Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

1995. június 23., péntek Megyei Körkép 3. oldal Kompjárat Mezőtúr határában. Pusztabánréve és Szarvas között szállítja az utasokat és járműveket a fel­vételünkön is látható komp, melyet a Gergely család üze­meltet vállalkozásban. Az átkelőhely festői környezetben fekszik a Körös-parton. . fotó: mészáros Ötven aláírás az eljárás alá vont rendőrök védelmében Rokonszenv és jogállamiság Erről tárgyal a megyei közgyűlés Mégis megszűnik a Jászkunság? Látlelet Hiteltelen hajlékonyság Kinek volt igaza? A miniszterelnöknek vagy éppen azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik nem látták kellően bizonyítottnak kijelentéseit? Mármint azokat, melyekben az ellenzéki pártokat a szélsőségek iránti vonzódással vádolta. Megint csak arról lenne szó, hogy vihar robbant ki egy pohár vízben? Az utóbbi sem elképzelhetetlen. Mert elég sok jel utal arra, hogy a kor­mányzat főszereplői elszántan hisznek a közvetlen megújulás­ban. Vagyis abban, hogy a reménytelenséget hordozó valóság­ból nincs más kiút, mint a legközelebbi tennivalóban látni a megváltást. Miután az ellenzék egyre kényelmetlenebb kérdé­sekkel ostromolja őket, valóban célravezető megoldásnak tűn­het az ellenzéki pártok lejáratása. Legalábbis egy ideig. Ám megfellebbezhetetlen érvek híján minden az ellenkezőjére for­dulhat. S akkor lép elő a magyarázkodás. Stílusosan vagy ke­vésbé stílusosan. Ugyanakkor mégsem csupán egy lélektani helyzetről van szó, hiszen a kormányfő nyilatkozatait általában figyelemmel kísérik. Ha semmitmondóak, akkor is. De ha ép­penséggel sajátos tartalmú üzenetet hordoznak, még nagyobb lesz az érdeklődés. S ahogyan az már történni szokott, azok vesznek legelőször tudomást róla, akiknek szánták. Ezúttal a kisebbségbe szorult ellenzéki pártok. Végül is bizonyossá vált, hogy a 72 százalékos kormány- többség zavarba hozható. Csak ebben az a szomorú, hogy újra a lényegről terelődik el a figyelem. Többek között arról, hogy a kormányzat olyan megszorító intézkedéseket vezet be, melyek ellehetetlenítik az önkormányzatokat, 4,1 milliárd forintot von el a felsőoktatástól, kórházakat zárat be és vasútvonalakat szá­mol fel, romba dönti a kulturális intézményeket. Habár a szoci- álliberalizmus elképzelt mítosza foszlik szét, ám egyáltalán nem mindegy, milyen áron. Mert arról sem feledkezhetünk el, hogy igen hamar elkopnak a vészkiáltások, üres szócsépléssé fajulnak a súlyosnak indult viták, a tehetetlenség törvényével, lélektelenül ismétlődnek a jelszavak. Egyik és a másik oldalon is. Ha a miniszterelnök elhatárolja magát korábbi nyilatkozatá­tól, ebben legfeljebb az utólagos politikai megfontoltságot kell látni. Semmi többet. Ettől a társadalmi összeomlást előidéző veszélyek nem szűnnek meg. S minél nagyobb teret kapnak a kölcsönös vádaskodások, annál inkább háttérbe szorulnak az áhított nemzeti összefogást erősítő tettek. Holott ezeknél nem lehet semmi fontosabb. Más megoldás nincs. Vagy ha létezne is, mint annyiszor a válságokban más csalhatatlanról, később derülne ki, hogy puszta szemfényvesztés volt. Ráadásul a par­lamentarizmus elemi feltétele, hogy érvek csak érvekkel állítha­tók szembe. Bizonyítékok híján a legrafináltabb állítás is üres marad. Kerékgyártó T. István Cigányügyek Horn Gyula előtt Horn Gyula miniszterelnök a napokban fogadta az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőit. Köztük volt Farkas Fló­rián is, az országos cigány kisebbségi önkormányzat vezetője. (Folytatás az 1. oldalról) tíz százalékban állapítanak meg alapos gyanút. Az eseteknek nem könnyű a végére járni, hi­szen az ügyek többségében nincsenek tanúk, egy-egy sérü­lésről is nehéz megállapítani, hogy az illető „hol szerezte be”. Alapos gyanú esetén továbbít­ják a vizsgálati anyagot az ügyészségre, ahol eldöntik, hogy annak alapján emelnek-e vádat vagy sem. Vádemelés esetén az ügy a bíróságon foly­tatódik, ott dől el, hogy az illető személy követett-e el bűncse­lekményt vagy nem. Természetesen ha a nyomo­zóhivatal a vizsgálata során megalapozatlannak tartja a be­jelentést, megszünteti az eljá­(Folytatás az 1. oldalról) A kérdező elmondta: a polgár- mestertől azt a választ kapta, hogy ezt az összeget belső.,át­csoportosítással teremtették elő. László János hozzátette: miköz­ben anyagi okok miatt számos intézmény pénzét csökkentik, ir­ritáló, hogy ilyen drága autót vett a hivatal. Mivel a kérdező nem jogász, hanem pedagógus, jogban jártas segítségével meg­nézeti, ilyen átcsoportosítást megtehet-e a polgármester, vagy csak a közgyűlés által jóváha­gyott keretből gazdálkodhat. Maga az érdemi munka igen nehézkesen rajtolt, mert a hon­atyák több mint egy órára lera­gadtak a cigány kisebbségi ön- kormányzat költségvetési és vagyonjuttatási kezdeményezé­sének elbírálásánál. Az előter­jesztés vitája során a főasztalnál zavar támadt, amit jótékonyan fedett el egy technikai szünet. Ezek után az a változat „nyert”, amelyben a kisebbségi önkor­mányzat működése elindításá­hoz 1,5 millió forintot kap és egy irodahelyiséget a Kossuth tér 1. szám alatti irodaházban, további javadalmazására pedig visszatérnek. A város 1995. évi módosított költségvetését és a végrehajtásról szóló tájékozta­tót viszont olyan jól előkészí- tettnek tartották, hogy szinte rást. Ilyenkor előfordulhat az is, hogy a dolgok „visszájára for­dulnak”, vagyis az alaptalanul vádaskodót fogják perbe. Dr. Fazekas Attila a beszél­getés során a lakossági levélről megjegyezte: természetesen jó érzés, hogy a körzet lakossága védelmébe veszi rendőreit. Nyilvánvaló azonban, hogy jogállamban a lakossági rokon­szenv nem dönthet abban, hogy a konkrét eset végül is hogyan zárul. Egyébként az eljárás alá vont rendőrök dolgoznak. Bizalom­mal ki kell várni az eljárás vé­gét - a döntésről pedig majd ha­ladéktalanul tájékoztatja a nyil­vánosságot. akadály nélkül rendeletté emel­kedett. A vásárok és piacok sa­játos életét kordában tartó ren­delet után közlekedési csoma­got bontottak a képviselők. Szolnok tulajdonába került a 4- es főút mintegy 3 kilométer hosszú városi szakasza, abból a meggondolásból, hátha jobb sora lesz így, mint az országos gazdánál. Szolnok közlekedési rendszerének átalakításához (Szántó krt.-Csokonai u.-Má- tyás király u.) egy szépívű be­ruházási program fogant üteme­zéssel, határidőkkel, remélhe­tően a pénzeket osztó tekinté­lyes grémiumok adnak muníciót megvalósításához. Az viszont már tény: július 1-jétől az ed­digi nyolc után újabb öt helyen kell fizetni az autósoknak a par­kolásért, többek között az Ár- kád-üzletház mögött, a Kossuth téren és a Sólyom utcában. Egyórai álldogálás 30, egynapi 200 forint lesz. A képviselő-testület a na­gyobb horderejű ügyek zárása­ként arról is döntött, hogy vél­hetően elfogadja a Belügymi­nisztérium „ajándékát”, a tűzol­tóságot. Most még csupán az alapító okiratot „írták” meg, az átadás-átvételt azonban a köz- biztonsági és bűnmegelőzési bi­zottság javaslata alapján feltéte­lekhez kötötték. Lapunk is közölte néhány napja művészek, tudósok és kutatók egy csoportjának felhívását a megye kulturális folyóiratának, a Jászkunságnak a megmentése érdekében. A felhívás, amely­ben az áll, hogy a közgyűlés ne szavazzon meg olyan előter­jesztést, amelynek elfogadása a folyóirat megszüntetésével járna, sajnos időszerű maradt, ugyanis a testület elé kerülő két határozati javaslat mindegyike ilyen irányba hat, ha nem is egyforma mértékben. Az „A” változat elfogadása esetén a folyóirat eddigi 2 mil­lió 537 ezer forintos támogatá­sát egymillióval csökkentenék, ami, figyelembe véve az inflá­ciót és a papír árának a pénz­romlást is meghaladó mértékű növekedését, gyakorlatilag le­hetetlenné tenné a folyóirat évi hatszori megjelenését a jelen­legi terjedelemben. A Jászkun­ság saját bevételei (1994-ben 1 millió 219 ezer forint) valószí­nűleg nem növelhetők olyan mértékben, hogy az elvonást el­lensúlyozzák. Tegnap a vállalkozásfejlesztési iroda és a megyei kézműves­kamara együttműködési megál­lapodást írt alá. Ennek értelmé­ben a vállalkozásfejlesztési iroda 150 ezer forint támogatást nyújt a kézműveskamara által 1995. szeptember 15-17. között rendezendő kézműves-termék­bemutatón és -vásáron részt vevő vállalkozók költségeinek csökkentéséhez. Mint Fügedi László ügyvezető igazgató fo­galmazott, a megállapodás lé­nyege nem a pénz, az ugyanis elenyésző. Lényegében a hazai és nemzetközi kapcsolataival segíti a kamarát, illetve a ka­mara tagjait a vállalkozásfej­lesztési iroda új piacok szerzé­sében. Folyamatban van egyébként a három gazdasági kamara és a Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány között az együttműködési megállapodás szentesítése. A mostani megállapodás ennek része lesz, azonban a vásár A „B” változat szerint a köz­gyűlés a folyóirat teljes költ­ségvetési támogatását meg­vonja, és megjelentetését szü­netelteti, ami a valóságban a 40 éve létező lap megszüntetését jelentené. Az oktatási, műyelődési .és sportbizottság az „Ä”, a pénz­ügyi, illetve a gazdasági és költségvetési bizottság a „B” változatot támogatja. Ugyanez az előterjesztés fog­lalkozik a megyei könyvtár ál­tal működtetett könyvkötészet és sokszorosítóüzem sorsával is. Ebben a kérdésben is két vál­tozat között választhat a köz­gyűlés. Az egyik szerint („A”) a közgyűlés megszünteti az üzem tevékenységét, illetve javasolja, hogy feladatai ellátására az al; kalmazottak vállalkozást léte­sítsenek. A „B” változat szerint a kö­tészet megmaradna a könyvtár keretében, de a jelenlegi 9 he­lyett mindössze 4 dolgozóval, akik megtarthatnák közalkal­mazotti státusukat. szervezése miatt szükség volt előrehozni a megkötését. A há­rom kamara és a VFA között megkötendő megállapodásban rögzítik majd a felek azt, hogy milyen feladatokat lát majd el az alapítvány és a kamarák, va­lamint, hogy mik az együttmű­ködés lehetőségei. A kézműveskamara a szep­temberi rendezvényre támoga­tást nyújt a vállalkozóknak. A kiállításon csak tagjaik vehetnek részt. Egyébként a vásári részvé­tel díja a művelődési központ­ban várhatóan 5500 forint, míg a külső területen a kamara által biztosított sátrakban az előzetes számítások szerint 2500 forint lesz - négyzetméterenként. A díjakat a kamara önköltségi áron számítja, már csak azért is, mert például a művelődési központ­ban kiállítóknál 3 négyzetmétert a kamara fizet, s a vállalkozók­nak - ha 6 négyzetmétert igé­nyel - csak 3 négyzetméter terü­letet kell fizetnie. E. Z. Farkas Flórián lapunknak nyi­latkozva a találkozó történelmi jelentőségét hangsúlyozta, hi­szen arra még nem volt példa, hogy ilyen magas szinten kap­jon közvetlen meghallgatást a cigányság problémája. Az önkormányzati vezető - aki egyben a Lungo Drom ve­zetője is - a találkozón a mi­niszterelnökkel kölcsönösen egyetértett abban, hogy a ci­gányság problémája súlyos belpolitikai, gazdasági prob­léma is egyben. A legsúlyosabb gond a munkanélküliség, ami az északi, északkeleti ország­részben a legjelentősebb. Ezért az önkormányzat javasolta, hogy a kormány kiemelt fog­lalkoztatási programja kereté­ben a cigányok ebben a térség­ben élvezzenek előnyt, amit Horn Gyula elfogadott. Farkas Flórián megbizonyosodott a beszélgetés alkalmával, hogy a miniszterelnök átérzi a gondo­kat, melyek megoldására fo­lyamatos egyeztetés lesz. A ci­gány önkormányzati vezető először érezte azt pályafutása során, hogy nem csak meghall­gatást kap egy ügy, hanem an­nak foganatja is lesz. A vezető át is adott egy írásos programot, amelyben a cigányság rövid távú helyzetének megoldását fejtik ki. Ebben az égetően sür­gős ügyeket tárták fel. Farkas Flórián szerint a ta­lálkozó eredménye már ősztől érzékelhető lesz a foglalkozta­tásban, az oktatásban, illetve a kisebbségi jogok betartásának garanciájában. A cigány vezető hangsúlyozta, nem segélyeket kért a miniszterelnöktől. Sze­rinte meg kell találni azt a le­hetséges formát, amivel a ci­gányság saját sorsáért felelőssé tud válni. A vezető úgy véli, a társadalom is érzi a közös sors­tudatot, a párbeszéd fontossá­gát. Megtudtuk azt is, hogy az or­szágos cigány önkormányzat hamarosan országos szinten szervez tájékoztatókat a szem­léletformálásról és a kisebbségi önkormányzati modell kezelé­séről, hiszen fontosnak tartják a cigányság oldaláról is megjele­níteni az új szemléletet. Nem­sokára politikai hetilapot indí­tanak. Ezzel is megpróbálják felépíteni azt a struktúrát, ami képes lesz kellő súllyal képvi­selni a cigányságot. ta Új helyre költözött a „Rák ellen, együtt, egymásért” megyei egyesülete. Tegnap délután rövid ünnepség kere­tében adták át Szolnokon, a Mészáros Lőrinc u. 6/a alatt az új telephelyet, ahol gyógyászati segédeszközöket forgal­mazó üzlet is megtalálható. Képünkön dr. Baki Magda, egyesületi elnök nyitja meg a klubot. fotó: mészáros BI. Újabb autóssarc Szolnokon Támogatás a kézművesvásámak Együttes piacvédelemmel a hazai cukorrépa-termesztésért Helyreállt az egyensúly A hazai cukorrépa-termelés fej­lesztésével, megfelelő piacok szerzésével a termelők is na­gyobb jövedelemre tehetnek szert. Ezáltal a cukorrépa-ter­mesztők célja is megvalósul, miszerint a magyar cukorigé­nyeket hazai termesztésű répá­ból lehet fedezni - hangsú­lyozta Varga Imre, az Alcsi Rt. vezérigazgatója a Cukorrépa­termesztők Országos Szövet­sége csütörtökön tartott martfűi szakmai tanácskozásán. Az idei kilátások kedvezőek, jó termésátlagok várhatók. A jelenlegi becslések alapján a 120 ezer hektárnyi területről 4,7 millió tonnányi terméssel számolnak - tudtuk meg dr. Manninger Sándortól, az FM helyettes államtitkára előadá­sából. Ki kell szélesíteni az érdekeltek együttműködését, mert együttes piacvédelemmel lehet csak felvenni a versenyt a nyugati érdekeltségekkel szemben. Reményei szerint a tanácskozás is ezt segíti elő. Dr. Angeli András, a Cukor Terméktanács titkára a répa­termesztés és cukorágazat el­múlt tíz esztendejéről tájékoz­tatta a hallgatóságot. 1982-től 1990-ig általában megtermett az a répamennyiség, amelyből az előállított cukor mennyisége (450-530 ezer tonna) fedezte a hazai igényeket. 1991-től meg­kezdődött a privatizáció, a kül­földiek kapacitásbővítést ígér­tek, ezért növekedtek a vetéste­rületek is. Ennek eredménye­ként termett öt és fél millió tonna répa, ami 620 ezer tonna cukrot jelentett. Nyakunkon maradt ebből 200 ezer tonna. Megemlítette azonban, hogy ekkor omlott össze a keletre irányuló borexportunk is, ami köztudomásúlag nagy „cukor­faló” volt. 1992-ben csökken­tették a vetésterületet, amely­ben már nem lehetett megter­melni a hazai fogyasztás igé­nyeit. Az aszály és a kártevők miatt 1993 volt a „mélypont”. Csak 253 ezer tonna cukrot tud­tunk előállítani, s az ország sű- rűléimportra szorult. 1994-re visszaállt az egyensúly és ez évre biztatóbb eredményeket várnak a szakemberek. A környezetkímélő integrált növényvédelemről dr. Kiss Ernő címzetes egyetemi tanár tartott előadást, majd a szak­emberek megtekintették az Al­csi Rt. kísérleti tábláit. G. A. „Csak azért csináltam végig, mert rendőr” „Az az igazság, nem akartam, hogy ebből ilyen nagy ügy le­gyen. Nem is a súlyos sérüléseim miatt, csak azért csináltam végig, mert rendőr.” A sértett így vélekedett arról a büntetőügyről, amelyben egy rendőr ellen emeltek vádat életveszélyt okozó testi sértés miatt. A megyei bíróságon teg­nap megkezdett tárgyaláson a vádlott és jó néhány tanú ki­hallgatása történt meg. Tavaly október végén, egy újszászi vendéglőből indultak ki az események. A 40 éves helybéli férfi, mint törzsven­dég, azon a napon is sok időt töltött el a kocsmában. Többek szerint estére már jól látszott rajta a nap közben elfogyasztott sörök hatása. Össze is szólalko- zott valamin egy hozzá hasonló állapotban lévő, de nála jóval fiatalabb ivótársával. Kettőjük vitája még a záróra után sem csitult el véglegesen, mert a fia­talember - ahogyan ezt most ál­lítja - utána ment, és két ököl­csapással leterítette. Ä sértett és a vád szerint ez­után két férfi társaságában meg­jelent egy szolgálaton kívüli he­lyi rendőr, aki többször belerú­gott a már földre került férfibe. A nyomozás akkor a 17 éves fiú ellen indult, mivel olyan be­ismerő vallomást tett, hogy több ütést is mért ellenfele fe­jére és gyomortájékára is. Ez egybe is esett a közvetett élet­veszélyt előidéző sérülések el­helyezkedésével. Később vi­szont, mivel vallomását vissza­vonta, a sértett elmondását ala­pul véve kezdeményeztek eljá­rást a rendőr ellen. így történhe­tett, hogy tegnapi tárgyalásra a korábbi gyanúsítottat már tanú­ként idézték meg, a rendőrt pe­dig a vádlottak padja várta. A rendőr következetesen ta­gadta, hogy akár egy ujjal is hozzányúlt volna a helyszínre érkezésekor már az árokban fekvő férfihez. Mint mondta, ő küldött rendőrért, mivel a sér­tett - érthetetlen módon - már akkor őt tette felelőssé a történ­tekért, így ki akarta vizsgáltatni az esetet. Az eddigiek során több tanú is a rendőr által el­mondottakat támasztotta alá. Azzal az állítással, hogy a rendőr bántotta az áldozatot - ez idáig legalábbis -, a sértett és a vád képviselője egyedül maradt. Az eljárás szeptember­ben folytatódik. H. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents