Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

1995. május 2., kedd Jászsági Körkép 7. oldal Kalapban is Dallas A nyugati és a keleti piacok felé kacsingat a jászfénysza- rui kalapgyár. Hogy pontosak legyünk, hozzá kell tennünk, ismét, hiszen az egykoron Budapesthez, majd a helyi Béke Tsz-hez tartozó gyár régi piacait igyekszik vissza­szerezni. A tavaly óta Szomb- réró Kft. nevet viselő cégnél a változásokat a helyettes ve­zető, Kiss Zoltán ismertette Turu István igazgató helyett, mert az ügyvezetőnél éppen egy amerikai magyar üzlet­ember tárgyalt. Ez is igazolja legújabb törekvéseiket. A 100 százalékos hazai piacot tuda­tosan akarják egyre inkább - ha nem is megszüntetni, de - felváltani külföldi exportra. A gyár 27 dolgozója közül 12 a kft. tagja, a többiek al­kalmazottként tevékenyked­nek. A profil az évek során nem változott: kalapot gyárta­nak. Bármilyet, amilyet az emberi fantázia ki tud találni. Nőit, férfit, gyapjú- és nyúl­szőr tompból, szövetből, kap- linból, műszalmából. A mun­kavédelmi kalaptól a kun ka­lapig minden lekerül a szalag­ról, ha kell, akár tízes nagy­ságrendű tételben is. Gyárta­nak ezenkívül cserkész-, va­dász-, Dallas- (ez most nagy divat), csikós-, sombrero (Zorro-típusú) kalapokat, de még a honvédségnek, a rend­őrségnek, a büntetés-végrehaj­tásnak is készítenek egyen- sapkákat, -kalapokat a „pol­gári” szövetkalapok mellett. Ezen a gépen a műszalma kalapok készülnek Magad, uram Az udvar inkább gépudvar. A szalmakazal mellett traktor, pótkocsi, munkagépek töltik ki ugyanis a teret. Gerhát János gazdálkodik az eszközökkel. Gerhát János A 45 éves férfi a mezőgazda­ságban dolgozott, itt Jánoshi- dán, a téeszben volt műhelyve­zető. A mezőtúri főiskolán vég­zett, gépész üzemmérnök. Munkanélküli volt egy évig, ta­valy óta mezőgazdasági vállal­kozó. Ahogy a műszaki fejlesz­tési alap lehetőséget adott a gépvásárlásra, pályázott ő is. Ebből vannak a gépei. Kétmil­lió forint értékben kapott támo­gatást. Saját és bérelt földön gaz­dálkodik. Előbbi 10, utóbbi 25 hektár. Hagymát, gabonát, ku­koricát, burgonyát termeszte­nek. Most igényelt egy öntöző- berendezést, amire 40 százalé­kot kap, mint minden kérel­mező. Állatállománya öt marhából és szaporulatából áll. Egyedül gazdálkodik, szülei már idősek, gyermekei még ki­csik. Felesége a szövetkezetben főkönyvelő. Nehéz is így, nem is jó egyedül - ismeri el. Min­dent magának kell csinálnia. Szavaiból kitűnik azonban, hogy a gazdálkodásban nem szívesen fogna össze senkivel, mert szerinte már két embernek is nehéz megértenie egymást, nem hogy többnek. Az értékesí­tés terén viszont már látna fan­táziát az együttműködésben. Most még nem túl rózsás a helyzete, keményen kell küz­denie a megélhetésért. Drága minden, a felhasznált anyagok ára nem úgy emelkedik, mint a gazdák által előállított termé­keké. Talán könnyebb lesz, ha lemegy a kölcsön terhe.- A jövőt pedig az határozza meg, hogy hogyan becsülik meg a mezőgazdaságot. Hogy elve- szik-e az ember kedvét véglege­sen, vagy támogatják - mondja. a Fogyasztókúra a MAV-nál, de az utas ebből semmit nem érez Állomásból megálló-rakodó hely Egy szinttel lejjebb sem változik semmi „Lefokozzák” a jászárokszál­lási vasútállomást, megálló-ra­kodó hely lesz belőle. Mint Gedei Bélától, az árok- szállási vasútállomás vezetőjé­től megtudtuk, még Jászkiséren és Jászladányon is szó van erről a tervről. Tudomása szerint Árokszálláson két dolgozót „leépítenek”, ahogyan egyet-egyet a másik két állo­máson is. Szikra Ferenc árokszállási polgármester a hírrel kapcso­latban elmondta, a MÁV-osok megkeresték a hivatalt is. Az ál­lamvasútnak ugyanis 500 ezer forintjába kerül ezen az állomá­son a térvilágítás, a váróterem és a vécé fenntartása. Ezt sze­retnék áthárítani az önkor­mányzatra, ahol nincs pénz. A városházán készült nem végleges „emlékeztető” szerint minden szolgáltatás megma­radna, csak a váróteremben nem lenne fűtés. A további MÁV-üzemeltetés fejében a városháza átvállalja az állomá­son a javításokat. Jegyet váltani és poggyászt feladni pedig ugyanúgy lehet majd, mint ed­dig lehetett. Hoskó Bertalan, a MÁV miskolci igazgatóság forgalmi osztályának vezetője elmondta, a terv a gazdaságos üzemeltetés kialakítása ezen a vasútvonalon is. Ennek része a megálló-ra­kodó hely minősítés, amiből vi­szont nem következik a szóvál­tásokban visszaesés. Amint a közlekedési főfelügyelet jóvá­hagyja a legfontosabb kritériu­mot, a biztosítóberendezés át­alakítását, az átminősítés meg­történik. Kuncze-látogatás Jászfényszaru meghívására május 12-én a városba látogat Kuncze Gábor belügyminisz­ter. Kíséretében köszönthetik dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselőt, földművelésügyi minisztériumi államtitkárt. Az alkalmat kihasználva Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester meghívta a Jász Önkormányzatok Érdek-kép­viseleti Szövetsége tagjait, vagyis valamennyi jász tele­pülés jelen lehet a megbeszé­lésen. A szövetségnek egyébként a polgármester asszony a soros elnöke. A találkozótól azt remélik, hogy a miniszter jobban meg­ismeri az önkormányzatok gondjait, és a jogszabályalko­tásban, az intézkedésekben ezek megoldását később vi­szontláthatják. Lejjebb, lejjebb Negyvenöt dolgozót érint Jász- árokszálláson Kuncze Gábor körlevele. A belügyminiszter március 31-én kelt iratában ugyanis azt írja egyebek mellett, hogy a központi költségvetési szerveknél történő 15 százalékos létszámcsökkentést követni kell helyi szinten is. A városban 311 közalkalmazott és köztisztviselő dolgozik, ennek 15 százalékát, vagyis 45 embert kénytelenek elbocsátani. Ráadásul az önkormányzati törvény szerinti nem kötelezően előírt feladatokat le kell építeni a városnál. Az érintett körbe tarto­zik például a középiskolák mű­ködtetése. Árokszálláson ilyen a Deák Ferenc Gimnázium. A polgármesteri hivatalban azt a következtetést vonták le, hogy kénytelenek lesznek átadni az oktatási intézményt a megyei önkormányzatnak. Azontúl, ahol össze lehet vonni intézménye­ket, ott meg kell ezt lépni. Mind­ezeket az ismert megszorító in­tézkedések miatt - szinte - köte­lező meglépni, mert bár az ön- kormányzatok a belügyminiszté­riumtól függetlenek, érdemes , jó fiúként” viselkedni. A gimnázium esetleges le­adását - még a képviselő-testü­letnek szavazni kell róla - fájó szívvel tenné a városháza. A kö­zépiskolát az utóbbi években rendbe tették, számítógéppark­kal, új szárnnyal bővítették. A gimnázium 22 millió forintot igényel évente, ebből 10 milliót áll a város. Ha nem lesz feladata a gimnázium működtetése, ak­kor ezt megtakaríthatják. Máskülönben a nehéz hely­zetben levő önkormányzatok, ha pénzhez akarnak majdan jutni vagy az időközben létrejövő csődtörvénynek meg akarnak felelni, csA úgy járulhatnak a kormányzat színe elé, ha „tisz­ták”, vagyis ha minden „felesle­ges” dologtól megszabadultak. Ha bizonyítják, hogy már min­den, szabadon választott felada­tot - például középiskolát - le­adtak, és több pénzt már nincs min megspórolni. Anyák napjára készülnek Óvodások, iskolások, közép- iskolások közreműködésével először rendeznek falusi szintű anyák napját vasárnap Jászágón a művelődési ház­ban. Ott, ahol most még óvo­dások gyakorolják szerepüket. Az 1972-ben épült óvodába jelenleg 25 gyermek jár az összevont csoportba. - Ko­rábban 30-32 volt a létszám, most csökkent le huszonötre - tudjuk meg az óvoda vezetőjé­től, Paksi Józsefnétől. Egyre kevesebb a pénzük is, de ab­ban reménykednek, a faluból „összeverbuválódik” annyi gyerek, hogy az óvoda meg­maradhat. Jövőre azonban néggyel kevesebb gyermek „áll csatasorba”. Még kicsit félve megy a versmondás A „nagylányokat” nem kellett biztatni Felújítják a jászjákóhalmai Tárná-hidat, ami állító­lag Közép-Európa egyetlen kanyarhídja. Sőt, hozzátolda- nak! A 31-es utat ugyanis olyan kanyarban viszi be a faluba a híd, hogy 30 kilométeres sebességkorlátozást kellett itt elrendelni. A kiszélesített pályaszerkezet nagyobb sugarú ívet és biztonságosabb közlekedést eredményez. A munkát máris elkezdték a Hídépítő Rt. dolgozói. Előbb a toldást építik meg, hogy majd csak ezen a részen menjen a válta­kozó irányú forgalom, aztán a régi híd pályáját újítják fel, végül a két részt augusztus közepére összenyitják. Nincs pénz a freskókra Nem kapta meg Jászszentandrás az idegenforgalmi alaptól azt a másfél millió forintot, amiből az 1903-ban épült műemlék jel­legű templom - Aba Novák Vilmos és Chiovini Ferenc által 1932-ben készített - freskóit újították volna fel. A 63 éve festett freskók állaga már megromlott, mivel a tető­zeten át a csapadék beszivár­gott a falakra, a festményekre. A hajótetőt és a tornyot idő­közben kijavították, így a to­vábbi tönkremenetel kizárt, vi­szont jó lett volna az értékes műveket is felújítani. A templom különlegességét a freskók jelentik, amit az idelá­togató külföldi fürdőzők elő­szeretettel tekintenek meg nya­ranta. Ezért is remélték a támo­gatást az idegenforgalmi alap­tól. Most a megyei közgyűlés­től remél az önkormányzat pénzt, de itt lényegesen kisebb összeg áll rendelkezésre. A freskókon szereplő alakok helybeliek, valamint az itt szol­gáló plébánosok arcképét tük­rözik. Aba Novák is megfes­tette saját arcmását. A szentély két oldalán megfestődött a po­kol is, ami ritkaság egy temp­lomban. Az ezen ábrázolt utolsó szentandrási ember két éve halt meg. A portréul szolgáló emberek közül ugyanis egyesek az Ár­pád-házi boldogok és szentek közé, mások pedig a pokolba „kerültek”. Az előbbiek azért oda, mert dicsérték az alkotást, utóbbiak pedig azért az alvilágba, mert bírálták. A templombelsőt be­borító festmények bemutatása egyébként szerepel a jászok vi­lágtalálkozójának programjá­ban is. Hamarosan átadják a Kácsor Ferenc gyöngyösi vállal­kozó által újjáépített benzinkutat Jászszentandráson. A műszaki átadás május 5-én lesz. Az üzembe helyezés a kü­lönböző engedélyek elhúzódó megadása miatt késett, ami minden bizonnyal jelentős pénzkiesést jelent az építőnek. Az oldalt Tóth András készítette ................................................................................................. . -..............-....-............................-.................................

Next

/
Thumbnails
Contents