Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-11 / 109. szám

Megnyílt a III. szolnoki vásár „A piramisokat is apró kövekből építik” A fenti mondattal jellemezte a szolnoki vásár jelentőségét teg­nap dr. Hegyháti József, az IKM helyettes államtitkára a III. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár megnyitásán. Egyúttal azt is hozzátette, hogy az eddig fővároscentrikus kiállítások túlsúlyát a regionális rendezvények ellensúlyozzák. Várhegyi Attila, Szolnok város polgármestere a múltat idézve megállapí­totta: szükség van megyénknek erre a rendezvényre. Radványi András, a vásárt ren­dező Szolnok Projekt Rt. el­nök-vezérigazgatója a kiállítás ünnepélyes megnyitóján el­mondta, hogy összesen 260 cég, 9 nemezet képviselője mintegy 21 ezer négyzetméte­ren várja a látogatókat. Várhegyi Attila polgármester köszöntőjében a múltat idézte: három évvel ezelőtt az első vá­sár megszervezésekor sokan kétkedtek abban, hogy sikeres rendezvényt lehet megvalósí­tani akkor, amikor az országban egymást érik a kiállítások. Számtalan kérdés vetődöt fel: Lesz elég kiállító? S látogató? Az első vásár megnyitása után bizonyossá vált, hogy a megyének, a régiónak szüksége van erre a rendezvényre, van létjogosutsága - mondotta a polgármester. A külföldi kiállítók nevében Peter Zimmer, a Henkel Auszt­ria csoport vezérigazgatója kö­szöntötte a vásár nyitásán a lá­togatókat, a cégek és állami hi­vatalok yezetőit. Dr. Hegyháti József helyettes államtitkár megnyitójában Hegyháti József helyettes államtikár szerint a mikro- gazdaság élénkülést mutat hangsúlyozta, hogy a mikro- gazdaság fejlődése az iparban megindult, s az országos össze­sítés mintegy 13 százalékos termelésnövekedést mutat 1995 első negyedévében. Lassan kezdik meg működésüket a gazdasági kamarák Nem ismeri fel érdekeit az állam A szolnoki vásár nyitónapján megyénkbe látogatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Tolnay Lajos, akit a ka­marák jelenlegi helyzetéről, pénzügyi gondjairól, valamint a kamarák és a kormány kapcsolatáról kérdeztünk.- Hogyan értékeli a kereske­delmi és iparkamaránál azt, hogy az állam akadályozza lét­rejöttüket és működésüket? Hi­szen a megígért pénzügyi for­rást nem biztosították, ugyan­akkor a tagdíjfizetési kötele­zettséget 1996 helyett 1995 ja­nuárjától vezették be.- Természetesen negatívan értékelem. Úgy érzékelem, hogy az állam nem ismerte fel az érdekeit, annak ellenére, hogy a kamarai törvény három és fél éves előkészítés után, minden fórum által megvitatva hatpárti konszenzussal készült el. így joggal várhattuk azt, hogy bármilyen összetételű ve­zetés is kerül az állam élére, az segíteni fogja a kamarák létre­jöttét, mert felismeri azt, hogy nemcsak érdekképviseletre, hanem gazdaságszervezésre is szükség van. Ha az állam felismerte volna érdekét, akkor a tagdíj-megelő­legezésben és a székházbiztosí­tásban, valamint a feladatok át­adásában sem így járt volna el. Ez szűklátókörűségre vall. Hi­szen ha az államháztartás re­formjáról beszélünk, akkor ép­pen az a cél, hogy bizonyos ál­lami feladatokat olcsóbban le­hessen végrehajtani. Márpedig a vállalati önkormányzat erre sokkal alkalmasabb, mint az ál­lamigazgatás. Ez az akadályozás összessé­gében azt jelenti, hogy a kama­rák ugyan élnek, de nem virul­nak, s egy év késedelmet szen­ved a végcél elérése. Az egyik legfőbb probléma pedig az, hogy a tagok előbb találkoznak a tagdíjbeszedési ívvel, mint a szolgáltatással.- A tagdíjat először le lehe­tett írni az adóból, merthogy a kamarák állami szerepeket vál­lalnának át. Most viszont csak költségként számolhatják el a tagok, a vállalkozások.- Igen, ma mindenki csak költségként számolhatja el a kamarai tagdíjat. Ez a negyedik dolog, ami módosult az eredeti elképzelésekhez képest.- Akár egyedül a kereske­delmi, akár a három kamara összefogva tesz-e valamit an­nak érdekében, hogy az adó jel­legű kötelezettségként jelent­kező kamarai tagdíjat újra az adóból lehessen levonni?- Igazából úgy érzem, ezen már nem tudunk segíteni. Egy kis belátással mi is vagyunk, hiszen ha rosszul megy az or­szágnak, a vállalkozónak, ak­kor nem hisszük, hogy a kama­rának jobban kell, hogy men­jen. Azt viszont nem fogadjuk el, hogy az APEH-tól még a mai napig nem kaptuk meg azokat az adatokat, melyek alapján tervezni tudnánk a tag- díjbevételeket. Szeretnénk, ha a pénzügyi kormányzat is felis­A megyei gazdasági kamarák közös standon vesznek részt a vásáron, ahol tagjaik számára adnak felvilágosítást a kamarákat érintő kérdésekben. Fontos, hogy a vállalkozások megismerjék a kamarákat, feladataikat. fotó: m. j. Szabadtéri színpad Kulturális programok Hájas 11. (csütörtök) 10.00- től 10.50-ig: Margaréta Bábszínház 11.00- től 12.00-ig: A Kodály Iskola rene­szánsz együttese - „Rene­szánsz táncdallamok és madrigálok” 13.00- tól 13.30-ig: Vadvirág Néptáncegyüttes (a Szandaszőlősi Általános Iskola együttese) 13.45-től 14.15-ig: Szokolyi Lajos 15.00- től 16.00-ig: Big Band együttes (a Bar­tók Béla Zeneiskola együt­tese) 19.00 órától a Győri Balett előadása a Szigligeti Szín­házban Tolnay Lajos, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke FOTÓ: M. J. merné a kamarák jelentőségét. Ennek érdekében most pénte­ken fogunk tárgyalni a pénz­ügyminiszterrel a kamarák mű­ködési feltételeinek biztosításá­ról. S fontos az is, hogy további meglepetés senkit ne érjen.- Ha jól tudom, május végéig kellene letenni az asztalra a minisztériumoknak azt, hogy milyen feladatokat adnák át a kamaráknak. Vajon eddig az időpontig ez megtörténik?- Vélhetően nem. Én úgy lá­tom, hogy teljes a bizonytalan­ság a minisztériumoknál a fel­adatokat illetően. Május végéig legfeljebb az egymás közötti egyeztetések érhetnek véget. Ezzel együtt a június 30-ai fel- adatátadás nem fog megtör­ténni úgy, hogy az parlamenti elfogadással, törvénnyel legyen szentesítve. Ez legjobb esetben csak az ősszel történhet meg, nagyon sok ok miatt. Egyrészt nem alakult ki a minisztériu­mok stratégiája a feladatok át­adásáról, míg másrészt a par­lament nagyon leterhelt, s prog­ramjába nem tudja beilleszteni ezt a jogszabályt. ein Terrecotte földre, falra A szolnoki Fé­szek Áruház neve minden bizonnyal is­merősen cseng az építkező vá­sárlók körében. Az áruházat áp­rilis elsejétől a Tüzéptől bérli az Eurokerámia Kft., mindad­dig, amíg a pri­vatizáció le nem zajlik. A Nyeste István által vezetett cég jelen van a vásáron is, ahol megjelent legfontosabb partne­rének, a Terrecotte és a Total cég területi képviselője, P. An­gela Mussini is, aki először jár hazánkban. Az olasz vállalatok termékei az áruház fal- és padlóburkoló forgalmának jelentős, mintegy 70 százalékát teszik ki. Az or­szágra vetítve ez a szám 20 szá­zalék. Vagyis jelentős cégekről van szó. Nem csoda, hiszen na­ponta 40-50 ezer négyzetméter lapot gyártanak, ami évente 10 millió négyzetmétert jelent. Az egész világon jelen vannak termékeikkel. Magyarországon három éve forgalmazza az olasz gyártók áruit a budapesti Thevi Kft. Ennek vezetője Vincze Gyözőné, aki szintén megjelent a cég standján. Tőle tudjuk, hogy a három év alatti forga­lom a tízszeresére növekedett Magyarországon. Nem vélet­len, hogy hazánk a Terrecotte és a Total eladási listáján Euró­pában Németország, Franciaor­szág, Belgium, Ausztria után mindjárt az ötödik helyen talál­ható. Termékeik keresettek, mert szépek, kedvező árúak, vörös helyett fehér agyagból készülnek, vagyis roppant erő­sek és fagy- és kopásállóak. A lapok díszítése a mindenkori divatnak meg­felelőek. A cégek azért is képvi­seltetik magu­kat a vásárban, hogy első kéz­ből tapasztal­ják, milyen a hazai piac fel­vevőképessége, mit óhajt a vá­sárló. Egyéb­ként máris konkrét meg­rendelést kaptak. * A burkolólapok világából térjünk át egy kis személyes ismerkedésbe. Megkértük An­géla Mussinit, mondjon pár szót magáról. Megtudtuk, a hölgy Svájcban született. Négy nyelvet beszél. Húszéves korában tért vissza Olaszországba, minthogy szü­lei olaszok. Kereskedelmi vég­zettsége van, amit különböző speciális tanulmányokkal teté­zett. 1977 óta dolgozik ebben a szakmában. Négy éve van a Terrecotténál. Az ő feladata, hogy közvetítse a „helyi” igé­nyeket a gyártónál. Sokat utazik, az utóbbi két hétben például 8 ezer kilomé­tert hagyott maga mögött. Há­zas, két gyermeke várja otthon, akik 15 és 16 évesek. Vagyis már elég nagyok ahhoz, hogy a mama ne hiányozzon annyira. Most van először nálunk. Rö­vid itt-tartózkodása alatt tapasz­talta, hogy az ország szinte most épül újjá, de szerinte az embe­rekben megvan az erő ehhez. Azért is tetszik hazánk, mert a magyarokat nagyon barátságos­nak, szimpatikusnak tartja. T. A. P. Angéla Mussini. aki először jár Magyarországon A Golf Kft. standján kerti eszközöket és különféle szivattyúkat is láthatnak (El)vonalban az Agroline A pénzügyminiszter „szelleme kísértett” Az utóbbi években sokszínűvé vált mezőgazdaság igényeinek kielégítésre számtalan cég jött létre. A kereskedelmi piacba a gép- és alkatrész-forgalmazás terén beszállt a szolnoki Agro­line Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. is. A cég 1993-ban alakult. Kezdetben fóliát és zsákokat is árultak, de tavaly - hogy a vállalkozók számára adott volt a pályázati rendszer a mezőgazdasági gépek megvéte­léhez - teljes egészében a gép- és gépalkatrész-eladások irá­nyába fordultak — mondja Ihász Lajos, a cég tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Kínálatukban hazai és im­portáruk egyaránt megtalálha­tók. Az importgépek kínálatában a lengyel termékek a meghatáro­zóak. Elsősorban munkagépek­kel, ekékkel, tárcsákkal, boro­nákkal, különféle méretű perme­tezőgépekkel állnak a vevők rendelkezésére. A cég garanciát vállal termékeiért, hiszen nem­csak túladnak az eszközökön, hanem a szervizüket is ellátják, és alkatrészt is biztosítanak. Természetesen erőgépet is forgalmaznak, elsősorban az olcsó MTZ családot. A már is­mert traktorok olcsóságuk miatt kapósak. Pedig ebben a „kate­góriában” is szolgálhatnak len­gyel géppel. A megbízható Ur- susok teljes skáláját készek árusítani, igaz, ezek drágábbak az MTZ-nél. Kereskedelmi hálózatuk két­féleképpen épül fel: egyrészt a Thököly úti saját telepükön, másrészt kereskedelmi partne­reiken keresztül elégítik ki a vevők igényeit az egész or­szágban. Agrokerek, magáncé­gek árulják termékeiket. Tavaly több százmillió forint értékben forgalmaztak új gépe­ket és alkatrészeket, míg a használt gépek csak pár tízmil­liót eredményeztek. Áz import­árak növekedése és a lehetősé­gek beszűkülése miatt idén már nem számítanak akkora bevé­telre az új gépek terén. Ezért a használt eszközök, gépek érté­kesítését próbálják növelni, melyre fél év garanciát adnak. Mindemellett tovább bőví­tette tevékenységét a tíz embert foglalkoztató cég. Megkezdték a lengyel Star teherautók árusí­tását. Garanciális szervizüket szintén ellátják, valamint teljes alkatrész-ellátottságot biztosí­tanak. Ezenkívül az 1, 2 tonnás kisteherautót, a Lublint is for­galmazzák, mely a Zsuk mo­dernebb utóda. Hétezer négyzetméteres te­lepükön saját szerelőműhely­ben látják el a gépek javítását. A raktárkészlet különlegességei a jó minőségű Stomil ékszíjak, amelynek kizárólagos forgal­mazói hazánkban. Kelet-euró­pai kombájnokhoz minden tí­pust raktárról azonnal kiadnak, de a Claasokhoz és a John Dee- rekhez is másfél héten belül be­szerzik. Gumiabroncsot idén kezdenek árulni. Igény esetén magángazdák­nak és kisebb szövetkezeteknek postai utánvéttel küldik el az ékszíjakat, alkatrészeket. A cég export tekintetében sem hagyja figyelmen kívül a magyar mezőgépipart. Az itt­hon előállított eszközök ha ára­ikkal nem is, de jó minőségük­kel versenyképesek. Lehetősé­geik révén az exportot tervezik az Agroline Kft.-nél. Lengyel partnereik például érdeklődést mutatnak a Szolnoki Mezőgép termékei iránt, de kisvállalko­zók egyes munkagépeit szintén exportképesnek tartják. ta Bokros Lajos pénzügyminiszter szelleme járta be a Szolnokon Hozam Klubot tegnap azon a fórumon, melyen a magyar gazdaság kérdéseivel foglal­koztak a jelenlévők „Gazda­ságpolitikai aktualitások” címmmel. Dr. Hegyháti József, az IKM helyettes államtitkára pozitívan értékelte a magyar ipar termelésének növekedési ütemét, melyhez hozzátette, hogy csak az expanzív gazda­ság képes hiteleit visszafizetni. A kiadványban tíz cég mutat­kozik be. Példát állítanak a megtorpanok elé a szorgos munkában összetartozó embe­rek - ahogy Iváncsik Imre. a megyei közgyűlés elnöke Meg­Ezzel együtt utalt a Bok­ros-csomag belföldi fogyasztást visszafogó intézkedéseire, de konkrétan nem elemezte ennek a termelésre gyakorolt hatását. A magyar ipar termelése a rendszerváltás során 40 száza­lékkal esett vissza, majd ez a tendencia 1993-ra megállt, s még ebben az évben mintegy 4 százalékos növekedést produ­kált. Tavaly már 9 százalékot ért el a növekedés, az idén pe­dig az első negyedévben 11-et. valósult álmok címet viselő be­vezetőjében utal a könyv érté­keire. Tíznél jóval több sikeres vállalkozó van ugyan a megyé­ben, ám ők azok, akik talán a legtöbbet tették környezetük, A privatizáció folytatása mellett foglalt állást a helyettes államtitkár. A másik előadó ugyanakkor, Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke az elmúlt nyolc hónap magánosítását „Csipke­rózsika álmának” minősítette. A kormány márciusi csomagját pozitívan értékelte az elnök, vi­szont hozzátette: nem csak erre a csomagra van szükség, ugyanis a gazdaság szereplői nem látják a jövőt. ein vállalkozásuk fejlődéséért. A kiadónak - amelytől már Békés megye is megrendelte a maga Siker Kalendáriumát - szándé­kában áll ezután évente megje­lentetni hasonló kiadványt. A színes fotókkal illusztrált siker­könyvből kapnak egy-egy pél­dányt a köz- és közművelődési intézmények és a gazdasági fő­iskola végzős hallgatói, hogy ismerkedhessenek az üzleti si­ker titkaival. -scs­Megyénk jó hírét viszi szerteszét a világba Megjelent a Siker Kalendárium A szolnoki nemzetközi vásár megnyitásával közel egy időben mutatta be a városházán Egri Sándor szerkesztő a Nagyalföld Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelent Jász-Nagy- kun-Szolnok megye Siker Kalendáriuma 1995 című kiadványt, amely a kereskedelmi képviseleteken keresztül viszi a nagyvi­lágba szerteszét megyénk sikeres vállalkozásainak jó hírét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents