Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

1995. június 20., kedd Megyei Körkép 3. oldal Új keresztet állítottak fel Szandaszőlősön, mert a régi egy gépkocsibaleset során megrongálódott. 1926 óta volt kereszt azon a helyen, és most a Bolax Kft. támogatá­sával és kivitelezésében felállították Sebestyén József fafa­ragó munkáját. -mészáros­Lakossági kérdezz-felelek Jászberény sokat fejlődött, szépült az elmúlt években. A leg­több lakos büszke is a hangulatos városkára, a szép virágos ut­cákra, parkokra. Ha azonban az kerül szóba, hogy mindenki­nek le kell vágni a füvet a háza előtt vagy közterületen nem le­het tartani építési anyagot s más egyebet, akkor már nem is olyan büszkék erre a városra. Ez derült ki a hétfő esti közmeg­hallgatáson, melyet a város önkormányzata rendezett. Az érdeklődők kérdéseket tettek föl, és a legtöbb választ szintén a közönség soraiból hallhatták. Természetesen a képviselő-tes­tület tagjai és dr. Magyar Le­vente polgármester is részletes választ adott minden felmerült problémára. Azonban a hallga­tóság soraiból is egymással vi­táztak a résztvevők. Kellene csatorna, de kevés a város pénze rá. Szilárd útburko­lat is jó volna. Meg is épül ha­marosan. A fiatalok ne bicikliz­zenek, ne randalírozzanak, ne görkorcsolyázzanak a járdákon, az utcákon. Ugyanakkor a fel­nőttek is szemrebbenés nélkül megszegik a közlekedési szabá­lyokat. Volt, aki azt szorgal­mazta, hogy olyan rendeleteket alkosson a város, amit végre is lehet hajtani. És ahol az állam­polgár számára valamilyen kényszer fogalmazódik meg, az már nem tetszik sokaknak. így megeshet, hogy az egyik lakó ál­tal szépen kitisztított csapadék­elvezető árokba egy másik lakó az éj leple alatt rendszeresen a szennyvizet engedi. Volt, aki szóvá tette, hogy mezőőr kel­lene, meg parkőr is. A fiatalok viselkedése többször is szóba került. Magyar Levente azonban el­mondta, hogy azok a gyerekek, akik a sáros cipővel a pad támlá­jára ülnek fel és kiborogatják éj­szaka a kukákat, azok Jászbe­rény lakosainak gyermekei. A szülők felelőssége nem hárít­ható át semmilyen szervezetre. Volt, aki azt kérte az önkor­mányzattól, hogy legyenek szép, tiszta virágos utcák, és erre igenis áldozzon az önkormány­zat, mert aki itt él, nem akar sár­ban járni, a más szennyvizében bokáig elmerülni, hanem tiszta, egészséges környezetet szeretne maga körül. A hasznos eszmecsere végén a polgármester meghívta a város lakosságát a pénteken 17 órakor sorra kerülő eseményre, amikor Habsburg Ottót Jászberény díszpolgárává avatják. KE Mi a véleménye Göncz Árpád újraválasztásáról? „Öt év múlva is szívesen látnánk az elnöki székben” Mint ismeretes, az Országgyűlés újraválasz­totta Göncz Árpád köztársasági elnököt. Ki­mentünk a szolnoki autóbusz-pályaudvarra, hogy ott néhány embertől megkérdezzük: mit szólnak az újraválasztáshoz? Dömsödi Tamás, vállalkozó (Szolnok): - Örülök, hogy Göncz Árpádot újra megválasztották köztársasági elnöknek. Az ed­digi tevékenységével én személy szerint meg voltam elégedve. Úgy érzem, hogy azt, amit ő an­nak idején ígért és vállalt, azt megpróbálta messzemenőkig betartani, illetve betartatni. Ezenfelül megítélésem szerint valóban pártatlanul, a pártokon felülemelkedve végezte a tevékenységét. Balogh Jánosné, nyugdíjas (Szolnok): - Nyugodtan mond­hatom nemcsak a magam, ha­nem a családom nevében is, hogy véleményünk szerint Göncz Árpád a legmegfelelőbb ember e poszt betöltésére. Köz- társasági elnökké történt újravá­lasztásához csak gratulálni tudunk. Ha még le­hetne a következő öt év után is újraválasztani, meg kell mondanom, ismét csak őt látnánk szíve­sen az elnöki székben. A politikusok közül az egyik legnépszerűbb ember, és csak tisztelet illeti széles körű munkásságáért - úgy az íróiért, mint a politikusiért. Családunk minden egyes tagja az ő megválasztásáért drukkolt, és örülünk nagyon, hogy ez így történt. Körmendy Gusztáv, autóvilla­mossági műszerész (Zagyvaré- kas): - Én a kisgazdákkal értek egyet, tehát a közvetlen válasz­tást tartom célszerűnek. Ugyanis a kormányzó pártok eleve par­lamenti többségben vannak, s ezért egyértelmű volt a választás kimenetele. Göncz Árpád személyével nincs kü­lönösebb problémám, hiszen egy régi vágású, művelt úriember. A köztársasági elnök végül is Magyarországon olyan, mint Angliában a ki­rálynő. Joga szinte semmi, már úgy értem, hogy az ország sorsának tekintetében. Mindezen túl demokratikusabbnak tartanám, ha a nép válasz­taná meg a köztársasági elnököt. Ismétlem: nincs kifogásom emberileg Göncz Árpád ellen, de a vá­lasztás módjával nem értek egyet. Balogh István, rendész (Nagy­körű): - Göncz Árpád eddigi te­vékenységével egyetértek, és úgy vélem, ilyen higgadt ember kell erre a posztra. Reális, meg­fontolt embernek tartom, aki nem idegesíti a népet, hiszen an­nak amúgy is van elég baja. Úgy vélem, egyensúlyt tud tartani a pártok között, és a nép is talán így könnyebben átvészeli azokat a nehézségeket, amik rá várnak, illetve amiben már benne is van. Ha népszavazás lett volna, mint ahogy ezt a kisgazdák akarták, akkor az emberek őt támogatták és választották volna meg továbbra is, és én ezzel egyetértek. Jámbor Ferenc, tűzoltó alezre­des (Szolnok): - Magánvélemé­nyem szerint egy korrekt, népét, hazáját, társadalmát, államát szerető embert választottak meg újra, aki példa értékűen képvi­selte az országunkat az elmúlt időszakban is. Nagyon bízom benne, hogy a következő ciklusban is ugyanilyen emberséggel áll hozzá a dolgokhoz. Az ő képes­ségeit és emberi tapasztalatait figyelembe véve egész biztos, hogy a társadalom és az állampol­gárok javára fog dolgozni. Göncz Árpád tapasz­talatom szerint reálisan és hűen. mindenkor a tár­sadalom és Magyarország érdekét képviselve dolgozott. Emberileg is nagyon szimpatikus. Úgy vélem - művein keresztül is -, ismeri az orszá­gunkban kialakult helyi és általános szokásokat. Megfelelően és példa értékűen képviseli az ál­lampolgárok érdekeit, és ezután is - bízom benne - ezt fogja tenni. B. Gy. (Fotó: KE) Miniszter a vendég Dr. Lakos László földművelés- ügyi miniszter is elfogadta a meghívást arra az országos bú­zabemutatóra, melyet június 24-én, Jászkarajenőn rendez a helyi tsz, az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet és a GITR. A gyakorlati bemutató mellett több szakmai előadás is elhangzik: miniszterünk az ag­rárágazat időszerű gazdaságpo­litikai kérdéseiről szól, dr. Neszmélyi Károly a növény­fajta-minősítés rendszeréről és a vetőmagtermesztés helyzeté­ről beszél. A programot búza­fajtakísérletek bemutatása, nö­vényvédelmi kezelések megte­kintése zárja. Keddi Jegyzet Kitaszítottság Jönnek szembe veled, s kikerülnek. Néznél a szemükbe, s el­néznek melletted. Szólnál hozzájuk, s hallatlanná teszik. Az ember közösségi, társas lény. Aki egyszer is átélte már az ok nélküli kitaszítottság érzését, a megbélyegzést, az embertelen­ség, a megalázottság szörnyű emlékének rabja lett. „Fájt, hogy már a barátaim sincsenek a közelemben, s úgy tűnt, a sok-sok ember közül - egy-két kivétellel - senki sem maradt körülöttem.” Makra Ágnes Kullancscsípéstől a malá­riáig című könyvében számtalanszor leírja ezt a gondolatot, az önhibáján kívüli ok miatti kitaszítottság érzését. A fiatal lányt hat éven át kezelték kórházak tucatjaiban neurózissal. Elmeosz­tályokon vizsgálták, pszichológusokat rendeltek mellé, hiába tiltakozott a téves diagnózisok ellen: „Nem, nem, oda soha, ott szó szerint hülyének vagy szimulánsnak néznek, és mindig megaláznak.” Amikor kezdett már lebénulni, videokamerát állí­tottak éjszakára az ágya mellé, igaz-e, hogy nem tudja végtag­jait mozgatni: „Nem hitték, hogy nem érzem rendesen a lá­baim,” A kullancs még ’85-ben csípte meg Balatonkenesén. Fájdalmas lumbálások során át, agyonszurkált vénákon keresz­tül vezetett az út a ’90-es évek orvosi felismeréséig: Ágnes Lyme-kórban szenved. Végre kezdtek neki hinni. Elindulhatott az a hatékony hazai és külföldi gyógykezelés, mely a mai napig tart. Ám a kitaszítottság gyötrelmes érzését már soha nem tudja feledni. E tény süt könyve minden lapjáról. A hatéves békési kisfiú AIDS-vírussal fertőzött. A félelem, tudatlanság szülte kitaszítottság szenvedő alanya ő is, szerettei­vel együtt. Nem tehet róla, hogy HIV-pozitív. Apellátának he­lye nincs: egy gyermekközösség sem fogadja be. A kisváros közintézményeinek vezetői, dolgozói, az utcabeli szomszédok pálcát törtek a fejük - a jövőjük? - felett. A közvélemény íté­lete: karantén a szülői házban. Négy fal közé kényszerül a csa­lád. Az édesanya energiatartaléka fogytán. Friderikusz Sándor szombati talk-show-ja kézzelfogható közelségbe hozta a kita­szítottság érzésének lélekbemarkolóan nyomasztó súlyát. Hogy is van ez? Bűnhődni valamiért, amiről nem tehetünk? A kitaszítottság ezer és ezer fejű gonosz. Nem kell betegnek sem lenni hozzá, mérges fullánkja családok, munkahelyi közös­ségek soraiban naponta célba talál. Családkutatók, szociológu­sok mérik, a válási statisztikák bizonyítják, baj van, bizony nagy baj a társas kapcsolatokkal. Baj van a toleranciával, a má­sik másságának, kritikájának az elfogadásával. Pedig: tisztelet, becsület, de igazság is - tartja a mondás, vagyis embertársunk iránti tiszteletünk nem zárhatja ki az általunk vélt, vele kapcso­latos igazság kimondását, akitől könnyen jön a viszontválasz: a megsértődés, rosszindulatúság, esetleg a kitaszítás mérges ful­lánkja, ami veszélyes, mert a fullánkos sebek sokáig érzéke­nyek. Számos irodalmi művünk szolgál ékes bizonyítékul - például Arany János György testvérgyűlöletéről így ír a Toldi­ban: „Úgy anyám! Kecsegtesd ölbeli ebedet, Ójad fújó székül drága gyermekedet” - arra vonatkozólag, hogy a kitaszítottság nehezen száműzhető gonosz a társadalomból. „Édes játék” so­kaknak, még akkor is, ha idővel bizonyságot nyer: kitaszítottá erkölcsi értelemben maga a kitaszító válik. Hogy rájön-e erre, az már az intelligenciáján múlik. A kitaszító azzal sem számol: elég egy őt orvul megtámadó betegség, s immáron ő válhat egyik napról a másikra valódi kitaszítottá. Az ördögi kör ily módon - ezúttal nála - bezárul. Simon Cs. József Cegléden kerültek elő a Törökszentmiklósról ellopott holmik Megy a gépalkatrész vándorútra A közelmúltban ismeretlen tettesek betörtek Törökszentmikló- son a Mezőgép ottani egyik gyáregységének raktárába. Más­nap reggel több mint hétszázezer forintos kárt fedezhettek fel a dolgozók. Ezzel szemben a tolvajok a meglovasított, drága, alumíniumból készült targoncaalkatrészekben csak a három- mázsányi értékesíthető fémhulladékot látták. Annyi már a helyszíni szemlén munkálkodó nyomozók előtt is nyilvánvaló volt, hogy több tet­tessel van dolguk. Az sem lehe­tett kétséges, hogy az ellopott alkatrészeket fémfelvásárlóknál kell keresniük. A helyi keres­kedőknél még aznap megtartott ellenőrzés azonban nem veze­tett eredményre. Délután viszont ígéretes nyomra bukkantak a zsaruk. A négyes főúton ugyanis a rend­őrjárőrök feltartóztattak egy gyanúsnak tűnő autót. Jó ér­zékkel állították meg épp ezt a kocsit, mivel a jármű átvizsgá­lása során rábukkantak mintegy 20 kilónyi - a Mezőgép raktá­rosa által is azonosított - tar­goncaalkatrészre. Kökény Ká­roly, a többszörösen büntetett előéletű „alkatrész-tulajdonos” elárulta: bár tudta, hogy az áru lopott, mégis megvette egy he­lyi cigány fiatalembertől. Nagy Jenőt és a betöréssel gyanúsít­ható négy társát másnap sike­rült is elfogni. Míg a kapitány­ságon a kihallgatások zajlottak, addig az előállítottak rokonai, ismerősei is összegyűltek az épület előtt. így nem kellett messzire menniük a rendőrök­nek azért az emberért, akiről a gyanúsítottak mint orgazdáról tettek említést. Őt egyszerűen csak ki kellett keresni a kapi­tányság előtt felsorakozott 50- 60 személy közül. Ramos Tibor elismerte, hogy a mintegy 300 kg alumíniumot ő vette meg, de azt továbbadta Lakatos I.-nak, egy szolnoki vállalkozó hölgynek. A zsaruk persze már hiába mentek a me­gyeszékhelyre, az alkatrészek­nek már nyomát sem lelték. Csak egy hét múlva derült ki, hogy a szajrét a szomszéd me­gyébe adták tovább, és egy ceg­lédi fémfelvásárló telepén ta­lálhatják meg. Az alkatrészek - néhány darab híján - elő is ke­rültek. A Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság az öt betörő és a három orgazda ellen eljá­rást indított. H. Gy. Munkában az önkormányzat Jászjákóhalma. Az önkormányzat képviselő­testülete legutóbbi ülésén az óvoda beszámoló­ját is tárgyalta, értékelte. A kirohanásokból és a személyeskedésekből arra lehet következtetni, hogy jobban oda kell figyelni a két tagintéz­mény egymáshoz való viszonyára, mert a tor­zsalkodás hosszabb távon a gyermekek rová­sára is mehet. Az önkormányzat arról is döntést hozott nemrég, hogy azokat a különböző helyeken ta­lálható kisebb földdarabokat, melyeket nem tud bérbe adni, felajánlja az arra rászorulóknak, hadd próbálkozhassanak - a számukra egyéb­ként anyagi okok miatt nem elérhető területe­ken - a földműveléssel és -hasznosítással. Összefogás a kultúra házáért Öcsöd. A művelődési ház állapota nem a legró- zsásabb, azonban a szűk költségvetési keret az önkormányzat számára lehetetlenné teszi, hogy a felújítási munkálatok költségeit egyedül vál­lalja. Szerencsére a helybéli vállalkozók is nagymértékben hozzájárultak a kitűzött cél el­éréséhez, volt, aki szolgáltatásait, illetve mun­káját, volt, aki pénzét ajánlotta fel. A település vezetői a napokban lezajlott jóté­konysági bál szervezésével is e helyzeten kí­vántak segíteni, melyre adományjegyeket adtak ki. A jó hangulatú esten a településről elszár­mazott Hegyesi Hugyik Margit opera-éne­kesnő, valamint az egri Gárdonyi Színház két tagja, Bajcsy Lajos és Balogh András lépett fel. Nyitás: június 23-án Tiszaföldvár. Végéhez közelednek a Tisza- földvár és Vidéke ÁFÉSZ Rákóczi u. 1. szám alatti, közkedvelt 12. számú élelmiszerüzleté­nek felújítási munkálatai. A Coop üzletláncba is bevont áruház péntek­től megújult külsővel várja majd a vásárlókat, most már a hét minden napján, így vasárnap 6 és 18 óra között is. A közel nyolcmillió forintos beruházás során az épület új tetőszerkezetet kapott, a belső tér pedig harminc százalékkal megnövekedett, sőt új hűtőberendezéseket, polcrendszert és belső téri világítást is beépítettek a felújítás során. Az ország első kutatóbázisa lesz Tiszafüreden Biológiai háború a szúnyogok ellen A tavaszutói, nyárelői szúnyog­invázió természetszerűleg nem kerülte el a Tisza-tó környéki településeket, üdülőhelyeket sem. A kellemetlen vérszívók tömegesen rajzottak, és támad­nak még ma is. A tiszafüredi székhelyű Kö- zép-Tisza-vidéki Intéző Bizott­ság az önkormányzatokkal együttműködve már két ízben végeztetett repülőgépes szú­nyogirtást, és még további ak­ció van tervben, noha a légi ir­tás nem tartozik az olcsó mulat­ságok közé. Mint Kerekes László, a KIB főtitkára tájékoztatójában el­mondotta, a szúnyoginvázió nyilvánvalóan minden évben visszatér, ezért keresik a prak­tikus, gazdaságos irtási, meg­előzési módokat. A közelmúlt­ban Németországban jártak. Ott megállapították, hogy a Rajna völgyében 95 százalékban bio­lógiai pusztítást végeznek, ami annyit jelent, hogy a kellemet­lenkedőket már lárva korukban elpusztítják, nem engedik kifej­lődni. A módszer igen hatásos, mint az ottani szakértők el­mondották, s előnye az is, hogy a kiszórt vegyszerrel szemben semmiféle károsító hatása nincs az élővilágra, az élő szerve­zetre. A német tapasztalat im­pulzust adott arra, hogy a Ti­sza-tó hatásterületén is meg­próbálkozzanak a jövőben ha­sonló módszer alkalmazásával. Tervezik, hogy tiszafüredi székhellyel létrehozzák az or­szág első biológiai kutatóbázi­sát. A feltételek ehhez bizonyára meglesznek, mert az érdekeltek körében a javaslat kedvező fo­gadtatásra talált. A Hajdú-Bihar Megyei Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség felajánlotta Tiszafüreden lévő épületét erre a célra. Ami nem kevésbé figyelemre méltó, a német partnerek is ígéretet tet­tek anyagi és szellemi támoga­tásra a terv megvalósításához. A kutatóbázis magába foglalna két-három szakavatott bioló­gust, akik az első lépcsőben a Tisza-tó vidékén, a Tisza völ­gyében, később pedig Közép- Magyarországra kiterjedően végeznének biológiai, ökoló­giai és egyéb kutatásokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents