Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-07 / 82. szám

6. oldal Megyeházi Napló 1995. április 7., péntek Ábrahámhegy A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Ba- laton-parti, ábrahámhegyi üdülőjében háromnapos munkaértekezletet szervez­nek családsegítők részére 1995. április 19-21. (szerda-péntek) között. A programból: 19-én dr. Szabó Lajos klinikai szak­pszichológus tart előadást „A szociális esetmunka módszertani alapjai” -tói, amit konzultáció és vita kö­vet. 20-án délelőtt Schiffer Rita főiskolai tanársegéd előadása hangzik el „A csa­ládgondozó szociális mun­kájának feltételei, nehézsé­gei és dilemmái” címmel, míg délután Sziics Mari­anna főiskolai adjunktus „Az egyszülős és kiskorú gyermeket nevelő családok szociális problémái, külö­nös tekintettel a devianci­ákra” című előadását hall­gatják meg a résztvevők. A 21-i záró előadást „Munka- nélküliség és család" téma­körben dr. Bánfalvy Csaba tanszékvezető főiskolai ta­nár tartja. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Révay György 5461 Homok, Pf. 2. Az agresszióról Ugyancsak Ábrahámhe­gyen, a Szociális Munka Alapítvány és a Magyar Pszichiátriai Társaság Kö­zép-magyarországi Tago­zata rendezésében „Az ag­resszió problémái korunk­ban" címmel háromnapos tanácskozás lesz 1995. má­jus 10-12. (szerda-péntek) között. Miért kerül sor a ren­dezvényre? Napjaink egyik erőteljesen megmutatkozó, polgárt és szakembert elgon­dolkodtató, társadalmi ve­szélyességét illetően súlyos, megelőző terápiát és mind több figyelmet igénylő jelen­sége az erőszak. E jelenség valamennyi korosztályt, mindkét nemet, egészségeseket, betegeket, fogyatékosokat érinti. Sür­gős feladatokat jelez a csalá­dok, a szervezetek, a bűn- megelőzési és büntetés-vég­rehajtási intézmények és a humán szférában érintettek számára is. Előadások hang­zanak el az agresszió fogal­máról (dr. Hárdi István pszi­chiáter), megelőzéséről (dr. Teleki Béla óvóképző- fői­gazgató), az időskori agresz- szió kezelésének lehetősége­iről (dr. Pető Zoltán pszichi­áter), a szorongás, illetve a bűnözés és agresszió kapcso­latáról (Lengyel K. Péter pszichológus és dr. Pál László ny. bv. alezredes). Dr. Erik Schirring dán pszi­chológus a kábítószerek és az erőszak egymásra való ha­tását elemzi. A rendezvény részvételi díja 7 ezer forint. Jelentkezni a következő cí­men lehet: Révay György 5461 Homok, Pf. 2. Akik segítettek Március 23-án rendezték meg az eltérő tantervű álta­lános iskolák Koncz Dezső­ről elnevezett megyei ta­nulmányi versenyét Homo­kon, a speciális szakiskola és diákotthonban. A verseny megrendezését támogatta: Tiszaföldvárról az áfész, a Busi és Dorogi Bt., a Sütő­ipari Kft., Martfűről a Ce- reol Rt. szakszervezeti kép­viselete, a Sörgyár Rt. és a Tisza Cipő Rt. Népi ülnökök A bíróságok népi ülnökei­nek megbízatása ’95 áprili­sában lejár. A köztársaság elnökének határozata szerint a megyei bírósági és a mun­kaügyi bírósági népi ülnö­köket március 20. és április 22. között meg kell válasz­tani. A legutóbbi megyei közgyűlésen a megyei bíró­ság elnökétől érkezett javas­lat alapján a 43 népi ülnök jelölése megtörtént. Megyénk kommunális ellátottsága: gyenge közepes Javulás az évtized második felére várható Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország fejletlenebb megyéi közé tartozik. Területe 5607 négyzetkilométer, folyamato­san fogyó népessége 419 ezer fő. A megye 78 településéből 15 város, 63 község. A térség kétharmada a mértékadó árvíz­szint alatt fekszik. Talajvizei nem alkalmasak emberi fo­gyasztásra, ezért vízbázisát a mélységi vizek képezik. A me­gyében a kommunális szolgáltatások színvonala nem tér el a műszaki infrastrukturális fejlettségtől, azaz gyenge közepes­nek minősíthető. Megoldatlan gond elsősorban a szemételhelyezés és -keze­lés, valamint az állati tetemek gyűjtése és ártalmatlanítása. A szennyvízkezelés és a csator­názottság alföldi viszonylat­ban átlagosnak tekinthető. A kommunális ellátás feszültsé­geinek oldása valószínűleg az évtized második felében tör­ténhet meg. A megyében évente mint­egy 650 ezer köbméter szilárd háztartási és ipari hulladék ke­letkezik, döntő hányada a vá­rosokban és a nagyobb telepü­léseken. Ez a mennyiség az or­szágban képződő hulladék 3,5 százaléka. Megoldatlan a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása A megye összes hulladéká­nak 20 százalékát, azaz évi 130 ezer köbmétert a megye- székhely termeli. A hulladék gyűjtése, szállí­tása, elhelyezése csak részben megoldott. Körzeti szemétle­rakó telep kialakítására a me­gyében ez idáig nem került sor. A megye 78 településéből harminckettőben végeznek rendszeres szemétszállítást. A szeméttelepek működtetésé­nek költségeit a kistelepülése­ken általában az önkormány­zat vállalja, a nagyobb telepü­léseken a szemétszállításért a lakosságnak is fizetnie kell. A tarifa 300 és 1300 forint között mozog lakásonként évente. A községek többségénél a hulla­dékszállítás intézményes for­mája megoldatlan. Veszélyes hulladékot ártalmatlanító telep nincs, szelektív hulladékgyűj­tést jelenleg még egyetlen te­lepülésen sem folytatnak. A hulladéklerakó telepek te­lítődésével párhuzamosan sür­gős teendőként jelenik meg a mai környezetvédelmi igénye­ket is kielégítő, új térségi lera­kóhelyek kijelölése. Jelenleg készül koncepció Szolnok és térsége szilárd háztartási és ipari hulladékának elhelyezé­sére, melyet sikeres pályázat alapján a Phare-segélyprog- ram is támogat. A kórházi hulladékok ége­tése speciális hulladékégetőt igényelne, mellyel csak a jászberényi és a mezőtúri kór­ház rendelkezik. A karcagi, valamint a Hetényi Géza kór­házban ezen fejlesztések való­színűleg még az idén megtör­ténnek. Állati tetemek illegális lerakókban A megye állattartó telepein és húsüzemeiben háromezer tonna állati tetem és kilencezer tonna vágóhídi hulladék kelet­kezik. A termelők 30 százalé­kának van szerződése az ATEV-vel, 30 százaléka saját vagy települési dögtéren he­lyezi el a hulladékot, 40 száza­lékánál pedig egyáltalán nem ismert az ártalmatlanítás he­lye. A hatályos rendelet szerint az állati tetemek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ez­zel szemben a tetemek egyre nagyobb hányada kerül dögku- takba vagy ellenőrizetlen mó­don illegális lerakókba. A megye 167 ezer lakásából a közüzemi vízhálózatba be­kapcsolt lakások száma 109,5 ezer. Ezzel szemben a közcsa­torna-hálózatba bekapcsolt la­kások száma csupán 35 ezer. A csatornahálózattal nem ren­delkező településeken mintegy 20-22 millió köbméter kom­munális szennyvizet telken be­lül helyeznek el. A települések zöménél jelenleg is csak szip­pantott szennyvízürítés léte­zik. A mesterségesen kialakí­tott ürítőhelyekre juttatott szennyvizek környezeti hatása sokkal kedvezőtlenebb, mint a szilárd hulladékoké. Szennyvízbnp a települések alatt Az elterjedt, szikkasztásos szennyvízelhelyezés esetében a megye szinte egész területén tapasztalható talajvízszint emelkedése, ami azt jelenti, hogy a lakott területek alatt „szennyvízkúp” található. A talajvíz oldóhatása révén ma már a rétegvizek minőségét is t veszély fenyegeti. Megoldást csak a szennyvízelvezetés és -tisztítás jelent. Külön gond, hogy egyes esetekben a kelet­kezett szennyvizet a ma már nem használt, ásott kútba ve­zetik. A megye csatornaellátott­sága messze elmarad az ivóvízellátás színvonalától, az ellátottság mindössze 19,4 százalékos. Naponta átlagosan 30 ezer 600 köbméter szenny­víz keletkezik, amely 550 ki­lométer hosszú csatornaháló­zaton kerül a tisztítótelepekre, illetve a Tiszába. A hálózat hossza csupán ötödé az ivó- vízhálózaténak. Átlagon aluli csatornázottság Szolnok kivételével minden város rendelkezik biológiai tisztítóteleppel. A keletkező összes szennyvíz mintegy 60 százaléka Szolnok csatornahá­lózatán át, tisztítatlanul kerül a Tiszába. A csatornázottság te­kintetében az országos átlag­nál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. A működő szennyvíz- tisztítóknál, illetve a csatorna­hálózatban felgyülemlő szennyvíziszap elhelyezése és ártalmatlanítása óriási gondot jelent. A megyei önkormányzat, a megyei művelődési és ifjúsági szolgálat, valamint a népmű­velők megyei egyesülete a hét elején a dél-franciaországi Montpellier régióból fogadott vendégeket. A delegáció tagjai: a franciaor­szági Faluházak Szövetségének megyei elnöke, a helyi egyesü­Vendégek letek vezetői és népművelők, akik odahaza munka nélküli fi­atalok átképzésével, népműve­lőképzéssel is foglalkoznak. Szolnoki látogatásuk célja, hogy megismerkedjenek Jász-Nagykun-Szolnok megye népművészetével, a Tisza-tó tu­risztikai lehetőségeivel, a me­gyei művelődési és ifjúsági szolgálat tevékenységével. Holnap délelőtt - várhatóan - a népművelők képzésével és továbbképzésével kapcsolatos együttműködési megállapodás aláírására kerül sor a két régió között. A delegáció tagjai Bu­dapest és Debrecen kulturális intézményeibe is ellátogatnak. Tapasztalatcsere Franciaországban és Belgiumban EU-támogatás a válsággócoknak Lakatos István, a megyei koordinációs iroda vezetője a közel­múltban tért vissza arról a franciaországi és belgiumi utazás­ról, amelyen a területfejlesztési Phare-program bírálóbizott­sága tagjaként vett részt. A küldöttség a franciaországi Bieruay Településszövetséget és a Luxemburg tartománybeli Idelux céget látogatta meg. Az út során szerzett tapasztalatok­ról beszélgettünk a megyei önkormányzat szakemberével.- Március 19-26. között jár­tunk a két országban. Kiválasz­tásuk nem véletlenszerűen tör­tént, hanem sajátos szempontok alapján - kezdte Lakatos István.- Ä Bieruay Településszövet­ség nonprofit formában, míg az Idelux cég profitorientált mó­don szolgálja a településfejlesz­tés céljait.- Mi a gyakorlat nálunk?- Magyarországon nincs rá példa, hogy vállalkozási for­mában zajlana ilyen tevékeny­ség. Kormányzati szervek és az önkormányzatok feladata ezzel a területtel foglalkozni. A terü­letfejlesztési Phare-program foglalkozik a településközi együttműködés segítésével. Pá­lyázatot írnak ki kistérségeknek két fordulóban. ’94-ben például térségi irodák kialakítására, szakemberképzésre lehetett tá­mogatást kapni, illetve konkrét gazdaságfejlesztési progra­mokra. Megyénkből a Jászság 24 milliót kapott zöldségterme­lők szövetkezetének létrehozá­sára és egy hűtőház létesítésére. Az idei pályázatokat március végéig lehetett leadni, ezeket még nem értékelték.- Milyen tapasztalatokkal tért vissza az útról?- Mindkét térségben a ko­rábbi ipari struktúra átalakítá­sára került sor. Franciaország­ban a helyi bányát kényszerül­tek bezárni, míg Belgiumban a kohászati termékek iránti keres­let visszaesése miatt volt szük­ség változtatásokra. Mindkét helyen 20-25 százalékos mun­kanélküliség alakult ki. A vál­sághelyzetre tekintettel az Eu­rópai Unió e területek fejlesz­tési programját 50 százalékos költségvállalással támogatja. Az állam 40 százalékkal járul hozzá a kiadásokhoz, ezért a helyi közösségnek mindössze 10 százalékot kell előteremte­nie.- Hazánkban nem ilyen ked­vező a helyzet.- Sajnos nem. Egy-egy pá­lyázati ciklusban mindössze 94 millió forint áll rendelkezésre.- Mint profitérdekeltségű vállalkozás, milyen eredménye­ket tud felmutatni az Idelux?- Jelentős tőkeerővel rendel­kező cég. Mintegy 10 milliárd belga frank képezi alaptőkéjét. Harminc éve működik a terüle­ten, és ezalatt nyolcezer mun­kahelyet teremtett. A lakossági hulladékgyűjtésen és -hasznosí­táson túl foglalkozik vállalko­zási tanácsadással, idegenfor­galmi szálláshelyek létesítésé­vel, ipari zónák és telephelyek kialakításával.-A tapasztalatok alapján mi­lyen tanulságok vonhatók le?- A nyugati és a hazai viszo­nyokat nem lehet összehason­lító elemzésnek alávetni. Min­denütt alapvetőek viszont a kö­vetkezők: a térségi összefogás­nak kiemelkedő szerepe van a támogatások megnyerésében, és egy-egy térségre vonatkozó bárminemű döntésben a szociá­lis, társadalmi vonatkozásokat messzemenően figyelembe kell venni. Cseh Emese A „Kastély Otthoniban jártunk Új szászon Ebéd utáni szieszta a társalgóban Tágas, világos folyosóra nyílnak a szociális intézmény szobái és kórtermei Az orvosi szoba minden igényt kielégít A megyei fenntartású intézmény megyén kívüli betege­ket is fogad A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei „Kastély Otthon” Pszichi­átriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs In­tézménye november óta üzemel Újszászon. Négy funkciót lát el egyszerre. Az idős pszichiátriai betegek ápolását, a szenvedély- betegek, valamint a rehabilitá- landók kezelését és ápolását. Április végétől előreláthatólag egy negyvenszemélyes, emelt szintű időskorúak otthona kezdi meg működését. Az intézet összesen 200 lakónak ad ott­hont, a kiszolgáló személyzet­hez kilencvenen tartoznak. Ezekben a hetekben töltik fel az intézetet, ahol jelenleg 120 személy részesül ápolásban és gyógyításban. Az intézet első­sorban megyei ellátást biztosít, de tárgyalnak megyén kívüli betegek gondozásának lehető­ségéről is. Képeink az új intéz­ményt mutatják be. Kép és szöveg: Nagy Zsolt Tr** _ m 1 / • Közgyűlési előzetes Legközelebb ’95. április 21-én ül össze a megyei köz­gyűlés. Többek között be­számolók, illetve tájékoztatók hangzanak el a megyei ön- kormányzat tavalyi költségve­tésének teljesítéséről, a költ­ségvetési szervek ellenőrzési tapasztalatairól, a megye fog­lalkoztatási helyzetéről, a fog­lalkoztatáspolitikai eszközök felhasználásáról és a megye közlekedési helyzetéről.

Next

/
Thumbnails
Contents