Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-10 / 108. szám

1995. május 10., szerda Szolnoki Extra 7. oldal ~ Egynapos sebészet A szolnoki MÁV-kórház tavaly végzett egy kérdőíves felmérést, ami arra irányult, hogy kiderítsék, vajon van-e igény az úgyne­vezett egynapos sebészet bevezetésére. Ezzel a kezdeményezéssel a kórház járatlan útra lép, de ebben nincs semmi rendkívüli, hi­szen benevezett az „Egészséges kórházért” mozgalomba is. Az egynapos sebészetről szóló felmérés alkalmas volt arra is, hogy megvizsgálják, mennyire elégedettek a betegek a kórház szolgáltatásaival, működésével. A válaszokat egy szociális nő­vér és egészségügyi szakközép­iskolai oktatók jegyezték fel. A válaszok alapján információt kaptak a betegfelvétel, gyógyí­tás, ápolás, hazajutás feltételei­ről. Az eredményeiket összeha­sonlították 21 magyar kórház­ban két évvel ezelőtt végzett háromezer hasonló vizsgálat eredményeivel. A megkérde­zett betegek zöme három nap­nál több és 3 hétnél kevesebb időt töltött a kórházban. Átla­gos életkoruk 53 év volt. Akik­nek ápolásuk során segítségre volt szükségük, eleve kiestek az egynapos sebészeti beavatko­zásból, hiszen nem lennének képesek önmagukat otthon el­látni. Az egynapos sebészeti kezeléssel történő be­avatkozásnál szakmai szem­pontokon kívül nagyon fontos szerepe van a betegek szociá­lis-gazdasági körülményeinek, illetve az iskolai végzettségnek. Dr. Löké Miklós igazgató fő­orvost kerestük meg, hogy ad­jon tájékoztatást arról: egyálta­lán mi ez az egynapos sebé­szet?- Mindenki előtt ismeretes, hogy a technika fejlődése nagy változást hozott az egész vilá­gon. így van ez az egészség­ügyben is. Olyan betegeket tu­dunk meggyógyítani, akiket 20-30 évvel ezelőtt nem sikerült volna. Ez azonban nagyon sok pénzbe kerül. A nyugati orszá­gokban úgy spóroltak, hogy a betegek gyógykezelésének legdrágább részét a lehető leg­rövidebbre szűkítették. Ez a kórházi ápolás. Eddig ha egy betegnek sérvműtétre volt szük­sége, egyik nap felvételre ke­rült, elvégezték a vizsgálatokat. Következő nap elvégezték a műtétet, öt nap múlva kivették a varratokat, majd hazamehetett, így 7 napot töltött a kórházban. Amennyiben az egynapos se­bészetet sikerül nálunk is beve­zetni, úgy a beteg kivizsgálása járóbetegként történik, a műtét napján megoperálják, és este hazakerül.- Valószínűleg nem minden be­tegség kezelhető így, illetve nem minden műtét zajlik le ilyen si­mán. Kik alkalmasak az egyna­pos sebészet igénybevételére?- A már említett felmérés arra irányult, vajon a betegek hány százalékánál tudunk ily módon lerövidített kezelések­kel műtéteket végezni. Bebizo­nyosodott, hogy a műtétek két­harmada szakmailag alkalmas volna a fenti eljárás bevezeté­sére. A további kezeléseket a háziorvos irányítaná. Ily módon lehetne eljárni aranyérműtét, emlőműtét, visszérműtét, epe­kőműtét, bizonyos nőgyógyá­szati, fül-orr-gégészeti, uroló­giai műtétek esetén is.- Ez azt jelenti, hogy kiürül a kórházak sebészeti osztálya?- Természetesen meg kellett vizsgálni azt is, hogy a betegek otthoni körülményei (telefon, szociális helyzet, kórház elérhe­tősége, lakásviszonyok stb.) mennyire teszik lehetővé azt, hogy a beteg a lerövidített kór­házi tartózkodás ellenére zavar­talanul gyógyuljon. Felmérése­ink szerint azok a betegek akik ily módon kezelhetők, nem minden esetben rendelkeznek olyan körülményekkel, melyek a zavartalan gyógyulásukat biz­tosítaná. így már csak a műtétre alkalmas betegek egyharmada felel meg a kívánalmaknak.- A felmérések tapasjztdla- tait, illetve a gyakorlati beveze­tést mikor ismerhetjük meg?- A felmérést végzők tapasz­talatairól ez év június 8-10-e között számolnak be a „Minő­ség és technológia” című kon­ferencián, melyet a minőségbiz­tosítás az egészségügyben kö­zép- és kelet-európai munka- csoportja szervez Siófokon. A konferencián rá kívánnak mu­tatni arra a tényre, hogy a kór­házi ágyak redukciójával nagy feladat hárul a családokra. Ä családokban is elsősorban a nőkre, akik nem rendelkeznek olyan megfelelő egészségügyi ismeretekkel, hogy a rájuk há­ruló feladatokat elvégezzék. A probléma megoldását az jelentené, ha a 18. évüket be­töltő női lakosságnál, a férfiak katonai szolgálatához hason­lóan bevezetnék az egyéves kö­telező kórházi gyakorlatot. Ez az egy év elegendő lenne ah­hoz, hogy megszerezzék a szükséges ismereteket. Ma, mikor a tervek szerint a kórházi ágylétszámot 20 száza­lékkal csökkenteni kívánják, feltétlenül végig kell gondolni javaslatunkat. Csabai Ágnes Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Találja ki! Múlt szerdai feladványunk is­mét nehéznek bizonyult: ösz- szesen hárman küldtek be szerkesztőségünkbe helyes megfejtést. Ä múlt héten kö­zölt felvétel a Jendrassik György Gépipari Szakközép- iskola egy részletét ábrázolta. Mivel sorsolni nem kellet a játékosok között, így követ­kezzen a három helyes meg­fejtő: dr. Rábik Jenöné (Szolnok), Molnár Ferenc (Szolnok) és Szeberénvi At­tila (Szolnok). Gratulálunk, s kérjük, fáradjanak be szerkesz­tőségünkbe nyereményeikért, a Kardos Tamás fotóművész által felajánlott naptárakért. Mostani feladványunk meg­fejtését legkésőbb május 15-ig juttassák el szerkesztősé­günkbe. A borítékra ne felejt­sék el ráírni: Találja ki! Gombavilág Szolnokon Közel két évvel ezelőtt nyílt meg a Nemzeti Múzeum épületében a Magyar Ter­mészettudományi Múzeum igen érdekes kiállítása a gombák csodálatos és sok­színű világáról. A nagy si­kerű kiállítást eddig már több tízezren csodálták meg. Ez év május 12-től októ­ber közepéig Szolnokon a Városi Művelődési Központ ad otthont ennek a szakmai­lag is magas színvonalú tár­latnak. Az érdeklődőket már a bejáratnál egy erdőrészlet fogadja: az avarban bőven találhatók kalapos gombák, s egy korhadt fatuskót pedig tekintélyes méretű taplók bontanak. A kiállításon be­mutatott valamennyi gomba valódi, egy-két éve még er­dőinket, mezőinket díszítet­ték. A gombákat különleges eljárással tartósították, így megőrizték eredetei színü­ket és alakjukat. A kiállítás bemutatja éle­tünk állandó társait, a mik- rogombákat, hiszen a ke­nyér, a sör, a sajt, de még egyes mosószerek is segít­ségükkel készülnek. A terepasztalon megele­venedik egy kiadós eső utáni rét, fenyves vagy lomberdő gombavilága, s közben szemléletes ábrács- kák segítségével ismerked­hetünk meg a bemutatott fa­jok étkezési értékeivel. „ínycsiklandónak” ennyi is elég, aki többet szeretne tudni erről a csodálatos kiál­lításról: sok szeretettel vár­ják pénteken a VMK-ban. Mesés verseny, mesés eredménnyel Szép hagyománya megyénk­nek az iskolák közötti mese­mondó verseny. A múlt szombati versenynek a Ság- vári Művelődési Központban vesztese nem volt, díjazottja viszont annál több. Alsó tagozatosok közül első he­lyezett lett Tóth Melinda (Fiu­mei Úti Á. I.), Gonda Zsu­zsanna (Martfű), Kecső Ferenc (Besenyszög). Másodikok: Szakács Dávid (Kassai Úti Á. I.), Rónyai Nóra és Szabó And­rea (Kunszentmárton). Harma­dikok: Fodor Máté (Fiumei Úti Á. I.), Czapkó Mihály (Beseny­szög) és Ócsai Norbert (A'bonyi Úti Ä. I.). Különdíjasok: Nagy Brigitta (Fegyvernek), Csendes Szilvia (Kodály Z. Ének-Zenei Á. I.) és Iványi Marianna (Zöld iskola). Felső tagozatosok: első he­lyezettek: Bognár Julianna (Zagyvarékas), Szabari Margit (Szandaszőlősi Á. I.), Pályi Il­dikó (Kunszentmárton). Máso­dikok: Kézér Nikolett (Kons­tantin Á. I.), Molnár Márton (Széchenyi gimnázium) és He­gyi Péter (Zöld iskola). Harma­dikok: Dégi Virág (Abonyi Úti Á. I.), Kormos .Judit (Zöld is­kola), Bárány Katalin (Szajol). Különdíjasok: Bede Hajnalka (Eötvös Á. I.) és Bencsik Bri­gitta (Fiumei Úti Á. I.). Mind a gyerekeknek, mind pedig felkészítő tanáraiknak gratulálunk! - csá ­Zsófi és a barátság ,,Az iskolában sok barátom van, megvagyok velük, úgy külön­ben senkivel sem vagyok ösz- szeveszve” - mondja Fodor Zsófi mosolyogva, farmernad­rágban, tizenkét évének minden őszinteségével és eredetiségé­vel. Zsófi azt is elmeséli, hogy szép helyen lakik a szandai rét mellett; kistestvérével és kutyá­jával szeret a szabadban ját­szani. Iskolába Szolnokra jár, méghozzá a Belvárosiba, ahol hatodikos. Régebben tenisze­zett, most inkább festeni szo­kott szabadidejében. Meg is őr­zik otthon a szép környezet ih­lette tájképeit. Olvasni is szeret, és írni is. Persze fogalmazást. Hogy éppen ez miért érdekes? Nem is olyan régen az Eu­rópa Könyvkiadó meghirdetett egy pályázatot, amelyre gyere­kek fogalmazásait várták „Ba­rátság” jeligére. Az ötletet egy sikeres olasz könyv adta, amely ottani gye­rekek irományait adja közre Csak barátokkal lehet szép az élet - vallja az Európa Könyvkiadó „Barátság” című pályázatának nyertese FOTÓ: KORÉNYI számos témában, helyesírási hibáikkal együtt, a gyerekek utánozhatatlan stílusában. Zsófi ezzel a pályázattal pró­bálkozott meg.- Úgy indult, hogy az iskolá­ban két tanár néni - Gyólai Já­nos né és András Piroska néni - kihirdette a feladatot. Mindenki felbuzdult, hogy ez milyen jó lesz, Végül is nem sokat gon­dolkodtam az egészen, vala­hogy ez már bennem volt. A ba­rátság olyan dolog, amiről mindenki tudna mit írni. Én megírtam - és bejutottam - me­séli. Aztán amikor az is kide­rült, hogy meg is nyerte, annak mindenki nagyon örült. Szülei boldogok voltak és büszkék, az osztálytársak gratuláltak. Köz­tük a barátok is. Zsófi úgy mondja, barátok nélkül nagyon rossz lenne, s csak velük együtt lehet szép az életünk. De nem beszél különö­sebben sokat róla. Mert tudja, a barátság valahol mindenkinek mond valamit. És jön magától is. Azaz belőlünk. Amit pedig írt róla, azt elolvashatjuk egy­szer, ha majd megjelenik a pá­lyázat anyagából összeállított könyv. -em­Lehetőségek - kihasználásra várva Annyi a munkalehetőség, hogy állásbörzét is lehet rendezni?! Az elmúlt néhány év legnagyobb csapása minden bizonnyal a munkanélküliség volt, hiszen java­részt ennek „köszönhető” az életszínvonal jelentős csökkenése a legtöbb családnál. A munkanél­küliségről statisztikák készülnek, tévében-rádióban nap mint nap hallani az ijesztő számadato­kat. Szinte mindenhol összébb kellett húzni a nadrágszíjat - s ugyanezzel a mozdulattal már az utcán is találta magát jó néhány ember. Ebben a helyzetben állásbörzéről hallani vagy hatalmas melléfogásnak, vagy hatalmas ötletnek tűnik. A Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán ez utóbbi történt. A részletekről dr. Boda Mihály, a főiskola főtitkára tájékoztatta lapunkat. Az állásbörze a nemrégiben megrendezett főiskolai napok keretében zajlott le április 27-én. Lényege az volt, hogy a főiskola hallgatói úgymond szokják az új munkaerő-piaci mechanizmusokat. Ez csak a bemelegítés volt Ezen a napon nem vonultak fel a munkaerőpiac teljes eszköztá­rával - hiszen októberben egy igazi, nagy állásbörzét rendez a főiskola -, inkább csak „kós­tolgatták” a lehetőségeket a di­ákok. A néhány órás rendezvé­nyen sűrítve kapták mindazt, ami a későbbiekben, a nagybe­tűs életben várni fogja őket. Ezen a rendezvényen mutat­kozott be először „élesben” a főiskola számítógépes munka- közvetítő rendszere. Az intézmény körülbelül 130 munkáltatóval áll kapcsolatban, pontosabban ez a szám állan­dóan nő. A munkáltatók kitöl­tenek egy adatlapot, amelyen feltüntetik a munkahelyet, az elvégzendő munka jellegét és az igényeket. A hallgató szintén kitölt egy hasonló adatlapot, majd az adatokat betáplálják a számítógépbe. Noha a XX. szá­zadot akár a számítógépek szá­zadának is lehetne nevezni - mégis új volt a hallgatók szá­mára ez a lehetőség, így először csupán ötvenen jelentkeztek be a rendszerbe. Az állásbörze si­kerét azonban azon is le lehet mérni, hogy a rendezvényen további nyolcvanan töltötték ki az adatlapokat. Szintén a siker fokmérője, hogy az eredetileg háromórásra tervezett állásbörze jóval hosz- szabbra sikerült, s noha csak néhány céget, vállalatot hívtak meg - sokkal több munkáltató ment el „szétnézni”. A rendez­vényen részt 'vettek például a Lehel, a Mars, a Proctor and Gamble, a Westel, a Centrum Áruházak képviselői. (A Lehel egymagában 15 álláshelyet ajánlott fel.) Érdeklődés és képesség számítógéppel kielemezve Szintén újdonságot jelentett az a számítógépes érdeklődés- és képességtesztprogram, amelyet a gödöllői egyetem munkavál­lalási tanácsadó főiskolai sza­káról „hoztak”. A számítógépes teszt iránt akkora volt az érdek­lődés, hogy nem volt elegendő a négy számítógép kapacitása, így kérdőíveket is be kellett vonni a munkába. Az állás­börze után egyébként már több munkáltató kérte el a teljes hallgatói adatbázist. Már említettük, hogy ez az április végi rendezvény csupán előzetes volt. Az igazi állásbör­zére - melynek programját a napokban készítették el - októ­berben kerül sor. Az őszi ren­dezvény igazi hasznát elsősor­ban a 192 utolsóéves hallgató élvezi majd, de nagy az érdek­lődés a 0. évfolyam diákjai kö­rében is. Az októberi rendezvényen számos meglepetés is lesz, né­hány dolgot azonban már most el lehet árulni. Például azt, hogy nemcsak saját hallgatóit várja sok szeretettel a főiskola, hanem más, velük együttmű­ködő főiskolák diákjait is, sőt érdeklődő középiskolásokat is hívnak. Vannak olyan munkál­tatók, akik vállalták, hogy a ve­lük egyeztetett tesztekből és feladatokból álló vetélkedőkön álláslehetőségeket ajánlanak fel. A börzére természetesen meghívást kapott néhány mun­kaügyi központ is. Az alig két hete megrende­zett főiskolai napok, illetve a próbaállásbörze sikerét látva, nem kétséges, mi várható a fő­iskolán ősszel.- csr ­Hányán vagyok? Nem is túl régen kezdtem el összeszámolni, hányán hányféle­képpen neveztek engem életem során. (Azt hiszem, akkor, ami­kor egy bizonytalan járású, fürge csuklású úr így szólított: kis- nagysám, ki tudna-e segíteni egy kis . ..) Szóval elgondolkoztam. Ha szavazás van, akkor honfitárs, magyar, netán kedves barátom, ne adj’ isten, testvérem vagyok. Az orvosra várva „Kérem a következőt!”-nek hívnak, a boltban meg „Mit adhatok?” -nak. Ha elmaradok a csekkek befizetésé­vel, előléptetnek tisztelt előfizetőnek, akinek bizonyára elkerülte figyelmét, hogy ... A Matávnak telefonhasználó vagyok, a pol­gármesteri hivatalnak lakosság, a szemközti ősz bácsinak pedig kedves szomszédasszony. A lakógyűlésen lakó, a kórházban ket­teske, a munkahelyen kollegára, a szomszéd fiának néni, a bu­szon zötyörgő idős néninek kislány, a papnak kedves hívem, a bíróságnak tanú. A nevemet talán egyikük sem tudja. De, mégis: a csomag­küldő szolgálat mindig tudja. Mint ahogyan tudja a lakcímemet, sőt az újat is, ha költözöm. Jobban belegondolva, nincs még egy olyan gyorsan reagáló intézmény, mint a csomagküldő szolgá­lat. Hiszen ha elgondoljuk, hány helyre kell bejelentenünk név­és lakcímváltozásainkat, hogy a későbbiekben is be tudjuk fi­zetni a vízdíjat, villanyszámlát, fűtést... (S néha még így is lánynevünkre, szüléink lakására érkeznek a küldemények.) Talán lehetne egy s másra (de főleg másra) használni ezeket a csomagküldő szolgálatokat. Például lakcím- és névnyilván­tartásra. Ha költözünk, férjhez megyünk, elválunk, egyszerűen csak töltsük ki a csomagküldő által következetesen és levakar- hatatlanul küldött megrendelőlapokat. Kérjük meg őket szép szóval: osszák meg rólunk szóló isme­reteiket a vízmüvei, a postával, az áramszolgáltatóval, a rend­őrséggel, a földhivatallal... Mi megspóroljuk a fáradságot, a benzinköltséget, és pár nap szabadságot, amibe általánosan egy-egy ügyintézés kerül. És még a csomagküldő szolgálat is jól jár, hiszen mindenki hasznát venné egy jól működő adatbank­nak. Ráadásul nem is szidnánk . . . Cs. Cs. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents