Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

1995. június 22., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Élő, egyenes adással kapcsolódott tegnap a Bartók rádió műsorához a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója, ahol a zene ünnepe alkalmából koncertet tartottak a szolnoki Bar­tók Béla Kamarakórus (felvételünkön) és a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Karnagyok Kórusa fellépésével. A műsort s a Szolnokról jelentkező Ki nyer ma? játékot Bálint Erika ve­zette. FOTÓ: K. É. Szertelenség a színházi gazdálkodásban (Folytatás az 1. oldalról) Például azt, hogy nem a képvi­selő-testületnek, hanem az is­kolaigazgatónak kell dönteni az iskolai csoportok megszün­tetéséről, ez a jog tudniillik a közoktatási törvény szerint az utóbbit illeti meg. Krizsa Sán­dor ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg: a közgyűlés várhatóan augusztusi ülésén tárgyal a törvényességi észre­vételről, és ezt követően ala­kítja ki álláspontját. Végül a Bokros-csomag okozta változások miatt a csa­ládi pótlékkal összefüggő tud­nivaló: annak igényléséhez szükséges formanyomtatvá­nyokat a polgármesteri hiva­talnál is lehet kérni. A jegyző szerint a kitöl­tendő lapokat várják, és amint beérkeznek, elvihetők. Emlé­keztetőül: július elsejétől csak a három- és többgyermekes családoknak, valamint a gyermekvédelmi, illetve a szociális intézményekben el­helyezett gyerekek után jár to­vábbra is az alanyi jogú csa­ládi pótlék. A többi családnak július 15-ig jövedelem- és va­gyonnyilatkozatot kell benyúj­tani a pótlékot folyósító szerv­hez. Program október végéig Felzárkóztatják az elmaradott térségeket Jász-Nagykun-Szolnok megye összességében az ország ke­vésbé fejlett területei közé tartozik, ugyanakkor a megyén belül is jelentős különbségek vannak. Az elmaradott térségek meghatározásának többféle szempontja ismeretes, és ezek az évek folyamán változtak, ezért változott az e kategóriába tar­tozó települések köre, illetve az ilyen térségek határa is. Összességében azonban el­mondható, hogy a legtöbb mu­tató szerint Tiszafüred-Kun- hegyes, illetve Kunszentmár- ton térsége tartozik az elmara­dott területek közé. Ez nem je­lenti azt, hogy egy-egy kedve­zőtlen adottság ne nehezítené más területek helyzetét is, pél­dául a viszonylag jobb adott­ságú Jászságét a népesség elő­rehaladottabb elöregedése, az egyébként átlagosnak tekint­hető Törökszentmiklósét pe­dig a munkanélküliség magas aránya. A megyei önkormányzat, anyagi helyzete miatt 1992- ben és 1993-ban lényeges anyagi eszközöket nem tudott az elmaradott térségek, telepü­lések fejlesztésére fordítani, így különösen fontossá vált a megyén belüli elmaradott tér­ségek központi szabályozás keretében történő elismerte­tése. Ebben fontos állomás volt az 1993. október 8-9-i ki­helyezett kormányülés. 1994-ben és 1995-ben pá­lyázatokon 960 millió 779 ezer forint Területfejlesztési Alap-támogatást nyert el a megye. E támogatással 54 pályázat keretében mintegy 4,3 milliárd forintos fejlesztés valósul meg. A támogatások 78 száza­lékát 44 település gázfejleszté­sére, 11 százalékát munka­helyteremtésre, 5 százalékát összekötő utak építésére, 6 százalékát pedig egyéb térség- fejlesztési programokra hasz­nálják. A megyei közgyűlés tárgyal és határozatot hoz egy új me­gyei „lehatárolás” és stratégiai program kidolgozásáról, az elmaradott térségek fejlesztése érdekében. Ezt a központi szabályozás­sal összehangoltan, a helyi önkormányzatok bevonásával készítik el, és a megyei közép- és hosszú távú térség- és gaz­daságfejlesztési koncepcióval együtt október végéig terjesz­tik a közgyűlés elé. B. A. A feltételrendszer változatlanul kedvezőtlen Jajkiáltás a mezőgazdaságért Az ország élelmiszer-produktumának számottevő hányadát elő­állító megyei mezőgazdasági termelők milliárdokban mérhető veszteséget könyvelhettek el a ’90-es évek elején. Sajnos az agrár- tevékenységből élők feltételrendszere az utóbbi egy évben sem változott meg alapvetően, hiszen még mindig sok a bizonytalan­ság a tulajdoni helyzet vonatkozásában, gyenge a jövedelemter­melő képesség, hiányzik az összhang az eszköz-föld-munkaerő hármas között, s az ágazat finanszírozása megoldatlan. A megyei mezőgazdasági vál­lalkozók érdekvédelmi szövet­sége (Jászkun Teszöv) a na­pokban összegezte a tavalyi esztendő gazdálkodási eredmé­nyeit. Szabó Béla, a szövetség elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: 1994-ben a Jászkun­ság 71 termelőszövetkezete kö­zül 48 összesen 766 millió fo­rint nyereséget, 23 pedig együt­tesen 269 millió veszteséget könyvelhetett el mérlegében. (1993-ban még 41 nagyüzem zárta az évet mínusszal.) A gazdaságok eszközállománya tavaly egy százalékkal, 20,2 milliárd forinttal csökkent - ezen belül a tiszazugi térségben 10 százalékkal mérséklődött az eszközállomány -, míg a forgó­eszközérték 9,2 százalékkal, 820 millió forinttal lett keve­sebb. A saját tőke ugyanakkor egy százalékkal, 146 millióval növekedett. Pozitívum, hogy a szövetkezetek kötelezettségei 16,3 százalékkal (982 millió­val) csökkentek, 20 gazdaság­nak már nincs hosszú lejáratú kötelezettsége. Az eladósodott­ság (összes eszköz és az összes kötelezettség hányadosa) együttesen 23,2 százalékra rúg, ám 50 százalék felett adósodott el egy tucat gazdaság. Ami a likviditást illeti, 12 szövetke­zetnél negatív a mutató, a hiány mértéke két üzemben 40 és 80 millió közötti, ugyancsak ket­tőnél pedig meghaladja a 150 millió forintot. Az eszközará­nyos jövedelem mindössze 2,5 százalékot tett ki az elmúlt év­ben. A megye mezőgazdasági szövetkezeteinek összesített eredménye ugyan 1,5 milliárd forinttal jobb, mint 1993-ban, ám a számszerű eredményjavu­lás sajnos morálisan nem érzé­kelhető, év végén osztalékot lé­nyegében nem fizettek a gazda­ságok. Szűkebb pátriánk mező­gazdasági termelői továbbra is úgy érzékelik, hogy gazdálko­dásuk feltételei rosszabbak, mint korábban, A legnagyobb problémának változatlanul a rendkívül alacsony jövedelme­zőséget tekintik. Az ágazatban általában felélték a tartalékokat, ezért hitelek nélkül a termelés nem folytatható - a korábbi évekhez képest is nehezebb azonban pénzhez jutni. Szintén súlyos gond, hogy a soknak tűnő 80 milliárdos támogatási keretből a termelői szféra csak minimális költségvetési forrás­hoz jut. Sürgős központi intéz­kedést várnak az APEH-től be­váltott, jelenleg egy évre fel­függesztett, állami garancia mellett folyósított hitelekkel kapcsolatban is, ezek visszafi­zetésére ugyanis nincs garan­cia. Szakértők számításai szerint a magyar mezőgazdaságnak, mint az ország egyik legna­gyobb súlyú gazdasági ágának újraélesztéséhez mintegy 80 milliárdnyi tőkeinjekció szük­séges. Ismerve a megyei kis- és nagytermelők helyét, szerepét, a Jászkunságban néhány milli­árd elegendő lenne a stabilitás, a növekedés feltételeinek meg­teremtésére. L. Z. Kiegészítő támogatás OTP-hitellel Gyorssegély a füredi intézményeknek Tegnap a városháza tanácsko­zótermében soron kívüli ülést tartott Tiszafüred város képvi- selő-testülete. A testület már­cius 2-i, költségvetéssel foglal­kozó rendeletében bízta meg a polgármestert, hogy terjesszen fel kiegészítő támogatási igényt a Pénzügyminisztériumhoz. Miután a forráshiányból eredő ellátóképesség csökkenése ezt indokolta, április 26-án 106 millió 378 ezer forint összeg­ben ez megtörtént. Az azóta eltelt időszakban a megyei OTP-vel folytatott tár­gyalások eredményeként arra nyílt lehetőség, hogy az ön- kormányzat a felterjesztett for­ráshiány 20 százalékát hitel formájában felvegye. Érdekesség, hogy a hitel fe­dezeteként - az OTP javasla­tára - az önkormányzat a Pénz­ügyminisztérium által a későb­biekben elbírálandó és jóváha­gyandó támogatást jelölte meg. Ez a tény előrevetíti azt, hogy a hátrányos helyzetben lévő fü­redi önkormányzat pénzhiá­nyának kezelésére még további összeget is kap a központi költ­ségvetésből. Erre a városi in­tézményeknek égetően szük­sége is van, mert a tegnap, egy tartózkodással elfogadott hitel­ből - sürgősségi jelleggel - a városi intézmények kifizetetlen számláit - gáz, villany, gyer­mekétkeztetés stb. - kell ren­deznie a hivatalnak. P. M. A Szegfű Klubba látogatott a „négy hónapos” államtitkár Szívós nyomozása kudarccal járt nisztérium két párt együttmű­ködésének kísérleti terepe - mondta a dolgok közepébe vágva az egyik kérdező. - A há­zon belüli szervezeti változtatá­sok az okai ennek, vagy más egyéb? Válaszában a „négy hó­napos” államtitkár kifejtette: elődjével ellentétben ő nem­hogy miniszter nem akart lenni, de politikai államtitkár sem. Ennyiben volt könnyebb hely­zete a minisztériumba kerülé­sekor, mint annak idején Jánosi Györgynek. Szívós munkával igyekeztem kinyomozni - fo­galmazott -, hogy ki lehetett a hibás, de teljes kudarccal jár­tam. Alapvetően két variáció lé­tezett. Attól függően, hogy ki­vel beszéltem, Fodor Gábor, il­letve Jánosi volt a hibás. Szabó Zoltán úgy vélekedett, valószí­nűleg nem vette jó néven elődje, hogy nem lehetett mi­niszter, ebből fakadhatott sér­tettsége. Egy másik kérdésre vála­szolva a matematikus végzett­ségű államtitkár elmondta: ön­kritikusan kell látni, hogy az új kormányzat első nyolc hónapját habozó, taktikázó magatartás jellemezte, aminek következté­ben bizonyos számok felhal­mozódtak. Viszont a társada­lom értékítéletében bízva - folytatta - azt gondolom, hogy az emberek megértő módon ve­szik tudomásul a szigorító in­tézkedéseket. Egy másik kér­dező azt firtatta: mi a különb­ség a Jánosi-féle és a legutóbbi, kormány által készített média- törvény tervezete között, illetve a darabokra széttépett oktatás­sal mi lesz? Nincs Jánosi-féle médiatervezet - hangzott a vá­lasz -, azokból az elképzelé­sekből részmegállapodás sem jött létre. A legújabb médiava­riációt a politikai bizonytalan­ság monumentális épületterve­zetének nevezte az államtitkár. A koalíció és az ellenzék ellen­tétei olyan mélyek, hogy nem sok esélyt lát a megállapodásra a közeljövőben. Az iskolarend­szert konzervatív, merev, kor­szerűtlen jelzőkkel illette. A spontán változások csak rosz- szabb irányba vitték - hangsú­lyozta -, ezért célszerű lenne stabilizálni úgy, ahogy van. Vá­laszával vitába szálltak, mond­ván: jól képzett, művelt szak­emberek indultak annak idején a nyolc általánosból. -scs­Dr. Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárát tegnap este az MSZP Szolnok Városi Szervezete látta vendégül a Tófenék utcai Szegfű Klubban. A kétórás diskurzus során a jelenlévők által a kultúrával, okta­tással, médiákkal kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolt.- Úgy tűnik, a művelődési mi­Döntött a testület Tiszaderzs. A képviselő­testület a napokban alkotta meg 13/1995. VI. 7. számú, az egyes ingatlanok vezeté­kes földgázzal való ellátása feltételeinek megteremtésé­ről szóló rendeletét, mely június 10-én lépett hatályba. Ezenkívül határozat szüle­tett az önkormányzati tulaj­donban lévő föld, illetve szi­lárd burkolatú utakkal érin­tett ingatlanok gázellátásá­val kapcsolatosan is. A levegő versenyparipái Kunhegyes. Az elmúlt két hét végén újabb közép- és hosszú távú versenyen je­leskedtek a postagalamb-te- nyésztők. Június 10-én Prága, június 18-án a 614 km-re lévő Teplice volt a starthely. A Prágából hazatérő ga­lambok gazdái a következő helyezési számokat érték el: Fábián János 1, 3, 6, 7, 9; Reményi Imre 2, 5; Faragó András 4; Juhász Mihály 8; Novák József 10. A Teplice- verseny sorrendje: Fábián János 1; Juhász Mihály 2, 6, 7, 10; Reményi Imre 3, 4, 5, 8; Novák József 9. A következő versenytá­vok június 24-én (Jihlava) és július 1-jén (Magdeburg) várnak a madarakra. Ez utóbbi országos megméret­tetés lesz, ahol mintegy 28- 30 ezer galamb csodálatos startját láthatják a jelenlé­vők. A tenyésztők kedven­ceiket 12-14 óra repülés után láthatják viszont. Szépkorúak szavaltak Szolnok. Kedden a HEMO- ban zajlott a szépkorúak szavalóversenye, melyet a résztvevők számára kelle­mes kikapcsolódás, város­nézés és vacsora követett. A díjkiosztó gála tegnap 9 órakor, a TESZ-székházban kezdődött. A zsűri - melynek elnöke Kosa Pál, a Nyugdíjas Egyesületek Országos Szö­vetségének elnökségi tagja volt - a következő nyugdí­jas versmondók produkció­ját találta a legjobbnak: az első helyezettek: Lukácsi Jánosné, Balázs László, Mi­hály Jánosné, Kiss József; a másodikok: Lestámé Mater Mária, Zentai Pálné, Kará­csony Sándor, Nemes Gusz­táv, a harmadikok: Csikány Béláné, Takács Jószefné, dr. Tóth Pál Terézia, dr. Varga Sándorné. A TESZ megyei szerve­zet különdíját, egy Jószef Attila-kötetet Lestámé Ma­ter Mária miskolci, a me­gyei önkormányzat ajándé­kát dr. Nagy Istvánná mező­túri nyugdíjas nyerte, a Bé­kési Anikó által a két „leg­szebb korú” versenyzőnek felajánlott jutalmat a 83 éves Kozma Miklósné (Miskolc) és a 84 éves Pulai István (Kecskemét) kapta. Fél lábbal Magyarországon, fél lábbal Svédországban Krizsán Tamás Svédországból, Hassleholmból érkezett. Szolno­kon egy egészségügyi konferen­cián vett részt a svéd nővérszak­szervezet képviseletében. Ő ugyanis otthon körzeti ápoló. Annak idején a szülei mentek ki Svédországba, ő már ott született. Magyarországon teljesen szo­katlan, de azért Svédországban sem olyan gyakori, hogy egy férfi ápoló legyen.- Van egy területem, ahol az ápolásért én vagyok a felelős - mesél munkájáról. - Este és éjjel dolgozom, az otthonukban élő betegek ápolásával foglalkozom. Vagy a kórház jelenti be a bete­get, vagy maga a beteg jelzi, hogy szüksége van ápolásra, vagy pedig az orvosra.- Kitől függ a körzeti ápoló?- Ez egy önálló munkakör, a megyei önkormányzat al­kalmaz bennünket.- Hány beteget lát el na­ponta?- Ez változik, de általában nyolcat-tízet. A munkámhoz kapok szolgálati kocsit és mo­bil telefont. Dolgozom a svéd ápolási szakszervezetben is, ezért a munkáért munkaidő­kedvezmény is jár.- Olyan jól beszél magya­rul, Otthon, a családban ma­gyarul társalognak?- Az édesanyámék igen. Sajnos az én családom nem, a volt feleségem svéd.- Ha ezentúl Amerikában kellene élnie, Svédország vagy Magyarország után lenne hon­vágya?- Fél lábbal állok mind a két helyen. Ha pesszimista va­gyok, azt mondom: sehol sem vagyok otthon, ha optimista, azt: két otthonom is van.- Nem bánta meg, hogy az ápolói pályát választotta?- Havonta egyszer bánom, amikor jön a fizetés! P. É. Mozgáskultúra-tábor A tiszaföldvári művelődési ház Dobróka András megbízott igazgató vezetésével július 3- tól több turnusban tenisz- és mozgáskultúra-tábort szervez a városbéli és a környező telepü­lések iskolásai számára. A tá­bor nem bentlakásos, ezért a részvételi díj is lényegesen ke­vesebb. A délelőtti foglalkozá­sokon a társastánc alapjait és il­lemtani szabályokat sajátíthat­nak el a gyerekek. Délután úszásoktatás, strandröplabda, teniszsuli várja a diákokat. Nem titkolt szándéka a szer­vezőknek, hogy a kellemes idő­töltésen túl alkalom nyílik a te­hetséges gyerekek kiválasztá­sára, akikkel később komo­lyabban foglalkozhatnak az il­lető sportágakban. G. A. Jó hangulatú „félévzáró” rendezvényen adtak rande­vút egymásnak tegnap a szolnoki Gösser sörözőben a Klub Szolnok tagjai. A találkozón „tevékenyen” vett részt Iván- csik Imre, a megyei közgyűlés elnöke (balról) és Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere, akik - sokoldalúságukat bi­zonyítva - ezúttal egyetértésben mérték a bort és a Sört. FOTÓ: K. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents