Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-06 / 105. szám
8. oldal 1995. május 6., szombat Körkép Megyénk a front alatt és a front után (1.) Menekülés - kétkedve bizakodó hangulatban Az emberiség évezredekkel ezelőtt is tudta már azt, hogy jaj a legyőzötteknek. 1944-ben, a front közeledtével megyénkben is sokan gondoltak erre. Kapkodva összeszedett holmijaikkal azzal a megalapozatlan, halovány reménnyel keltek útra, hogy a Tiszán s főleg a Dunán nem csap át a háború tüze. Kétkedve is bizakodó hangulatukat táplálta az akkori rendszer valamiféle titkos fegyver bevetését s annak következtében háborús fordulatot hirdető politikája. S amellett határozott utasítása egy-egy település kiürítésére. A menekülök bizonyára hittek abban is, hogy visszatértük után ismét birtokba vehetik elhagyott értékeiket. A gyakorlat közismerten mást bizonyított. Tábornok a bakon A nagybirtokosok, a gyárosok, a szélsőjobboldali politikusok, a vezető köztisztviselők menekülése magától érthető volt. A kisemberek útra kelése kevésbé. Nekik nem sok vesztenivalójuk volt, mégis sokan menekültek a semmibe. Útjukat látványosan festi le a kisújszállási Borús József: „Az országúton menekülők vonultak nyugatnak, járművekkel, sokan gyalogszerrel. Láttunk olyan parasztkocsit, elég gyenge lovakkal, amelynek a bakján egy idősebb magyar tábornok ült, egyenruhában. De elhaladt ott sokezernyi szovjet hadifogoly is, farkaskutyás német őröktől kísérve, ápolatlanul, borostásan, sokan közülük sebesülten, rongyosan és főleg éhesen. Ha az út mellett ehető vagy ilyennek vélt ételmaradékot, kény ér darabot, kukoricát láttak, felszedték." Czeczey Szűcs Sándomé a Vezsenyi Krónikában - többek között - így fest korhű képet: „Reverendás katolikus pap kis kocsin tolta a templom értékeit, edényeket, szőnyegeket." Kupái István, volt mezőtúri hivatásos tűzoltó így foglalta össze a kiürítési parancs teljesítését: „Nem volt más választásunk, mivel a laktanyába előző napon beszállásoltak egy század csendőrt, s az ellenállás értelmetlen lett volna ... többen a családjukat is magukkal vitték. A Rába gépjármüfecskendő tartályába málháztunk fel.” A lakosság elemi érdeke lett volna, hogy otthon maradva védje anyagi javait. A hatóságok ennek ellenkezőjére buzdították az embereket, s maguk is menekültek. Karcagon például 1944. október 8-án jelentek meg a város kiürítését meghirdető plakátok, s aznap délben már nem volt közigazgatás a városban. A lakosság menekülésre kényszerítő félelme - a város fontos ipari-közlekedési helyzete miatt - főleg Szolnokon volt megalapozott. A megye Tiszától keletre eső területén 1944. október 6-a és október 31-e közötti időben dúltak a harcok, de a folyótól nyugatra eső részeken sem volt zavartalan az élet. Azokon a meg-megújuló légitámadásokkal kellett számolni. Emiatt több mint harmincezer szolnoki kényszerült lakhelye elhagyására. Ők elsősorban a várost övező tanyavilágban kerestek oltalmat. Aggodalmuk nem volt alaptalan, hiszen a bombázások következtében Szolnokon mintegy ötszáz lakás romba dőlt, ötszáz pedig lakhatatlanná vált. A Szolnokról kitelepültek a front elvonulásával (ez a megye Tiszától nyugatra eső területén 1944. október 29-e és november 17-e között történt), fokozatosan visszatértek lakhelyükre. 1944 decemberének közepén már tizennégyezerre becsülték a város lakosainak létszámát. Kitelepített falvak Az önkéntes menekülés mellett, a harci cselekmények miatt a lakosság szervezett kitelepítésére is volt több példa. Tiszaföldvár lakosságát például 1944. november elején telepítették ki a szőlőkbe. 1945. január elejéig ott kellett tartózkodniuk. Varga Lajosné feljegyzése szerint visszatérésükkor azt tapasztalták, hogy az értékesebb holmiknak lábuk kelt, s a lakások húsz százaléka tönkrement. A tiszakürtiek 1944 októberének közepétől 1944. november 5-éig ették a kitelepítettek keserű kenyerét. A jászladányiak sem maradhattak otthon. Őket 1944. december 24-től 1945. március 16-ig terjedő időre - telepítették a szomszédos községekbe. A jászladányi főjegyző ezt írta: „A kilakoltatásra 24 órai időt kapott a lakosság. Közelebbről vasárnap reggel 7 órától hétfőn reggel 7 óráig, magyar időszámítás szerint. Ez az idő azonban nem állott a lakosság 10 százalékának sem rendelkezésére, mert az egyes katonai csoportok már vasárnap 9-10 órakor sok helyen elfoglalták a lakásokat1, s a ház lakóinak azonnal el kellett hagyni lakásukat. Nemcsak az idő volt tehát rövid, hanem igavonó hiányában oly keveset - sok helyen még egyhavi élelmet sem - tudtak a tanyákra, szomszéd községekbe kiszállítani, hogy az élelemnek is nagy része: búza, árpa, tengeri, napraforgó stb. termény a község belterületén, a kiürített részen maradt." Azoknak sem volt gyöngyéletük, akik eljutottak nyugatra, és megúszták a harcokat. Jó részük sorsa lényegében megegyezett az angolok fogságába került magyar katonákéval. Dr. Várhelyi Béla szolnoki orvos így írt erről: „ .. átköltöztünk Villachba, onnan pedig Weissenstein község határába, ahol a szabad mezőn táborozik vagy kétezer ember. Katonákat esetleg szabad így bezárni, de gyermekeket és nőket nem. Sehogy sem fér össze ez az eddig tapasztalt angol emberiességgel." Kiszolgáltatottság, éhezés A menekültek körében a kiszolgáltatottság, az éhezés, szenvedés sokszor másodlagossá tette az emberi méltóságot. Dr. Várhelyi Béla így írt erről: „Az angolok nem túl barátságosak a „foglyokhoz" - inkább a nőkkel kacérkodtak, és csokoládéért, konzervért köny- nyen le is veszik őket a lábukról. Az egyik angol kijelentése nem túl hízelgő a magyar nőkre: Ha ez a társadalom elitje, milyenek lehetnek az otthon maradottak?” Hogy milyenek voltak az itthon maradottak? Tiszta szívűek, akik minden szenvedés, megpróbáltatás ellenére őrizték az otthon melegét, ami - írásunk további részeiből is kiderül - sokszor emberfeletti helytállást követelt meg tőlük. (Folytatjuk) Simon Béla Urad Pitt, napjaink egyik legtehetségesebb és legkeresettebb színésze, aki a Szenvedélyek viharában Tristan szerepét játssza. A filmet a szolnoki Nemzeti filmszínház mutatja be hamarosan. AII. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár kulturális programja Május 10. (szerda) 10 óra:- Megnyitó- Szalay Quartett- „Nosztalgia egy gitárral” - Dudás Zoltán műsora- Berebora Ferenc nemzetközi sakkmester sakkszimultánt játszik Május 11. (csütörtök) 10 óra:- Margaréta Bábszínház- „Reneszánsz táncdallamok és madrigálok” - a Kodály iskola reneszánsz együttesének műsora- Vadvirág Néptáncegyüttes (a Szandaszőlősi Általános Iskola együttesének műsora)- Big Band együttes (a Bartók Béla Zeneiskola együttese) Május 12. (péntek) 10 óra:- „Utazás Meseországba” - a Cé-Có együttes zenés gyermekműsora- Vadvirág Néptáncegyüttes- A Cé-Có együttes gyermekműsora- Big Band együttes- Divatbemutató (Szemők Anna divattervező ruháiból)- A Szalay Quartett műsora Május 13. (szombat) 10 óra:- A Cé-Có együttes gyermekműsora- Divatbemutató (Szemők Anna divattervező ruháiból) 14 óra:- „Vidám zenés összeállítás”- Bajor Imre műsora 15 óra:- „LGT-től a Patikáig” - Somló Tamás műsora- A Tisza Táncegyüttes műsora Május 14. (vasárnap) 10 óra:- Pavane történelmi tánccsoport 14 óra:- Éles István és Horváth Szilveszter vidám műsora- Origó együttes (A programokat minden esetben a szabadtéri színpadon rendezik meg.) Magyar Államkötvény 1997/0 A kamat mindig több, mint az infláció A Magyar Államkötvény 1997/0 teljesen új konstrukciót kínál. Kényelmes befektetésre vágyik? A Magyar Államkötvény 1997/0 speciális kamatozási rendszere biztosítja, hogy az Ön pénze akkor is megtartsa értékét, ha idejét nem szeretné folyamatosan újabb lehetőségek felkutatásával tölteni. A Magyar Államkötvény 1997/0 intelligens befektetés, hiszen kamata követi az inflációt. A mostani, gyakran változó gazdasági körülmények között a kamatok alakulását nehéz előre kiszámítani. Ez különösen a hosszú távú befektetéseknél jelenthet problémát. Ezért a Magyar Államkötvény 1997/0 kamatai nem előre meghatározottak, hanem a fogyasztói árindex alakulásához kötöttek. A kamat tehát az előző évhez mért, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex, plusz 2%. Ez azt jelenti, hogy az Ön befektetésének kamata mindig 2%-kal meghaladja az inflációt. így pénze biztosan megőrzi értékét. Jegyzés: 1995. május 8-tól 12-ig. Futamidő: 2 év Törlesztés névértéken: 1997. május 17. Kamatfizetés: 1996 május 17-én és 1997. május 17-én. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény 1997/0 visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/0 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága Szolnok, Magyar u. 8. • Cooptourist Rt. (a New York Broker Budapest Kft. Ügynökeként) Szolnok, Szapári u. 31. A kamat mindig több A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG