Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
1995. május 22., hétfő Körkép 7. oldal Mire vigyázzunk, ha csőkutat készíttetünk? Megérkezett a tavasz, és ezzel a hobbikerti kutak készítésének időszaka is. Kérdés: mire vigyázzanak azok, akik most rendelik meg kútjukat? Mint hatósági ember, először is kötelességszerűen arra hívnám fel mindenki figyelmét, hogy a kútépítés engedélyköteles tevékenység! Talajvízkutat (területrésztől függően 12-25 méteres mélységig) egy háztartás 1,5 köbméter/nap igényéig az illetékes jegyző, rétegvízkutat, illetve nagyobb talajvízigényt (például öntözés, állatitatás) a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság engedélyez. Persze a kútfúró kisiparosnak is kell rendelkeznie iparengedély- lyel, de a jelenlegi hibás törvényi szabályozás miatt szinte bárki lehet kisiparos, ezért a hatósági jogosítványt hiába kémé el a megrendelő a kiválasztott mestertől, az semmilyen biztosítékot nem jelentene a számára. Megfigyelhetjük azonban, mi módon tárgyal velünk az első találkozáskor. Komoly partner ugyanis gépelt-nyomta- tott szerződéstervezettel fogadja ügyfelét, melyen kapcsolatuk részletei találhatók pontokba szedve. Vagyis: milyen mélységre, milyen árat számol fel, mi van benne ebben az árban, vállal-e hozam- vagy élettartam-garanciát, mennyit kell fizetni, ha nincs réteg stb. Bírósági szakértőként többször tapasztaltam, mennyi félreértés származik ezek előzetes tisztázásának hiányából. A kivitelezés közben is van mit figyelnie a megrendelőnek, jó tehát, ha végig ott áll a fúrósok mellett. Itt a fő szempont nem is az, hogy a kút mélysége egyezik-e a kialkudottal, mert ez egyrészt mindig a tényleges földtani felépítés szerint alakul, másrészt az igazi hibát nem itt vétik a vállalkozók. Azt is szinte már tudomásul kell vennie az állampolgárnak, hogy szűrőzés után nem tisztítják le rendesen a réteget, csak egy gyors, kis próbaszivattyúzást tartanak, és már mennek is tovább. Ez egy-két évig - vagy örökre - a kút homokolós üzeméhez vezethet, amit - mivel általában öntözésről van szó - az ügyfél „lenyel”, reklamálás nélkül. Az igazi hibát egy kivitelező azzal követi el, hogy a védett rétegvizet tároló homok beszű- rőzésekor nem tesz a kavicsz- szűrő fölé cementszigetelést, így termelés közben a sokszor nem záródó, vagy egyenesen kaviccsal kitöltött felsőbb lyukszakaszon át szennyezett - vagy csak sok oldott anyagot tartalmazó - talajvíz napok, hetek alatt bekerül a kútba, tönk- retéve azt egy életre (szikesítő hatás).- 36 méteres kutam vize nagyon jó volt az átadáskor, aztán egy év múlva keserű lett, a földem pedig fehéredni kezdett - hallom sokszor a panaszt. Néhány esetben elemeztettem az ilyen kutak vizét, és 4-5000 mg/liter oldott anyagot találtunk benne, pedig a környék helyesen kivitelezett kútjaiban 800-1200 mg/liter volt az odaillő érték. - Mit tegyek most? - kérdezik tőlem az emberek - ez a kút már se inni, se öntözni nem jó. Nehéz mit mondani erre: a per nálunk sokáig tart, költséges, pedig ilyen hibáért egyértelműen a fúrást végző kisiparos a bűnös. Sokkal jobb megkövetelni már előre a szigetelést, rászánni egy-másfél zsák cementet a cementpalástra. Fel kell készülni azonban a kisiparosok furcsa logikájára. Nemrég valaki - a velem való egyeztetés alapján - reklamálta az elmaradt cementezést, s azt, hogy vize a környékbelieknél jóval több oldott anyagot tartalmaz, veszélyessé téve a tervezett öntözést. - Nem kérte a megrendeléskor, hogy cementezzünk! - volt a válasz. Jó tudnia mindenkinek: a cementszigetelés 10, de akár 2000 m-es kutaknál is elkerülhetetlen előírás, benne van egy kút árában, nem kell külön kérni. Persze a mai kisiparosok zöme soha nem járt kútfúró iskolába, kontár módon dolgozott, minimális felelősségvállalás nélkül... Gondoljunk bele: az alattunk lévő földrétegek nem szigetelnek teljesen, tehát ha 30 méteres kutunk vize szennyeződik, ez lehúzódhat az átlagosan 55-60 méter alatt kezdődő vízműves rétegekbe, így 'minden település ivóvizét veszélyezteti a sok tisztességtelen, hozzá nem értő vállalkozó. Éppen ezért különösen felelőtlen az az állampolgár, aki nem elégszik meg egy 20-30 méteres kúttal, hanem lefúrattat 80-120 méterig, elszennyezve ezeket a vizeket is. Pedig már most is kellemetlenül magas a vízdíj, mi lesz, ha drága tisztításra is sor kerül a magánkutak károkozása miatt? Évek óta sok helyen felteszik nekem a kérdést: ugye adóztatni fogják a kerti kutakat? Illetékes körökben még nem hallottam ilyen tervről, de kétségtelen, az eddigiekben ismertetett, szakavatatlan tevékenység előbb-utóbb arra kényszeríti majd az államigazgatást, hogy keményen fellépjen a kisiparosokkal és adott esetben a kutat rendelő polgárokkal szemben is. Jelenlegi és hosszú távú érdekünk tehát, hogy ne okozzunk kárt az értékes rétegvíz- kincsben. Barabás Imre WESTEL IRODA: SZOLNOK, 5000 BAROSS U. 1„ TEL: RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386-000 i 56) 422-232, KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VASAS ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-973, P0ZDERKA FERENC TEL: (06 60) 386-220 I MXIESTEL RÁDIÓTELEFON KFT MOTOROLA 7200 79.900 Ft helyett csak 63.960 Ft MOST OLCSÓBB A GSM A Westel Rádiótelefon Kft. irodáiban május 22-től 27-ig jelentős kedvezménnyel juthat a Motorola 7200-as GSM-rendszerű mobiltelefonhoz. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az akció csak azon vásárlóinkra vonatkozik, akik a liJt=3 kártyát is a Westel Kft. irodában vásárolják, a készülékkel egyidőben. Az életképtelen cégeket felszámolják Folytatódó privatizáció Gondolkodók társasága A társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális és művészeti élet széles körének reprezentáns művelőiből, képviselőiből megalakult a Magyar Alkotók és Gondolkodók, Független Szakértői Társaság (MAG). A szervezők tájékoztatása szerint az alapító okiratot 39-en írták alá, közöttük Bánffy György színművész, Czakó Gábor író, Fekete Gyula író, Gidai Erzsébet közgazdász-pszichológus, László Jenő mérnök, Makovecz Imre építész és Török Bálint közíró. A társaság célja az, hogy véleményt nyilvánítson, állást foglaljon a nemzet jelenére és jövőjére kiható kérdésekben, továbbá, hogy megismertesse az állampolgárokat lehetőségeikkel, a realitásokkal és hozzásegítse őket a társadalom javát szolgáló életvitel, felfogás és erkölcsi normák kialakításához. A társaság politikai pártoktól, kormányoktól és szakszervezetektől független jogi szervezet. Indokolt esetben fellép az életben tapasztalható visszás jelenségek ellen. (MTI) Az élelmiszer-gazdaság privatizációja során a 133,5 milliárd értékű élelmiszeripari vagyonnak 38,2 százaléka került külföldi tulajdonosok kezébe. Hazai magántulajdonosok 40.4 milliárd forint értékű vagyont vettek meg, 42.2 milliárdnyi rész felett pedig az állam rendelkezik. Az ágazat magánosításának kezdetén a hatékonyan működő vállalatok gyorsan elkeltek, s amelyek megmaradtak - mint például a húsfeldolgozó üzemek -, azokra, úgy tűnik, nem igen akad komoly érdeklődő. Mi lesz a sorsuk ezeknek a vállalatoknak? - kérdeztük Kara- kas János szocialista országy- gyűlési képviselőt, a mezőgazdasági bizottság tagját.- Az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsa újabb tíz élelmiszer-ipari vállalat privatizációjáról döntött. Ezekre várhatóan akad vevő, hiszen a határozat alapján a szövetkezetek 170 százalékos árfolyamon válthatják majd be a náluk felhalmozódott kárpótlási jegyeket, ha feldolgozó kapacitást akarnak vásárolni. Meghatározó mennyiségű tulajdonhányadhoz juthatnak a mezőgazdasági kistermelők is, kárpótlási jegyeik ellenében. Vannak olyan cégek, amelyekről az állam eleve nem szándékozik lemondani. Ilyen például a Tokaj Kereskedőház RT, amely a tervek szerint állami tulajdonban marad. A nem kelendő, életképtelen cégeknél viszont a piac törvényei fognak érvényesülni, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb felszámolás alá kerülnek. A gondot azok a vállalatok jelentik, amelyek látszólag életképtelenek, de nagy értéket képviselnek. A húsfeldolgozó kapacitások például annak idején 11 millió sertés feldolgozására létesültek. Az ilyen nagyértékű berendezések valamilyen formában esetleg átkerülhetnek más üzemekbe, de ennek kicsi a valószínűsége, mivel egyhamar aligha várható, hogy jelentős mértékben növekszik a vágásra szánt állatok száma, és megközelíti azt a szintet, amelyre korábban a kapacitások épültek. Ferenczy Europress A nyugdíjasotthon minden forintot megfog A gondokat a gondozottak nem érzik Tiszafüreden 1991. december 13-án nyitották meg 15 szobával a Platán nyugdíjas otthont, mely intézmény 1993. júniusában újabb épületszámnyal bővült. Azt, hogy ez a fejlesztés indokolt volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma teltház van a valóban modern és kulturált otthonban: 25 'szobát az állandóan bentlakó ápoltak részére (31 idős ember) tartanak fenn, ötöt pedig napidíjas ellátottak és a krízishelyzetben lévők (7 idős ember) számára kell biztosítaniuk. Ez azt jelenti, hogy szobaeladásból idén már nem tervezhetnek bevételt, de Pappné Szabó Janka, az intézmény vezetője szerint nem is ez a legnagyobb gondjuk. Inkább az, hogy költségvetésük - a többszöri élelmiszerár-, energiaár- és közműdíjak emelése ellenére - idén is csupán annyi, mint 1994-ben volt, 33 millió 269 ezer forint. Tetőzi ezt a problémát, hogy szűkös anyagi helyzetében az önkormányzat sem tud mással hozzájárulni működési kiadásaikhoz, mint azzal, hogy fizeti az itt dolgozó 43 alkalmazott munkabérét. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a gondozási központ Tiszafüreden, Tiszaörvé- nyen és Tiszaszőlősön 260 nyugdíjas és rászorult szociális ellátását biztosítja, s a működési területükön két nyugdíjas klubot is üzemeltet (Tiszaszőlősön még 9 bölcsödéskorú gyermek ellátása is a feladatuk -szerk.). akkor valóban igaz az, hogy meg kell fogniuk minden forintot. További nehézséget jelent számukra, hogy a közvetlen szomszédjukban működő óvoda, melynek ellátását is ők biztosítják, idén még nem tudott fizetni szolgáltatásaikért. Erre az összegre pedig szükségük lenne, mert ebből tudnák kifizetni tartozásaik (900 ezer forint) csaknem egészét. Ennek ellenére a vezetőnő arról tájékoztatta lapunkat, hogy elsősorban a jól összeszokott szakembergárdájuknak köszönhetően, az idős emberek ellátása nem szenvedi ennek kárát. Pappné Szabó Janka reméli továbbá, hogy az általuk üzemeltetett épületek állagában, s azok berendezéseiben nem történik olyan jelentős romlás, ami működési kiadásaikat negatívan befolyásolná. Ottjártunkkor mindenesetre a heti nagy esőzések nyomai látszottak a konyhai dolgozók öltözőjének plafonján, s emellett az egymillió forintos vízmelegítő bojlerük meghibásodása is fejfájást okozott a vezetőnőnek.-perczeTelefonon az idegrendszeri betegségről A Telefondoktor a május 22-től 28-ig terjedő héten a sclerosis multiplexről, erről a központi idegrendszeri megbetegedésről tájékoztatja az érdeklődőket. Elöljáróban ismerteti, hogy általában 20-40 éves korban kezdődik, és Magyarországon 10-15 ezer embert érint, de nem fertőző és nem örökletes ártalom. Fontos, hogy a multiplexes lehetőleg kiegyensúlyozott életet éljen, kerülje a túlfáradást, a stresszt okozó helyzeteket, a fertőzéseket és a megfázást. A Telefondoktor a betegek figyelmébe ajánlja a rendszeres testmozgást, a nehezen emészthető ételek, az állati eredetű zsírok fogyasztásának elkerülését. A multiplexesnek sokat segíthet a hasonló megbetegedésben lévő emberek közössége, az országszerte működő, úgynevezett SM-klubok valamelyike. A budapesti klubot a 129-7958-as telefonszámon hívhatják fel az érdekeltek. (MTI) „Megtanultam a szegénységet, a másik embert tisztelni” Szathmári professzor hetvenéves A Jászkunság kulturális folyóirat április-májusi összevont számának nyelvészet és irodalom rovatában születés- napi köszöntőket, méltatásokat olvashatunk. A hatvanéves Sarkady Sándorról, mint „méltatlanul agyonhallgatott nagy költőről” Rideg István, a nyolcvanéves, vezse- nyi születésű Hartyányi Istvánról, a népi írók egykori kiadójáról Cs. Kovács Károly emlékeznek meg írásaikban. Ez év február 20-án töltötte be hetvenedik születésnapját a kisújszállási Református Gimnáziumban végzett, majd a debreceni egyetemen „summa cum laude” minősítéssel doktorált Szathmári István nyelvészprofesszor, aki számtalan nyelvtudományi társaság, bizottság tagja, amellett, hogy igen gazdag tudományos szakírói munkássága is. „Megtanultam a szegénységet, a mindent megSzenti Ernő grafikája becsülést, a másik embert tisztelni: ez ma egyáltalán nincs’’ - vall életéről Lengyel Klárának a lap hasábjain. Á Horthy-korszak legnagyobb bűnéül azt tartja a professzor, hogy meghagyta a régi feudális viszonyokat. Szülővárosa polgárairól, a kun emberekről megállapítja: nem fogadják be az idegent. A mai város kihalt, maguknak élővé váltak a kisújiak. Ettől eltekintve - mondja - nekem hazamenni, akárcsak a lányaimnak s az unokámnak, mindig Kisújszállásra van. A születésnapok mellett olvashatunk a Jászkunságban tanulmányt Nagy László költészetéről; esszét a helyi társadalom széteséséről; módszertani írást a távoktatási kurzusok szervezéséről; cikkeket az iskolában folyó kommunikációról, az Alföld legidősebb lakóházáról; kritikát a Csongor és Tünde, valamint Az eltört korsó színielőadásokról. A folyóiratot Katona Mihály, Kozma Károly fotói és Czobor Sándor, Szenti Ernő, Bészabó András grafikái illusztrálják. S. Cs. J. a
