Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

1995. május 30., kedd Hazai Tükör 3. oldal Dönt a testület Gondozási díj a bölcsődékben A mai testületi ülésen a város­atyák többek között tárgyalnak a gyermekélelmezés helyzetéről, a város szervezési és működési szabályzatáról. Áttekintik több intézmény SZMSZ-ét, s a rende­lettervezet szerint a bölcsődék­ben ezentúl gondozási díjat kel­lene fizetni a gyermekek után. A tervezet szerint a díj az el­látást igénybe vevők családjá­ban az egy főre jutó nettó csa­ládi jövedelem alapján 10 ezer forint alatt napi 50, 10 001-től 15 ezerig 80,15 001-től 18 eze­rig 130, 18 001-től 20 000-ig 200, 20 001-től 25 ezerig 300, 25 000 felett napi 400 forint lenne. A bevezetendő gondozási díjra a bölcsődei ellátás biztosí­tásához lenne szüksége az ön- kormányzatnak, mivel ezt a tí­pusú intézményt az állam nor­matív finanszírozás keretében nem támogatja, s az egyéb tá­mogatási, bevételi források nem fedezik a fenntartás költ­ségeit. Kisdiákok és kiváncsi felnőttek sokasága népesítette be tegnap este a szol­noki Városi Művelődési Központ színháztfermét. Ünnepélyes gálaműsorral kezdődött ugyanis a szolnoki Belvárosi Általános Iskola immár hagyományos „diáknapok” rendezvénysorozata. A műsorok bevétele az iskola alapítványának „kincstárát” gyarapítja. Felvételünkön a 3. a táncában gyönyörködhet a publikum.-BARNA­Székelykeresztúriak Karcagon A hét végén Karcagra látoga­tott az erdélyi testvérváros, Székelykeresztúr Petőfi isko­lájának a kórusa. Vasárnap este vendéglátójukkal, a Györffy István Általános Is­kola kórusával adtak hangver­senyt a református templom­ban, tegnap pedig a katolikus templom falai között csendül­tek fel a székely népdalok. Simó Margit karvezetőtől és Márton Magdolna román­magyar szakos tanárnőtől is­kolájukról megtudtuk, hogy oda közel ezer diák jár, na­ponta váltott tanításban oktat­nak. Az énekkar mellett több szakkör is működik, így pél­dául van néptánc, rajz, színját­szás, versmondás is. Ez utóbbi tagjai több megyei versenyen is eredményesen szerepeltek az idén. Az iskola egyik diákja részt vett a magyarországi kémia­versenyen is, s a hét végi tordai történelmi vetélkedőn Orbán Balázs munkásságáról adnak majd számot az ötödikesek. Az iskola' kórusa 80 tagú, most 50-en jöttek el Karcagra. A székely népdalok mellett Kodály- és Bartók-művek is szerepeltek a műsorukban. Advent karácsonyi idősza­kában rendszeresen megren­dezik a Tiri-tarka műsoros es­tet, ahol a pedagóguskórus is fellép a diákok mellett, s be­mutatkoznak a fiatal zenei te­hetségek is. S most hét végén a IV. európai ifjúsági zenei fesz­tiválon képviselik az erdélyi iskolák kórusait. Szombaton a Szépművé­szeti Múzeum reneszánsz ter­mében adnak hangversenyt, székely népviseletbe öltözve. Igaz, hogy már harmadszor jár itt Karcagon a kórus, ám most volt lehetőségük bepil­lantani az itt folyó iskolai munkába. A tanárnőknek is nagy élmény volt ez, hiszen bekapcsolódtak a tanóra mene­tébe. Megállapították, hogy itt az órák felépítése más, mint ná­luk, közvetlenebb a hangulat. Bíznak abban, hogy egyszer nekik is lesznek ilyen szaktan- termeik, melyeket itt láttak. Igyekeznek a tehetséges gyerekeknek többet adni, egy osztályba rakták őket, s ők pluszórákat is kapnak. Az énekkar tagjai jó közös­séget alkotnak. A székely nép­dalok mellett német, angol, francia művek is elhangzanak koncertjeiken - mondta a kar­vezető. A karcagiak is meggyőződ­hettek erről, s legközelebb au­gusztus 20-án csendül fel a ke­resztúriak éneke a városban.-de­Török autók A MAV-szerelvényen A MÁV új szolgáltatásával te­hermentesíteni szeretné a hazai közutakat. Az első vasúti szerel­vény május 27-én indult Lébény- Mosonszentmiklós állomásról. Németországban dolgozó ven­dégmunkások gépkocsijait szállí­totta Isztambulba és Thesszalo- nikibe. Jó tapasztalatokkal zárult a MÁV vendégmunkásokat sze­mélyautóikkal együtt szállító vasúti szerelvényének premierje - tájékoztatta tegnap a MÁV tá­jékoztatási irodája az MTI-t. Az első szerelvényen 65 személyau­tót és 260 utast szállított a Ma­gyar Államvasutak a müncheni Optima Tours utazási iroda szer­vezésében Török-, illetve Görögországba. Keddi jegyzet Varsó árnyéka Amikor a második nagy világégés kezdetén a lengyel lovasság öngyilkos rohama szétforgácsolódott a német páncélosokon, továbbá a Frank és Tsa. Korlátoltan Felelőtlen Társaság betele­pedett Varsóba, elkezdődött valami. Egy nép önazonosságának megsemmisítése, kultúrájának elpusztításával. Háború lévén, a kézenfekvő megadás a kultúra hordozóinak fizikai megsemmi­sítése volt. Egyetemi tanárok, írók, újságírók álltak a fegyver­csövek előtt, s a cél az volt, hogy végül csak a tömeg, az „élő, beszélő szerszám maradjon”. Békében a dolog kicsit másként megy. Miután a kultúra sem a levegőből él, elég elvonni anyagi eszközeit, ki fog az azután Szép csendben múlni, hiba nélkül. Az eredmény végső soron ugyanaz lesz, mint amit a derék gauleiter és szorgos munkatár­sai célul tűztek ki maguk elé. Idő hiányában ők nem tudták be­végezni művüket, de idő most van bőven. Békében nyugodtab- ban halódnak a dolgok, kisebb a zaj körülöttük. Ha pedig majd végpontra jutnak, nem lesz már úgysem olyan, aki bajt kever­jen. Aki a villogó képernyő előtt csócsálja a szellemi rágógu­mit, azt már nem fogja izgatni semmi. Egy mondás szerint az ember olyan, mint az edény. Vagy megtelik nemes tartalommal, vagy porral és szeméttel. Az előbbinek az a sajátossága, hogy nehezebben emészthető, nem mindig tudja eladni magát, s így fokozottan pénzigényes. Szemben a másik kitöltő anyaggal - lásd a silány bulvár­irodalmat. A kocsma is ritkán megy csődbe a közönség érdekte­lensége miatt. Hogy azután a szeméttel teli edény mire lesz jó, az kérdés. Virág biztosan nem fog fakadni belőle. A lengyelek úgy válaszoltak Frankék ténykedésére, hogy az életveszélyessé vált felszín alatt létrejött a másik, a földalatti Lengyelország, ahol a kivárás, a túlélés meghozta gyümölcsét. Új élet született belőle. Ők azonban a fizikai életveszély elle­nére bizonyos szempontból könnyebb helyzetben voltak ná­lunk. Lengyelország egészséges volt, önmaga volt. A pusztító mikrobák kívülről jöttek, nem saját testéből fakadtak, s kezdet­től fogva fölfedték magukat. „Igen, én vagyok a te ellenséged, aki ellened tör.” Nem folyamodtak ahhoz, hogy bármilyen in­dokkal álcázzák vagy igazolni próbálják magukat. A kultúra egy nemzet lelke, és szent dolog. Aki szent dol­gokra tör, az nem igazolhatja magát semmi kifogással. Még az­zal sem, hogy a szellemen vasalja be azt a pénzt, ami kell a test fönntartásához. Kultúra nélkül, igaz, lehet élni, de nem érdemes. A kultúrában fejezi ki és határozza meg önmagát egy nép, s e nélkül többé nem nép, hanem csak tömeg. Biomassza. Ha a cél ennek elérése, az ide vezető úton nagy lépést tett előre a magyar Országgyűlés, amikor meghozta legújabb bölcs döntését a ma­gyar szellemi élet megfékezésére, a kulturális termékek után fi­zetendő társadalombiztosítási járulék elfogadásával. Egy biz­tos! Korszakalkotóan újat alkotott, amivel némileg át is lépte hatáskörét, beleavatkozva a Teremtő dolgaiba. Ugyanis az el­hunytak ügyei hozzá tartoztak idáig. Nálunk talán ezentúl a holt költők is fognak társadalombizto­sítást fizetni, létező jogdíjaik alapján. Eddig csak a kultúra élt a síron túl is, hogy ezután mi fog, csak a Fölöttünk Való tudja. Szathmáry Mi nyújt majd árnyékot nyáron? Pusztuló platánsorok Szolnokon A tehénfejés sem volt akadály Ha nem tudná, hogy május végét mutatja a naptár, könnyen olyan érzése támadhatna a Szolnokon sétálónak, mintha máris megérkezett volna az ősz. Zizegös, összetöpörödött, száraz fa­leveleket sodorgat a kánikulai melegben néha-néha felélénkülő szellő. Pedig a tény sajnos szomorú: szenvednek, pusztulnak a hajdan dús lombozatű platánfák ... Kiss Nóra olyan tiszaföldvári diáklány, aki Budapesten jár külkereskedelmi szakközépis­kolába. Tíz hónappal ezelőtt gondolt egy merészet, és kiuta­zott az Egyesült Államokba ta­nulni. Valóban merészség kel­lett, mert sok ezer kilométerre az otthontól, a szülők nélkül sa­ját lábán kellett megállnia. A Kennedy Alapítvány tá­mogatásával került ki a kanadai határ mellé Észak-Dakotába, Gackle városába. Persze ne gondoljunk valami világvá­rosra, mert az ötszáz lelket számláló település nálunk is csak kis falu volna. A véletlen folytán először egy farmercsaládhoz került, ahol reá is vonatkoztak azok a kötelességek, amelyek a család többi tagjára. Nevezetesen, ha rá került a sor, etette és fejte a teheneket, mint a többiek. A gazdaságtól 20 kilométerre lévő iskolában tanult, ami tipi­kus amerikai oktatási intéz­mény: óvodától a high schoolig minden van benne. Nagyon kedvelte az amerikai történelmet, a jogot, az ameri­kai irodalmat és a számítás- technikát. Összehasonlítván a magyar iskolával, úgy tapasz­talta, hogy a mi iskoláink „ke­ményebbek”, mint az ottaniak. Az amerikai képzés azonban gyakorlatiasabb, mint a ma­gyar. Leszámítva azt, hogy an­golul kellett tanulni, sok itthon tanult elméletet odakint értett meg igazán a gyakorlatban. A tesztek megírásakor szinte mindent A fokozatra teljesített. (Ott az A fokozat az 5-ös). így érettségikor az iskola legjobb tanulói között végzett. Az eltelt időszak alatt sok barátot szerzett, pedig az ottani fiatalok a látszat ellenére zár- kózottabbak, mint a magyarok. Úgy érzi, hogy őt megszerették, de a befogadás az más. Néha még tíz esztendő sem elegendő hozzá ott Dakotában. Persze a tanulás mellett jutott ideje a sportra is. Járt Los An­gelesben, San Diegóban, New Yorkban. Megfordult Floridá­ban és a Sziklás-hegységben is. Kérdésemre, hogy a nyelvisme­ret, a tanulás és a tapasztalat- szerzés mellett mit jelentett számára az eltelt időszak, csak annyit válaszolt, hogy sokat ta­nult saját magáról, és sokkal inkább tudja becsülni az itthoni életet. G. A. Mint arról Miskolczi Lóránt vá­rosi főkertész tájékoztatott, a platánok fokozatos legyengü- lése és így lassú tönkremene­tele nem ma kezdődött, mivel az elmúlt három évben már ta­pasztalhatók voltak az erre utaló jelek. A fák pusztulását előidéző okok közé tartozik a betonfelület „szorítása”, az utak téli sózása, a város nagy jármű- forgalma, a rendszertelen vízel­látás és talán legfőképpen az utóbbi években uralkodó „fejre állt” időjárás. A platánok, bár­mily esztétikusak és szépek is, igazából nem valók az inga­dozó vízellátású, száraz leve­gőjű településekre. Az elmúlt 20 év óta idén legerősebben je­lentkező, hirtelen jött melege­déshez a fák élettanilag nem tudtak alkalmazkodni. A köz­művek is erősen szűkítik a fák életterét, mivel akadályozzák a gyökérzet növekedését, ter­jeszkedését. A legnagyobb „csapást” a Szapáry úti, illetve a Kossuth tér és a Szabadság tér közötti platánok szenvedték el, de a Ti- szaligetben sem túl vigasztaló a helyzet. S hiába él egy platánfa jobb esetben akár 100 évig is, sajnos feltételezhető, hogy há­rom éven belül a legveszélyez­tetettebb platánok - melyek kö­zött van 30-40 éves is - kipusz­tulnak. A most fellépő élettani legyengüléshez különféle be­tegségek is társulhatnak, ame­lyek aztán gyorsan végezhetnek a fákkal. A platánok különösen érzékenyek a sózásra, így a kö­zeljövőben erre is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Miskolci Lóránt elmondta azt is, hogy az esetleges veszte­ségeket nem szándékoznak is­mét platánokkal pótolni, okulva a tapasztalatokból. Helyettük a Kossuth úton ostorfákat telepí­tenek. Az Ady Endre útra, a piac környékére már eddig is ültettek a környezeti hatásokra kevésbé érzékeny, sokkal tűrő- képesebb zöld juhart. A bál- yányfák is alkalmasak lennének e célra, ám telepítésük egyelőre csak terv, mert nincsenek erre megfelelően szelektált kiónok. A sok helyen elterjedt hárs vi­szont nem túl jó alany, mert egyike a legkényesebb fáknak. Esetükben sokat számít a faj, azon belül a fajta helyes meg­választása, és az, hogy a park- fenntartást minél szakképzet­tebb, felkészült gárda vé­gezze. B. Gy. Mit hoz a jövő? Rákóczifalva. Ma együttes ülést tart a községi önkor­mányzat pénzügyi és közokta­tási bizottsága. Az egyik leg­aktuálisabb témáról, a Bokros­csomag települést érintő prob­lémáiról tárgyalnak. Hogy mire jutnak, az a csütörtöki testületi ülésen derül majd ki, ahol előreláthatólag az egyik fontos napirendi pontként fog szerepelni a fenti kérdés. Mozogjanak együtt! Karcag. A vakok, gyengénlá- tók és hallássérültek városi klubja, a belszervi betegek és rokkantak helyi egyesülete május 31-én, a kihívás napján reggel 8-tól 18 óráig tesz ele­get a sportnap céljainak. Nem csak a tagokat várják, a Sors­társak Házában számítanak minél több, mozogni szerető és kívánó városlakó megjelené­sére is! Végéhez közelednek a munkálatok Besenyszög. Befejező szaka­szához közelednek a gázveze­ték-építés munkálatai a telepü­lésen. Az április 6-án kezdő­dött munkák során 19 500 mé­ter vezetéket fektettek le, s a hét közepére „fedél” kerül a csövekre, hisz ekkorra az ár­kokat is visszatemetik. Ezt kö­vetően már csak a végleges nyomáspróbák vannak hátra, és ha mindent rendben talál­nak, az igénylők használhatják a háztartásukat összkomforto­sabbá tévő vezetékes gázt. Hogy ez mikorra várható, természetesen nem a helybéli önkormányzaton múlik, hisz a gázprogramhoz Nagyfügedtől Beseny szögig 15 település csatlakozott - az így megépült szakaszt együtt fogják majd üzembe helyezni. Rékasi Ki mit tud? Zagyvarékas. Augusztus 19- én, a községi művelődési ház­ban rendeznek Ki mit tud?-ot, melyre mindazokat ■ hívják, akik éreznek magukban tehet­séget valamely műfajban, s melyet szívesen „megoszta­nak” a közönséggel. Erre az ál­talános iskolában és a művelő­dési házban, július 13-ig je­lentkezhetnek a 13-30 évesek, bármilyen színpadi produkci­óval. Feltétel még, hogy a mű­soridő ne legyen több 10 perc­nél. A művelődési intézmény dolgozói ígérik, hogy a felké­szülésben segítséget nyújtanak majd, a legjobbakat díjazzák! Mindenkit várnak, mutassák meg, ki mit tud! A felkészítő a polgármester volt Jászjákóhalma. Sikeresen szerepeltek a helyi általános iskolások a Jászfényszarun megrendezett „A jászok és a Jászság története” című vetél­kedőn, melyet a redemptio 250. évfordulója alkalmából szerveztek. Tizenhárom tele­pülés tizenkilenc csapata kö­zött a negyedik helyet sikerült megszerezniük. Kilencvenegy pontjukkal mindössze hat pont választotta el őket az első he­lyezettől. A jól felkészült „ötös” kapitánya Tajti Gábor volt - ő és csapattársai - Mező Laura, Birgés Ágnes, Molnár Orsolya és Juhász Éva - egy­napos budapesti jutalomúton vehetnek részt. Szentimre a sportpályára költözött Falunap a gyerekekért Szombaton 10 óra előtt 400 gyermek népesítette be a szent- imrei sportpályát. Az óvodások és az iskolások is egyaránt a község címertervezetével díszí­tett gyermeknapi egyentrikóban, melyet a helyi gázprogram fő- vállalkozója, a Juhász és Társa cég ajándékozott nekik, hallgat­ták Beleznay Sándor polgármes­ter megnyitóját, melyben hang­súlyozta, hogy nehéz gazdasági helyzetben is szüksége van a te­lepülésnek olyan rendezvé­nyekre, melyek közösségfor­máló erővel hatnak, és biztosít­ják minden korosztály tartalmas szórakozását. A gyermekek tor­nabemutatója már bizonyította, hogy a község intézményei, vál­lalkozói jó célt támogattak pén­zükkel, adományaikkal, mert - ez a felkészítő pedagógusok munkáját is dicséri - a szentim- rei felnőtt korosztály vastapsa igazán szívből dotálta az egész sportpályát betöltő „községi utánpótlás” látványos, s főleg összehangolt produkcióját. A tomajmonostori lányok, asszo­nyok aerobicbemutatója és a majálisi módi szerint készült íz­letes pörkölt után a délután a ve­télkedőké és sportversenyeké volt. Nem csak a kislovacskás, meseautós minikarusszel volt tele, hanem a zöld gyepen is így peregtek a műsorok. Kiderült, hogy Tiszaszentimrén a jövő gyermeknapig az Ince család a legügyesebb, s Kádár Imre, aki rönkhajításban, kocsihúzásban, petrencerúdtartásban, tehercipe- lésben bizonyította ezt, lett a falu legerősebb embere.-percze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents