Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Ka­mara jogutódja a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) lett, amely a ko­rábbi szervezet feladatai kö­zül a gazdasági érdek-kép­viseleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyeztető funkciókat tartotta meg. A szövetség pillanatnyilag 64 tagszervezetet tömörít a gazdasági élet különböző szféráiból, ezért a szövetsé­gek szövetségeként is emle­getik. De vajon mi érdeke fűző­dik egy szakmai szervezet­nek ahhoz, hogy belépjen egy másik egyesületbe is? Erről kérdeztük Major Ág­nest , az MMSZ szóvivőjét.-A gazdaságban a szű­kén vett szakmai szempon­tokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba kerülhet - vála­szolta a szóvivő amelyek miatt fontos az együttes fel­lépés. A szövetség országo­san képviseli tagjait az Ér­dekegyeztető Tanács mun­kaadói oldalán, és rendsze­resen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazda­ságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket ké­szítünk, sőt jogszabályalko­tást is kezdeményezünk. A szövetség pártoktól függet­len. Az elnöki posztot dr. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezér- igazgatója tölti be. N. Zs. azdaság A szerves vállalatfejlődés a gyakorlatban Mély vízben a pezsgő Pharmavit Ami az üzleti sikerhez feltétlenül szükséges Hogyan kell egy vállalkozást kicsiben elkezdeni, a piac igé­nyeihez alkalmazkodva, szép lassan fejleszteni, és hat év múl­tán már a londoni és a New York-i tőzsdén szerepelni vele? Erre példa a veresegyházi Pharmavit. A közelmúltban új gyárat avat­tak Veresegyházán, a Pharma­vit telephelyén. Az új létesít­mény kifejezetten gyógyszer- termékek gyártására épült. A kétszintes, emeletenként 750 négyzetméteres gyártóterületen a technológia lehetővé teszi pezsgőtabletták, normál tablet­ták, filmtabletták és kapszulák gyártását és csomagolását. A Pharmavit 1988 novembe­rében alakult egy befektető cso­port 66,5 millió forintos alaptő­kéjével: kezdeti tulajdonosai magyarok és külföldiek voltak. Az alaptőkén felül a Budapest Bank szervezésében 70 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki a vállalat, illetve 1,4 millió svájci frank kölcsönt kapott. Az építkezés hat hónapig tartott, 1989-ben megkezdő­dött a máig népszerű pezsgő- tabletták gyártása. A dinami­kus fejlődésnek köszönhetően 1992-re sikerült a hiteleket visszafizetni, és a semmiből in­dult vállalat árbevétele már 1,2 milliárd forint. A vállalat életében forduló­pontot jelentett, amikor több­ségi részesedést szerzett a Ge- nerion Pharma nevű osztrák gyógyszergyár - megkezdődhe­tett tehát Veresegyházán a vényköteles, generikus gyógy­szerek gyártása. (Generikus az a gyógyszer, melynek ható­anyagát már nem védi szaba­dalom, árában nem jelenik meg az új hatóanyag kifejlesz­tésének és a termék megismer­tetésének költsége.) 1992-ben az osztrák cég beolvadt a Pharmavitbe, s még ugyaneb­ben az évben megkezdte ter­mékei exportálását. A jó üzletpolitikának kö­szönhetően 1994-ig négy or­szágban (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Ro­mánia) saját vállalatot alapítot­tak. Az itt, illetve Ausztriában, Oroszországban és Vietnam­ban elért exportértékesítés 1994-ben megközelítette a 800 millió forintot. A cég árbevétele az alapítás óta évente csaknem 100 száza­lékos dinamikával nőtt: 1990- ben 336 millió, 1994-ben 1621 millió forint. Ezzel párhuzamo­san 8-ról 42-re nőtt termékei­nek száma. 1995-ben az árbevé­tel közel 40 százaléka külföld­ről várható. 1994-ben kiderült: a termék- fejlesztés megnövekedett igé­nyeihez kicsi a fejlesztőkapaci­tás. Szükség volt tehát a bőví­tésre, ami viszont jelentős tő­kebevonást igényelt. Ezért 1994-ben alaptőke-emelést haj­tottak végre, s részvényeik tőzsdéi bevezetésével nyilvá­nos részvénytársasággá váltak. Zártkörű értékesítéssel 420 ezer részvényt bocsátottak áruba külföldön: így Londontól New Yorkig megismerhették a cég nevét. Magyarországon 200 ezer darab 100 forintos névér­tékű új részvényt bocsátottak ki. A jegyzés sikerrel zárult, az alaptőke 176,5 millió forintra emelkedett, s a külföldi jegy­zésből jelentős valuta folyt be. A Pharmavit vezetése a kül­földi leányvállalatok fejlesztésé­hez szükséges tőkeemelést is végrehajtotta, s a szűkös gyártó- kapacitás bővítésére új üzem építését tűzte ki célul, melyet a napokban adtak át. ősz Katalin Szunyókáló hatóság? Azok a laikus befektetők, akik egy szokatlanul magas ho­zamú üzlet reményében szerződtek a Lánchíd 2000 elneve­zésű s magát befektetési társaságnak hívó szervezettel, bot­tal üthetik pénzük nyomát. Úgy látszik, a sok botrány még mindig nem győzött meg egyeseket arról, hogy az átlagosnál sokkal nagyobb kamatokat csak az ígér, aki a tőkét sem szándékozik visszafizetni. Az a kérdés: muszáj-e mindenkinek, aki nem okos, a saját kárán tanulnia? Mert azt ugye tudjuk, hogy az okos a más kárán tanul. Itt vannak a törvényesség védelmére - általá­ban - szolgáló szervezetek, a rendőrség, az ügyészség és a laikus befektetőket külön védeni hivatott felügyeletek. Hol voltak most ezek? Megérteném, hogy nem sikerült felderíte­niük eme veszélyes vállalkozást, ha a társaság mély illegali­tásban érintkezett volna a hiszékeny befektetőkkel. Am mindeddig a lánchidasok nem féltek a fénytől, s most, üres irodáik bizonyítják, nem félnek a ténytől. Keresem a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1994-95. évi kiadásában a Lánchíd nevet. Nincs sehol. Ak­kor viszont miért nem tűnt fel, hogy egy nem létező, nem en­gedélyezett társaság úton-útfélen hirdet? Vagy talán a ható­ság nem látta, mivel az újságrendeléseken is spórolniuk kell? Lehet, hogy nemcsak a kárvallott befektetők, hanem e szervezetek is most tanulják a szakmát? Ha mégis, akkor javaslom, tegyék ki az épületeikre a nagy T betűt. Ez enyhíti a velük szemben alkalmazott hitika élességét. Bácskai Tamás Vizsgálat a Pillér ingatlanalapok ügyében Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,26 Osztrák Schilling 12,69 USA-dollár 125.29 ECU (Európai Unió) 164,83 A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) helyszíni ellenőr­zést kezd a Prudent-Invest Be­fektetési Alapkezelő Rt.-nél. Az irodának azt kellene tisztáz­nia, miért nem teljesítette ho­zamígéretét a Pillér I. alap. Elképzelhető, hogy a KEI szakértői az alapok ingatlanjait is megvizsgálják. Az már biz­tos, hogy a kezdetben tervezett két-három hét kevés lesz a vizsgálat lezárására. Rendkívül fontos a kellő kö­rültekintés, hiszen a Pillér ala­poknak mintegy tizenötezer kisbefektetője van. A KEI átte­kinti, mi volt az alapok létre­hozásának a célja, ehhez meg­felelő eszközök álltak-e ren­delkezésükre, jogszerű és gaz­daságos volt-e működésük, és az államnak miért kellett pótló­lagos anyagi támogatásban ré­szesítenie a Pillér I.-et. Ki kell derülnie, jelenleg megfelelő-e az alapok működése, és ha nem, milyen változtatásokat célszerű végrehajtani a kisbe­fektetők érdekében. Vállalati béralkuk A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz-e a 14-15 százalékosra tervezett nominális bérnö­vekedés az idén. Az Országos Munkaügyi Központ rendszeresen gyűjti a vállalati bérmegállapodások adatait. Az idén az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érke­zett vissza. Csaknem ezer helyről jelezték, hogy az adott vállalkozónál nincs munka- vállalói érdekképviselet. Eze­ken a helyeken - főként ko­rábbi mezőgazdasági szövet­kezetnél, valamint kisebb tár­saságoknál - a bérfejlesztés­ről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dol­gozóra vonatkozó adatok szerint az átlagkereset-növe­lésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mértékről, 10-15 szá­zalék közötti szintet jelöl meg 126. A 15 és 20 száza­lék közötti mérték 102 he­lyen szerepel, 20 és 25 szá­zalék már csak 19 megálla­podásban, a 25 és 30 száza­lék közötti átlagkereset-nö­velést 8 egyezség említi, a 31 százalék feletti átlagkere­set-növelésről pedig három szerződést kötöttek. A Cenzor Bróker Kft. jelenti az értékpapírpiacról Nyári pangás a tőzsdén Az év 23. hetének kereskedését továbbra is mérsékelt külföldi és lanyhuló belföldi kereslet jellemezte. A megszorító intéz­kedéseket tartalmazó Bokros­csomag, úgy tűnik, egyelőre nem váltotta be a reményeket, és nem volt elég ahhoz, hogy a külföldi befektetők bizalmát visszanyerjük a magyar részvé­nyek iránt. Sajnos, a hazai kis­befektetői réteg még túl vékony ahhoz, hogy külföldi tőke nél­kül önmagában árfolyamokat gerjesszen. A héten meglepően gyenge forgalom mellett keres­kedtek a Pick papírjával, ked­den például 4 darab volt az ösz- szes részvény, ami gazdát cse­rélt. Csütörtökön élénkült fel kicsit az érdeklődés, de ez az áron nem látszott meg, az 5310 darab részvény 6744 forintos átlagáron köttetett. A gyógy­szergyári papírok közül a Rich­ter tűnik stabilabbnak, 2000 fo­rintról nem tud egyik irányba sem kibillenni. Változatlan az érdeklődés a papír iránt, de a kereslet mindig újabb eladók­kal találkozik, így marad a 200 százalékos ár, talán azt lehet pozitívumnak betudni, hogy az osztalékot már fel lehetett venni, így gyakorlatilag 60 fo­rinttal drágult a papír. Az Egis maradt a legnagyobb forgalmú papír, árfolyama 2540 és 2620 forint között változott, 2600 fo­rinton zárta a hetet, a 66-os PE értékkel rendelkező (ez egy mutatószám, amely a kibocsá­tott részvénymennyiség és az rt. vagyonának függvénye), azaz nagyon drága papírnak számító Globál-részvényt továbbra is - elmozdíthatatlanul - 1400 fo­rinton keresik a brókerek. A szállodaipar Góliátja, a Danu­bius közepes forgalom mellett 1221 forintos átlaggal fejezte be a hetet. A Zwack sem tudta feldol­gozni a Vörösmarty téri keres­kedést, gyér forgalom mellett, 3600 forinton zárta a pénteki kereskedést. A bankok között úttörőnek számító ez idáig egyetlen bankrészvény, talán a bankcsődök hírére, lefelé moz­dult el. Az osztalék nélküli pa­pír már megközelítette a 10 000 forintos névértéket. A meleg beköszöntével azt hihetnénk, a sörgyári papírok kapósak, tévedés, a Sopron ma­radt a korábbi szinten (2100-2200 forint), a Martfű papírjait pedig nem igazán ke­resik. A kárpótlási jeggyel sta­bilan 240 forinton folyt az üz­letkötés, hiábavaló az alkuszok minden tudománya, amíg nincs felhasználási lehetőség, a jegy ára csak lefelé indulhat el. A diszkont kincstárjegyek piacán estek a hozamok. Igaz, még így is jóval 30 százalék feletti ka­mat érhető el. A felkapott kincstárjegyekre az igény né­mely aukción már kétszeres, azaz csak az ügyesebb bróker­céget megbízó magánszemé­lyek, illetve cégek juthatnak ezen papírok birtokába. Mezőgazdasági és erdészeti alap Még lehet támogatást igényelni! Országosan 5,4 milliárd forint vár szétosztásra - szektorsemlege­sen - a mezőgazdasági és erdészeti alapból. A pályázatok június 30-ig nyújthatók be a megyei FM-hivatalhoz. Az idén valamivel szigorúbb feltételekkel lehet az állami pénzforrásokhoz jutni, talán ez magyarázza azt a tényt, hogy eddig megyénkben kevesen éltek a lehetőséggel. A beérkezett pályázatok zömében infrastrukturális beruházásokhoz igényeltek támogatást szőkébb pátriánk termelői. Mint arról már beszámoltunk, a 9/1995. (IV. 28.) FM-rendelet alapján a mezőgazdasági terme­lők ez évben is igényelhetnek támogatást, egyrészt közvetle­nül a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföldek haszno­sítása után, tenyészállat beszer­zéséhez, valamint pályázat út­ján a termelőtevékenységüket segítő építési beruházásaikhoz, infrastrukturális létesítményeik megvalósításához. A mezőgaz­dasági és erdészeti alapból ez évben viszont nem igényelhető támogatás az ITJ-39. termék­főcsoportba tartozó traktorok és mezőgazdasági gépek, továbbá teherszállító gépkocsik beszer­zéséhez, termőföld és immate- riális javak vásárlásához. A megyei FM-hivatal munka­társától megtudtuk, a pályázók tárolóépítmények felújításához, állattartó telepek korszerűsíté­séhez, tejhűtőkhöz, fejőberen­dezésekhez is igényeltek köz­ponti forrásokat, de az ültet­vénytelepítés iránt szintén egyre nagyobb az érdeklődés. A ko­rábbi tapasztalatokkal szemben az idei pályázóknál megfigyel­hető, hogy többségük pénzinté­zeti hitel nélkül, saját erőből, il­letve állami támogatásból tud beruházni. Azok közül, akik ta­valy gépvásárláshoz igényeltek pénzt, sokan idén is beadták pá­lyázatukat építési beruházásra. Mindezek arra utalnak, hogy ki­bontakozóban van egy életképes magángazdálkodói réteg, mely anyagilag is megerősödni lát­szik. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy hiába a fel­emelt kamattámogatás, ha a gazdák jelentős része a pénzpia­con egyáltalán nem jut hitelhez. Mindenesetre a lehetőség adott, pályázni még lehet, az eh­hez szükséges útmutatást a me­gyei FM-hivatalban kaphatnak az érdeklődők. L. Z. Időszerű teendők a kertben Zöldségesben. A lehullott csapadék alapo­san megtömörítette a talajt, és egyben kedvező a gyommagvak kikelésének. Fontos teendő a horolókapálás, amely a talajt meglazítja, szel­lőzteti, és egyben a gyomok elpusztítását is szolgálja. Nem szabad mélyen kapálni, mert a csapadék gyors elpárolgását segítjük elő. Az égi „áldás” nemcsak a termesztett növényeik­nek hasznos, de a károsítók is szinte minden növényen megjelentek. Érdemes ezért naponta „szemmel” tartani fejlődésüket. A paradicsom esetében megelőzzük az üvegházi molytetű betelepedését, ha szellőssé tesszük a sorokat a tőből jövő mellékhajtások levágásával. A fényt ugyanis nem szeretik az apró, repkedő, szürkés színű imágók. Betegsé­gek is megtámadhatják növényünket, ezért a bordói lé használata ajánlatos (1 százalékos ol­dat). A kerti növények közül a burgonyabogár kedvenc csemegéje a padlizsán. Ezért rendsze­resen figyeljük, és védjük meg. A burgonyabo­gár mindig az előző évi, magról kelt töveket lá­togatja meg, és onnan támad. A védelmet Ban- col 50 WP (0,07-0,1) vagy Fendona 10 EC (0,1 százalék) felhasználásával biztosítani tudjuk. Uborkánál jelentős kiesést okozhat a peronosz- póra, a szögletes foltosság és a lisztharmat. A betegség kialakulását segíti a gyakori öntözés, főleg ha a lombot is éri a víz. A víz pótlásánál ügyeljünk arra, hogy csak a tövére kerüljön. A sok víz a talajt „kilúgozza”, s könnyen cserepe- sedik a talaj. Ezért hasznos, ha töve köré érett komposztot szórunk. Az említett betegségek ellen együttesen vé­dekezhetünk a Rézkén 650 FW-vel (0,4-0,5 százalék), peronoszpóra ellen a Bordói lé FW 1 százalékos oldata ad jó védelmet. Gyümölcsösben. A rendszeres figyelés sok meglepetést előzhet meg. A kártevők felszapo­rodásához a feltételek adottak. Ha idejében ész­leljük a kártétel kialakulását, akkor gyors be­avatkozással kevesebb permedé is elegendő. Az őszibaracknál, szilvánál, ha csak 1-2 „folt­ban”, 1-2 ágon van a kártevő, akkor nem szük­séges az egész fát permetezni. Napjainkban a levéltetvek okoznak gondot. Ellenük a Chinetrin 25 EC (0,05-0,06 százalék) vagy a Pirimor (0,05 százalék) ad jó eredményt. A „zöld” könyvvel rendelkezők a Bi 58 EC (0,1 százalék) felhasználásával biztosabban véde­kezhetnek. Az almafáknál ügyelni kell az almamoly és a lisztharmat elleni védelemre. A megritkított gyümölcsállományt ugyanis jó lenne szüretig megóvni. Ebben az évben érdekes jelenség volt megfigyelhető a fák döntő többségénél: a ter­méskötődés elhúzódott, és ezért többfokozatú volt a termésképződés is. A cseresznyénél, meggynél 3, az almánál 2-3 féle nagyságban láthattuk a kis terméseket. Ál­talában mindig az első kötés marad meg végle­gesen. A többi lehullik. Ezt szoktuk természetes ritkításnak nevezni. Az őszibaracknál azonban hiába hullik le az „apraja”, ez nem elegendő a gyümölcs ritkításához. Ezért még a kézi be­avatkozás is szükséges. Sokan azt vélik, hogy ha mind rajta hagyjuk, bő termés lesz. Nem így van. A sajnálom elv nem jó tanácsadó. A piac mellett a család is szívesebben fogadja a szép, darabos, kifejlett termést. Az almamoly ellen a Chinmix 5 EC (0,02 százalék) vagy Decis 2,5 EC (0,03 százalék),, vagy kömyezetkímélés szempontjából a Dimi- lin (0,05 százalék) alkalmazható. A lisztharmat ellen a sok kapható készítmény közül a leggaz­daságosabb a Kén 800 FW (0,4-0,5 százalék), illetve a Kénkol 800 SC (0,4-0,5 százalék). Amennyiben a varasodás is megjelenik, ak­kor a Rubigan 12 EC alkalmas a lisztharmat és varasodás ellen is 0,06 százalék töménységben. Szőlőben. Ebben a csapadékos évben szá­molni kell a peronoszpóra és a lisztharmat „jár­ványszerű” támadásával. Megelőzni sokkal ol­csóbb, mint meggyógyítani a szőlőt. Ezért a rendszeres figyelésre ne sajnáljuk az időt. Ha egy tőkén is észleljük az olajfoltok meg­jelenését, már védekezni kell. Napjaink teen­dője a kötözés. Ha késve is, de javaslom elvé­gezni a hajtásválogatást. Ezzel a betegségek ki­alakulását előzhetjük meg, mert a tőke szellő­sebb lesz, és több tápanyag jut a fürtök fejlődé­sére. A peronoszpóra elterjedését megelőzhetjük a Mikai G 64 WP (0,3-0,4 százalék) alkalmazá­sával. A lisztharmat ellen jó hatású a Karathane FN-57 0,1 százalékos permetlé. Miután a szőlő virágát a méhek nem keresik fel, a molyok ellen is védekezhetünk (Fendona 10 EC 0,01 százalék). A moly a virágzás utáni időszakban jelenhet meg. A fürtkezdeményben finom szövedék látható. Az eredményes véde­lem alapja itt is a rendszeres figyelés lehet. Bindics István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents