Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-12 / 135. szám
1995. június 12., hétfő Körkép 5. oldal V Gépkocsitolvajok villámlátogatáson Még mindig nem kellően vigyázunk értékeinkre Sokan úgy érzékelik Szolnok városában - s ennek szerkesztőségünkben hangot is adtak mintha az utóbbi időben egyre jobban elszaporodnának a gépkocsilopások, -feltörések. Nem akarnak persze mindent a rendőrség nyakába varrni, de azért csak felteszik a kérdést: hol vannak ekkor, mit csinálnak rendünk őrei? Egyáltalán tudnak-e valamit tenni ez ügyben? Ám sokan elfelejtik azt is, miközben rendőrért kiáltanak, hogy a megelőzésben az érdekelt autótulajdonosok tehetnek a legtöbbet.- Közel sem annyi a gépkocsilopások száma, mint ahogy ez esetleg a köztudatba kikerülhetett - válaszolt készségesen Szűcs Zoltán százados, a szolnoki rendó'rkapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője. - Ebben az évben eddig 15 autót tulajdonítottak el. Ehhez hozzá kell tenni azt, hogy ebben van egy-két olyan gépkocsi is, amely már eleve valami furcsa módon tűnik el... Eddig egyébként egy-két autót sikerült megtalálnunk. Gyakorlatilag nem igazából lehet kiszűrni ezeket a gépkocsilopásokat. Rendszerint amikor rendőri igazoltatás van, akkor kibukik valahogy a dolog, de még inkább a gépkocsi átírásakor. Szolnok nagyon is jól áll országos szempontból, hiszen kevés autót tulajdonítanak el. Budapesten egy óra alatt lopnak el annyi gépkocsit, mint amennyit eddig nálunk az eltelt hat hónap alatt. Irány a határ vagy Békéscsaba!- Hogyan próbálnak meg fellépni a tolvajok ellen?- Borzasztó nehéz az ellen tenni valamit, amikor a sértett leállítja este az autóját és másnapra ébredve hűlt helyét találja. Ekkor a szokványos dolgokat meg kell tennünk, s értesítjük a határőrizeti szerveket, elsősorban az ukrán, román határt, mert a tendencia azt mutatja, hogy arrafelé mennek az autók. Persze van olyan eset is, amikor az ország belseje felé indulnak ezek a gépkocsik. Most úgy tűnik, hogy javarészt Békéscsaba térségébe ..húznak el” az autóink. Legutoljára ott lett meg az egyik Fiatunk, amit elvittek. Szerencsére most már olyan a számítógépes rendszerünk, hogy ha én itt Szolnokon kiadok egy gépkocsira körözést, az gyakorlatilag tíz percen belül az egész országban olvasható. Emellett persze próbálunk az adott helyszínen, környéken adatgyűjtést végezni. Tudvalevő, hogy több tízezer gépkocsi áll ebben a városban az utcán kint éjszaka. Az emberek nagy része már úgymond immunis a riasztók iránt. Mert ha jön egy nagyobb szellő, az már elég, hogy beindítsa a szerkezetet, s amikor meg valóban jön a tolvaj, akkor már senki nem figyel oda. Megelőzés: garázs, riasztó- Tavaly sikerült olyan csapatokat elfognunk, amelyek nagyon sok lopást követtek el. Egy adott gépkocsitolvaj-csa- patban, amely nagyon sok személyből áll, valamilyen szinten egymáshoz kapcsolódnak az emberek. Ezt úgy kell érteni, hogy eljönnek ide például budapestiek, a gépkocsit ellopják, innen elviszik, és gyakorlatilag tizenkét órán belül az autó már valahol Zalaegerszeg környékén jár, vagy a határon túl van.- Mit tanácsol, a gépkocsi- tulajdonosok hogyan előzhetik meg azt, hogy autójukat kerülgesse a tolvaj?- Én továbbra is azt mondom, hogy a legjobb megelőzés az, ha garázsban tartják az autót. Ez sajnos nyilván nem mindenhol kivitelezhető, hiszen borzasztóak a garázsárak, az emberek nem tudják megfizetni. Mindenkinek a saját autója - legyen az Trabant vagy a legjobb Mercedes - nyilván az egyik legnagyobb érték, s mindenkinek az a legnagyobb gondja, hogy a saját kis autójára vigyázzon. Csak azt tudom javasolni, hogy valamilyen riasztót - elektromosát vagy mechanikait - próbáljanak beleépíteni az autóba. Ilyen mechanikai megoldás lehet például a kuplungot és a kormányt ösz- szekötő racsnis, kulcsos biztosító. Ha ez egy gépkocsiban benne van, akkor biztos, hogy nem azt kezdi el a tolvaj bántani. Sláger: CD-lejátszó, mobil telefon, bőrkabát- Mi a helyzet a kocsiban hagyott értékekkel?- Ekkor kétszeres a veszteség: az autóval együtt odalesznek a személyes iratok, a készpénz, a manapság divatos és jó minőségű rádiómagnók. Nagyon kelendő a CD-lejátszó is. A mai modem műszaki berendezések olyanok, hogy csak egyszerűen be kell tenni őket, és ugyanilyen egyszerűen ki is lehet venni az autóból. Ezért kérjük az állampolgárokat, hogy amikor leállnak a ház elé, akkor tegyék meg azt, hogy ezeket kiveszik. A különféle mobil telefonokra is ugyanez érvényes. Nagyon nagy sláger még a bőrkabát, ezért is hamar beverik az autó ablakát. Fontos, hogy iratokat, okmányokat sose hagyjanak az autóban! Meg lehetne tenni például azt, hogy a rendszámot belegravírozzák a szélvédőkbe - s egyszerre kicserélni egy autónál hat üveget már bonyolultabb. Győződjenek meg arról is, hogy a gépkocsit valóban lezárták-e, nézzék meg még egyszer, hogy be van- e kapcsolva a riasztó. És a lakók mégiscsak nézzenek ki, ha megszólal a riasztó a közelben, hogy mi is lehet az oka, s azonnal jelentsék a rendőrségnek, ha tolvaj tűnt fel. Akkor, amikor a sértett nagyon rövid időn belül bejelenti az eltűnést, körülbelül 99 százalékban mindig meglesz az autó. Tolvajok látogatóban a megyehatáron túlról- A járőrözés sűrítése a potenciálisan veszélyeztetett helyeken nem jelenthetne megoldást? Gondolom persze, hogy ehhez megfelelő létszámú személyi állomány is kell...- Manapság egyáltalán nem csábító rendőrnek lenni, amiből adódik az is, hogy egyre kevesebben vagyunk, s egyre nehezebb a munkát ellátni. Mi megpróbálunk rendőri szempontból ennek ellenére mindent megtenni. Azt is tudni kell azonban, hogy akiket sikerült kézre keríteni a tolvajok közül, egyik sem a megyébe való volt. Ez persze megint megnehezíti a dolgot, mert eljön a tettes egy éjszaka, megcsinál 10-15 „balhét”, elmegy, és hiába próbálunk abban a körben keresgetni, akik már követtek el ilyen cselekményeket,. egyszerűen nem jutunk ötről a hatra, mert nem a megyénkbe való az elkövető. Az éjszakai rendőri munka során, járőrözéskor egy-egy tolvaj fülön csípése is úgymond a vakszerencsére tartozik. Hiszen egy ekkora városban hiába van kint nyolc-tíz autóval a nyomozóbrigád, egyszerűen nem tudunk átfogni ekkora területet. És azt se felejtsük el, hogy azért az autótolvaj is csak óvatos, és figyel... B. Gy. A vádlott a Halálosztó - 8. Parázsdobálás A szerb hatóságok gyors ütemben vették őrizetbe Magda Ma- rinko addig felderített társait. Házkutatást tartottak a csikériai tanyán és másutt. Hasonló akciókat hajtott végre a hazai rendőrség. Előkerült számos ékszer. Közöttük több olyan is volt, amit Orosházáról Néme- théktől vittek el. Ezután már nem lehetett vitás, hogy ezzel a gyilkossággal is gyanúsítani fogják a halálbrigádot. Négy emberölés alkalmával ugyanazt a Skorpió géppisztolyt használták: a lőszerhüvelyek és a lövedékek közös vizsgálata bizonyította ezt. De hol a fegyver? A halálbrigád egyik tagja vallomást tett: a géppisztoly elő is került. A fegyvert azonosítani is tudták. Felderítették annak az arany Omega karórának a hollétét is, melyet a halott Horváth kezéről csatoltak le Kecskeméten, s amit az említett muzulmán férfi Magdánál Szegeden meglátott. A nyomozó hatóságok mintegy félmillió forint értékben olyan ékszereket is felkutattak Magda és társai rejtekhelyein, amelyeket szegedi cukrászcsalád lemészárlása során vittek el. Magda Marinko az első időkben hallgatott. Csak ő tudná megmondani, mikor jött rá, hogy a játszmának vége. Az önbizalmát ért súlyos csapás miatt nem szólalt meg? Vagy csak védekezési taktikájának kidolgozásáig nem akart tovább rontani a helyzetén? Esetleg a neki feltett kérdésekből akarta kitapogatni, mit tudnak róla, a brigád tevékenységéről? Ez az ő titka. Tény, hogy amikor tudomására hozták, hogy társait a szerb hatóságok őrizetbe vették és rá terhelő vallomást tettek, rádobáltak minden parazsat, Magda megszólalt, s az őt Szegeden kihallgató szerb és a magyar hatóságoknak is beismerő vallomást tett. Napjainkban a szabadkai tárgyalások során bűntársai folytatják a parázsdobá- lást, minden egyes ölést Magdára akarnak kenni. Magda nem hallgathatott tovább. Beszélt a kecskeméti, az orosházi, a két szabadkai (a Fehér Ida, majd az ötös gyilkosság napján a Petrity család sérelmére elkövetett) gyilkosságokról, az azokban betöltött szerepéről. Egyedül a Z. Nagy család kiirtását tagadja, ezt a parazsat visszadobta. Erről a négyes gyilkosságról azonban bűntársai is hallgatnak. Magda bevallotta a Bárka utcai ház szemrevételezését. Bizonyítottan ugyanaz a fegyver osztotta a halált Szegeden is, ami Kecskeméten. Szabadkán és Pali- cson. A házkutatások során ebben az ügyben is Magda ellen szóló tárgyi bizonyítékok kerültek elő, mégis ugyanúgy tagad, mint a halálbrigád többi tagja. Jelenleg számos kérdés még tisztázásra vár. Ezekre a szabadkai, illetve a júniusi budapesti tárgyaláson remélhetőleg fény derül. így például Magda úgy vallott, hogy az utolsó vérengző éjszaka után Szegeden, a Hont utcai lakása előtt lévő nyilvános telefonállomásról hívta fel a szabadkai rendőrséget. Ottani személyes ismerőseit kereste, hogy Agatity megöléséről őket tájékoztassa és feladja magát, de akiket keresett, éppen helyszíneltek. Csak a titkárnővel tudott beszélni. Ugyanezen napon - mint a szabadkai perben elhangzott - Sinkovity is ki akart a rendőröknek tálalni, de nem Szabadkán, hanem Belgrádban. Nehéz megmagyarázni ezt a jelentkezési hullámot. Volt-e szó valóban nagy volumenű fegyverüzletekről? Szabadkán azt állítják, igen. Magda egy halottra hivatkozik, aki önmagát közvetítőnek nevezve, egy másik vállalkozót jelölt meg tényleges vevőként. Ki kit ölt meg? Hogyan osztoztak a hasznon? Miről vallanak a tárgyi bizonyítékok? A kérdésekre remélhetőleg válasz születik Szabadkán, de Budapesten is. (Vége) Némethy Gyula Nyáresti koncert - kitűnő hangulatban Alapítványi hangverseny a Varga Katalin Gimnáziumban Mindig jóleső érzés arról beszámolni, ha egy szép kezdeményezés nemes hagyománnyá érik. Nos, ezúttal örömmel adhatunk hírt arról, hogy immár negyedik alkalommal rendezett a Bánffy Katalin-Varga Katalin Alapítvány nyári hangversenyt a szolnoki Varga Katalin Gimnázium díszudvarán szombaton este, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar felléptével. Az időjárás ezúttal kegyes volt a hangszereiket az esőtől féltve óvó muzsikusokhoz és a szépszámú közönséghez: az igazán kellemes júniusi este megalapozta a koncert hangulatát. A zenekar karmestere, Báli József olyan műsort állított össze, mely pontosan illett az alkalomhoz. A koncert igényes közönségének a zeneirodalom azon gyöngyszemeit kínálta, melyek - amellett, hogy az előadókra nem kis feladatot rónak - kellemes és élvezetes perceket, órákat szereznek az azokat hallgatónak. Úgy tűnik, napjainkban egyre nagyobb az igény az effajta koncertek iránt: a gondoktól gyötört zenebarát esetenként nem óhajt egyebet, mint ellazulni, kikapcsolódni a muzsika hallgatása közben. De érvényes ez a megállapítás magára a zenekarra is: a muzsikusok egytől egyig érezhető örömmel vették ki részüket a műsorra tűzött darabok remekbe sikerült előadásából. A koncerten elhangzott Rossini Teli Vilmós című opef Évtizedes hagyományok - veszélyben Beszélgetés Báli Józseffel a Szolnoki Szimfonikus Zenekarról az ifjúsági hangversenyekre szeretnék utalni, amelyeknek jelentős szerepük van a zenei nevelésben isi Saját költségvetésünkből ez így már nem folytatható. Én azonban remélem, hogy a megye megtalálja a támogatás módját, hogy ezeknek a hangversenyeknek a számát ne kelljen radikálisan csökkenteni. Az anyagi nehézségek ellenére lát-e lehetőséget az együttes művészi fejlődésére?- Nem szabad hagyni, hogy a fejlődés megálljon, még a nehezedő helyzetben sem. Bár az a tény, hogy a zenészek nem főállásban játszanak a zenekarban, határt szab a fejlődésben, hiszen például nem tudunk mindennap próbálni.- A Liszt Ferenc Kamarazenekarral kialakult, ismert kapcsolat segít-e a fejlődésben?- A Liszt Ferenc Kamarazenekar magas színvonalú muzsikálása természetesen hatással van ránk is. Áprilisban például a tagjai szólampróbákat tartottak a vonósokkal. Ez a közös munka nem rendszeres, de így is hasznos volt. Remélem, hogy erre máskor is sor kerül.- Sokszor szerepelnek fiatal, kezdő szólistákkal.- Igen, erre az imént utaltam is. Szívesen lépünk föl kezdő, de igen tehetséges szólistákkal, akik így megmutathatják a képességeiket, szereplési lehetőséghez jutnak, a zenekar számára pedig néha felüdülés az ilyen közös fellépés. Jobb ezekkel a lelkes, ambiciózus fiatalokkal dolgozni, mint rutinból játszó, kiégett, pályájuk csúcsán jóval túl lévő, bárha neves, idősebbekkel.- Az a hír járja a városban, hogy szorosabbra fűzik a kapcsolataikat a színházzal.- Vannak erre vonatkozó elképzelések, és megfelelő programegyeztetés mellett szívesen bekapcsolódunk a színház munkájába. Igen nagy örömömre szolgálna, ha együttműködésünk eredményeként balettek, kamaraoperák is színre kerülhetnének a Szigligeti Színházban. Bistey András Lassan a végéhez közeledik az évad a zenei életben is, ilyenkor van a számvetés és a tervezés ideje. Ez utóbbi manapság különösen izgalmas, hiszen minden tervkészítés előtt föl kell tenni a kérdést: „Mire lesz pénz?” Ennek ellenére hiba volna a művészeti életben mindent erre az egyetlen föltételre visszavezetni.- Fölidézné olvasóinknak a zenekar 1994/95-ös évadának fontosabb eseményeit?- Az évad tavaly augusztusban kezdődött, egy olasz kórussal közösen bemutattuk Mozart C-dúr miséjét a szolnoki Varga Katalin Gimnázium udvarán és a törökszentmiklósi katolikus templomban. Ez utóbbi azért is érdekes, mert addig csak a református templomban voltak hangversenyek, a Szabó József lelkésszel kialakult jó kapcsolatok révén. Szeptemberben Budapesten, a Magyar Honvédség Művelődési Házában adtunk hangversenyt. Október 22-én ünnepi hangversenyen mutattuk be Mozart Requiemjét. Januárban megtartottuk a Szigligeti Színházban a bérleti hangversenyünket, március 23-án ismét Budapesten szerepeltünk Fellegi Ádám közreműködésével a honvédségi művelődési házban, majd a Szolnoki Kodály Kórussal a megyeszékhelyen, a Belvárosi nagytemplomban részleteket adtunk elő Bach Máté passiójából. Jelentős állomás volt a zenekar életében, hogy a szolnoki tavaszi fesztiválon bemutattuk a Debreceni Kodály Kórus és neves szólisták közreműködésével Beethoven IX. szimfóniáját. A zeneirodalom e remekművének előadása minden együttest próbára tesz, ugyanakkor jogosan növeli az előadók önbecsülését és presztízsét. Május 2-án megtartottuk szokásos évi hangversenyünket Abonyban. amivel egy 15 éves hagyományt folytattunk. Szenthelyi Miklós és négy fiatal növendéke működött közre ezen a hangversenyen. Mezőtúri hangversenyünkön három fiatal szólista lépett föl. De még előbb, április 27-én adtunk sikeres koncertet Ausztriában, a linzi Bruckner- hausban, immár második alkalommal. A közönségsiker és a kedvező sajtóvisszhang bizonyítja, nem véletlen, hogy visz- szahívtak bennünket. De föltétlenül említést érdemel, hogy január-februárban 31 ifjúsági hangversenyt tartottunk az egész megyében, ugyancsak' évtizedes hagyomány alapján.- Az egész művészeti-kulturális életet fölkavarták a stabilizációs programmal összefüggő pénzügyi intézkedések. A zenekart ezek hogyan érintik?- Súlyosan. Mivel a zenészek nem főállásúak, eddig nem fizettek utánuk tb-t. Ha ez most kötelező lesz, újra kell gondolni egész tevékenységünket. Az éves költségvetésünk körülbelül 10,5 millió forint. A tb-járu- lék, egyéb költségnövelő tényezőkkel együtt mintegy 40 százalékkal emeli a kiadásainkat. Csak egyetlen példát mondok, a kottaárak meredeken emelkednek, ma körülbelül 30- 40-szer magasabbak, mint 5-6 évvel ezelőtt.- Mit lehet tenni a költségek csökkentése érdekében?- Lehet csökkenteni a föllépések számát, például az ifjúsági hangversenyekét, lehet redukálni a létszámot egy bizonyos határig, de ezek a lépések mind veszteséggel járnak.- Föltűnt nekem, hogy a zenekar sokszor szerepel a megyében, azaz Szolnokon kívül. Fenntartója azonban, úgy tudom, egyedül a város.- Hangversenyeink mintegy felét a megye városaiban, községeiben tartjuk, itt különösen Szolnoki Szimfonikus Zenekar a Varga Katalin Gimnázium udvarán -mészárosrájának nyitánya, Beethoven zenekarra írott német táncai, majd Gershwin Kék rapszódiája, a kissé hosszúra nyúlt szünet után pedig Bartók Béla Román táncok című ciklusa, ezt követően Saint-Saens kompozíciója, a Bevezetés és rondo capriccioso. A hangverseny műsorát Csajkovszkij Olasz capriccio című darabja zárta. A koncert nagy, és tegyük hozzá, megérdemelt sikert aratott, a taps éppúgy szólt a dirigensnek, mint a zenekar nagyszerű szólistáinak és valamennyi muzsikusának. Annak dacára, hogy mindkét ifjú szólista neve ismerősen cseng a szolnoki zenebarátok fülében, mégis őszinte meglepetést és örömet szerzett felléptük. Bánffy Richárd kitűnő pianista, kivételes technikai tudását egyre inkább képes a muzsikálás szolgálatába állítani. Játékával a zenekarhoz párosulva Gershwin Kék rapszódiáját igazi élménnyé avatta. Báli Gábor, aki ezúttal Sa- int-Saens művének technikailag igen nehéz hegedűszólóját játszotta, szinte a szolnoki közönség szeme előtt nőtt fel az eltelt évek során pódiumra termett virtuózzá. Az ifjú hegedűs minden kétséget kizáróan szólistaalkat - játéka erről győzte meg hallgatóságát. Bizonyosra vehető, hogy nem csak e sorok írójának óhaja, a pezsgő zenei életben kapjon helyet a fellépő „nagy öregek” mellett a két tehetséges fiatal szolnoki szólista is. A szombat esti koncert elérte célját: az alapítvány gyarapodott, a kitűnő hangulatban hazatérő közönség pedig elhatározta, hogy ötödször is eljön meghallgatni a nyári hangversenyt 1996-ban. Szathniáry Judit
