Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám

1995. június 16., péntek Hazai Tükör 3. oldal A Szolnoki Művésztelep egyik meghatározó alakjára, Pólya Tiborra emlékeztek tegnap a szolnoki mű­vészetbarátok. A festő Körösi úti temetőben lévő síremlékén a délutáni órákban leplezték le a Simon Ferenc szobrászművész készítette domborművet. A megemlékezés a Városi Művelődési Központ galériájában folytatódott, ahol kiállítás nyűt a festő alkotásaiból. A tárlat díszvendége Catherine de Károlyi (Pólya Gogo), a művész Párizsban élő lánya volt. fotó: korényi Májusi áremelkedés A fogyasztói árak májusban - áprilishoz képest - 2,4 száza­lékkal emelkedtek. így előző év májusához viszonyítva az éves áremelkedés üteme 30,8 százalék. Tavaly májusban egyébként a havi drágulás 1,2 százalék volt, míg a 12 hónapi 18,3 százalékot ért el. Minder­ről a Központi Statisztikai Hi­vatal tájékoztatta tegnap az MTI-t. Az év első öt hónapjá­ban az áremelkedés igen gyors ütemű volt. Januárban 4 száza­lékkal, februárban 2,8 száza­lékkal, márciusban ismét 4 százalékkal emelkedtek az árak. Áprilistól kezdve csök­kenő a havi áremelkedés üteme. A negyedik hónapban az inflációs ráta 2,6 százalékot ért el. Májusban a 2,4 százalé­kos árnövekedésnek mintegy negyede központi, valamint önkormányzati intézkedések következménye. (MTI) Minőségi változás a tankertben Korszerű gazdaképzés Jászapátin A fólia alatti paradicsom öntözését a számítógép vezérli Jászapátin a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmun­kásképző tankertjében minő­ségi változás történt. Ezt Mihá­lyi István, az iskola igazgatója fogalmazta meg így, amikor az üzembe állított öntözőrendszert átvette. A 7,4 hektáros tankert területéből 3,4 hektár öntöz­hető. A csepegtető és felszíni szórófejes rendszer energiata­karékos, és párolgásmentesen biztosítja az éltető vizet. Tavaly ősszel pályázaton kaptak 5 millió forintot. Ezt az összeget a megyei önkormány­zat 2 millióval kiegészítette, így kerülhetett sor egy 400 mé­teres kút fúrására és az öntöző- rendszer megvalósítására. Egy holland-magyar vegyes vállalat, a nagykőrösi Filtermat Kft. olyan számítógépes rend­szert telepített Jászapátira, mely a 15 öntözhető területen meg­határozott mennyiségben és meghatározott időpontban ön­tözi a növényeket. Azt is szabá­lyozza, hogy csepegtető vagy permetszerű legyen a mestersé­ges „áldás”. A több mint 300 diák szá­mára szakmai felkészülést biz­tosító tankert, mely kiegészül egy 123 hektáros tangazdaság­gal is, minőségi gyakorlati kép­zést tud biztosítani. Ilyen kor­szerű tangazdaság megyénkben jelenleg nincs máshol. Az is­kola ezzel alkalmassá lett a fel­nőttképzésre is. A gazdaképzős fiatalok is a tanüzemben gyara­pítják tapasztalataikat. KE Látlelet Sértettség és önigazolás Bárhogyan nézzük is, az állampolgárok többsége a folytonos biztonságkeresés állapotában él. S nem csupán azért, mert nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a társadalmi-gazdasági süllye­dés feltartóztatható lenne. A bizonyosságok elszánt keresésé­ben sokkal inkább a félelem játszik szerepet. Semmi sem úgy történik, ahogyan sokan remélték. Naponta újabb és újabb konf­liktusforrások törnek felszínre, s csak az a kérdés, hogy a kese­rűség és a düh miként összegeződik. Mert nyilvánvaló igazság rejlik abban, hogy az állampolgárok a hatalmi arrogancia újra­éledő változataival találkoznak. Annak mértékében, ahogyan a kormányzat egyre kevésbé képes a társadalommal kommuni­kálni. Á szereptévesztésnek csak egyik megnyilvánulása a pénzügyminiszter esete, sokkal figyelmeztetőbb erejű, hogy a politikai retorika leplezi el a cselekvésképtelenséget. A min­dennapi életet befolyásoló hatalmi viszonyokban a vezető sze­repet (beleértve a miniszterelnökét is) vagy üresek, vagy olyan szereplők töltik be, akiknek semmi más nem fontos, mint hite­lességük elfogadtatása. Habár a szakértői szerep hangoztatása lassanként teljesen üresen cseng, még mindig tartja magát az a szemléletmód, mely szerint a nyilvános panaszokkal nem ér­demes túlságosan foglalkozni. S valóban nincs ebben semmi meglepő, hiszen a jelenlegi viszonyok között a panasz lehetsé­ges orvoslása nem sokkal (vagy talán semmivel sem) fonto­sabb, mint a panasz felmutatásában testet öltő kapcsolatterem­tés gesztusa. Ha beismerjük, ha nem, olyan ritual izált játék szereplőivé kezdünk válni, melyben a halmozódó panaszok szolgáltatnak érvet a hatalom számára. Vagyis a kényszerű döntések érvé­nyességének igazolásához nyújtanak bizonyítékokat. Ami a tömegkommunikáció nyilvánosságában történik, az kevésbé zavarba ejtő, hiszen sikerpropagandát mégsem lehet folytatni. Ám arról sem feledkezhetünk el, hogy a hatalmi szereplőkhöz automatikusan adódik hozzá az „érvényes beszéd előjoga”, s ez egyben a szólás eszközének birtoklását is jelenti. Nem elsősor­ban jogi, hanem mindenekelőtt szimbolikus birtoklását. Mert aki hatékonyan kíván szólni, annak célszerű előbb „hatal­massá” válnia. Ellenkező esetben szava - bár bekerül a nyilvá­nosság terébe - csak nagyon kevesekhez jut el. Most, hogy pár- toskodó dühök forrnak, újra tudatosítani kell, hogy a hatalom sértettsége semmilyen szempontból nem hasonlítható össze a társadaloméval. A csalódottság és a harag okai ugyanis azzal függnek össze, hogy a reményteli előretörés helyett pusztán botladozás érzékelhető a régi és váratlanul új problémák tömke­legében. Ugyanakkor senki sem láthatja pontosan, mennyi ál­dozat várható még az állampolgároktól. A panaszkodások száma egyre nő, a panaszosok pedig egyre kiábrándultabbak. Ha pedig ez így megy tovább, csak a bizalmi válság teljesedhet ki, annak ellenére is, ha a kormányzat önigazolási kényszere még erősebb lesz. Kerékgyártó T. István Sorukra és támogatásukra váró lakásépítők (Folytatás az 1. oldalról) iránti kérelmet a hatályba lépést követően nyújtották be az ön- kormányzathoz. Értékesítés céljára épített lakások esetében az adásvételi szerződés megkö­tésekor hatályos rendelkezése­ket kell alkalmazni.- A március 28-tól április végéig terjedő időszakban csak a szolnoki fióknál 99 családi ház, illetve 10 társasház építé­sére igényeltek kölcsönt. Egyéb építési célra (lakásfelújítás, -korszerűsítés stb.) is beadtak 70 kölcsönkérelmet - folytatta dr. Lévy Zoltánné. - Ez lénye­gesen nagyobb munkát igényel, mint a megszokott forgalom. Nyilvánvaló, hogy az elbírálá­sok is kissé hosszabb időt vesz­nek igénybe. Egyébként hét tár­sasház elbírálása, engedélye­zése már megtörtént, három Tegnap a megyei kézműveska­mara küldöttgyűlése módosította a tagok által fizetendő tagdíj mér­tékét. Még az alakuló ülésen, ta­valy novemberben, az iparűzési adó alapját képező árbevételre vetítve határoztak úgy a küldöt­tek, hogy a tagdíj mértéke 6 ezre­lék, minimum 6000 forint évente. Ezt a mértéket többen elfogadha­tatlannak tartották, ezért a kamara elnöksége módosító javaslatot terjesztett a küldöttek elé, melyet a küldöttgyűlés egy tartózkodás­sal elfogadott. Ezáltal a legkisebb tagdíj mér­téke havi 300 forint. Változott a tagdíjbesorolás is, mely úgynevezett sávos lett. még tart. Tudni kell azt is, hogy lakásépítési kedvezmény új la­kás építéséhez, gazdálkodó- szervezet által, értékesítés cél­jából épített új lakás vásárlásá­hoz adható. Ezt saját méltá­nyolható lakásigénye kielégíté­sére nagykorú magyar állam­polgár akkor veheti igénybe, ha magának, házastársának, élet­társának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó haszná­lati joga vagy bérleti jogviszo­nya nincs, és a rendelkezésre álló anyagi eszközeit a vásár­láshoz, illetve az építkezéshez felhasználja. Nem nyújtható la­káscélú támogatás annak, aki meglévő vagy korábbi lakástu­lajdonát gazdasági társaság tag­jaként, a társaság részére va­gyoni hozzájárulásként szolgál­tatta. Ezek szerint 300 ezer forintos tagdíjalapig 300 forint, 300 és 600 ezer forint közötti bevételnél 400 forint, míg e fölött, egymillió forintos bevételig 500 forint a havi tagdíj. Az egymillió forintos bevételhatár felett 4 ezrelék a fi­zetendő tagdíj mértéke, míg 10 millió forint felett 40 ezer és a 10 millió feletti rész 1 ezreléke, ma­ximum 300 ezer forint. A küldöttgyűlés több ügyren­det is elfogadott, valamint Rusa Attila elnök beszámolt a kamara tevékenységéről, míg az országo­san eddig tett lépésekről Szabó Tibor, a Magyar Kézműveska­mara elnöke tájékoztatta az egy­begyűlteket. Mikor is méltányolható egy lakásigény? Akkor, ha az épí­teni, vásárolni kívánt lakás az együtt költöző családtagok la­kásigénye alsó határát eléri, de a felső határát nem haladja meg, és építési költsége vagy eladási ára a lakásigény mér­téke alsó határának megfelelő méretű lakás előző évi megyei átlagköltségét legfeljebb 1,25- szörösen haladja meg. (Lásd táblázatunkat!) Pénzben kifejezve: a ked­vezmény összege az építővel, vásárlóval együtt költöző, a kölcsönszerződés megkötésé­nek időpontjában meglévő első gyermek után 200.000 forint, második gyermek után 1.000.000 forint, harmadik gyermek után 1.000.000 forint, minden további gyermek után 200.000 forint, más eltartott családtagok után személyen­ként pedig 30.000 forint. Végezetül fontos tudni azt is, hogy a lakásépítési kedvez­mény összege nem haladhatja meg az építési költség (vételár) 65 százalékát, és ugyanazon gyermek után csak egy alka­lommal lehet elszámolni. A kedvezmény összegét lakásépí­tés esetében a készültségi fok­kal arányosan kell folyósítani. B. Gy. Devizaszámlák Megállt a csökkenés Májusban lényegében megállt a megtakarítások lakossági devizaszámlákon tartott ösz- szegének csökkenése. Míg márciusban a leértéke­lések hatása nélkül csaknem 18 milliárd forinttal, áprilisban pedig 5 milliárddal csökkent a lakossági devizamegtakarítá­sok értéke, addig az elmúlt hónapban már csak 200 millió forinttal. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül: az idén öt hónap alatt 64,6 milliárd fo­rinttal nőtt a lakossági devi­zamegtakarítások értéke, de ebből 56 milliárd forintot tett ki az eddigi leértékelések ha­tása. BEKÖLTŐ­MÉL TÁNYOLHA TÓ LAKÁSIGÉNY (szoba szám) AZ ELŐZŐ ÉVI ÉPÍTÉSI ÁTLAGKÖLTSÉG 1,2$ SZÖKŐSE (eur Fi) /.ÓK ALSO FELSŐ HATÁRA HATÁRA általános esetben károm, vagy több gyerm. nevelő család Főváros Megyék 1-2 1 2 2 3.000 2.600 3 1.5 2.5 2,5 3.800 3.200 4 2 3 3 4.500 3.800 5 2.5 3.5 4 5.300 4.100 6 3 4 5 s.-oo 4.900 r> 3.5 4.5 6 6.300 5.400 8 4 5 7 6.900 5.900 Döntött a kézműveskamara küldöttgyűlése Mérséklődött a tagdíj Mentsük meg a Jászkunságot! Végveszélybe került a több mint negyven éve megjelenő Jászkunság, a megye kulturális folyó­irata. Elképzelhető, hogy a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Közgyűlés következő ülése elé olyan határozati javaslat kerül, amelynek elfogadása esetén megvonják a kiadásához szükséges anyagi eszközöket. Mivel olyan lapról van szó, amely szellemiségében e régió hagyományaihoz, jelené­hez kötődik, helyi és egyetemes értékeket őriz és új értékeket tesz közkinccsé, az amúgy is egyre nehezebb helyzetben lévő kultúra tovább szegé­nyedne. Az elkerülhetetlen pénzügyi szigorítások sem indokolják, hogy esetleg egy-két millió forint megtakarítása a szellemi életben helyrehozhatat­lan károkat okozzon. Felhívjuk a közgyűlés döntéshozóit, hogy ne fogadjanak el olyan előterjesztést, amelynek kö­vetkeztében a Jászkunság kiadása lehetetlenné válna. Szolnok, 1995. június 12. Bácskai Bertalan festőművész, Túrkeve; Bistey András író, újságíró, Szolnok; Bőd László festőművész, Budapest; Czobor Sán­dor festőművész, Kisújszállás; Dorkovics Ág­nes költő, Karcag; dr. Füvessy Anikó muzeo­lógus, Tiszafüred; Györfi Sándor szobrászmű­vész, Karcag; Hangyási Attila grafikus, Kar­cag; Iluh István költő, Szolnok; Kaposvári Gyula, a Jászkunság alapító szerkesztője, Szolnok; dr. Kerékgyártó T. István szocioló­gus, Szolnok; Kőváry E. Péter író, újságíró, Békéscsaba; dr. Láng Eszter közgazdász, Deb­recen KLTE; Lengyel Boldizsár újságíró, Szolnok, dr. Lengyel Klára nyelvész, Buda­pest ELTE; dr. Madaras László régész, Szol­nok; dr. Nagymolnár Miklós muzeológus, Karcag; Okrösné Bartha Júlia néprajzkutató, Karcag; dr. Örsi Julianna muzeológus, Túr­keve; dr. Ötvös László egyháztörténész, Kun­madaras; dr. Pethő László szociológus, Jászbe­rény; P. Nagy István költő, kritikus, Szolnok; Sarkady Sándor költő, Sopron; Sarusi Mi­hály író, Békéscsaba; Seprősi-Czárán György költő, újságíró, Szolnok; Serfőző Simon költő, Miskolc; dr. Szabó István történész, Szolnok; dr. Szabó László néprajztudós, Debrecen KLTE; Szenti Ernő költő, grafikus, Kisújszál­lás; Szécsi Valéria grafikus, Szolnok; Torok Sándor festőművész, Debrecen, Turóczyné dr. Veszteg Rozália népművelő, Szolnok, Za­lán Tibor költő, Budapest Magyarországon 80 éves a védőnői szolgálat Martfű adott otthont annak a me­gyei rendezvénynek, amelyen a 80 éves védőnői szolgálat múlt­ját, jelenét és eredményeit ismer­hették meg a résztvevők. Dr. Rajcsányi Zsuzsanna me­gyei tisztiorvos megnyitója után dr. Bozó József, Martfű alpol­gármestere köszöntötte a védő­nőket. Felelevenítve a védőnői hálózat kialakulását, szólt arról, hogy az 1910-es években a leg­nagyobb ellenség a szegénység és a tudatlanság volt. Napjainkra látványos sikereket ért el az egészségügy, s ebben nagy sze­repük van a védőnőknek. Ma is óriási feladat hárul rájuk, hiszen a divatos, Jcuruzslások” elterjedése miatt megnőtt a felvilágosító­munka szerepe. Kahlichné dr. Simon Márta, a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar docense a Stefánia Szövet­ség védőnői szolgálat kialakulá­sában játszott szerepéről tartott történeti előadást. Elöljáróban szólt arról, hogy pályáját Tisza- földváron kezdte védőnőként, s különböző címei ellenére még mindig védőnőnek tartja magát. Az 1915-ben létrejött Stefánia Szövetség megalakulásától szá­mítható a védőnői hálózat. Két évvel később állami feladattá nyilvánították az anyák és a cse­csemőik védelmét. Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében is ekkor épült ki a védőnői rendszer, s or­szágos szinten is élenjáró szere­pet töltött be, melyet napjainkban is tart - hangzott el az előadás so­rán. Nem kis derültséget keltett a századelőn készült képek bemu­tatása során, hogy többen vélték felismerni a régi berendezési tár­gyak láttán, hogy ma is ilyenek között dolgoznak. A nyugdíjas védőnők köszön­tése után szakmai előadásokra került sor. Dr. Mészáros Márta kardiológus főorvosnő a gyer­mekkori szívpanaszokról be­szélt. Az egészségesek szubjek­tív panaszait sem lehet elhanya­golni, mert ezek a gyerekek le­hetnek a felnőttkori magas vér­nyomás és koszorúér-betegsé­gek „várományosai”. Dr. Retkes Tamás a gyer­mekkori cukorbaj kialakulásá­ról, tüneteiről és felismeréséről szólt. Hangsúlyozta a megelő­zés és a korai felismerés fontos­ságát. Csányi Mária, a MÁV- kórház főnővére a terhes nők korszerű táplálkozásáról beszélt, Rózsáné Rigó Éva vezető vé­dőnő a védőnői szolgálat jelen­legi helyzetéről, eredményeiről ejtett szót. A rendezvény vendé­gei megismerkedhettek a gyógyszergyárak termékeivel, képviselőik tájékoztatták az ér­deklődőket legújabb termékeik­ről. G. A.

Next

/
Thumbnails
Contents