Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

Sorokban Iráni rendelet az árfolyamról Zavar és bénultság jelle­mezte a hét végén az iráni valutakereskedőket a vasár­nap életbe lépett új rendele­tek miatt: az iráni kormány kikötötte, hogy a valutake­reskedelem a dollárhoz vi­szonyítva csakis 3000 rijá- los árfolyamon folyhat. Ezt betartva - haszon­kulcs nélkül - viszont leg­feljebb pénzcseréről lehet szó, nem pedig kereskede­lemről. A Reuter jelentése szerint a legtöbb működési engedéllyel rendelkező pénzváltó hely zárva tartott, a nyitva lévők viszont ugyanezt tehették volna, mivel megtagadtak minden­nemű tranzakciót. Az intézkedésekkel Irán megpróbálja fékezni a ríjál gyengülését, amely az utóbbi két hét alatt egyhar- madot veszített értékéből. Korábban már 7000 rijált is megadtak a vevők a szabad­piacon egyetlen dollárért. Kártérítést követelnek Több fekete-tengeri ország közös követet meneszt az ENSZ főtitkárához, hogy kártérítést kérjen a Jugo­szlávia elleni szankciók mi­att. Bulgária, Görögország, Ukrajna, Moldávia és Ro­mánia ENSZ-nagykövetei a hét közepén állnak elő kö­zös, kompenzációt kérő kö­vetükkel. A bolgár kezdeményezés­ről a felsorolt országok már április közepén megállapod­tak Athénban. A küldött kérni fogja a Jugoszlávia el­leni szankciók felfüggeszté­sét vagy enyhítését, és ki­nyilvánítja, hogy támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a volt Jugoszlávia válságának békés, igazságos és tartós rendezésére. Airbus-terv: óriás utasszállító Az Airbus nyugat-európai repülőgépgyártó konzor­cium szorgalmazza ezer utast befogadni képes repü­lőgép-óriás kifejlesztését. A Boeing már jó egy évvel ez­előtt bejelentette, hogy megvalósíthatósági tanul­mányokba kezd legnagyobb méretű, 747-es típusú, Jumbo becenevű modelljé­nek esetleges megnagyobbí- tásáról. Az Airbus - a Boeing legfőbb konkurense - még nem dolgozta ki, hogy mennyibe kerülne saját négymotoros óriásgépének kifejlesztése, de becslések szerint legalább 15 milliárd dollárba. Az Airbus azt várja, hogy legalább hat lé­gitársaság legalább negyven ilyen „XL-es” repülőt ren­deljen tőle, s csak azután vág bele a fejlesztésbe. Kínaiak építik a teheráni metrót Három kínai cég fog segí­teni Iránnak a teheráni metró megépítésében. A há­rom cég az összesen 573 millió dollár értékű szerző­déseket német, orosz, olasz és dél-koreai vállalatokkal szemben nyerte el. A megál­lapodás szerint a metrón kí­vül közreműködnek a kína­iak egy 43 kilométer hosz- szúságú villamosított vasút­vonal megépítésében is. A teheráni metró a legnagyobb lesz a Közel-Keleten, a tíz­milliós iráni főváros alatt naponta hárommillió utast képes majd szállítani. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán Iparosoknak, szolgáltatóknak, kézműveseknek Ingyenes kamarai szaknévsor A megyei kézműveskamara még ebben az évben szeretné meg­jelentetni szaknévsorát. Ezzel a tagi körébe tartozó vállalkozá­sok piaci esélyeit kívánja növelni. A szaknévsor elkészítését nehezíti azonban az a tény, hogy a kamarai törvény végrehaj­tása során a vállalkozók még regisztrációs kötelezettségüknek sem hajlandók eleget tenni, ez pedig elengedhetetlen feltétele a katalógus elkészítésének. A kamarai törvény szerint min­den egyes gazdasági szervezet­nek, egyéni vállalkozónak va­lamely gazdasági kamarának kötelező tagjának lenni. Ennek érdekében úgynevezett regiszt­rációt kell megejteni. A már működő vállalkozások nehezen hajlandók kötelezettségüknek eleget tenni, bár igaz, hogy pél­dául a most kezdők a regisztrá­ció nélkül nem is kezdhetik meg tevékenységüket. A regisztráció alkalmával a területi kamara nyilvántartásba veszi a vállalkozást, melynél több adatot is rögzít. A kézmű­veskamara egyúttal kéri azt a nyilatkozatot is, hogy az adott vállalkozás hajlandó-e adatait nyilvánosan közzétenni egy szaknévsorban. Ebben a kiad­ványban mindössze neve és el­érhetősége, valamint tevékeny­ségi köre szerepelne. Az elkép­zelések szerint minden egyes kamarai tag megkapja majd a katalógust, továbbá egy jelen­tős mennyiség a lakosság köré­ben kerülne terjesztésre. Horváthné dr. Dajka Csilla, a kézműveskamara titkára azt is elmondta, hogy a szaknévsor a tagok előbbiekben említett in­formációit ingyenesen tartal­mazza, azaz nem kell fizetni a katalógusban való szereplésért. Maga a szaknévsor is ingyenes lenne. Hasonló címjegyzéket az ipartestületek is elkészítettek. Hasznossága akkor mutat­kozik meg igazán, amikor egy állampolgár - legyen az akár vállalkozó is - szakembert ke­res problémái megoldására. Az ipartestületek ilyenkor a cím­jegyzékükben szereplő vállal­kozókat ajánlják. Az már az adott vállalkozón és az ügyfé­len múlik, hogy az üzlet létre- jön-e. A kézműveskamara ezt a szolgáltatást kívánja most a megyére kiterjeszteni, egye­lőre azonban a vállalkozók je­lentős része még nem ismerte fel a lehetőséget - mondotta a titkár. Várható, hogy a kamara egy adott időpont után nem tudja fogadni a címjegyzékbe a je­lentkezőket, s bár hiányosan, de kiadja majd a szaknévsort. A kereskedelmi és iparkamara fejleszti szolgáltatásait Kényszertagság - kötelező tagdíjjal Vonakodva vették tudomásul a vállalkozók, különösen a kis­vállalkozók, hogy a törvény előírja számukra a kötelező tagsá­got az újonnan szerveződő Magyar Kereskedelmi és Iparka­marában, és az ezzel járó tagsági díj már az idén növeli költsé­geiket.- A világ csaknem valamennyi országában kötelező a kamarai tagság - mondja dr. Tolnay La­jos, a kamara elnöke. Eredeti­leg úgy volt, hogy csak a máso­dik évtől kell tagsági díjat fi­zetni, mert az indulás évében a költségvetés fedezte volna az intézmény kiadásait. Ám a tá­mogatás - az ismert körülmé­nyek okán - elmaradt, így a kamara kénytelen a tagdíjakra hagyatkozni.- Mit kapnak a tagok a ka­marától a tagdíj ellenében?- Jó néhány közjogi feladatot átvállalunk az államtól. Többek között mi adjuk ki az áruk szál­lítmányozásához, exportálásá­hoz szükséges okmányokat, származási bizonylatokat. Mi működtetjük a választott bíró­ságokat és a kárbecsüs intéz­ményét is. Beszerezhetik a kamaránál saját régiójuk gazdasági, szoci­ológiai, pénzügyi adatait. Tájé­kozódhatnak arról, hogy me­gyéjükben milyen támogatási alapok, kedvezményes hitelek állnak rendelkezésre, és miként lehet azokat igénybe venni. Megtudhatják, milyen lehető­ségek vannak az új munkahe­lyek létesítésének támogatá­sára, meg azt is, mikor milyen vásárok és kiállítások vannak a saját és a szomszédos régiók­ban. Igénybe vehetik ingyenes adó- és jogi tanácsadásunkat is.- Működik már a megyékben a régiót átfogó információs rendszer?- Természetesen, sőt már az országos rendszer is csaknem teljesen kész. Már most hozzá­férhetők több ország kamarái­nak adatbázisai is. Ezzel jócs­kán megnőttek partnerkereső szolgálatunk lehetőségei, s ma már szinte kizárólag külföldi társkereséssel foglalkozunk, hi­szen az egyes régiókon belül könnyebben megtalálják egy­mást a vállalkozók. Bárki kéré­sének megfelelő címlistát tu­dunk összeállítani, ha kell, segí­tünk megszervezni a tárgyalást is, még tolmácsot is biztosí­tunk.- Minden megyében felke­reshető a kamara?- Minden megyeszékhelyen, sőt egyes megyékben már kihe­lyezett alközpontok szervezé­sével is foglalkoznak.- További tervek?- Szolgáltatásaink további fejlesztésével foglalkozunk. Terveink szerint a befolyó tag­díjak egy részéből rövidesen elkülöníthetők lesznek olyan alapok, amelyek a helyi inno­vációt támogathatják. Az e célra adott állami pénzalap gyé­ren csordogál, s ha ezt „megpa­kolják” a megyei kamarák saját forrásaikkal, akkor majd láthat­ják tagjaink, hogy befizetett pénzük jó részét visszaforgat­juk, és nem az apparátus bőví­tésére használjuk. Ezzel elér­hetjük, hogy minden vállalkozó magáénak érezze a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamarát, még akkor is, ha kötelező. (koos - FEB) közlekedés A családi energiafelhasználás megoszlása Az energiával nehéz okosan gazdálkodni, mivel nem látható, nem észleljük ponto­san, hogy mennyit is fogyasztunk belőle. Ráadásul hitelbe fogyasztjuk, s csak a számlánál de­rül ki: mértékkel éltünk-e vele. A táblázatból - melyet az IKM a szolgáltató vállalatokkal kö­zösen állított össze - jól látható, hogy mire mennyi energiát használunk. A Cenzor Bróker Kft. jelenti az értéktőzsdéről Stabilizálódtak az árfolyamok A tőzsdei árfolyamok alakulá­sára nem lehetett panaszuk az elmúlt héten azoknak a befekte­tőknek, akik megpróbáltatásaik ellenére töretlenül bíznak még a magyar értékpapírokban. Bár az utóbbi időszakra jellemző gyors ütemű árfolyam-növeke­dés lelassult, továbbra is élénk üzletmenet jellemezte a keres­kedést. Jó néhány részvény ára elérte vagy meghaladta azt a szintet, amely tavaly nyári (két hétig tartó) hossz idején kiala­kult. A rivaldafényben ismét az Egis állt, amely már régóta tölti be a sztárpapír szerepét. Jel­lemző, hogy voltak napok, mi­kor a tőzsdei forgalom felét az Egisre kötött üzletek tették ki, 2700-2800 forint közötti áron. A héten hozta nyilvános­ságra negyedéves gyorsjelenté­sét a Richter, melynek kereske­désére a bennfentesség gyanú­jának árnyéka vetődött. Egye­sek szerint a több mint biztató eredmények a nyilvánosság elé később kerültek, mint néhány befektetőhöz. Az árfolyam mindenesetre látványos szár­nyalás után 2225 forinton tető­zött, pénteki átlagára 2099 fo­rint volt. Sikeres papírnak szá­mított a Graboplast (1544 fo­rint) és a Prímagáz, mely meg­közelítette a 2900 forintos szin­tet. Hatalmas lendülettel emel­kedett a Goldsun ára, nem kis feltűnést keltve, hiszen eddig nem tartozott a likvid részvé­nyek amúgy sem túl széles kö­réhez. Az ügy hátterében a tár­saság tervezett alaptőke-eme­lése állt, melyet azonban a szombati közgyűlési pontok közül töröltek, tehát nem dön­töttek róla. A papír 30 százalé­kos emelkedés után péntekre 805 forintra esett vissza. Szin­tén visszaesett a Danubius ára (1217 forint), pedig a hét.elején még 1300 forint felett is keres­ték. Meglehetősen ellentmon­dásosan alakult a kárpótlási jegy árfolyama, mivel egyszer még a 295 Ft-ot is elérte, más­nap aztán nagyot zuhanva 285 forinton zárt. Á heti átlagár 273 forint volt. Az Agrobank-ügy ismét rávi­lágított arra, mennyire nem mindegy, hogy hova teszi az ember a pénzét. Akik a maxi­mális biztonságra törkszenek, azoknak az állampapírok ajánl­hatók, ezen belül is a pénzpia­con legmagasabb kamattal bíró Diszkont Kincstárjegy. Szem­ben a megtévesztő banki ka­matreklámokkal, a befektetés valóban bőven 30 százalék fe­letti hozamot biztosít, ráadásul már rövid (3, 6 hónapos) lekö­tési idő mellett is. Oberhäuser Péter r Az érintett megyei önkormányzatok által alapított NAGYALFOLD ALAPÍTVÁNY A pályázatot hirdet az alábbi témakörökben: 1. Kutatási téma, project támogatása 2. Kiadvány megjelentetésének támogatása 3. Konferencia, tanácskozás megrendezésének támogatása Pályázni csak alföldi témával, rendezvénnyel lehet. A pályázat elbírálásánál az Alföld vagy valamely kistérségének fejlesztésével foglalkozó témák, illetve az átfogó alföldi témák előnyt élveznek. A rendelkezésre álló keretösszeg: 1.000.000 forint. A pályázatok benyújtásának határideje: 1995. június 10. Az elbírálás határideje: 1995. július 15. Pályázatot az alapítvány székhelyén kérhető adatlapon lehet benyújtani az alábbi címre: Nagyalfóld Alapítvány, 5601 Békéscsaba, Pf: 118. (Tájékoztatást ad dr. Rakonczai János igazgató, 66/441-355 vagy 62/310-865, illetve Somogyi Tiborné gazd. vez. 66/441-141/308, fax: 66/441-593). Az alapítvány támogatói: VIZITERY VÁTI, Déli Autópálya Rt. •79408/1H* A Nagyalfóld Alapítvány Kuratóriuma Tizenöt százalékos osztalék Tizenöt százalékos osztalékot fizet a privatizált Arvit Hűtő­ipari Rt. A győri székhelyű cég 178 millió forintos nyereséget ért el 1994-ben. Másfél milliár­dos árbevételének egyharmadát az export hozta. Gyorsfagyasz­tott zöldség- és gyümölcster­mékeit Nyugat-Európába és az arab országokba szállítja. Az idén jelentős forgalomnöveke­dést terveznek mindkét termék- féleségből. A tavalyi árbevételt egymil- liárd forinttal szándékoznak növelni, s meg akarják duplázni az elmúlt évi export értékét. A dinamikus fejlődés infrastruk­turális hátterét egyrészt a kapa­citás bővítését szolgáló beruhá­zás biztosítja, amelyre nyolc­vanmillió forintot költöttek a győri üzemben. Másrészt az idei előirányzatok megvalósítá­sában közreműködik már a du­nakeszi Hűtőipari Rt. is, amely ez évtől az Arvit szervezetéhez tartozik. A cég megszerezte az ISO 9002-es nemzetközi szabvány szerinti minősítést. (MTI) Vándorolhat Ausztriában is Egyesülnek a magyar cukorgyárak Várhatóan ez év közepén egyesül az öt magyar érdekeltségű cukorgyár, amely az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Konzorcium (EHCFK) többségi tulajdonában van. Erről már döntést született, és csupán a versenyhivatal jóváhagyása szük­séges az egyesüléshez. Ezt Kovács András, az Ötök Kft. - a menedzsment által alapított társaság - belföldi és nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója mondta az MTI-nek. Már Ausztriában is használhat­ják készüléküket a Pannon GSM előfizetői, s így 17 ország 23 szolgáltatójának hálózatá­ban vándorolhatnak. Ugyan a roamingszerződést már tavaly aláírta a Pannon GSM az osztrák szolgáltatóval, de a tényleges, kereskedelmi szolgáltatás megindítása mind ez idáig húzódott. Az osztrák hálózat 1994 decemberéig csak kísérleti jelleggel működött, és kevesebb mint 10 000 előfize­tőt mondhatott magáénak. A hálózat viszonylag lassan épült, ezért az osztrák szolgál­tató nem nagyon akarta azt lá­togatók hívásaival tovább ter­helni. A tesztek elhúzódtak, újabb és újabb problémák lép­tek fel folyamatosan az osztrák rendszerben. A tesztek eredménye szerint az osztrák szolgátlató nem tudta számlázni a saját előfiez- tőinek a Pannon GSM hálóza­tán folytatott beszélgetéseiket. Mivel a Pannon GSM tudta számlázni előfizetőinek az osztrák hálózaton folytatott be­szélgetéseket, ezért már azt is kérte, hogy legalább az egyol­dalú roamingszolgátlatást kezdhesse meg, azaz a saját előfizetői használhassák az osztrák hálózatot. De erre nem került sor, mert végül minden problémát sike­rült megoldani. A szakember közölte: az EHCFK jelenleg 50 százalék plusz egy szavazattal többségi tulajdonosa az említett hazai cukorfeldolgozó üzemeknek, míg az ÁVÜ részesedése 25 százalék plusz egy szavazat. Az egyesüléshez az ÁVÜ igazgató- tanácsa legutóbbi, május 17-i ülésén hozzájárult. Az egyesü­lés mellett a cégek azért döntöt­tek, hogy erősítsék versenyké­pességüket a hazai piacon. így a sarkadi, a mezőhegyesi, az er­csi, az ácsi, továbbá a sárvári cukorgyárak összeolvadását követően az újonnan létrejövő cég a második legnagyobb ma­gyar cukorgyártó vállalkozás lesz a francia érdekeltségű Beg­inn Say cég tulajdonában lévő - szerencsi, szolnoki, Mátra-vi- déki - cukorgyárak mögött. Az újonnan létrejövő cég jegyzett tőkéje 3,6 milliárd forint lesz, és ebben az évben 10 milliárd fo­rint feletti forgalomra számít. Az új vállalkozás egységes ar­culattal szeretne megjelenni a továbbiakban Magyarországon. Amennyiben az ÁVÜ birtoká­ban lévő részvénycsomagot el­adásra felkínálják, úgy várha­tóan erre az EHCFK is pályázni fog. Elsősorban azért, hogy így juttassa újabb tulajdoni részhez a termelőket. Az EHCFK-ban ugyanis 59 cukorrépa-termelő mezőgazdasági vállalkozás is érdekelt. Az Ötök Kft. vezető képvise­lője szerint a hazai cukorpiac védelme indokolná annak tör­vényi szabályozását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents