Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-22 / 118. szám

1995. május 22., hétfő Hazai Tükör 3. oldal Öregdiák-találkozó, emléktábla-avatás Névadó ünnepség Abádszalókon Ha még látható a harmadik alkalommal megrendezett makettkiállítás a mezőtúri Közösségi Házban. A légi, dio­ráma, harcjármű, autó és hajó kategóriában felvonultatott maketteket háromtagú zsűri díjazta. Mezőtúri, szolnoki és gyomaendrődi versenyzők szerepeltek a legsikeresebben. FOTÓ: I. L. Jótékonysági est az óvodáért Vállalkozók a városért Szombaton fejeződött be Abádszalókon a község nagy szülöttének, Kovács Mihály­nak (1818-1892) a tiszteletére megtartott névadó hét ünnepi rendezvénysorozata. A helyi általános iskola aulájá­ban Pólyák Csabáné iskola- igazgató köszöntötte a meghí­vott vendégeket, akik az iskola diákjainak ünnepi műsorát hallgatták meg. Ezek után Bor­dás Imre polgármester avatta fel Talamasz Lajos túrkevei szobrászművész Kovács Mi­hályt ábrázoló domborművét. A neves esemény megható szín­foltja volt, amikor a festőmű­vész ma is Abádszalókon élő leszármazottja, Obermayer Jó- zsefné, Kovács Mária virágot helyezett el neves őse dom­borműjénél. A központi ünnepség végén a koszorúzó diákok delegációja vette át azt az iskolazászlót, amit az Erdőbirtokosok Szövet­sége, a Meleg-tanyai Szövetke­zet, valamint az Abádszalóki Szolgáltató Szövetkezet aján­dékozott az iskolának, mely május 20-án vette fel Kovács Mihály nevét. Az ünnepi program keretén belül Sólyomvári György, a Ti­szafüred- és Vonzáskörzete TIT szervezetének elnöke arany koszorús TIT-jelvénnyel jutalmazta az iskola igazgató­nőjét, a gyermeknevelésben és a tehetséggondozásban elért eredményeiért. A szervezők ezek után ven­dégül látták azokat az öregdiá­kokat, akik a névadóünnepség tiszteletére látogattak el az alma materbe. Tiszafüreden az Örvényi úti óvoda és bölcsőde egyesített in­tézménye május 15-én ünne­pelte fennállásának 20. évfor­dulóját. Itt hangzott el, hogy az óvoda kollektívája sikeresen pályázott, melynek eredmé­nyeként 200-200 ezer forintot nyertek, melyből egy KRESZ- park kialakítását, valamint egy, a gyermekek mozgáskoordiná­ciós problémáit kiküszöbölő egészségügyi program költsé­geit kívánják finanszírozni. A gondot csupán a jelenti, hogy terveik megvalósításához kö­rülbelül 800 ezer Ft-ra lenne szükségük, amihez jelen anyagi helyzetében az önkormányzat nem tud segítséget nyújtani. Ennek ellenére a pedagógusok jó ötlete nyomán - Tiszafüred város polgárait, s vállalkozóit kérték fel az együttműködésre - úgy néz ki, hogy „dédelgetett álmuk” megvalósul, melyhez az első lépést szombat este tet­ték meg. A helyi Nemzeti étte­remben jótékonysági estet ren­deztek, melyen felléptek Tisza­füred kulturális életének első számú reprezentánsai - a Mo- rotva népzenei együttes, a nép­táncegyüttes képviseletében Millinkhoffer Rita és Lopcsey György, a Belgiumot, Német­országot és Ausztriát megjárt „Ricsaj” folkegyüttes. Az óvoda ügyéért ezer forintos be­lépőt fizető vendégek jól szóra­koztak, akik közül nagyon sok osztrák és német turista is he­lyet foglalt. Az est folyamán a tiszafüredi vállalkozók által felajánlott ajándéktárgyakra - szőnyegek, festmények, kerámiák stb. - li­citálhattak a jelenlévők. A licit során befolyt pénzeket - főleg a külföldi vendégek vásároltak - szintén az óvoda javára utalták át a szervezők. -percze­Ahol Kosztolányi megszólal. . . Gyermekszínjátszó-találkozó Képünkön jelenet a Csabai Színjátszó Stúdió előadásából Zrínyis Ki mit tud? Kiütúrgála meglepetésekkel Negyedik alkalommal rendez­ték meg a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó-találkozó regionális döntőjét Szolnokon, szombaton és vasárnap. Fodor Tamás színművész, a zsűri elnöke, Szakáll Judit, a Magyar Drámapedagógiai Tár­saság elnöke és Szóda Sándor rendező méltatták a résztvevő csoportok felkészültségét. Szombaton reggel Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés el­nöke nyitotta meg a kétnapos rendezvényt, majd a színpadot átadta Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye színjátszó csoportjainak. Vasárnap reggel a Tiszali- getben folytatódtak a progra­mok, az eső nem szegte kedvét a kézműves mesterségeket ta­nuló gyerekeknek. Volt, aki csuhéjbabát. similabdát vagy karkötőt készített. A legna­gyobb izgalommal várt ese­mény azonban mégis a díjátadó ünnepség volt, melyre 11 óra­kor került sor. A zsűri hosszas és alapos értékelés után a fődí­jat a makói Deák Ferenc Álta­lános Iskola Picurok csoportja Daloló uborkák című produk­ciójának ítélte. Első lett a Csa­bai Színjátszó Stúdió (Békés­csaba), második a jászfénysza- rui Petőfi Sándor Művelődési Ház Napsugár Gyermekszínpa­dának Á virágok üzenete pro­dukciója, a harmadik helyezést a békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola „G”-sek: Má­tyás király lustája kapta. A kétnapos találkozó egyút­tal alkalmat adott a gyermek- színjátszó csoportvezetők és drámapedagógusok szakmai tanácskozására, ahol elemezték a gyermekszínjátszás helyzetét. Már kétéves hagyomány a ti­szafüredi Zrínyi Ilona Általá­nos Iskolában, hogy a tanulók májusban kulturális gálaműsor­ral kedveskednek szüleiknek, s minden kedves érdeklődőnek, akik kíváncsiak arra, hogy va­lóban mit is tudnak. A minap a helyi művelődési központban „totális” teltház je­lezte, hogy a húsz műsorszám­ból álló programot kellő igé­nyességgel állították össze a szervezők. A gyerekek meg­szolgálták azt a pénzt, amit a nézők belépődíj fejében a zrí- nyisek jutalmazására fizettek be. Voltak igazi legek: Nyíri Anikó, a mesemondóverseny győztese most is bájosan, ked­vesen adomázott, Szilágyi Vik­tória a megyei első helyezés biztonságával énekelte a népda­lokat, Csontos Dominika pedig tiszta artikulációval bizonyí­totta, hogy jó helyre került a Kazinczy szókiejtési verseny területi első helye. E mellett több meglepetés is volt. Ezek közé tartozott a nép­táncutánpótlás - Farkas István, Papp Péter, Szabó Csaba - fer- getes verbunkja, a hangszerszó­listák remeklése, az énekkar jól érthető angol és német dalai, a tásastánc-csoport felnőttes ru­tinja. Egyszóval: aki eljött, az jól szórakozott a pénteki zrínyis kultúrgálán. -p­Szépségverseny Mezőtúron Második alkalommal rendezték meg Mezőtúron a Körös-völ­gyi szépek című gyermekszépségversenyt és szépségkirálynő- választást. A főiskola sportcsarnokában szombaton lezajlott eseményen fellépett a Republik együttes és Zoltán Erika. Az est vendége volt Fórián Szilvia, a Miss Universe '94 Hungary győztese, valamint Várhegyi Attila, Szolnok pol­gármestere. A gyermekszép­ségversennyel kezdődő válasz­táson három kategóriában in­dultak a kislányok. A három­hatévesek győztese Cseh Vi­vien Mezőtúrról, a 6-10 éve­seké Picilász Elena szolnoki kislány, a 10-14 éveseké Ku- rilla Erika Gyomaendrődről. Mindhárman vásárlási utal­ványt, panorámarepülést és ajándékkosarat kaptak. A felnőtt kategóriában 14-en indultak a győzelemért. A né­zőközönség és a zsűri három bemutató (szabadidő, fürdőru­hás, alkalmi) alapján döntötte el, hogy idén a Körös-völgy szépe Bedő Szilvia 19 éves me­zőtúri hölgy lett. A győztesnek járó szalagot Fórián Szilvia, a koronát pedig Dávidházi Krisz­tina, a tavalyi győztes adta át. Jutalma 10 napos görögországi út. Udvarhölgyei: Truka Judit (21 éves) Jászberényből, aki 10 ezer Ft-os vásárlási utalványt nyert és Varga Anita (16 éves) Alsónémediből, aki kétszemé­lyes, egyhetes beutalót nyert a Balatonra. A királynő és udvarhölgyei az American Business School, a Gyöngyhalász étterem és a Flóra virágüzlet ajándékait kap­ták. Patkós Éva Nyereségesek a bankok A bankkonszolidációt követően javult a bankrendszer összesített adózott eredménye. Míg a Ma­gyarországon működő bankok, pénzintézetek - a takarékszö­vetkezetek nélkül - 1993-ban összesen 161,1 milliárd forint­nyi mérleg szerinti veszteséget értek el, a múlt évben a pénzin­tézetek összességében nyeresé­gessé váltak, s az eredmény 22,2 milliárd forintot tett ki. A bank- rendszer összesített mérlegfő­összege 1994 végére elérte a 3134 milliárd forintot, amely egy év alatt 16 százalékkal bő­vült. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank jelentése állapítja meg. A múlt évben Magyarorszá­gon 42 kereskedelmi, befekte­tési bank és szakosított pénzin­tézet, valamint 251 takarékszö­vetkezet és négy hitelszövetke­zet működött. Közülük 23 volt részben vagy egészben külföldi, és 19 csak magyar tulajdonban. Az MNB szerint kis mérték­ben gyorsult az az évek óta tartó folyamat, hogy a külföldi tulaj­donú bankok egyre nagyobb arányban vesznek részt a gazda­ság finanszírozásában. (MTI) A Magyar Szív Egyesület megyei szervezete a szíves napon a nyitó rendezvényét a Tiszaligeti Sportcsarnokban rendezte meg szombaton. A rövid tornabemutató után fó­rum következett, melyen a szívbetegségek megelőzéséről, a rehabilitációról, a táplálkozásról, mozgásterápiáról és az ér­rendszeri betegségekről lehetett kérdezni az előadókat. A szervezők a további előadásokra, fórumokra is várják a be­tegeket, egészségeseket, családtagokat. Újszászon 23-án, 25-én és június 1-jén, Karcagon május 24-én, Jászberény­ben 26-án, Tiszatenyőn ma és június 7-én találkozhatnak orvosokkal, gyógytornászokkal, a témában jártas szakem­berekkel. Fotónk a szolnoki fórumon készült. Az előadók balról jobbra: dr. Prágai Géza, dr. Csabai Csaba, András György, dr. Harmati László, dr. Dajka Miklós és dr. Veress Edit. FOTÓ: i. L. A tücsök és a hangya A tücsöknek mindenesetre bogarat tettek a fü­lébe: lehet, hogy itt valóban helyzet van? Nézte a hangyát, aki az elmúlt években valósággal élőhalottra dolgozta magát, mire felépítette a házát, s most szívritmus-szabályozóval külön­böző orvosokat vizitál. Nézte a hangyát, ezt a megtörhetetlen erejűnek hitt munkagépet, és gondolkodott. Átérezte a fickó tökéletes magá­nyát: hangyáné ugyanis beleunt az állandó gür­cölésbe, és a két gyermeket magához véve bú­csút intett az épülő falaknak. A hangya ekkor kötött ismeretséget a gödénnyel. Mire felépült a ház, hatalmas, csupa szoba, raktár, kamra, alsó­épület, ipari áram stb. már nem volt. aki lakja. A tücsökre is gonosz idők jártak. Hiába a he­gedű, a külföldi meghívások, az otthonául szol­gáló Művészházat a csőd szélén álló Erdei Ta­nács egy befektetői csoportnak volt kénytelen átadni: a mosómedve bérmosodát, a szarka ré­giségboltot, a béka lencseüzemet és jósdát nyi­tott benne. így lett a tücsök a hangya albérlője, és kezdte elhinni, hogy a világ egyre cudarul. Télen is tél volt, nyáron is tél volt. A hangya pedig téglánként kezdte eladogatni a házát, hogy a KP Bank Rt (Keresztes Pók Bank Rész­véttársaság) számára fizetni tudja a törlesztő­részleteket. Ráadásul hangyáné csinos kis gye­rektartási pert akasztott a nyakába, amiért hara­gudni sem lehetett rá, merthogy a két gyerekkel ő is nehezen élt. A nagy házból végül egyetlen kicsi szoba maradt, az egyik emeleti gyerek­szoba. Alóla, mellőle mindent eladott, zálog­házba tett az időközben teljesen megőszült, megöregedett, megkeseredett hangya. Ott lebegett az aprócska szoba ég és föld fe­lett a levegőben, alatta semmi, felette semmi, a tücsök és a hangya pedig létrán közlekedtek ki s be, már ha volt egyáltalán kedvük közlekedni. A tücsköt állami adóbehajtók szorongatták és szólítgatták az elmaradt hátralékok miatt. Volt ott minden: hegedűadó, vonóadó, rezgész- szám-adó, slágeradó, prezentációs- és reprezen­tációs illetékek, vigyor- és vicsoradó, tömeg­vonzás-adó, Naprendszer-illeték, s végül Uni­verzum használati díj, hogy csak a jelentőseb­bek említsük. Ehhez jöttek még természetesen különféle kiegészítő illetékek, viszontbiztosítá­sok. Nem csoda, ha a tücsök is beadta a kulcsot. A zálogházba. Aztán a hegedűtokot, majd a kot­táit, később - zokogva! - a gyönyörű frakkját, aztán - átkozódva! a vonót, végül - harsányan röhögve! - magát a hegedűt. A hangyák ez idő közben teljesen elmentek hazulról. Szegény férget a maradék esze is elhagyta. De a tücsök sem állt sokkal jobban. Csak ültek az üres szo­bában, és egymás térdét csapkodták nagy vi­hogva. Egy napon aztán a tücsök elhallgatott: eladta a hangját. Másnapra a hangya lebénult: zálog­házba tette szorgalmát, kitartását. Ettől kezdve halálos csend telepedett a szobára. Csak ült és nézte egymást: a néma és a béna. Pedig a mesének még nincs VÉGE ... Emléktáblát avattak Tiszaföldváron „Ejtsetek értem egy könnyet, és utána lássatok dolgotok után.” Kétszáz évvel ezelőtt, május 20-án ezekkel a sza­vakkal vette tudomásul Haj­nóczy József, a magyar jako­binusok egyik lánglelkü ve­zére a császári udvar meg­torló halálos ítéletét. Ezzel az idézettel köszöntötte Ferenczi György, a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola igaz­gatója a szemerkélő eső ellenére szép számmal megjelent ünnep­lőket. A magyar jakobinus moz­galom vezetői kivégzésének 200. évfordulójára a középis­kola emléktáblát avatott a né­vadó, Hajnóczy József tisztele­tére. Az alapításkor, 1953-ban nem volt könnyű jakobinus for­radalmárról elnevezni iskolát. Tiszaföldvár szü­lötte, Sziki Károly színművész József Attila: A Dunánál című versét szavalta el. Batsányi János: A látó című versét Far­kas Dóra mondta el. Az Erdős Mihály né tanárnő vezette isko­lai énekkar Kodály Zoltán: a Magyarok­hoz és Erkel Ferenc: Éljen a haza! műveit adta elő. Hajnóczy életéről, s a korról szólt az az irodalmi összeállítás - a II. B-sek előadá­sában -, melyet Molnár Istvánná tanárnő tanított be. Dr. Orosz István, az Or­szággyűlés oktatási bizottsága elnökének avató beszédéből a mai ember számára is üzenet fo­galmazódott meg. Hajnóczy, aki nem vált igazi radikális jakobi­nussá, megmaradt szelíd refor­mernek, gondolatai mégis való­sággá váltak a reformkor idején. Célja a polgárság megteremtése volt, ami napjainkban is még re­ánk váró feladat. A Marseillaise hangjai mel­lett az ünneplők megkoszorúz­ták az iskola névadójának szob­rát, és leleplezték az első eme­leti emléktáblát. Az iskola folyosóin kiállítás nyílt a tanulók rajzaiból, fest­ményeiből, s a látogatók megte­kinthették az iskola művészta­nárai, Jeszenyi Mihályné és Demján Csaba munkáiból nyílt kiállítást is. A korszakot bemutatván diá­kok olvasták fel pályamunkáikat tudományos diákülés keretén belül, megismertetvén a magyar jakobinusok örökérvényű tevé­kenységét. G.A. Az emléktábla-avatás pillanata

Next

/
Thumbnails
Contents