Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

2. oldal Világtükör 1995. június 27., kedd Jacques Chirac francia államfő (középen) megnyitja az Európa-csúcsot fotó. feb/reuters Ma Hom-Iliescu-csúcs a Riviérán Pénzügyekről és gazdaságról tárgyaltak a tizenötök Az Európa Parlament elnökének, valamint az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével hétfő délután megkez­dődött az Európai Unió csúcstalálkozója Cannes-ban. Barátságtalan gesztusokkal találkozott hétfőn a szlovák mű­velődési minisztériumban a Ma­gyar Országgyűlés háromnapos munkalátogatásra Pozsonyba ér­kezett hatpárti küldöttsége. A de­legáció tagjai arról érdeklődtek a művelődési tárca egyik munka­társától, hogy mit tudnak tenni az ellehetetlenülés küszöbére érke­zett Csemadok, illetve a magyar nyelvű sajtó érdekében. A hiva­talnok ellenséges hangvételű vá­lasza meglepetést keltett a ma­gyar képviselőkben. Aknavető gránát csapódott be hétfő késő délután Szarajevó központjában egy épület udva­rára. Szemtanúk szerint legke­vesebb hat ember megsebesült. „A boszniai szerbek mindaddig küzdenek majd, amíg a világ el nem fogadja két vagy három, egymástól elkülönült állam lé­tezését a köztársaság területén” - jelentette ki egy francia napi­lapnak adott interjújában Momcsilo Krajisnik, a boszniai szerb „parlament” elnöke. Nyolc megállapodást írt alá hétfőn Moszkvában Viktor Csemomirgyin orosz kor­mányfő és Li Peng kínai mi­niszterelnök. Az egyezmények többsége a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésére irányul. Bukarestben tárgyal hétfő óta Vlagyimir Sumejko, az orosz felsőház elnöke, akinek személyében a Szovjetunió fel­bomlása óta a legmagasabb rangú orosz személyiség láto­gatott Romániába. A két ország közötti alapszerződéssel kap­csolatos tárgyalásokról szólva Sumejko kijelentette: Oroszor­szágnak érdeke, hogy jó vi­szonyt ápoljon Romániával, és szerinte látogatása is ezt szol­gálja. A tűzszünet megsértésével vádolta Dzsohar Dudajev elnök fegyvereseit az orosz szövet­ségi csapatok illetékese egy nappal a csecsenföldi béketár­gyalások újabb fordulója előtt. A keddi csecsen-orosz megbe­széléseken az EBESZ állandó képviselője, Mészáros Sándor mellett részt vesz Gyarmati Ist­ván, az EBESZ soros elnöké­nek megbízottja is. Csalódott Soros György ma­gyar származású amerikai mul­timilliomos, amiért 1994-ben „csupán” 70 millió dollárt kere­sett. Az üzletember egy francia lapnak adott minapi nyilatkoza­tában egyben reményének adott hangot, hogy az idén jobb eredményt fog elérni. Erős földrengés rázta meg hétfő hajnalban Los Angeles környékét. A jelentések szerint a mozgások több millió embert riasztottak fel álmukból, de komolyabb sérülések vagy anyagi károk nem keletkeztek. Jacques Chirac francia ál­lamfő, a csúcs vendéglátója a tanácskozás színhelyéül szol­gáló fesztiválpalota lépcsőinél fogadta a csúcsértekezleten részt vevő köztársasági elnö­köket, illetve kormányfőket. A hétfő délutáni első mun­kaülést a résztvevők a gazda­sági témáknak szentelték. Még hétfőn szóba kerültek az EU belső együttműködésének (így a rendőrségi információcserét szolgáló Europol létrehozásá­nak), illetve a szervezet külpo­litikájának kérdései. Ez utóbbi legfontosabb eleme a külső térségeknek szánt segélyezés máig lezáratlan témája, illetve Bosznia volt. Párizsban hétfőn nyilvános­ságra hozták, hogy a francia vezetés új akciótervet javasol majd partnereinek a délszláv válság megoldására. Az esti vacsorán került szóba a EU in­tézményi reformjairól döntő jövő évi konferencia előkészí­tése. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök hétfői, már Cannes-ban tartott sajtóérte­kezletén jelezte: esetleg felveti a francia kísérleti atomrobban­tások témáját is. Kedden fél kettőkor kezdő­dik az EU állam- és kormány­főinek, illetve a meghívott ke­let- és dél-európai vezetőknek a közös ebédje, amelyen részt vesz Hóm Gyula magyar mi­niszterelnök is. A magyar kormányfő kedd reggel indult Cannes-ba és megérkezése után, még dél­előtt találkozik-Ion Iliescu ro­mán államfővel. Az eszmecse­rén várhatóan a kétoldalú kap­csolatok és az alapszerződés témái kerülnek terítékre. A tervek szerint a cannes-i csúcs kedd este Jacques Chi­rac francia államfő, illetve Jacques Santer brüsszeli EU- bizottsági elnök közös sajtóér­tekezletével zárni. Merényletet kíséreltek meg hétfőn Hoszni Mubarak ellen az etióp fővárosban. A fegyveres terroristák nem sokkal azután vették tűz alá az egyiptomi elnök autóját, hogy megérkezett Addisz-Abebába, az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozójára. Hírek szerint a tűzpárbajban heten lelték halálukat, Mubaraknak nem esett bántódása. fotó: feb/reuters Az amerikaiak többsége bízik az ENSZ-ben Kísért az operaház szelleme Akárcsak ötven éve, az ENSZ születésekor, hétfőn is a San Franciscó-i Operaházban gyűltek össze a világ több mint száz országának képvi­selői, hogy megemlékezzenek a világszervezet fennállásá­nak 50. évfordulójáról. A megemlékezés előestéjén vi­lágméretű leszerelésre szólított föl négy Nobel-békedíjas. A fegyverkezésre fordított csak­nem 3 billió dollárt az élet mi­nőségének javítására lehetne felhasználni - olvasható a kö­zös nyilatkozatban, amelyet számos közéleti személyiség írt alá, köztük Desmond Tutu, Lech Walesa, Mihail Gorba­csov és Simon Peresz. A megemlékezéseken részt vevő Bili Clinton amerikai el­nök a San Francisco Chronicle hétfői számában leszögezte, hogy teljes mértékben támo­gatja az ENSZ tevékenységét. „A jövőben is vállalnunk kell a vezető szerepet a világszerve­zetben” - hangoztatta, kemé­nyen bírálva a Kongresszusban többséget élvező republikánu­sokat, akik korlátozni kívánják az Egyesült Államok nemzet­közi felelősségvállalását, és az ENSZ-nek nyújtott anyagi hoz­zájárulását. Egy friss közvélemény-kuta­tás szerint az amerikaiak job­ban bíznak az ENSZ-ben, mint a szövetségi törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban. Háttér Napirenden a TAFTA Az Európai Unió évi száztíz- milliárd dollár értékben expor­tál az Egyesült Államokba, Amerika nem sokkal keveseb­bet az EU-ba. Kézenfekvő volna tehát, hogy a két térség minden korlátozástól mente­sen bonyolítsa le kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait. A 21. század elején kiala­kulhat a TAFTA, a transzat­lanti szabadkereskedelmi öve­zet, amelynek már Magyaror­szág is részese lesz. Az ötlet a kanadaiaktól származik, akik tízmilliárdos nagyságrendű ke­reskedelmet bonyolítanak le az EU-val, az Egyesült Álla­mokba irányuló kivitelük pe­dig eléri az évi 129 milliárd dollárt. Közben Washington sem győzi hangoztatni, hogy az USÄ gazdasági jövője szo­rosan kapcsolódik a világ más térségeihez. A transzatlanti szabadke­reskedelmi övezet tervét így a Fehér Ház is felkarolta. Mi­közben az európai konkuren­cia nem egy területen szoron­gató, szeretnék elérni, hogy az amerikai áruk - elsősorban a repülőgépek, a mezőgazdasági termékek, a textíliák és az elektronikai ipar gyártmányai - a jelenlegi korlátozások nél­kül jussanak be az EU piaca­ira. Európa is üdvözli a tervet, de megvalósítása időigényes. Első lépésként 2005-re alakul ki véglegesen a NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkeres­kedelmi Övezet, Kanadától az USA-n át a kontinens déli csücskéig. Ezt követően 2020- ra kell megszületnie az ázsiai szabadkereskedelmi zónának. S csak ez utánn - a bővülő EU megszilárdulásával párhuza­mosan - bonthatják le a vám­határokat Észak-Amerika és Európa között. Heltai András Évi nyolcszázötvenmilliárd dollár A maffiák piszkos üzletei Évente nyolcszázötvenmilli­árd milliárd dollár forgal­mat bonyolítanak le a nem­zetközi bűnszövetkezetek. Vállalkozásaik, bankjaik technikai felszereltsége máris korszerűbb, mint a Vendőrségé. Az ENSZ adatai szerint a nem­zetközi kábítószer-kereskede­lemből évente több száz mil­liárdos hasznot húz a szervezett bűnözés. A legújabb módszer: kábító- szerkartellek strómanjaik révén bankokat vásárolnak Nyugat- Afrikában, hogy „törvényesen” házon belül végezhessék el a törvénytelen üzelmekből szár­mazó pénz tisztára mosását. A másik bevált módszer a mű­kincs-kereskedelem. A kábító­szerből származó pénzből mű­remekeket vásárolnak, amelye­ket később árveréseken értéke­sítenek. A Brit Virgin-szigete- ken több mint 135 ezer külföldi társaság, a Cayman-szigeteken pedig 450 bank van beje­gyezve. A bűnbandák egyébként ma már inkább együttműködnek, semmint vetélkednek egymás­sal. A szicíliai Cosa Nostra és a kolumbiai Medellin-kartell ré­gebbi kapcsolata kiegészült az orosz gengszterekével, akik a balti és a kelet-európai orszá­gokban árulják a drogokat. Elindul végre az Atlantis? A sorozatos halasztás oka: ítéletidő', viharok és villámok Hírt adtunk róla: nagyszabású ürtalálkozóra készülnek az űrnagyhatalmak. Baljós előjelei vannak azonban az ameri­kai Atlantis űrrepülőgép és az orosz Mir űrállomás össze­kapcsolódásának: a rossz időjárás miatt többször is el kellett halasztani az Atlantis elindítását Cape Canaveralből. A tervezett csütörtöki, majd pénteki indítás után el kellett halasztani a szombatit is: Cape Canaveral felett kitartó vihar tombolt. Az űrkomplexum (űrrepülőgép plusz hajtóra­kéta) csak akkor indítható, ha a kilövőhely legalább 16 km- es környezetében vihar- és vil­lámlásmentes az időjárás. Fő­leg a villámlás lehet végzetes hatású a felemelkedő gépre. Szerencsére a földön álló űr­repülőgépben nem tud kárt tenni a villámlás, erről különle­ges védőernyő-rendszer gon­doskodik. Szombaton mód nyűt ennek hatékony működéséről is meggyőződni, amikor villám csapott az indítóállomásba, de semmi sem sérült meg. Jellemző az ítéletidőre, hogy a péntekre tervezett indítás nem egyszerűen meghiúsult, hanem a légkör fokozott elektromos aktivitása miatt még az űrrepü­lőgép indítórakétáját sem töltöt­ték fel üzemanyaggal. E nem kockázatmentes művelet kere­tében több mint 3 millió liter fo­lyékony hidrogént és oxigént pumpálnak a hordozórakétába. A héttagú legénységgel, öt amerikai és két orosz űrhajóssal várhatóan kedden, tehát ma út­nak induló űrrepülőgép „bú­csúztatására” Amerikába érke­zett vagy kéttucatnyi orosz hi­vatalos személy. Valerij Rju- min orosz űrhajós különösen megértőén vette tudomásul a sorozatos halasztást. Mint el­mesélte, 1994-ben akkora hó volt Bajkonurban, hogy még a rakétát sem tudták eljuttatni a kilövőpadra. „Több mint hét­méteres hóba kellett alagutat vágni... Alighanem mindkét félnek megvan a maga gondja az időjárással” - összegezte tapasztalatait az űrpilóta. Perelnek a müncheni olimpián lemészárolt sportolók rokonai Megnyílnak a titkos dossziék Beleborzongott az iszonyatba a világ, amikor 1972. szeptember 5-én a „Fekete Szeptember” nevű arab terrorszervezet nyolc tagja lemészárolt tizenegy izraeli sportolót és tisztségviselőt. A merénylet a müncheni olim­pia idején, a helyi repülőtéren történt, sokak szerint a rendőr­ség tapasztalatlansága miatt. Ám csak most, 23 esztendő múltán gyűlt össze annyi bizo­nyíték, hogy a meggyilkoltak hozzátartozói kártérítési kerese­tet nyújthassanak be. A június 28-án kezdődő per­ben a Német Szövetségi Köz­társaságot, a Bajor Szabad Ál­lamot és Münchent „ültetik” a vádlottak padjára; 40 millió márka kártérítést követelnek. A müncheni sportolótragé­dia huszadik évfordulóján, a barcelonai olimpia idején is­mét szóba került: hiányoznak a dokumentumok ahhoz, hogy a terrorista merényletről kiderül­jön a teljes igazság. És főként az: ki a hibás a túszok halálá­val végződő, bűnös hanyag­sággal kivitelezett amatőr sza­badítóakcióért? A felperesek ügyvédje azon­ban olyan bizonyítékmásolato­kat kapott a nevének eltitkolá­sát kérő informátortól, amelyek láttán a hatóságok kénytelenek voltak megnyitni a „fekete olimpia” mindeddig szigorúan titkos dossziéit. Kiderült, hogy a németek nem engedték be az arab terroristák elleni küzde­lemben tapasztalt izraeli kom­mandót, nem fogadták meg az izraeli titkosszolgálat jelen lévő főnökének tanácsait. , A nyolc terrorista ellen mindössze öt képzetlen lö­vészt vezényeltek ki a fürsten- feldbrucki katonai repülőtérre: golyóálló mellény, precíziós fegyverek, megfelelő műsze­rek nélkül. Olyan rossz tüze­lőállásban helyezkedtek el, hogy az ötből csak kettő tudott lőni, mindössze egy terroristát találtak el. Mindenre elszánt társaik nyomban kivégezték a túszokat. Most végre kiderülhet a per kapcsán: kik a felelősek azért, hogy a terroristák olyan ered­ményesen ölhettek? Győri K. László JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Főszerkesztő: HAJNAL JÓZSEF • Felelős szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Baranyi György, Lentuloy György • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolftok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/312-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel.: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 19,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7,30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents