Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-20 / 117. szám

A férfi, aki győzni akart Tudunk-e kapcsolatot teremteni? Hogyan lett Lászlóból Lánglaci? Féltékeny testvérek A meddő házasságok megoldása - lombikbébi? Lustábbak a lányok?! A mesterséges édesítőszerekről (9-12. oldal) Jász-Nagyhun-Szolnok megyei napilap Tel VI. évfolyam, 117. szám 1995. május 20., szombat Ml ÍRJUK, Ml KÉZBESÍTJÜK! Elhunyt Páskándi Géza Budapest. Páskándi Géza Kossuth díjas író, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója hosszan tartó súlyos betegség után május 19-én, hatvankét évesen elhunyt. A születés­napját követő napon érte őt a halál. Temetéséről később in­tézkednek. Közgyűlés Az OTP Bank Rt. az elmúlt évet 939,9 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta. Adózás előtti eredménye 9,9 milliárd forint, adózott ered­ménye mintegy 6,6 milliárd forint. A bank a bemutatóra szóló osztalékelsőbbségi részvényekre 12 százalékos osztalékot fizet, a törzsrész- vényekre nem adnak osztalé­kot. Philips-export A magyarországi beruházá­sok révén két év múlva 68o millió dolláros éves európai exportot tervez a Philips - je­lentette be tegnap Willen J. van der Vegt, a Philips Ma­gyarország Kft. elnök-vezéri­gazgatója a cég sajtótájékoz­tatóján. Elmondta, hogy a hol­land óriáscég erősíteni kí­vánja Magyarországi jelenlé­tét. Az MVM Rt. mérlege A Magyar Villamos Művek Rt. 11,7 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel zárta az elmúlt évet. A társaság teg­napi közgyűlése elfogadta az 1994. évi beszámolót, amely megállapítja, hogy az eredeti­leg egymilliárd forintra terve­zett veszteségnél lényegesen nagyobb hiányt főként a szükséges energiaár-emelés halogatása okozta. „Le kell venni ••• Békéscsaba. Sürgősen új gazdasági program kidolgo­zására van szüksége az or­szágnak - jelentette ki Thür- mer Gyula tegnap, Békéscsa­bán tartott sajtótájékoztató­ján. A Munkáspárt elnöke egyebek mellett hangsú­lyozta: pártja úgy ítéli meg, hogy a társadalom elutasítja a Hom-kormány stabilizációs csomagját, mivel felismerte, további korlátozással nem le­het javítani az ország helyze­tén. A Munkáspárt véleménye szerint az úgynevezett stabili­zációs törvénycsomagot le kell venni az Országgyűlés napirendjéről, s az MSZP ak­kor járna el helyesen, ha fel­mondaná az SZDSZ-szel kö­tött koalíciót. Demonstráció Budapest. A válsággal küsz­ködő Ózd polgárai közül hoz­závetőleg négyszázan érkez­tek tegnap Budapestre, hogy autóoszlopban vonulva de­monstráljanak, az Építők Székházában pedig nagygyű­léssel tiltakozzanak a térség­ben kialakuló helyzet ellen. A városi érdek-képviseleti szö­vetség által szervezett gyűlés­ről délután küldöttség kereste fel a Parlamentet, hogy át­nyújtsa a miniszterelnöknek címzett petíciót, amelyben a térség jövőjét célzó intézke­déseket sürgetik. Két ui gázmező kezd termelni Két új gázmezőt állít terme­lésbe június 1-jével a Mól Rt. A másfél milliárd forintos befek­tetéssel járó beruházás eredmé­nyeképpen 770 millió köbméter földgáz kerül majd a felszínre, amely 15 milliárd forint több- letgázimport-költségtől mente­síti a nemzetgazdaságot. A Mól Rt. tegnapi tájékoztatása szerint a beruházást több éves geoló­giai kutatás után kezdik meg. Az észak-békési Dévaványán, illetve a dél-békési Pusztaföld- vár-Pusztaszőlős-T ótkomlós- Végegyháza térségben talált földgázmezőkön 1996-ban, il­letve 1997-ben kezdődik a ter­melés. Összesen 17 gázkutat ál­lítanak fel. Nemzetközi környezetvédelmi fotókiállítás nyílt tegnap Szolnokon a Városi Műve­lődési Központban. Képünkön a kiállítás egyik megdöbbentő képe, Andrius Zavadskis litván fotóművész „Öreg Nida” című alkotása. Az eseményről tudósítást és a tárlatot megnyitó dr. Szili Katalin államtitkárral interjút közlünk a 3. oldalon. A megye is „karcsúsít” Egyszerűsítés, összevonás, elbocsátás Ahogy a más területen dol­gozóké, a megyei intézmé­nyek és dolgozóik sorsa is bizonytalan manapság. „Karcsúsítani” kell, ennek módját vitatta meg tegnap a megyei önkormányzat okta­tási, művelődési és sportbi­zottsága. A bizottság egyelőre csak el­képzelésekről tágyalt. Ezek szerint minden tevékenységet és kiadást áttekintenek. Szigorú rangsort kell felál­lítani a kötelező és az önként vállalt (mint például a szpon­zorálási) feladatok között. A döntések létszámcsökkentést, szerkezeti változásokat jelen­tenek. Elvi szinten kimondták, hogy a kötelező közszolgálta­tásokat rangsorolni kell a vé­dettség tekintetében: első az oktatás, a gyermek- és ifjú­ságvédelem, második az ösz- szes többi szociális feladat, harmadik a közművelődés, a közgyűjtemények, a pedagó­giai közművelődési, szociális módszertani szolgáltatások köre. Ilyen sorrendben kell meg­kezdeni az átvilágítást, hogy a következő bizottsági ülésre, június 8-ára már konkrét ja­vaslatok szülessenek. Hogy a kormány megszorító intézke­déseinek meg tudjanak fel­elni, a június 23-ai közgyűlé­sen döntenek e kérdésben. Még nem tudni, a lépéssel mennyi pénzt tudnak megta­karítani, és mennyi embert kell elbocsátani. Az biztos, ha az 1800 dolgozó 15 százalé­kát leépítik, az alapfeladatok ellátása súlyosan károsodik. Ráadásul az intézkedések a megye 300 milliós működési hiányát csak fele-részben enyhítik. Tudomásunk szerint a pe­dagógiai intézetet, a család- védelmi és gyógypedagógiai szolgálatot, a megyei könyv­tárat, a megyei művelődési és ifjúsági szolgálatot, a megyei múzeumot és a tiszakürti ar­borétumot érinti az összevo­nás. Erről azonban most nem született állásfoglalás. A cél, hogy leegyszerűsítsék az in­tézményszerkezetet, és több célú, közös intézménnyel old­ják meg a feladatokat, hogy a költségek jelentősen csökken­jenek. Országos vásár Szarvason Újjáéled az öntözőgépgyártás A hazai öntözőgépgyártás újraélesztését tervezi az ország leg­nagyobb mezőgazdasági gépgyára, a szolnoki Mezőgép Rt. A társaság a szarvasi Öntözési Kutató Intézet tudományos ered­ményeit hasznosítva szeretne főszereplővé válni a hazai piacon - hangzott el tegnap Szarvason a tizedik alkalommal szervezett országos öntözési vásár sajtótájékoztatóján. A szolnoki gépgyár vezér- igazgatója, Sziráki András, el­mondta: míg öt évvel ezelőtt a hazai mezőgazdasági gépgyár­tás 45.000 embert foglalkozta­tott, jelenleg a 14-ről 93-ra sza­porodott - gyakran „kocsiszín­ben működő - gépgyárakban” 5800-an dolgoznak, s az üze- menkénti létszám átlagosan 5- 20 fő. A legnagyobb ezek közül a szolnoki Mezőgép, amelyben ma is 2000 embert foglalkoz­tatnak. A szolnoki részvénytár­saság arra készül, hogy újra­kezdje a hazai öntözőgépgyár­tást. Lelkes János, a szarvasi kuta­tóintézet igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy bár költsé­geik 80 százalékát a gazdálko­dásukkal maguk teremtik elő, a kutatások sorsát veszélyeztet­hetik a további állami megszo­rítások. Magassy Dániel, a Földművelésügyi Minisztérium tudományszervezési főosztály- vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormányzat valóban nem ku­tatásbarát, s ez kiszolgálatottá teszi a hazai mezőgazdaságot a külfölddel szemben. A csütörtöktől vasárnapig tartó vásárt különösen idősze­rűvé teszi, hogy a lassan másfél évtizede tartó súlyos aszály mi­att a mostani esőzés ellenére is jelentős a termőföldek vízhiá­nya, mintegy kétszáz millimé­ter - jelentette ki Hanyecz Vince, a kutatóintézet igazga­tóhelyettese. Jelenleg az országban 360.000 hektár az öntözésre be­rendezett föld, de ebből csak mintegy 270.000 hektáron mű­ködőképes a rendszer. Az 1994-ben elfogadott öntözésfej­lesztési terv megvalósulása nyomán az ezredfordulóig 100-150.000 hektáron újítják föl az öntözőberendezéseket. Az ésszerű öntözést nehezíti a vízgazdálkodás vízkárelhárítást előtérbe helyező szemlélete, ugyanakkor az új parasztgazda­ságok belterjes fejlődési törek­vése kedvező változást ígér. A falugazdászok mennek, a gazdajegyzők jönnek Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a kamarai törvény­ben biztosított jogai alapján a Magyar Agrárkamara több,* ed­dig a Földművelésügyi Minisztérium és más szervek hatáskö­rébe tartozó tevékenységet vesz majd át. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések, tárgyalások folyamatosak a szaktárca és a ka­mara között. Első körben a falugazdász-hálózat kerül az ag­rárkamara fennhatósága alá. A folyamat már a végéhez kö­zeledik, hiszen július elsejétől megszűnik a falugazdász mun­kakör, helyébe pedig a gazda­jegyző lép - tájékoztatta lapun­kat Benedek Fülöp, a megyei agrárkamara elnöke. Nemcsak az elnevezésben történik azon­ban változás, a gazdajegyzők tevékenységi köre ugyanis je­lentősen bővül. Munkájuk há­rom területet ölel fel, magába foglalja az állami, az önkor­mányzati, valamint a kamarai törvényből adódó sajátos fel­adatokat. Ez utóbbiak először az információs rendszer kiala­kítására, végső soron pedig az Európai Unióhoz való csatla­kozás feltételeinek megterem­tésére vonatkoznak. A kamara, illetve annak meghosszabbított csápjai, a gazdajegyzők foglal­koznak majd ezután például a különböző támogatásokhoz, adó-visszatérítésekhez szüksé­ges igazolások kiállításával és az újonnan induló vállalkozá­sok regisztrációjával kapcsola­tos adminisztrációval. M^jus: a szerelem és ' a házasság hava Szombati riportunk az 5. oldalon Ünnepi gálaműsorral búcsúztatta a tanévet a szol­noki Széchenyi Körúti Általános Iskola. A VMK-ben meg­tartott suligálán a táncos, zenés bemutatókon kívül verse­ket, hangszerszólókat, irodalmi színpadi műsort láthattak, hallhattak az érdeklődők. Felvételünkön a 3. b-sek polkáz- nak. FOTÓ: K. É. Beszerzési világkongresszus Nem elég megismerni, alkalmazni kell Hazánk Európai Unióhoz csatlakozásának egyik előfel­tétele, hogy ne csak megis­merje, hanem a gyakorlatban alkalmazza is a legfejlettebb kereskedelmi, áruszállítási módszereket. Ezt Újvárosi Huba, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság elnöke mondta teg­nap a beszerzési világkong­resszus budapesti ülésén. Magyarországon megszűnt a hiánygazdálkodás, nagymér­tékben liberalizálódott a kül­kereskedelem. Kirilly Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipari csoportfőnöke elmondta: a világpiacon keresett termé­kek előállításához feltétlenül szükséges, hogy az állam a jö­vőben hatékonyabban támo­gassa a kutatásfejlesztéseket. A magyar iparpolitika fel­adatai közé tartozik kis- és kö­zépvállalkozások segítése, hogy azok hatékonyan bekap­csolódhassanak a multinacio­nális vállalkozások termelé­sébe. A gazdaság egyensúlyi helyzete továbbra is kiélezett. Tavaly a külkereskedelemben 3,8 milliárd dolláros hiány ke­letkezett, ami 230 millió dol­lárral rosszabb, mint a meg­előző évben. Ebből körülbelül 3 milliárd dollár terheli a fizetési mérle­get. Az ez év január-február havi külkereskedelmi forga­lom adatai szerint az export ér­téke 1,4 milliárd dollár, az im­port pedig 1,9 milliárd dollár volt. A forgalom passzívuma to­vábbra is jelentős, 538 millió dollárt tett ki. Az ipari terme­lés azonban továbbra is nö­vekszik, volumene az első két hónapban 11 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. A növekedésben meghatározó szerepe volt az exportértékesítés 39 százalé­kos bővülésének. A belföldi értékesítés mindössze 4 száza­lékkal volt magasabb. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents