Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-08 / 106. szám
6. oldal Közlekedésbiztonság 1995. május 8., hétfő Korlátozzák a kamionforgalmat? Elkészült a kormány rendelettervezete a nehéz tehergépkocsik hét végi korlátozásáról. E szerint a nyári időszakban (július 1-jétől augusztus 31-ig) szombaton 15 órától vasárnap 22 óráig nem közlekedhetnének az ország közútjain a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik. A rendelet - amennyiben a kormány elfogadja - lényeges előrelépést jelent a korábbi állapothoz képest. Azonban a mérvadó nemzetközi gyakorlatot tekintve, ez a korlátozás igen enyhének tűnik. Északi és nyugati szomszédjaink (Ausztria, Szlovákia és Szlovénia) egész évben érvényes hét végi forgalomkorlátozást vezettek be. Magyar- országnak hasonló intézkedéssel kellene illeszkednie ezen országok gyakorlatához. A rendelettervezethez kapcsolódó kormányhatározat-tervezet az intézkedés megvalósításának egyik feltételeként a megfelelő mennyiségű parkolóhely és a kapcsolódó higiéniai létesítmények biztosítását szabja meg. Az ehhez szükséges pénzügyi forrást nagyrészt a központi költségvetésből és a Központi Környezetvédelmi Alapból irányozná elő. Valószínű, ha megvalósul a hét végi forgalomkorlátozás, kevesebb külföldi kamion fog parkolni Magyarországon, hiszen értelmetlen napokat itt tölteniük várakozással. A nehéz tehergépjárművek forgalomkorlátozása számos kedvező hatással járna. Felértékelődne a vasúti fuvarozás, különösképpen a kombinált fuvarozás, ami gazdasági és környezetvédelmi szempontból is előnyös országunk számára. Ezt a helyzetet erőteljes kínálati pozícióval lenne célszerű kihasználni, azaz a kombinált fuvarozás fejlesztését kiemelten kell kezelni. Hét végi forgalomkorlátozások régiónkban Kerekező mesterek - rajzversenygyőztesek Közeledik a nyári vakáció. Az iskolaév során valamennyi kisdiák megtanulta, számtalanszor átismételte a rá vonatkozó közlekedési szabályokat. Jól megtanulta-e, jól tudja-e alkalmazni ezeket az ismereteket a gyakorlatban? n TI í J i 1 i i ; j 1 stj \ í h L:. U A kisújszállási Kiss Anita így képzeli el a csodarendőrt Ennek bizonyítására nyílt lehetőség április 29-én a Tiszaliget- ben. A megyei baleset-megelőzési bizottság különböző korcsoportokban hirdette meg versenyeit az iskolások részére. „Ki a mester két keréken?” címmel az Autóklubbal közösen adott lehetőséget az 1983— 1988 között született srácok részére, hogy eldöntsék a megyei rangsort, amely az alábbiak szerint alakult: Lányok: 1. Vízi Tímea (Jász- alsószentgyörgy), 2. Kun Katalin (Szolnok), 3. Kerekes Helga (Jászalsószentgyörgy). Fiúk: 1. Bertalan Zoltán, 2. Kertész Tamás, 3. Terjéki Balázs (valamennyien Jászalsószentgyörgy). Közülük az első helyezettek június 3-án Budapesten országos versenyen döntik el, hogy ki lesz a legjobb hat, aki szeptember 28. és október I. között Brüsszelben képviselheti a magyar színeket. A hetedik-nyolcadikosok négyfős csapatokban mérték össze erejüket. A 12 csapat fiú és lány versenyzői elméleti, ügyességi és szabályossági feladatokat oldottak meg. A csapatversenyt a törökszentmiklósi Bethlen G. Általános Iskola és a túrke vei Ványai Ambrus Gimnázium legjobbjai előtt a jászalsószent- györgyi Lippai János Általános Iskola versenyzői nyerték. Egyéniben a fiúk közül: 1. Tóth János (Jászalsószentgyörgy), 2. Tóth Tibor (Jászalsószentgyörgy), 3. Juhász Sándor (Túrkeve) A lányok közül: 1. Lajkó Tímea, 2. Bertalan Zsuzsanna, 3. Szarvák Éva. Az első két-két versenyzőből álló csapat képviseli megyénket május 18-20. között Sarkadon a „Kerékpáros iskola kupa” országos döntőjén. A középiskolák tanulói segédmotoros kerékpárra ülve döntötték el a megyei sorrendet, amelyben a törökszentmiklósi Református Ének-Zene Tagozatos Szakiskola csapata megelőzte a szolnoki Baross G. Szakközép- és Szakképző Iskola, valamint a túrkevei Ványai Ambrus Gépipari Szakközépiskola csapatait. Egyéniben: 1. Szathmáry János (Törökszentmiklós), 2. Csirke Gyula (Szolnok), 3. Máté Viktor (Szolnok), 4. Mező Gábor (Törökszentmiklós) sorrend alakult ki. Ők az „Iskolások közlekedésbiztonsági kupája” keretén belül május 31. és június 2. között a debreceni országos versenyen öregbíthetik megyénk tanulóinak közlekedési hírnevét. A „Rendőrök a gyermekek közlekedésbiztonságáért” címmel meghirdetett rajzpályázat országos értékelése is megtörtént. Örömmel számolhatunk be arról, hogy az alsó tagozatos Nagy Eszter (Jászapáti), Treiber Daniela (Szolnok), Babay Melinda (Szolnok), Kóródi Péter (Törökszentmiklós) rajzait a „rendőrnap” alkalmából megnyitott kiállításon (Budapest, Petőfi Csarnok) egy hétig lehetett megcsodálni. A felső tagozatos Ócsai János (Szolnok, Abonyi úti iskola) második, Zsidai Ibolya (Szolnok, Mátyás király iskola) ötödik helyezettként kapott értékes jutalmat, míg a kunhe- gyesi Varga Éva alkotását kü- löndíjjal jutalmazták. Duka Szilvia és Filipcsei Péter jászapáti iskolások pályamunkái Ismeretterjesztő autóbusz Ismételten érdekes színfolt jelent meg Szolnok város közlekedésében. A baleset-megelőzés érdekében a Jászkun Volán Rt. segítségével és támogatásával a megyei baleset-megelőzési bizottság javaslata alapján egy Ikarus típusú autóbuszt a közlekedés biztonságával kapcsolatos ábrákkal, figyelemfelkeltő szöveggel láttak el. A cél nyilvánvaló: a közlekedési ismeretek terjesztésének a megyeszékhelyen ezúttal újonnan kipróbált módjával lehetőség nyílik arra. hogy a város minél több pontján, a nap minden órájában felhívják a figyelmet azokra a gyakori közlekedési magatartásformákra és nélkülözhetetlen közúti szabályokra, amelyek be nem tartása az útjainkon bekövetkező tragédiák döntő többségéért felelős lehet. A közlekedés résztvevőit Az ismeretterjesztés egyik új módszere: a fontos közlekedési tudnivalók az autóbusz oldalán is „reklámozhatók” ösztönzi a jogkövető magatar- fi és kiemelten a jó közlekedési tásra, a szabályok tiszteletére, ! partnerkapcsolatra, hisz ez embertársaink megbecsülésére \utóbbin is igen sok múlhat. A dudálás sem mindig hatásos A gyalogos nem hallott - a sofőr látni sem akart Az időpont és a hely megjelölése lényegtelen, mert jellegénél fogva bárhol és bármikor megtörténhetett volna . . . Egy gyalogos a járdáról az úttestre lépett. Történetünk - későbbiekben szenvedő - alanya nem hirtelen és nem meggondolatlanul lépett egy autó elé. Amikor elindult, a közelben nem volt jármű. Az is az igazsághoz tartozik, hogy ahol lelépett a járdáról, még csak nem is hasonlított ahhoz a helyhez, ahol egy gyalogos átkelhet a főútvonalon. Nem volt ott kijelölt gyalogos-átkelőhely, nem volt fényjelző készülék, még csak útkereszteződés sem. Nem tudhatjuk, hősünk miért ezt a helyet választotta ki magának, amikor mintegy 35 méterrel távolabb lámpával védett gyalogátkelőhely állt rendelkezésére. Amikor lelépett a járdáról, jármű még mindig nem volt a közelben. Messzebbről közeledett viszont egy autó, vezetője észlelte is a gyalogost. Látta, hogy az nem néz se jobbra se balra, csak rendületlenül megy előre. Nem tudhatjuk, mit gondolt magában a sofőr, mert még a lábát sem vette le a gázról, hanem rátenyerelt a dudára. A gyalogos azonban kitartóan ment tovább. Az autó is változatlanul törtetett előre, vezetője nyomta a gázt, és elszántan dudált. A gyalogos rá sem hederített! Amikor már nagyon közel voltak egymáshoz, az autós rádöbbent, itt neki kell cselekednie. Kétségbeesetten fékezett, de már késő volt. Szerencsére ezúttal megúszták: a gyalogos könnyebben sérült meg. Kiderült viszont, hogy a gyalogos n§m az autós bosszantása miatt nem reagált a dudaszóra, hanem azért haladt oly kitartóan a túlolal irányába, mert nem hallotta azt. Egy korábbi betegség folytán elvesztette a hallását. A tipikusnak tűnő történetnek több megfontolandó üzenete van a gyalogosok és járművezetők részére egyaránt. A legnagyobb tanulság viszont túlmutat az eseten: a közlekedésben senki nem nevezheti ki magát mások rŐgtörútéÍQ bírá- jává. Akár igaza van, akár nincs. Csőké István A túloldal szabálytalan „megrohamozása” veszélyes lehet a jól hallók számára is A közlekedésbiztonsági oldal a megyei baleset-megelőzési bizottság elnökségének tagjai- a közúti igazgatóság, a közlekedési felügyelet, az autóklub, a Teszöv, a Vöröskereszt, a Mól Rt., a Jászkun Volán, a pedagógiai intézet, a Hungária Biztosító Rt., a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya - közreműködésével készült. Összeállította: Horváth Győző Aki bújt, aki nem Számomra mindig is szimpatikus gondolatokat közvetített a jól ismert szólás: „Okos enged, szamár szenved.” Ez a közutakon tapasztalható agyrémek ismeretében első hallásra talán még inkább érvényesnek tűnik. Ha viszont jobban belegondolunk, lehet, hogy ez mégsem egészen így van? Miután rádöbbentünk, hogy e különleges küzdőtéren uralkodó, sehol le nem írt szabályok élethalálharcra adnak lehetőséget, talán már késő, hogy ezen meditáljunk. Aki a négyesen gyakran megfordul, annak nem jelenthet meglepetést például - hogy a számtalan hajmeresztő jelenség közül egyet kiragadjunk - a kelet felé húzó „Z" -s rendszámú Lada-konvojok esete. Sofőreik találékonysága és nem mindennapi elszántsága viszont annál inkább meglepő. Messze az út hazáig, így hát sietni kell, ilyenkor semmi és senki más nem számít: előznek. Hárman egymás mellett, aki bújt, aki nem, ők mennek. Van, aki megpróbálja felvenni velük a versenyt, és dacosan a gázpedálra tapos. Majd tesz valahogy, majdcsak kitér az a szemből jövő, legalább százzal tépő török kamionos. Bár nem sok híja volt, de mégis sikerült a bátor manőver. Mások másként gondolkoznak. Sokkal okosabban. Igyekeznek „észrevétlenek” maradni az eszelős forgatagban. Róluk az őrjöngök valóban nem is vesznek tudomást, hisz jóformán nem is az úttesten haladnak, hanem életüket féltve jobbnak látják, ha az útpadkán zötykölődnek. Az óvatosság persze nem minden, az elővigyázatos embert is érheti baj. Talán éppen ezek az esetek azok, amelyek leginkább megmaradnak emlékezetünkben. Amikor a szólásbeli szamár helyett az okos szenved... Horváth Győző