Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-08 / 83. szám
2. oldal Körkép 1995. április 8., szomfa Diákok és rendőrök csaptak össze a román fővárosban. A Képzőművészeti Főiskola diákjai tiltakozó jelszavakat akartak festeni a miniszterelnökség épülete előtti aszfaltra, mert keveslik a havi 55 000 lei (30 dollár) támogatást, amit kapnak. feb-reuter'S Hatpárti delegáció Bécsben Schengeni hatá(r)sok(k) Befejeződik a kurdok elleni hadjárat? Warren Christopher amerikai külügyminiszter arra számít, hogy Ankara hamarosan bejelenti az észak-iraki kurdok ellen indított hadjárata befejezésének és a török csapatok visszavonásának az időpontját. A török külügyminiszter nem volt hajlandó pontos határidőt megjelölni a nagyszabású katonai művelet beszüntetésére. Kilenc jelölt Kilenc jelölt indul a franciaországi elnökválasztás április 23-iki, első fordulójában. A névsor hivatalos sorrendben a következő: Philippe de Villiers, Jean-Marie Le Pen, Jacques Chirac, Arlette Laguiller, Jacques Cheminade, Lion- nel Jospin, Dominique Voynet, Edouard Balladur és Robert Hue. Biológiai fegyverek Irakban Az amerikai kormányzatnak friss bizonyítékai vannak arra, hogy Irak titokban biológiai fegyverprogramot folytat. Kihallgatják aNATO-főtitkárt A belga parlament különbizottsága péntek hajnalban beleegyezett abba, hogy a legfelsőbb bíróság kihallgathassa Willy Claes NATO-főtitkárt és két volt minisztert a nagy botrányt kirobbantó Agusta-ügyben. Üldözőharc a Fülöp-szigeteken A Fülöp-szigeteki hadsereg pénteken tüzérségi fegyverekkel és harci helikopterekkel üldözte Mindanao sziget hegyei között a pusztító erejű keddi terrortámadást végrehajtó iszlám fegyvereseket. Hatósági szóvivők elmondták, hogy körülbelül 7000 polgári személy menekült el az Ipil- től nyugatra fekvő eldugott hegyi falvakból a hadsereg és a lázadók bandája, az Abu Szajaf csoport között dúló üldözőharc elől. Feltételezések szerint e banda áll az ipili véres támadás mögött, amelynek 49 halálos és 44 sebesült áldozata van. Újbolsevik a Jelcin-rendszer Mihail Gorbacsov „újbolse- viknak” minősítette a Jelcin-rendszert, és úgy vélekedett, hogy hitelét vesztette a jelenlegi vezetés, s azt az elkövetkező választásokon le kell váltani. Alois Mock külügyminiszter és Franz Vranitzky kancellár pénteken délelőtt arról biztosította a magyar Országgyűlés hatpárti küldöttségét, élén Gál Zoltán elnökkel, hogy Ausztria minden formában támogatja Magyarország EU-csatlakozási törekvéseit. Gál Zoltán Bécsben azzal a politikai szándékkal találkozott, hogy Ausztria EU-csatlakozása ne távolodást, hanem közeledést eredményezzen a két ország számára. Ausztria támogatja a magyar belépést, megad hozzá minden segítséget - hangzott el a tárgyalásokon. Másrészt az osztrák vezetők is osztják azt a nézetet, hogy a reformer országok belépése nem kezelhető egy blokkban. Ami a bécsi megbeszéléseket illeti, Vranitzky kancellárral, Mock külügyminiszterrel - csakúgy mint csütörtökön HeA boszniai szerbek péntek délelőtt rakétát lőttek ki Szarajevó egyik muzulmán negyedére - jelentette be Miriam Souchaki, az ENSZ-erők szarajevói szóvivője. Az UNPROFOR értesülései szerint a rakéta több házat romba döntött, s egyelőre nem lehet tudni, hogy a támadásnak voltak-e áldozatai. A szerb akció válasz volt arra, hogy a kéksisakosok csütörtökön ködgránátokat lőttek ki a Szarajevót lövő szerb tüzérségi állásokra, majd később NATO-harci gépek jelentek meg a boszniai főváros fölött. inz Fischer parlamenti elnökkel - szó volt azokról a kellemetlen hatásokról is, amelyek Ausztria EU-csatlakozásából érik Magyarországot. Az osztrák politikusok biztosították Gált, hogy Ausztriának is jobb lenne, ha az EU külső határa Magyarország keleti határán húzódna. A schengeni egyezményhez való csatlakozás csak EU-tagorszá- goknak lehetséges, de van mód kétoldalú megállapodásokra. Gál kifejezte azt a magyar szándékot, hogy a keleti szűrőhöz szükséges szigorú és technikailag bonyolult létesítmények Magyarország keleti határán létesüljenek - amihez remélhetőleg a kölcsönös érdeken kívül anyagi támogatás is várható. Gál elsősorban a schengeni egyezmény harmadik pillérét, a közös bűnüldözés terén kialakítandó hatékony együttműködést nevezte elérhető közelségben lévő célnak. Szerb katonai források szerint a szerb erők visszafoglalták az északkelet-boszniai Maje- vica-hegységben március 20-a óta elvesztett valamennyi állást, s ezzel teljes egészében megállították a kormánycsapatok of- fenzíváját. A szarajevói rádió péntek reggel azzal vádolta a jugoszláv hadvezetést, hogy csütörtökön 27 helikopterrel a Majevica-hegységbe szállította a jugoszláv hadsereg különleges egységeit. A rádió szerint a szerbek harci gázokat is bevetettek a Stolice környéki harcokban. Orosz-amerikai csúcs előtt Az orosz vezetéshez közel álló forrás közölte, hogy a jövő hónapban esedékes moszkvai csúcstalálkozó előkészítésére április közepén Moszkvába érkezik az amerikai külügyminiszter. A Clinton-látogatás programjáról egyelőre annyi ismert, hogy 48 órás lesz. Az amerikai elnök május 9-én reggel érkezik az orosz fővárosba a győzelem napi ünepségre. Meglehetősen feszített programot bonyolít le május 11-ei elutazásáig. Ötéves a VMDK A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) létrejötte történelmi változásokat hozott a vajdasági magyarok életében: a kisebbségben megélt történelmünk során az itteni magyarság nem volt politikai tényező, a VMDK fellépésével viszont a magyarság politikai szubjektummá vált - mondta Ágoston András, az öt évvel ezelőtt létrehozott érdekvédelmi szervezet vezetője nyilatkozatában. A délszláv polgárháború időszakában folytatott tevékenységet értékelve Ágoston András elmondta: nemzetközi fellépésünkkel sikerült megakadályozni, hogy az etnikai összetétel megbontásának céljával menekülteket telepítsenek be a magyar többségű településekre. Azzal, hogy a VMDK felhívta a vajdasági magyarokat, hogy ne tegyenek eleget az erőszakos mozgósításnak, a párt sokak életét mentette meg. A VMDK kudarcairól szólva Ágoston András elmondta, hogy nem sikerült megvalósítani az autonómiatervezetet. A szerbek harci gázokat is bevetettek Rakétatámadás Szarajevóban Munkáspárti fórum dr. Kis Zoltánnal Nem az ország van válságba] A Munkáspárt jászberényi szervezete a kormány megszorító intézkedéseiről többet szeretett volna tudni, ezért tegnap egy fórumra hívta dr. Kis Zoltán államtitkárt, a Felső-Jászság képviselőjét. Az államtitkár részletesen, sok példával fűszerezve vette számba a megszorító intézkedések okait és várható hatásait. Az ország súlyos helyzetét számadatokkal is alátámasztva indokolta e lépések szükségességét. Szólt arról is, hogy ő, mint az agrárágazat egyik vezetője, miért nem tiltakozott. Az ok egyszerű: az FM további 8 milliárd forint támogatást kap a költségvetéstől, hogy a tervezett fejlesztéseket ebben az ágazatban segíthesse. A fejlesztési lehetőségekről, a növekedés elindításáról beszélt dr. Ungor Tibor, a Munkáspárt megyei koordinációs bizottságának elnöke. Hozzászólásában kifejtette, hogy nem Magyarország van válságban, hanem a jelenlegi politika és a gazdaság. Az adósságcsapda, melyben most vagyunk, jóval a rendszerváltás előtt keletkezett. A politika azonban a megoldási lehetőségek közül a rendszer- váltást választotta. Ezzel együtt azonban a gazdaságirányíté bán nem történt meg a vált! Változatlanul költségcentrik a magyar gazdaság irányítás Ez pedig sohasem vezet el növekedéshez. Csak ilyen me szorító intézkedésekhez, me társadalmi haragot és beláth tatlan konfliktushelyezetek okoz. Dr. Ungor Tibor kifejtett hogy a nyereségcentrikus ga daságirányításra kellene átállr mely a növekedést elindítan Többek között elmondta, hoj ez a feketegazdaság folyamait megszűnéséhez is elvezetn Tragikusnak nevezte, hogy el ben a politikai válságban a tá sadalom polarizálódik, a szál szervezetek, a civil szféra és pártok is szétaprózódnak. Pedi összefogásra lenne szüksége társadalomnak. Ennek a „ke csonyás” állapotnak beláthatai lan következményei lehetnek, így fordulhat elő, hogy a nép szerűségi listán Torgyán Józsi megelőzi a miniszterelnököt fogalmazott. Az agrárszféráról elmondtí hogy ha csöpp esze van a kor mánynak, akkor az ide juttatói támogatásokat folytatja, mert legegyszerűbben a mezőgazda ság indítható el a növekedés pályán. K.E Sertéseiket féltik a gazdák (Folytatás az 1. oldalról) A jegyző természetesen megtette az ennek megfelelő intézkedéseket: felhívta a lakosok figyelmét, hogy élő állat kiszállítása a területről tilos! A biztonság kedvéért járatleveleket sem adnak ki, amivel azt szeretnék elérni, hogy lehetőleg ki se lehessen csempészni az állatokat. A zárlat egy hónapig érvényes. A rákóczifalvai polgármester, Bodács István fenti szavait természetesen megerősítette dr. Nyitrai Imre is. Hozzátette: Szolnok-Szandaszőlősőn is hasonló az eset. Elmondta, a sertéspestist még senki nem igazolta, de gyanúja állandóan £ „levegőben van”. Az intézkedések ezért „kőkemények”. Be kell látni, az ország „szalonképessége” forog kockán és ezzel együtt persze rengeteg pénz is. A forgalmi korlátozások mellett a gazdák nincsenek kötelezve a vágás bejelentésére. A sertést nyugodtan le lehet vágni, el lehet fogyasztani. Ajánlatos azonban - önkéntes alapon - saját megnyugtatásra megnézetni állatorvossal a sertést és a húst. ta Ukrajna krími politikája ellen tüntetnek Szimfero- pol főterén. A képen a szónokoknak tapsolnak. FEB-REUTER’S PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Három éve tart a boszniai háború Három évvel ezelőtt - 1992. április 6-án - torkolltak igazi háborúba az addig csak szórványos boszniai nemzetiségi összetűzések, s azóta több mint 200 ezer ember halt meg a szerbek, muzulmánok és horvátok véres harcaiban. A szemben álló felek különböző okokkal magyarázzák a háború kitörését: míg a szerbek azt állítják, hogy a lakosság 42, illetve 17 százalékát kitevő muzulmánok és horvátok a parlamentben „összeesküdtek” a szerbek ellen, s ezt a szerbség nem hagyhatta válasz nélkül, addig a muzulmánok és horvátok vezetői azt tartják a háború igazi okának, hogy a boszniai szerbek a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) segítségével agressziót követtek el Bosznia ellen, s elfoglalták a volt jugoszláv tagköztársaság háromnegyed részét. A szerbek polgárháborúnak, a muzulmánok és a horvátok honvédő háborúnak nevezik a boszniai összecsapásokat. A háború kitörése előtti politikai krízis 1992. február 28-án érte el csúcspontját, amikor a parlament határozatot hozott a függetlenség ügyében döntő referendum megrendezéséről. A boszniai szerbek - Radovan Karadzic vezetésével - közölték: a szerbség államalkotó nemzetnek számít, s beleegyezésük nélkül nem lehet megváltoztatni a köztársaság alkotmányát. Ekkor már másfél hónapja létezett a boszniai szerbek - alkotmánysértőén létrehozott - saját köztársasága, amely a február 15-én elfogadott alkotmány értelmében Jugoszlávia része maradt. A politikai válság elmérgesedése után kirobbantak az első összetűzések, amelyek végül elvezettek a totális háborúhoz. A háború legfontosabb eseményei a következők voltak: 1992. március 1.: Ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak egy szarajevói szerb esküvői menetre. 1992. április 6.: Az Európai Közösség (EK) elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét. 1992. május 3.: Támadás érte a JNA Boszniából kivonuló egységeit, s a lövöldözésben hat ember halt meg. 1992. május 16.: Tuzlánál megtámadták a JNA egyik egységét, az akcióban 49 katona vesztette életét. 1992. május 27.: A boszniai szerbek tüzet nyitottak a szarajevói Vasa Miskin utcában kenyérre várakozó tömegre, s közel húsz ember vesztette életét. A szerbek tagadták, hogy ők követték volna el az akciót. 1992. július 17.: A szemben álló felek Londonban aláírták az első tűzszüneti egyezményt. A szemben álló felek azóta több mint harminc fegyverszüneti megállapodást írtak alá s szegtek meg. 1992 vége: A halottak száma elérte a százezret, s már egymillióra tehető az otthonukból elűzött emberek száma. 1993. április 3.: A boszniai szerbek elutasították az első területi felosztási javaslatot. 1993. április: Kitört a boszniai horvátok és muzulmánok közötti háború, amely az elkövetkezendő hónapokban Közép-Boszniáról Hercegovinára is átterjedt. 1994 január: Kétmillió menekült. 1994. február 5.: A szarajevói Markala piac elleni tüzérségi támadásban 68 ember vesztette életét, s kétszázra tehető a sebesültek száma. A támadás végrehajtásával vádolt szerbek szerint a muzulmánok saját népükre támadtak, hogy kierőszakolják az újabb szerbellenes intézkedéseket. 1994. február 9.: A NATO ultimátumban követelte a szerbektől, hogy vonják vissza a Szarajevót körülvevő hegyekben lévő nehéztüzérséget. A következő hónapokban a NATO légiereje többször is támadta az ENSZ által védett övezetté nyilvánított városokat (Gorazdét, Bihacot, Szarajevót) ostromló szerb tüzérséget. 1994. március 18: a boszniai muzulmánok és horvátok Washingtonban egyezményt írtak alá a boszniai föderáció létrehozásáról. A végrehajtás vontatottan halad, s a felek a szerződés szabo- tálásával vádolják egymást. 1994. június 20.: Ä boszniai szerbek elutasították a nemzetközi összekötőcsoport boszniai rendezési tervét. A tervet az augusztus végén rendezett boszniai szerb népszavazás is elutasította. 1994. augusztus 4.: Jugoszlávia gazdasági és politikai zárlatot vezetett be a boszniai szerbek ellen. 1994. október: A boszniai horvátok és muzulmánok Északnyugat-Boszniá- ban és Nyugat-Boszniában offenzívát indítottak a rendezési terv szerint nekik járó területek visszaszerzésére. A kezdeti sikerek után a szerbek novemberben ellentámadást kezdtek, s a nyugat-boszniai Kupres kivételével visszafoglalták az elvesztett területeket, sőt a szerb támogatást élvező Fikret Abdic, lázadó muzulmán csapatai élén visszafoglalta Velika Kladusát. 1994. december 18.: Boszniába utazott Jimmy Carter volt amerikai elnök. Közvetítése eredményeképp muzulmánok és a szerbek négyhónapos tűzszüneti egyezményt írtak alá 31-én. 1995. március 20.: Miután kudarcba fulladtak a rendezési erőfeszítések, s a szerbek nem hagytak fel a bihaci övezetben harcoló szakadár muzulmánok támogatásával, a boszniai kormányhadsereg átfogó támadásba kezdett Közép- és Északkelet-Boszniában.
