élnek. A megalakuló földműves-szövetkezetnél egykét év múlva beindult a kereskedelmi tevékenység is. Most 3 ezer 800 tagja van a Törökszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ-nek, (ebből 400 új tag) - 90 millió forintos üzletrészszel. 600 kívülálló lett üzletrész-tulajdonos 12 millió forint értékben. A 400 új tag üzletrész nélkül, alaprészjeggyel vesz részt a szövetkezet munkájában. Az elnök szerint ez is mutatja, hogy a tulajdonviszonyok csak bonyolódtak a vagyonnevesítéssel. A szövetkezeti átalakulási törvény értelmében megtörtént az átalakulás - kiválás, vagyonvesztés. Tavaly több mint 200 milliós saját tőkével rendelkeztek, és több mint I milliárd forint árbevételt mondhattak magukénak. A tagok nettó 20 százalék osztalékot kaptak és különböző akciókkal, kedvezményekkel, segélyekkel 6 millió forintot. Öt településen (Törökszentmiklós, Kengyel, Tiszatenyő, Tiszapüspöki, Kuncsorba) vannak jelen 40 kiskereskedelmi és 20 vendéglátóegységgel. Van egy felvásárló és nyolc ipari részlegük is. Gondoskodnak Barta, Bállá, Surján és Szenttamás ellátásáról is. Az egymilliárdos forgalmuk nyolcvan százaléka az élelmiszer-kiskereskedelemből származik, 12 százaléka felvásárlásból, 6-7 százalék az ipari tevékenységből. Terveik között szerepel, hogy továbbra is az élelmiszeraz idén felújítják a város központjában lévő Tavasz ABC-t, amelyből egy korszerű élelmiszer-áruházát szeretnének kialakítani. Az áfész júliusban, a szent- miklósi napokon ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A közös ünneplés is mutatja, hogy az áfész élete összekapcsolódik a városéval. P. É. Játszópark a lapos helyén Bár a falu szélén fekszik, átmenetileg Központi térnek nevezik Kétpón azt a füves részt, amelynek még idén szeretnének időtállóbb nevet adni. S még szintén az idén azt tervezi az önkormányzat, hogy itt parkot hoznak létre. A kéthektáros területet nem lehet beépíteni, mert ahhoz lapos, de parknak kiváló hely lenne. A tiszakürti arborétum segítségével választanák ki, mely fafajták bírják az itteni talajt. Az érdekesség, hogy a fákat a falusiak vennék meg, vagyis mindenkinek lehetne fája. Akár kettő is. A fa „tulajdonosának” nevét táblán tüntetnék fel. A fásítás szeptemberben kezdődne. Ezenkívül játszóteret, alakítanának ki. Az ehhez szükséges faanyag Kifémiélése már él is kezdődött. A munkálatokat a falu április közepe óta fizetett tizenöt közmunkása végezné. Ez lenne az első és egyedüli játszótere Kétpónak. ta Természetbúvár- tábor Ecsegfalván A Mezőtúri Református Általános Iskola és Diákotthon, a Benkő Gyula Környezet- és Természetvédelmi Oktató- központ szervezésében 10. alkalommal nyílik meg Ecseg- falván az ecsegpusztai természetvédelmi és képzőművészeti tábor. A tábor lakói általános iskolás gyerekek, akik a „Gyönyörködj a természetben” című megyei rajzkiállításon fődíjat nyertek, a mezőtúri tanulók számára kiírt „Mit tehetünk környezetünk megóvása érdekében?” című környezetismereti versenyen kiemelkedően szerepeltek. A környezetismereti verseny első öt helyezettjének a táborozás ingyenes, tíz főnek pedig önköltséges, egyesületi támogatással. Dr. Krizsán Józsefné táborvezető elmondta, hogy a június 27-től július 1-ig tartó táborozáson a 34 fős gyerekcsoport természet- és környezetvédelmi vizsgálatokat végez, például vízvizsgálatot, szemétleltárt. Megismerkednek az ecsegpusztai természetvédelmi terület életközösségével, botanikai megfigyeléseket, madárgyűrű- zést végeznek. Az itt szerzett ismereteket, tapasztalatokat a gyerekek iskolai tanulmányaik, illetve megyei természet- és környezetvédelmi pályázatok, versenyek során tudják felhasználni, alkalmazni. Patkós Éva Ezen a területen jövőre már szép park lehet FOTÓ: Mészáros Kedvence a dinnye meg a szőlő - leve Tiszakürt. Öregszőlő. Ide magas művelési szőlőkordonok, susogó erdők, óriási fák között kacska- ringós homokút kúszik. Errefelé vert tanyát és talált otthont a hatvanéves Mojzinger Sándor meg hites neje, Tamáska Piroska. Három gyereket neveltek, a legidősebb már harminchét, a legkisebb egy híján húsz. Bizony régen volt 1968, amikor ideköltöztek. Két óriási eperfa őrzi a portát, továbbá öt kutya. A gazdája szerint kettő éjszakai, három nappali, mindahány protézismentes, jókora fogakkal. Kell is az elrettentés, mert van itt minden, akár a jó boltban. Két fólia, benne paradicsom, uborka, öt hízó, öt hízónakvaló, ugyanannyi kecske, tíz-egynéhány birka, vagy százötven baromfi meg hetven-nyolcvan gyöngyi. Hogy mit esznek? Szabad a határ, amit látnak, lelnek. A gyöngyik éjszakára is a szabadságot választják, az akácfákon alszanak. Sándor már nyugdíjas, a párjának, Piroskának is a postás hordja a fizetést. Bizony az nem sok, így azután ha boldogulni szeretnének, meg kell fogni a munka végét. Meg is fogják, a hajnal veti ki őket az ágyból, és az éjszaka vezeti vissza mindkettőjüket. Mert ahol ennyi éhes száj kéri a porciót, ott mindig akad munka. Ráadásul dinnyéz- nek is, a gazda messze földön híres termelő. Most csak három holdat telepítettek, háromfajta görögdinnyével meg sárgával. A jó dinnyéhez Mojzinger Sándor szerint nagyon sok napfény, eső meg szerencsés üzlet is szükségeltetik. Ugyanis sokszor alszik őkelme odakinn a táblákon, ahol először a palántákat fel kell nevelni, azután meg kell védeni a kártevők ellen, majd valahogyan el is kellene adni. Hogy mi az igazi dinnyés titka? Jó fül kell hozzá, akár a zenekari muzsikához. Bizony ő már bő húsz éve csinálja, akadt ideje megtanulni minden csínját- bínját. Nem véletlen, hogy kedvenc gyümölcse a dinnye meg a szőlő. No nem úgy a maga érett valóságában, bár azt is megeszi. De a leve, amikor kiforrt, az az igazi. Elvégre az efféle nedűről bizton tudja az ember: kapitalista bor az ártatlan. Hogy miért? Mert legalább ő látta a tőkét. De egyik-másik, amelyiket árulnak... D. Sz. M. A címet alkotó szó egyelőre nem létezik a szótárakban, még csak nem is valami olyasféle ösz- szetétel, amely a népet ábrázoló szobrot jelentene. Ilyen szobor készítése egyébként is nagy marhaság, ép eszű szobrász nem is próbálkozna vele. A „népszobor” egyéni leleményem, ebben a történelmi pillanatban bocsátom tisztelettel a magyar nyelvi közösség rendelkezésére. Bízom benne, hogy ez is lesz olyan jó, mint... no de inkább elmondom, hogyan találtam rá, és mit jelent. A szolnoki Kossuth téren sétálva megálltam a sok vihart megért, kardtalanul és kalaptalanul árválkodó Kossuth-szobor előtt. És akkor belém villant a felismerés: ezt Kő Pál alkotásaként tartják számon, de valójában már nem az, hanem egy népszobor. A szót a népmese, népdal mintájára alkottam. Mert a népmesére és a népdalra sok egyéb mellett az is jellemző, hogy a nép szebb lelkű gyermekei szabadon alakítják. Elvesznek belőle, hozzátesznek, ahogy tetszik, pontosabban ahogy jobban tetszik. Ilyesmi történt (történik?) a szolnoki Kossuth- szoborral is: valakinek nem tetszett a kardja, hát elvette; valaki úgy gondolta, kalap nélkül sokkal kifejezőbb lenne, elvette hát a kalapot. Vagyis alakították, formálták, mint egy népdalt, bizonyos értelemben a mai szobor az eredeti variánsának tekinthető. Igaz, eddig csak elvettek belőle, átformálással, hozzátétellel még egyetlen művészi hajlamú polgártársunk sem próbálkozott, de ilyen előzmények után már ezen sem csodálkoznék. Lehetséges, hogy amit eddig szimpla vandalizmusnak hittünk, az valami egészen új jelenség első felbukkanása a képzőművészetek történetében, s Szolnok egyszer még büszke lesz rá, hogy itt kezdődött... Tudjuk, hogy a nagy újítók sorsa mindig a gáncs és a meg nem értés! Bistey András Népszobor Egy ember, aki ajtót nyit Európára Beszélgetés Habsburg Ottóval, Jászberény díszpolgárával A mai gyerekek is szívesen játszanak királyt, királylánynak lenni pedig sok kislány vágya. A történelemből persze tud juk, királynak lenni nem is olyan jó. Sokuk életét épp királysága oltotta ki, míg mások száműzetésben élték le életük nagy részét. A királyság elavult államalakulat, s bár van még ilyen, de polgári demokratikus kormányzás mellett. Ha nem történik mindaz Európában, ami történt 1917-ben, 1920-ban, majd 1945-ben, talán hazánk is királlyal büszkélkedhet. A koronát egy nagyon kedves, széles látókörű, nagy műveltségű ember viselné, dr. Habsburg Ottó, akit a minap Jászberény díszpolgárává fogadtak. Díszpolgárként is igazán neves elődei voltak. Kossuth Lajos, Székely Mihály, Reményi Ede, Gerevich Aladár. Nem hiányzik a sorból gróf Apponyi Albert sem, akit személyesen is ismert Habsburg Ottó. Beszélgetésünket ezzel kezdtük.- Száműzetésünk egy részét Spanyolországban töltöttük. Apponyi Albert itt rendszeresen meglátogatta családunkat, így igazán jól megismerhettem. Minden túlzás nélkül állíthatom: Magyarország egyik legnagyobb államférfija volt. Hazánk első nemzetközi diplomatája is ő volt. Sokat tanultam tőle, nagyon tisztelem máig. Apponyitól ma is lehet tanulni. Ő nagyrészt ellenzéki politikusként élte le életét. Példát adott abból, hogyan kell ellenzékből úgy politizálni, hogy azzal a nemzet javát szolgálja. Nekem óriási megtiszteltetés, hogy itt Jászberényben díszpolgárrá fogadtak, ahol Apponyi 50 éven át volt képviselő. Ez egy csodálatos szimbólum. Apponyi nagysága abban is megmutatkozik, hogy a magyar alkotmányos elvekhez mindig hű volt. A szent koronát mélységesen tisztelte. Ma is a nemzet alapköve a szent korona, 1100 éves államiságunk jelképe.- Ón 1979- óta az Európa Parlament mindmáig egyetlen magyar tagja. Hogyan látja Magyarország csatlakozási esélyeit?- Szerencsére voltunk jó né- hányan az Európa Parlamentben, akik úgy gondoltuk, hogy a jaltai határ nem végleges, abba belenyugodni nem lehet. Hosszú harc volt, míg ezzel a gondolattal mások is megbarátkoztak. Sikerült a külügyi bizottságban két év után ezt elérni. A politikában persze történhetnek váratlan dolgok is. A nyolcvanas évek elején senki a világon nem mondta, nem gondolta, nem is álmodta, hogy a szocialista blokk összeomlik, hogy a jaltai határ eltűnik. Dr. Habsburg Ottó Pláne nem gondolhatta ezt senki, hogy harc, háború, vér nélkül egyszerűen összeomlik a rendszer. Ez majdnem csoda volt. Az európai gondolat kiteljesedése, az egységes Európa megszületése egészen közeli már.- A délszláv háború azonban ellentmond az Ón törekvéseinek. Úgy tűnik, ez hátráltatja az európai egység létrejöttét. Miként lehetne megoldani ezt?- Ez ügyben, úgy ítélem meg, több politikai hiba is történt. Egyik, hogy az ENSZ- csapatokat odavitték. Az ENSZ igazi politikai vonalvezetésre képtelen. A szerbeket az oroszok igen erősen támogatják. A volt Jugoszláviában jelen vannak, rengetek fegyvert adnak a szerbeknek. A nyugatiak politikai vezetése is tévesen ítélte meg a helyzetet. Az embargó, tehát hogy a horvátoknak, a bosnyákoknak ne legyenek ne-' hézfegyvereik, szintén hiba volt. Egyik oldalon egy nagyhatalom fegyverei vannak, másik oldalon szinte semmi. Ez nem jó. Csak egyensúlyi helyzetben lehet és érdemes tárgyalni. Hat hónapon belül meg lehetne oldani a helyzetet, ha az embargót megszüntetnék. Az egyensúlyt kellene létrehozni, s utána lehet tárgyalni. Többször jártam ott, s tudom: a szerbek bár jó katonák, de rossz lelkiismerettel harcolnak.- Ön egy nagy dinasztia sarja. Életét azonban olyan nemes ügyeknek szánta, ahol segíthetett embertársain. Miként alakult ez így ?- Nézze, én életem nagy részét száműzetésben, hazámtól távol töltöttem. Az én honfitársaim voltak a legtöbben, akiknek hasonló sors jutott, akik a legtöbbet szenvedtek. Egészen természetes volt, próbáltam segíteni. Sajnos nem volt ez mindig sikeres. Távol a hazánktól egészen más erők hozzák közel egymáshoz az embereket. Egészen más az érzés saját nemzetével szemben. Talán kevésbé ismeri a nemzetét, de jobban szereti.- Ez a szeretet segít nekünk bejutni az Európai Unióba?- Úgy gondolom, hogy minden politikusnak kötelessége Magyarország függetlenségét, szabadságát, békéjét és biztonságát elősegíteni. Ezeket úgy lehet teljesíteni, hogy Magyar- ország az Európai Unióhoz csatlakozik. Vannak persze feltételek, de ezek teljesíthetők. Ebben a folyamatban nem szabad türelmetlennek lenni. A történelemben ezek az évek egy pillanatnak foghatók fel. Magyarországnak nagy presztízse van, hisz 1956-ban mi nyertük meg a hidegháborút. Ez nagyon fontos momentum. Én a magam szerény lehetőségeivel mindig azon leszek, hogy a magyarság ügyét szolgáljam. Meggyőződésem, hogy ahol egy ajtó megnyílik, ott be kell lépnünk. Ez nemzeti feladatunk, s kötelességünk is. Nagyon remélem, hogy Isten ad erőt, s ezt még 2000 előtt valóra válthatjuk.- Ön 83 évesen is nagyon tevékeny. Minek köszönheti, hogy ilyen fiatalosan él még ma is?- Nagyon eseménydús életem volt. Nagyon szép és érdekes életem volt, ezt is mondhatom. Ugyanakkor egész életemben dolgoztam. A családomért, honfitársaimért dolgoznom kellett. Talán ez az egészségem titka. Kiss Erika Fél élete a földrajz körül forog Itt a vakáció, sok diák pedig nem tudja, mi a csudát kezdjen a hőn áhított szabadsággal. A mezőtúri Molnár Ernőre mindez nem igaz, hisz a földrajzkönyvek, atlaszok mindig a keze ügyében vannak, ha meg végképp nincs mit csinálnia, hát elő egy térképet, és irány Magyarország. A fiatalember szeptembertől harmadikos lesz a szolnoki Varga Katalin Gimnázium orosz-matek tagozatán, de nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a május 15-én megrendezett Lóczy Lajos országos földrajzverseny aranyérmese lett. Ernő barátunk nem is sejti, honnan ered ez az irdatlan nagy földrajzszeretete, csak azt tudja, hogy a fél élete e körül forog. Általános iskolában divat volt helyesírás- meg olvasóversenyekre járni, neki viszont ehhez nem fűlt a foga. így megkérte osztályfőnökét, neki bizony keressen egy jó kis földrajzversenyt. így került a Teleki Pál nevével fémjelzett versenyre, amit természetesen megnyert. A középiskolában aztán sorra jöttek a megmérettetések és dicsőségek, legutóbb ez az országos, előtte azonban még egy megyei első helyezés is dukált neki. Az írásbelin száz pontból 94-et hozott össze, majd következett a szóbeli forduló, ahol végül is 29 döntős kollégát előzött meg. Kedvenc területe Magyarország gazdaságföldrajza, de nap mint nap előkerülnek a világgazdasággal foglalkozó könyvek is, hisz lassan, de biztosan szeretné megismerni a Föld minden táját és népét. Azt mondja, nagy tárgyi tudása van már. az igazi élmény viszont az, amikor utazhat, és úgy szerezhet tapasztalatokat. Szüleivel gyakran utaznak külföldre, évente pedig mindig sor kerül egy nagy hazai túrára is. Áz a nagy vágya, hogy beutazza egész Európát, és eljusson Brazíliába és Kanadába. Mellékesen megjegyzi, hogy idén részt vett a harmadikosoknak megrendezett orosz OKTV-n, ahol országos 17. lett, és egy sikeres nyelvvizsga mögött áll. Hogy mik a további tervei? Jövőre mindenképpen elindul a földrajz OKTV-n, ahol jó eredményt kellene elérni, érettségi után pedig irány valamelyik egyetem. Hogy melyik, az még kérdéses. Viszlay Anita
