Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

6. oldal Szolnoki Extra — Városházi Napló 1995. június 14., szerdí Tudjuk, hogy a szolnoki önkormányzat a közeljövőben tervezi a házszámtáb­lák felülvizsgálatát, sőt, azt is, hogy ez hatalmas munkát jelent majd. Nem is kritizálni aka­runk, csupán elővesszük humorérzékünket, és megkérdezzük: ezt a bizonyos körutat most Ságvári Endréről vagy Ságvári Endréről nevezték el? fotó: mészáros Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik: Bánó Zoltánná Röviden Az Alcsi-Holt-Tiszára ha­tározott időre kiadott stég (cölöpállás)-engedély 1995. június 30-án lejár. Az engedély meghosz- szabbításának kérelmére 400 forintos illetékbélyeg lerovása mellett 1995. jú­nius 30-ig van lehetőség a polgármesteri hivatal város­gazdálkodási főosztályának városüzemeltetési osztá­lyán. Az osztály vezetése kéri az érdekelteket, hogy a meghosszabbítás iránti igé­nyüket lakcímük, üdülőcí­mük feltüntetésével, a ko­rábbi engedélyszámra tör­ténő hivatkozással juttassák el osztályukra. Bánó Zoltánné képviselő asszony minden héten hét­főn reggel 9 órától 11 óráig várja az állampolgárokat fogadóóráján a FKGP me­gyei székházában (Kossuth tér 1. szám, 3. emelet). Szolnok és Reutlingen kö­zött öt éve fennálló testvér- városi kapcsolat során szá­mos német és magyar okta­tási intézmény alakított ki egymással kapcsolatot. A két városban működő nevelési tanácsadó között tapasztalat- cserére eddig még nem ke­rült sor, noha a kapcsolat- építés két éve folyik. Igény azonban volt rá, így június 13. és 18. között kisebb de­legáció látogatja meg a szol­noki nevelési intézményt. Most induló sorozatunkban a szolnoki közgyűlés képviselői mutatkoznak be, méghozzá nem pártok, nem frakciók, hanem az ábécé szerint. Első­ként Bánó Zoltánnét ismerhe­tik meg. A képviselő asszony - aki első mondatával a bemutatkozás le­hetőségét köszönte meg - a de­cemberi önkormány­zati választásokon a 16. számú választó- kerület egyik képvi­selőjelöltjeként in­dult, s listáról került a képviselői székbe. Je­lölésének két fontos oka volt: hosszú évek óta él választókerüle­tében, így ismeri az ott lakók ügyes-bajos dolgait, s az FKGP részéről is nagyon sok támogatást ka­pott. Az önkormányzat­nál a szociális és fog­lalkoztatóbizottság tagja, vagyis első kézből értesül az elszegénye­dés, a munkanélküliség okozta gondokról. Mielőtt a közgyűlés döntene például a segélyezési kérelmekről, ez a bizottság tár­gyalja - gyakran éjszakába nyúlóan - azokat. Tagja a me­gye és a város közötti egyezte­tőbizottságnak, tevékenykedik a Fűtéstechnikai Vállalat fel- ügyelőjeként, tagja az FKGP országos vezetőségének is, s ülnök a városi bíróságon. Mindezek a feladatok azonban „csak” másodállások: a szervet­len vegyész képviselő ugyanis egyéni vállalkozóként dolgo­zik. Bizottsági ülésről értekez­letre rohan, majd a bíróságra, onnan egy másik ülésre, to­vábbképzésre jár, s közben per­sze ellátja otthoni teendőit is a kétgyermekes családanya. Véleménye szerint a közgyű­lés munkája jó, mert nem a frakciók és a pár­tok, hanem a la­kosság érdekei tükröződnek a döntésekben. A szociális területről az a véleménye, hogy az önkor­mányzat részéről talán több ellen­őrzésre volna szükség egyes se­gélyezések meg­ítélésénél. Mivel ez a folyamat megindult, bízik abban, hogy jelen­tősen csökken majd a jogtalanul felvett segélyek száma. A képviselő asszony nagy ambícióval készül a ’98- as választásokra, hiszen az FKGP országos vezetősége je­löltetni szeretné őt országgyű­lési képviselőnek.- Minden problémát, ami közérdekű, felvállalok, és ezt a segítőkészséget, tiszteletet vi­szonozzák a polgárok is. Fel­emelt fejjel tudok járni Szolno­kon, és ez nagyon jó érzés - zárta beszélgetésünket Bánó Zoltánné. Nagy ambícióval készül a következő választásokra is FOTÓ: MÉSZÁROS Ismét egy asztalnál Csütörtökön, vagyis holnap tartja második ülését a Jász- Nagykun-Szolnok megyei ön- kormányzat és Szolnok me­gyei jogú város önkormány­zata által létrehozott egyezte­tőbizottság. A két önkormány­zat közötti hivatalos együtt­működést biztosító testület február 8-án alakult meg. A tíztagú bizottság minden eset­ben ajánlásokat fogalmaz meg; az egyeztetett kérdések­ben a végső szót a közgyűlé­sek mondják ki. Az együttműködés célja, hogy az eredményes munka- kapcsolat révén a összehan­golják a települési és a regio­nális érdekeket. Az alakuló ülésen - mint emlékezetes - több vagyonjogi kérdésben foglaltak állást. A Damjanich múzeum és a megyei könyvtár városi tulajdonban lévő raktár- és nyomdaépületének, vala­mint a megyei tulajdonban lévő Tóth F. úti orvosi rende­lőnek, a megye és a város kö­zötti ingatlantulajdon cseréjé­ben állapodtak meg. Ezen a bizonyos első ülésen szóba ke­rült az is, hogy a Szigligeti Színház működését a megye nehéz pénzügyi helyzete miatt nem tudja támogatni. A város ugyanakkor felajánlotta, hogy a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár költségeihez 9 mil­lió forinttal hozzájárul. Döntés született abban is, hogy a megye és a város közös szervezőmunkát és védnöksé­get vállal az azóta már sikere­sen megrendezett III. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár fölött. Miután a szolnoki szennyvízgyűjtő beruházásá­nak pénzügyi rendezése holt­ponton volt, ennek kimozdítá­sát is elhatározták. A mostani ülésen ismét több tulajdonjogi kérdés ren­dezését, áttekintését tűzik na­pirendre, például a tiszaligeti kempingét. A megtárgyalan- dók között szerepel még a megyei önkormányzat és a Szolnok Városi Televízió kö­zötti együttműködés, az 1995. évi sport- és közoktatási tá­mogatások ügye, valamint az illetékhivatal költségarányos fenntartása. Ismét terítékre kerül - az alakuló ülés egyik témáját folytatva - a színház működé­sének támogatása, illetve - új elemként - a volt 4-es számú főút városközpontot elkerülő szakaszával kapcsolatos el­képzelések. A szolnoki önkormányzat egyik intézményében jártunk Zöld világot a kék bolygón A Napsugár Gyermekház városszépítő stúdiót szervez Egy - állítólag - régi indián közmondás szerint: „A földet nem szüléinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön.” A fenti mondatot hallva, sokan bólogatnak: milyen igaz, milyen bölcs gondolat..., tenni azonban mégsem tesznek sokat. A szol­noki Napsugár Gyermekház azonban „véresen” komolyan veszi az idézetet, ezért is csatlakozott az elsők között az Amerikából átvett 4H mozgalomhoz. Akik ismerik a mozgalom célját - s egyre többen ismerik -, azok tudják: nem is meglepő, hogy a gyermekház újabb ötlettel állt elő. Július 3-tól 7-ig, illetve július 10-től 14-ig városszépítő stúdióba várják a 10-16 éves gyereke­ket. A stúdióról Mátyus Sándorral beszélgettem.- Az idén indul első ízben ez a stúdió, amelynek célja, úgy vélem, egyértelmű: szemlélet- formálás, értékteremtés - kezdte a gyermekház munka­társa. - Elképzeléseinkkel megkerestük dr. Szegedi Ká­roly képviselőt és Stefanik Lászlót, a városgazdálkodási főosztály vezetőjét, s mindket­ten maximális támogatásukról biztosítottak bennünket.- Hogyan fog működni ez a stúdió?- A környékünkön lévő parkos területek gondozását vállaljuk, elsőként a Szolnok ispán körút környékén. Dél­előttönként dolgozunk, majd a kereskedelmi főiskolán ebéde­lünk. A gyerekek számára in­gyenes lesz ez a stúdió, s az ebédet is ingyen kapják - ezt az önkormányzat támogatásá­ból tudjuk megoldani. Sőt, remélhetőleg az egy hét eltel­tével még értékelésre is futja a támogatásból. A célunk az, hogy a gyere­kek ismerkedjenek a várossal, sőt, a várostörténettel is. Az áprilisi Időkerék rendezvé­A kulcsszavak: értékterem­tés, szemléletformálás - mondja Mátyus Sándor FOTÓ: MÉSZÁROS nyűnkön, amikor jövőben és múltban kalandoztunk, a vá­rosi főépítész is eljött hoz­zánk. Remélem, most is talál­kozhatunk valamelyik kollé­gájával. Ennyiben tudok konk­rétumokat mondani a munká­ról, hiszen a résztvevők el­gondolásaihoz is alkalmaz­kodnunk kell majd.- Kiket várnak, hányán je­lezték, hogy részt vesznek a stúdióban?- Akik év közben járnak a gyerekházba, azok névre szóló meghívót kaptak tőlünk. Én vezetem az „Üzletiskola” stú­diót is, s az oda járó gyerekek már jelezték, hogy ezen is részt akarnak venni. Még majdnem egy hónapunk van az első találkozóig, s addig biztosan összejövünk tízen-ti- zenöten.- Gondolkoznak-e távlatok­ban, vagy ez a stúdió egyszeri alkalom lesz?- Elképzelhetőnek tartom, hogy az elkövetkező években tábort szervezünk, ahol komp­lex módon lehet ezekhez a dolgokhoz közelíteni. Olyan táborban gondolkozunk, ahol a polgári élet színtereit élhetik meg a gyerekek, vagyis az üz­leti élettől kezdve a várostör­ténetig sok mindennel talál­kozhatnának. Persze kérdőjel van az elképzelés végén: min­den attól függ, hogy pályázati úton elegendő pénzt tudunk-e összeszedni rá.- Sokak számára különös­nek tűnhet, hogy ilyen komplex módon közelítenek a dolgok­hoz, noha talán ez volna a természetes.- A gyerekek számára pe­dig főleg az. Ők tudják, hogy a lényeg a részletekben van. Nagyon fogékonyak az élet dolgaira, arra is odafigyelnek, amit a felnőttek észre sem vesznek. -csr­Gyermekcipős gondolatok . .. Egy napsugaras ötletről Nem véletlen, hogy a mostani Városházi Naplóban szerepel a Nap­sugár Gyermekház kezdeményezésére létrejött városszépítő stúdió. Arról korábban már hírt adtunk, hogy a szolnoki önkormányzat „ Várossal a városért” címmel városszépítő akciót hirdetett meg. A kezdeményezés nemes volt, és úgy gondolom, jó is. Az eredmények­kel mégsem volt tele a tévé, rádió. Talán ezért szimpatikus olyannyira ez a „napsugaras” ötlet: a legfogékonyabbal, a „kicsikkel” kell kezdeni a környezet védelmét. S a kérés vagy követelés nem is sok: legyen emberi és kulturált köz­vetlen környezetünk. Bár igaz, ami igaz: ami mindenkié, az senkié. Bizony bármelyik településen - ahol ugye általában saját, kertes házban élnek a pol­gárok - megszólják azt a szomszédot, akinek nincs rendben a háza tája. Nem is várja senki, hogy a ház előtti részről más szedje össze a taknyos zsebkendőt, kaszálja le az égig érő füvet. Nem várja - meg­csinálja. Ott valahogy természetes, hogy ha morgolódva is, de fel­szedik a földről mások szemetét, összegereblyézik a levágott füvet, fölseprik az utcát. (S a morgolódás sem a munkának, hanem a sze- metelöknek szól.) , A városokban persze nem ez a helyzet. A legtöbb lépcsőházban csak akkor mer levegőt venni az ember, ha bejutott a lakásba - mert ott nem érződik a kelkáposzta és a pisi szaga. Mert a lépcsőház, a házak bejárata közös. Vagyis senkié. Azt nyugodtan lehet nyilvános illemhelynek - bár jobban illik rá a pi- silde szó - használni. A kérdés persze jogos: miért kell felnőtt em­bereket tanítani az együttélés normáira? Jogos, ám fölösleges. Fö­lösleges, mert - bár ráférne az emberek többségére - nem is na­gyon lehet. Mármint tanítani. Talán igazuk van azoknak, akik azt mondják: tanulni az iskolá­ban kell; a tanulás a diákok dolga. Gyerekcipőben járó dolgokat - lásd: demokrácia, kulturált együttélés stb. - csak gyerekcipősökkel lehet megtanítani, s főleg elfogadtatni. Mert hát néhányunkban él a remény, az örök: nem képtelen a vállalkozás. Lesznek olyan embe­rek, akik nemhogy összeszedik a szemetet, de el sem dobják; nem­hogy felmossák a lépcsőházat, de össze sem kenik. Cs. Cs. R. A sportalapból támogatják A szolnoki önkormányzat egészségügyi és sportbizottsága 16 mil­lió forinttal segíti az idén a szabadidő- és minőségi sportokat. A bi­zottságokhoz közel nyolcvan egyesület és egyéb szervezet pályázott e pénzek elnyeréséért Az alábbiakban ismertetjük, melyik pá­lyázó milyen témakörben nyert tervei megvalósításához pénzt s a felsorolásból az is kiderül, hogy a város sportéletében milyen jelen­tősebb események várhatók. Kerékpár-, vízi vándor- és sport­táborokra, túrákra húsz pályázó igényelt kisebb-nagyobb össze­get. A bizottság 407 ezer 500 fo­rintot osztott szét tizenhárom pá­lyázó között, két diák-sportegye- sületet több témakörben támoga­tott. A Szabadidő Társulás jármű­javító üzemi csoportja Tisza-tú- rához 36 ezer, a Kassai DSE ke­rékpártúrához 16 ezer 100, a Ságvári DSE (Fiumei Úti Á. I.) és a Környezetgazdálkodási SZKI természetjáró csoportja turiszti­kai táborhoz 34 ezer 400, az O. B. Art Egyesület és Ifjúsági Egyesü­let vízi túrához 9 ezer, a Pálfy J. Műszeripari SZKI vízi túrához 30 ezer 800, a Tiszaparti Gimná­zium túraszakosztálya kerékpár- túrához 22 ezer, Tiszaparti Gim­názium DSE vízi túrához 40 ezer, a Tallinn DSE turisztikai tábor­hoz 28 ezer, a szolnoki Metsző­kor Egyesület csillagtúrára 5 ezer forintot kapott. A Széchenyi Gimnázium DSE vízi túrához 8 ezer, kerékpártúrához 11 ezer 600, míg hegyi túrához 9 ezer 600 forintban részesült. A RISZI DSE támogatása vízi táborhoz 36 ezer, hegyi túrához 33 ezer, a Széchenyi Á. I. vízi táborhoz 22 ezer, míg az Iram DSE-é kerék­pártúrához 20 ezer forint. A szabadidősport-programo­kat eddig 660 ezer forinttal támo­gatták, a maradvány 140 ezer fo­rint. A tizenegy pályázó közül négyet díjaztak, legtöbbször a Városi Sportcentrumot. így en­nek a szervezetnek a városi sportnaphoz 20 ezer, a szü- lők-gyermekek vetélkedőjéhez 20 ezer, a tiszaligeti napokhoz 200 ezer, a Mikulás-napi sport- rendezvényhez 30 ezer, a sport­centrumbeli sportbulihoz 40 ezer, lakótelepi rendezvényekhez 40 ezer, a nyitott óvodásnapokhoz 20 ezer, míg az összevont válla­lati sportnaphoz 50 ezer forintot biztosított a bizottság. A szolnoki Testedző és Szabadidős Egyesü­let a Májusfa futáshoz 50 ezer, az Aranysárkány gyermeksportnap­hoz 70 ezer, az óvodások játékos sportvetélkedőjéhez 70 ezer, il­letve az egyesület konditermének berendezésére 50 ezer forintban részesült. A bizottság az „Ifjúsá­gért” egyesületnek 10 ezer forin­tot juttatott a fiatalok Marathon mountain bike versenyének ren­dezési költségeihez azzal a meg­jegyzéssel, hogy ezt a versenyt rendszeresé kell tenni. A szakosztályok, egyesületek pénzügyi támogatása a követke­zőképpen alakult: Szolnoki Spar­tacus női kézilabda-szakosztály 120 ezer forint, Városi Sportcent­rum Apolló-Vénusz Klub 60 ezer, Barna István DSE 50 ezer, UM Szolnok Aerobik Klub 40 ezer, Szolnok Városi Sakk Egye­sület 10 ezer, Szolnoki MÁV Lövész Klub 50 ezer, Danyi Op­tika SE 70 ezer, Szolnoki MÁV MTE tekeszakosztály 100 ezer, ökölvívó-szakosztály 100 ezer, labdarúgó-szakosztály 450 ezer, birkózószakosztály 100 ezer, Szolnoki Tisza SE 200 ezer, Szolnoki Repülőtiszti Főiskola tájfutószakosztálya 100 ezer fo­rint. A támogatás összege 1 mil­lió 450 ezer forint, tartalékolva 50 ezer forintot két pályázat elbí­rálási határidejét meghosszab­bítva. Országos versenyek színvona­las megrendezéséhez a következő pályázatok voltak nyertesek: Vá­rosi Sportcentrum (kajak-kenu felnőtt OB) 100 ezer, Apolló-Vé­nusz Klub (nyűt fekvenyomó magyar bajnokság) 50 ezer, Szolnoki Repülő Egyesület (XII. nemzeti precíziós repülő­bajnokság) 100 ezer, Szolnoki Aerobik Klub (A-B kategóriájú verseny, országos diákolimpia) 100 ezer, Szolnoki MÁV Lövész Klub (nemzetközi lövészver­seny) 50 ezer, Sz. MÁV MTE birkózó szakosztály (Tisza Kupa országos birkózóverseny) 35 ezer, Szolnoki Repülő Egyesület (nemzetközi ejtőernyős-talál­kozó) 100 ezer, Pelikán SE (Peli­kán futógála ’95) 80 ezer, Fair Play Bt. (strandröplabda OB) 80 ezer, Szolnoki Tisza SE (Szent István Kupa) 90 ezer, Kyokushin Karate Klub (XV. nemzetközi Szolnok-kupa) 100 ezer forint. A Szolnok Megyei Kispályás Labdarúgó Szövetség és a Nádas Tours által életre hívott V. orszá­gos kispályás labdarúgó-bajnok­ság megrendezéséhez 50 ezer fo­rintot kapott. A kiemelt sportágak támogatá­sára 8 millió 350 ezer forintot fordítottak. A Sz. Olajbányász Kosárlabda Klub 500 ezer, a Sz. Mól Kézilabda Klub 1,2 millió, a Sz. MÁV MTE női kosárlabda­szakosztálya 1,4 millió, a Sz. Ví­zilabda Klub 2,5 millió, a Sz. MV MTE atlétikai szakosztály 1,3 millió, a Sz. Férfi Röplabda Klub 325 ezer, az összevont röplabda­klub 475 ezer, a Banzai Kyokus­hin Karate Kai Klub 150 ezer, és a Szolnoki Női Röplabda Klub 500 ezer forintban részesült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents