Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-18 / 115. szám

1995. május 18., csütörtök Körkép 5. oldal A martfűi hármas ikrek szülei Csalódott építkezők is ÍWS; Az első fogadó Kőtelken a Tisza turistafogadó. Egy budapesti vállalkozót (a Pan­non Coop Kft. vezetőjét) megigézte a település, s mivel úgy gondolta, az adottságokat - strand, Tisza-part, horgásztó - jobban ki lehetne használni, az áfész-iroda átalakításával 20 fős fogadót hozott létre. FOTÓ: KÉ Új kiállítás a szolnoki Mól Galériában Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Mól Rt. Kutatás-Termelési Ágazata fontosnak és támogatandónak érzi a kultúrát, mint az, hogy minden hónapban képzőművészeti kiállításokat rendez­nek központjukban, megyeszékhelyünkön. A szolnoki Mól Galériában (Ady Endre út 26.) ma délután 15 órakor újabb kiállítás nyílik, ezúttal Szentgyörgyi József festőművész alkotásaival is­merkedhetnek meg az érdeklő­dők. A balatonarácsi születésű festő a Képző- és Iparművé­szeti Gimnázium elvégzése után a Képzőművészeti Főisko­lán tanulta a mesterséget Kádár György festőművész növendé­keként. A főiskola befejezésé­nek évében lett tagja a Művé­szeti Alapnak és a Fiatal Kép­zőművészek Stúdiójának, majd 1974-ben a Képzőművészek Szövetségének is. Derko- vits-ösztöndíjat 29 esztendősen kapott, tizenkét évvel később pedig Munkácsy-díjjal tüntet­ték ki. Szinte az egész országban voltak egyéni kiállításai, cso­portos kiállításokon pedig töb­bek között Moszkvában, Stockholmban, Kairóban, Ró­mában, Londonban, Hamburg­ban, Grazban, Bolognában, il­letve a világ még számos kis- és nagyvárosában mutatkozott be. Konferencia az epilepsziáról Nem törvényszerű a magány Az elmúlt héten Budapesten rendezték meg első alkalom­mal a magyarországi epilep­sziások betegkonferenciáját. Ez az újszerű párbeszéd azért is jelentős, mert Magyaror­szágon a népesség közel egy százaléka epilepsziával él. Dr. Halász Péter professzor, a téma kutatója és feldolgozója előadásában rávilágított ama, hogy a betegség megértése fon­tos állomása a társadalmi tole­rancia megteremtésének. Most először fordult elő, hogy az e betegséggel élők és orvosaik közösen tanácskoztak az élet­módról, a gyógyszerellátásról és általában arról, hogy mit kell tudni az epilepsziáról. Külön hangsúlyt kapott a be­tegszervezetek létrejötte Ma­gyarországon. Czikora Györgyi szociológus, az Epilepszia Centrum munkatársa elmondta, hogy tőlünk nyugatabbra a be­tegszervezetek már régóta mű­ködnek. Ezek a nonprofit szer­vezetek főként információszol­gálattal, önsegélyezéssel, ér­dekvédelemmel és felvilágosí­tással foglalkoznak. A lányoknak nem kell A Lukács család Győrből ér­kezett, fiuk, Péter most 30 éves. Születési sérült. Édesanyja el­mesélte, hogy ezelőtt harminc évvel még nem volt lehetőség a légzészavarral született cse­csemőt inkubátorba tenni, és emiatt agykárosodást szenve­dett. Ahogy teltek-múltak az évek, baráti köre úgy szűkült, már csak egy-két igazi és ki­tartó jó barátja maradt. Ám azok teljes mértékben befogad­ták Pétert is, mi több, jó néhá- nyan tudják, mit kell tenniük egy-egy roham esetén. Péter igazi mai srác. Kerek Lennon-szemüveget hord, diva­tos pulóvert és 501-es Levi’st. Első ránézésre senki sem mon­daná meg, hogy milyen prob­lémával küszködik.- Nem tudom, hogy van ez, de a lányok az első pillanatban kiszúrják - panaszolta édes­anyja. - Tulajdonképpen ez a legnagyobb problémám Péter­rel, hogy nincs egyetlenegy lánykapcsolata sem, pedig epi­lepsziás betegsége semmiben sem gátolná meg. Mi lesz vele, ha mi már nem leszünk? Értel­mes, okos gyerek, csak tudnám, miért vert meg az Isten ben­nünket ennyire?! Akár szépségkirálynő is lehetett volna Mellettem ült egy 24 év kö­rüli, hosszú, barna hajú, napsü­tött bőrű. magas, karcsú lány. Akár egy szépségversenyen is lehetnék - gondoltam magam­ban, őt látva. Judit, mert róla van szó, 26 éves, férje van, és egy másfél éves kisfiú boldog édesanyja. Ő az epilepsziások­nak abba a csoportjába tartozik, akiknek a betegsége kiszámít­ható. Anyja szerint soha sem­milyen gondot nem okozott sem baráti, sem lakókörnyeze­tükben Judit betegsége, talán mert nem látszik rajta.- Tudja, ez nagyon fontos, mert ha nem látszik a betegség, akkor talán nincs is — mondta édesanyja. Juditnak csak regge­lenként, felkeléskor okoz prob­lémát a betegsége. Ez a mai korszerű gyógyszerekkel már nagyon jól karbantartható. A kisunokám, hála a jó Istennek, nem örökölte. A konferencia egyik nagy si­kerű előadása volt az Epilep­szia és előítélet, dr. Horváth Ágnes főorvos, szombathelyi ideggyógyász előadásában. 0 is hangsúlyozta, hogy az emberi­ség több mint fél százaléka szenved ebben a betegségben, ez a magyar gyerekekre vetítve azt jelenti, hogy 17-20 ezren vannak, akiknek mindennap meg kell harcolniuk a környe­zetükkel. Magányos gyerekek A pedagógusok többsége nem tudja, mit kell tennie, ha a gyermek rosszul van. Ezért for­dulhat elő az elutasító magatar­tás. Ma Magyarországon nem megoldott a pedagógusképzés­ben az ilyen és ehhez hasonló betegségekre való felkészítés. A gyerekek a tevékenységekbe - testnevelésóra, kirándulás, közösségi programok - nyu­godtan bekapcsolódhatnak, bár valóban nagyobb odafigyelést kívánnak. A gyerekeknek és családtag­jaiknak sajnos számolniuk kell a magányossággal, elszigetelt­séggel. Ezeknek az embereknek szükségük van olyan foglalko­zásokra, ahol megpróbálják feloldani gátlásosságukat, és tu­lajdonképpen társaságpótló, közösségpótló közeget teremt­hetnek maguknak. Mai nehéz gazdasági helyzetünkben majdhogynem természetes, hogy először őket bocsátják el munkahelyükről, nem is tudva, hogy micsoda szakadékba ta­szítják őket ezzel. Ahol epilep­sziás családtag van, ott az egész családszerkezeten módosítani kell. Ott jellegzetes kapcsolati formák alakulnak ki. Gyakorlati jó tanáccsal is szolgáltak az előadók, bár az is igaz, hogy azok, akiknek csa­ládjában van ilyen beteg gyer­mek, már saját sorsukban sok mindent kitapasztaltak. Epilepsziás anyák csecsemői Az epilepsziásnak csecsemőt nem tanácsos egyedül fürdetni még kiskádban sem. Cumis­üvegből történő etetésnél a legmegfelelőbb, ha az a földön ülve történik. A gyermeknek őszintén meg kell mondani, hogy beteg, ha pedig a szülő be­teg, akkor arról kell beszélni a gyermeknek. A gyerekek ha­mar megtanulják azt is, hogy anyjuk rosszulléte esetén ho­gyan tegyék magukat hasz­nossá, például vigyázhatnak a kisebb testvérekre, vagy meg­óvhatják a szülőt a sérülésektől. S ha már gyermekekről van szó: az epilepsziával élő nők is szülhetnek, a terhesség nem jár különösebb kockázattal. Az epilepszia nem feltétlenül öröklődő betegség. Az összes epilepsziás megbetegedések a gyerekkorban kezdődnek. En­nek a ténynek az ismeretében különösen fontos az a kétnapos kecskeméti tanácskozás, amely tegnap fejeződött be. Itt többek között a gyermekkori epilep­sziák műtéti lehetőségeiről ta­nácskoztak a szakemberek. Az epilepszia - népies nevén nyavalyatörés - ma már nem olyan félelmetes betegség, mint volt a század elején. A korszerű gyógyszerek már megvannak. Már csak a tolerancia hiányzik. Szentendrei- Ebben a szobában négyen alszunk. A két nagyobbik gyerek meg én a párommal. A másikban a lányom, a férje meg a négy gyerek. Az elő­szobában van a két fiam ágya. Az alsó házban főzünk, há- romszorra férünk oda az asz­talhoz. Tiszaföldváron vagyok, és azt hallgatom, hogyan is él Kiss Zoltánné családjával az édesanyja házában. Kissék Martfűről költöztek ide, ahol egy másfél szobás családi ház­ban laktak. De nyolcuknak ki­csinek bizonyult. Ők ugyanis a martfűi hármas ikrek szülei. El­adták a házukat, hogy Tisza­földváron építkezzenek, úgy gondolták, addig az édesanyá­nál húzzák meg magukat.- Persze, hogy befogadtam őket a gyerekekkel - mondja az édesanyja. - Hát mit csináltam volna? Ki adott volna nekik al­bérletet? A lányom gyesen van, a vejem munkanélküli. Számolunk: egymillió-há­romszázezerért adták el a mart­fűi házat, 350 ezerért vették a tiszaföldvári portát, 484 ezer forintot vissza kellett fizetni az OTP-nek lakáshitel fejében. A maradék több mint 600 ezer fo­rinttal vágtak neki az építke­zésnek, hogy felhúzzanak egy olyan házat, amelyikben ké­nyelmesebben elfér ez a nyolc­tagú család. Az elképzelés szép volt. És a valóság? Az OTP he­lyi fiókjára panaszkodik Kiss Zoltánné.- Kétmillió-ötszázezer forint lakásépítési támogatás járt volna a gyerekek után, mivel háromszázezret már korábban igénybe vettünk. A ház alapja már ki van ásva, öntenénk a be­tont, és akkor azt mondják az OTP-nél, hogy ha már az ajtó, ablak is benn van a házban, csak akkor adják meg a támo­gatást. Közben jött egy módo­sító rendelet, így 2 millió 200 ezer forint járna az ikrek után, de az OTP csak kétmilliót akar adni. Azt mondják, ha egymil- lió-kilencszázezer forint önerő­vel rendelkezünk, csak akkor kaphatom meg a kétmilliót a gyerekek után. Kértem, hogy mutassák meg azt a rendeletet, amelyik ezt előírja, de azt mondták, nem szabad ideadni a Magyar Közlönyt. Azt mond­ták, 65 százalék önerőnek kell lenni, más családnál meg elég a 35 százalék! Hát hogy van ez? Nemcsak a saját nevemben be­szélek, többen építkeznek, és több támogatásra számítottak ezek a családok. Mindenkinél másképp számolják a támoga­tást!- Mr lesz, ha nem kapja még a várt 2 millió 200 ezret?- Addig megyek, amíg meg nem kapom!- Mennyi pénzből élnek most?- Negyvenháromezer forint a család jövedelme, és nyolcán vagyunk rá. Ami kis pénzünk van, azt ráköltjük házra. Fel­húzzuk addig, amíg futja a zse­bünkből. Az OTP tiszaföldvári fiókjá­nál Derzsi Istvánné főelőadó­val és Lukács Ilona fiókveze­tővel beszélgetünk. Derzsiné: - Az építkezés be­kerülési költségének 65 száza­lékát lehet lakásépítési támoga­tásként adni. Persze, le kell számítani a korábban igénybe vett szociálpolitikai támogatást. Hogy ez Kissék esetében mennyi volt? Kissné először 200 ezret, majd 300 ezer forin­tot mondott, a martfűi OTP-fiók szerint ez 600 ezer forint volt. Ezt az összeget eleve le kell vonnunk. Én ezt próbáltam elmondani a hölgy­nek, de ő akkor már olyan hangnemben beszélt, hogy en­nél a pontnál megakadtunk.- 0 azt mondta, Önök csak 35 százalék támogatást akar­nak adni, és 65 százalék önerő­vel kellene rendelkezni.- Ez éppen fordítva van: a támogatás mértéke lehet a be­kerülési költség 65 százaléka. Kissné akkor már elég indula­tos volt, talán azért értette félre.- Végül is nem kaphatják meg a 2 millió 200 ezret, amennyit ők számoltak?- Kiszámoltuk a bekerülési költséget, ennek a 65 százaléka 2 millió 340 ezer forint, de eb­ből le kell vonnom a korábban igénybe vett 600 ezer forintot, tehát 1 millió 740 ezret kaphat­nak. Az OTP azért van, hogy az ügyfelek rendelkezésére áll­junk, de az ügyfeleknek is el kell fogadni, hogy figyelembe kell vennünk a jogszabályokat - fűzi hozzá Lukács Ilona fiók­vezető.- Ezek szerint az történt, hogy a Kiss család a maximális vagy annál nem sokkal keve­sebb támogatásra számított, amikor belevágott az építke­zésbe. Kissékhez hasonlóan vol­tak olyanok, akik beleugrottak így az építkezésbe, és csalód­tak?- Amikor megjelent a jog­szabály a gyerekek után igénybe vehető lakásépítési tá­mogatásról, a legtöbb ügyfél úgy gondolta, hogy ezt igénybe veheti anélkül, hogy rendelke­zésére állna az önerő. Én azt ta­nácsolom Kissnének is, hogy jöjjön be hozzánk, próbálja meg higgadtan végighallgatni, hogy milyen lehetőséget tu­dunk kínálni. Azoknak pedig, akik most készülnek építkezni, erre a támogatásra számítva, azt javaslom, érdeklődjenek az ille­tékes bankoknál, mielőtt elad­nák a lakásukat, és beleugraná- nak egy építkezésbe. * Időközben sikerült meg­egyezni: Kisséknek a saját erő­ből még jelentős összeg hiány­zik. A meglévő anyagokkal mi­nél több munkát elvégeznek az építkezésűéi, és akkor ez önerő­ként lényegesen többre értékel­hető, mint a jelenlegi állapot. Hogy mennyi támogatást kap­hatnak Kissék, ez akkor derül ki, amikor elfogyott a pénzük, az anyaguk, és mindent beépí­tettek a készülő házba. Esetük is azt példázza, nem árt az óvatosság, a jogszabá­lyok útvesztőiben valóban ér­demes a bankok tanácsát kérni. A pénzt ugyanis ők adják. Paulina Éva Szép kezdeményezés - nagy siker Kamarakoncert a szolnoki Hozam Klubban A Hozam Klub vendégel a vonósnégyes játékában gyö­Szépnek ígérkező hangver­senyre invitált a Hozam Klub meghívója: kedden este az elegáns társalgóban koncertet adott a budapesti Új Haydn vonósnégyes. Az esemény szépszámú zene­barátot vonzott, hiszen a kamrazene hívei mostanság nemigen juthatnak élő zene nyújtotta élményhez: Szol­nok egyébként pezsgő hangversenyéletének palet­tájáról ez a szín sajnálato­san hiányzik. Megkérdeztük Ondrék And­rást, a Hozam Rt. vezérigaz­gatóját, a klub tulajdonosát, hogyan született a koncert megrendezésének remek gondolata.- Az ötlet dr. Sárosi István budapesti klubtagunktól származik: Sárosi úr ugyanis édesapja a kvartett másodhe­. gedűsének. Az együttes - nemzetközi megmérettetésre készülődvén - szívesen vál­lalkozott arra, hogy klubunk­ban hangversenyezzék. így jött létre ez a koncert, melyet szándékom szerint - az érdek­lődést látva - több is követ majd.- Sárosi úr, ön bizonyára mindent tud a kvartett történe­téről, kérem, mutassa be az együttest olvasóinknak.- A vonósnégyes négy éve alakult, primáriusa Horváth János, a másodhegedűs Sárosi Péter. Mélyhegedűn Porzsolt György játszik, a kvartett csellistája Magyar Gábor. Az együttes fiatal kora ellenére számos sikert aratott: hazai szereplésein túl Európa mint­egy tíz nevezetes koncertdo­bogóján fellépett már. Az igazi megmérettetés azonban nyörködnek csak most következik, ugyanis szombaton utaznak a fiúk Genfbe, hogy ott hang­versenyt adjanak, majd más­nap a talán legrangosabb eu­rópai vonósnégyesversenyen indul az együttes azzal a mű­sorával, melynek ez a koncert a premierje. Nagy öröm számomra, hogy a hangverseny telt házat vonzott; sosem lehet tudni, melyik zenebarát válik az él­mény hatására nagylelkű me­cénássá.- A verseny után milyen program vár az együttesre?- Nagy megtiszteltetés érte a fiúkat: a világ egyik leghíre­sebb kvartettje, az amerikai Borogyin vonósnégyes texasi koncertkörútra hívta meg őket. A verseny és ez a turné bizonyára fontos mérföldkő lesz majd a nagy álom: az önállóvá válás nehéz útján. A hangverseny műsorán három mű szerepelt: Haydn d-moll vonósnégyese (Op. 42); Mozart D-dúr kvartettje (K.V. 499), majd Beethoven f-moll vonósnégyese (Op. 95). Az Új Haydn vonósnégyes interpretációit mindvégig a pedáns együttjátszási készség és a muzikalitás jellemezte. Az együttesnek nincs sebez­hető pontja: valamennyien kamarazenélésre predeszti­nált kitűnő muzsikusok. Szá­mon kérhető még a homogén hangzás: a hangszerek külön­böző minősége és az együtt- játszással töltött viszonylag rövid idő következtében a primárius játéka esetenként túlontúl uralja a hangzáské­pet. A szép koncertről távozó, elégedett közönség óhaja: le­gyen ez a hangverseny az a fecske, mely nyarat csinál - kövesse ezt a szép estét még sok-sok hasonló. Szathmáry Judit

Next

/
Thumbnails
Contents