Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-06 / 81. szám

1995. április 6., csütörtök Szolnoki Extra 7. oldal Harmincöt közül egyedül talpon Mert és nyert a Tisza Szálló kollektívája Sok vívódás közben mérlegelte három évvel ezelőtt a szolnoki Tisza Szálló kollektívája, hogy meg tud-e felelni azoknak az eg­zisztenciális kihívásoknak, melyekkel a szálloda megvásárlása során szembe kell néznie. Végül a kulcsemberek mellett a dol­gozók körének mintegy harminc százaléka döntött úgy, hogy 53 millió forintért - jórészt hitel felvételével - megveszik a ho­telt. A vállalkozás kockázatát mu­tatja, hogy a HungarHotels lán­colatából akkor értékesített harmincöt szálloda és étterem közül, a Tisza Szálló kivételé­vel mindegyik tönkrement, il­letve tőkeerősebb tulajdonos­hoz került. Rontotta a vállalkozás kö­rülményeit az is, hogy a priva­tizáció kezdetével időben egy­beesett a nyugati munkaválla­lási lehetőségek bővülése. Hosszabb-rövidebb időre több szakember élt ezzel a lehető­séggel. Most már viszont a szakemberhiány sem gátolja a munkát a „Tiszában”. Ez azért is fontos, mert ez a szakma rendkívül élőmunka-igényes. Az automatizálásnak ezen a te­rületen határa van. A vendéget úgyszólván kézről kézre kell adni. A „tiszások” mindennek el­lenére mertek és - mint Li- póczki János ügyvezető igazga­tótól megtudtuk - nyertek. Ko­rábbi kockázatvállalási készsé­güket felülmúlva, tavaly meg­célozták a szálloda és a fürdő egybekapcsolását. Szerves egészként épült annak idején ez a komplexum, és hosszú ideig úgy is működött. Később került a gyógyfürdő más irányítás alá. Úgy tűnik, racionálisabb és gazdaságosabb a két létesít­mény közös üzemeltetése. Ezért vették meg a fürdőt és tet­ték sokrétűbbé szolgáltatásait a vállalt kötelezettségeken túl­menően. Például öt orvosi szakma szolgáltatásait biztosít­ják a fürdő területén. Ésszerű munkaerő-csökken­téssel és -átcsoportosítással majdnem ötszörösére növelték a szálloda hatékonyságát. Azt tartják: a turizmusban, a gyógyüdülésben eddig nem tel­jesen kihasznált lehetőségei vannak Szolnoknak, ezért eb­ben a tekintetben is előbbre le­het lépni. Számításaik biztató előjeleként a Phönix gyógyuta- zási iroda szervezésében oszt­rák vendégek érkeznek a nyá­ron. Szolgáltatásaik színvonalá­nak emelése érdekében újra szervezik a nemzeti napok ko­rábban megszakadt sorozatát. Április 8-án a Los Andinos zene- és tánckar fellépésével dél-amerikai est lesz a Tisza Szállóban. Ennek az estnek megrendezésében élvezik az argentin, a brazil és a perui nagykövetség segítségét. A Tisza Szállóban minden tekintetben megélénkül az élet. A korábbinál sokkal több ren­dezvény résztvevőit fogadják, és a báli szezon is kitolódott áp­rilis 22-ig. A hotel vendéglátó forgalmának tavalyi 25 száza­lékos emelkedése azt is bizo­nyítja, hogy a vendégek szük­ségét érzik. Simon Béla A rutinos és a kezdő - mindkettő szépen beszél A Kazinczy-verseny döntőjére készülnek Túl a megyei Kazinczy nyelvművelő versenyen, a „Szép magyar beszéd” április 28-30. között megrendezendő győri országos döntőjére készül - amely harmincéves jubileumát tartja az idén - két szolnoki kereskedelmis tanuló. Álljunk meg egy szóra, is­merkedjünk meg velük, a szép szavak, szövegek tolmácsolóival.- Több megyei dobogós hely, országos versenyen való sze­replés van mögötted. Legfris­sebb ez a megyei első helyezés, lepipálva huszonhárom másik szakközepes, gimnazista tanu­lót. Mikor is kezdted? Mészáros Vanda (3. b, osz­tályfőnöke Csajbók Ferencné):- Talán édesanyámnak is kö­szönhető, talán véletlen volt, hogy már kilencévesen megfer­tőződtem az olvasás által. Rá­vetettem magam a könyvekre. A tizenöt éves nagyobbik öcsém nem vonzódik az iroda­lomhoz. A kisebb még csak né­gyéves, nagyon szívesen hall­gat mesét.- A kötelező prózarészlet fel­olvasása - a nagy nyelvművelő Kosztolányitól - okozott-e gon­dot?- Első látásra nem volt biz­tató, de sikerült értelmeznem. A szabadon választottal is - Déry Tibor emlékezése József Attilára - jól boldogultam. Kis­újszállási vagyok, ezért kollé­giumban lakom Szolnokon. Sajnos kevés időm van olvasni.- Titkos vágyaid, gondjaid?- Még hatévesen döntöttem el, hogy színésznő leszek. Ez ma is vágyálmom. A tanulás te­rén többet várnék magamtól, de hullámvölgyben vagyok. A szü­leim elváltak, a barátomban csalódtam. Viszont szeretem az embereket, társaságba járok. *- Te mikor kezdted? Halász Ferenc (3. i, osztály­főnöke Csákvári Sándomé):- Vandához képest kezdő vagyok, hiszen csak tavaly óta versenyzem. A megyei Ka- zinczy-versenyen második let­tem, így eljutottam Győrbe, ahol különdíjat kaptam. A szakmunkások kategóriájában az idén ismét második lettem, újra mehetek Győrbe, ahol ott lesz a magyar irodalom krémje, írók, költők. Majd meglátjuk.- Ki ösztönzött a verseny­zésre?- Csákvári Sándomé tanárnő fedezte fel, hogy szépen olva­sok. Az első lökést édesapámtól kaptam Besenyszögön - ott élek -, aki már óvodáskorom­ban megtanított olvasni. A házi könyvtárunkat szinte teljesen kiolvastam. A megyei könyv­tárba járok. Esténként mini­mum 20 oldalt elolvasok.- Mi a véleményed? Vége a Gutenberg-galaxis korának?- Tény, hogy kevesebbet ol­vasnak már az emberek, ami a videónak és a könyvárak roha­mos emelkedésének köszön­hető. A fiataloknak nincs pén­zük könyvre, ezért kellene a könyvtárakat fejleszteni.- Mivel indultál a megyei versenyen?- A kötelező elég nehéz volt, Nemes Nagy Ágnes-szöveg. Halász Géza Kazinczyné leve­lei című könyvéből választot­tam mellé egy részletet.- További terveid?- Szeretem a szakmámat, felszolgáló vagyok, de ameddig csak lehet, igyekszem tovább tanulni. S. Cs. J. (Fotó: Mészáros) Kölykök a hátsó udvarból A minap a kezembe került a városi nevelési tanácsadó lapja. Ebben egy többoldalas cikk foglalkozott az úgynevezett deviáns gyerekekkel, vagyis azokkal, akik nehezen kezelhetők, akik így vagy úgy, de kilógnak a sorból. A cikk szerzője több oldalról körüljárta a témát: megkérdezte a szülőt, a pedagógust, a gyámügyest, a pszichológust. Engem leginkább a gyermekét egyedül nevelő édesanya né­hány mondata fogott meg. Arra a kérdésre ugyanis, hogy kap-e segítséget 17 éves kamaszfia neveléséhez, akivel sok probléma van az általános iskola óta, azt felelte: nem nagyon kap, legfel­jebb az édesanyjától és a bátyjától. Ezt ékesen bizonyítandó még hozzátette: legutóbb is a bátyja verte meg a gyereket. A fentiekhez talán mások szerint is szorosan kapcsolódik egy új „ társadalmi réteg”, az utcagyerekeké. Akik bizony már Szol­nok utcáin is feltünedeztek. Ok azok a piszkos, szakadt ruhás 8-12 éves kicsik, akik matrózokat is megszégyenítően beszélnek, s akik láttán szorosabban fogjuk táskánkat. S akik az utcán lő­dörögnek az est leszállta után is. Bizonyára nem csak szolnoki életképek ezek, de itt élünk, ezt látjuk gyakrabban - ráadásul ez a „nem csak” sajnos semmire nem ad felmentést. Nem ad feloldozást a kortünet kifejezés, a társadalom elsze­gényedése, az utcára kerülő szülök tragédiája. Akikre mellesleg nincs kifejezés, amely a deviáns megfelelő párja lehetne. Pedig akárhogy is nézem, ezek a szülők is kilógnak a sorból így vagy úgy. Lehet, hogy csak pár év kérdése, s rájuk is tesz találó jelző? Cs. Cs. R. Röviden A Szigligeti Színház új igazgatósága április 20-án 15 órakor közönségtalálko­zóra invitálja az érdeklődő­ket. A színházterem nézőterén megrendezésre kerülő talál­kozón mindenki elmond­hatja az elkövetkező évad­dal kapcsolatos elképzelé­seit. A Hol élünk? fesztivál rendezvénysorozatának egyik eseménye április 10-én, hétfőn 17 órakor kezdődik a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban. Szolnok múltja és jelene címmel Kardos Tamás fo­tóművész diavetítéses elő­adásának második részét nézhetik meg az érdeklő­dők. Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka A hét elején új magánpatikával gyarapodott Szolnok a Széchenyi-lakótelepen. A posta melletti szolgáltatóházban található a Magiszter patika. Látogatásunkkor az esztétikus eladótér több mint ezer gyógyszeréből válogathattak a vásárlók, természetesen azonos áron, mint az bárhol megszokott. fotó: barna Kobajasi és a Westel A Westel Rádiótelefon Kft. 1995. december 12-én nagy értékű szponzorációs megál­lapodást kötött az Állami Hangversenyzenekarral. A megállapodás értelmében a Westel támogatja 1995-ben azt a huszonegy koncertet, amelyeket Kobajasi Ken-Icsiró vezényel majd. A Westel hagyományosan nagyvonalú szponzori, me- cénási szereplője a magyar kulturális életnek. Az idén megrendezésre kerülő „ÁHZ-Westel 450 koncer­tek” a Budapesti Zeneaka­démia mellett hét vidéki nagyváros ÁHZ-vendégsze- replését érinti. A Westel szeretné, ha a decemberben megkötött együttműködés az ÁHZ-vel más, Magyarországon mű­ködő nagyvállalat számára is példa értékű lenne. Hi­szen a jól prosperáló cégek hasonló gesztusokkal hozzá­járulhatnak a kulturális szféra anyagi hátterének megerősítéséhez s a magyar kulturális élet hagyományo­san magas színvonalának fenntartásához. Ma este 19 órától a Szig­ligeti Színházban lép a kö­zönség elé a Állami Hang­versenyzenekar és a világ­hírű karmester. Műsorukon Csajkovszkij I. és IV. szim­fóniája szerepel. A szomorú bohóc Április elsején a Kapocs-Háló Alapítvány első jótékonysági bálján a sztárvendég Bach Szil­via volt. Este tíz órakor lépett fel a jókedvű bálozók előtt, akik fergeteges paródiákat vár­tak tőle. Tulajdonképpen senki sem csalódott, a műsor valóban fer­geteges volt, szerepelt benne a paródia is, mégis megdöbben­tett az a komolyság és dráma, ami a művésznőtől eddig szo­katlan volt. Énekelt ugyanis egy dalt. Egy szívbe markoló, szomorú dalt. drámai erővel és fantasztikus énektudással. Mű­sora után kérdeztem tőle, hogy változtatni akar-e a szerepkö­rén.- Ez nem új oldalam, csak még nem volt alkalmam meg­mutatni magamat. Ha így néz­zük, valóban szeretnék változ­tatni. Én nem csak a mókázó, parodizáló Bach Szilvia va­gyok, hanem az is, akit ma este hallott a közönség: a szomorú bohóc, a drámai színész vagy énekes, tulajdonképpen mind­egy, hogyan nevezzük, drámai és kész. Készülök egy önálló estre, ahol egyformán jelen lenne a komolyság és könnnyed móka. Sírunk kicsit, aztán jókat röhö­günk. Megint sírunk, és így to­vább. Ha hiszik, ha nem, drámai alkat vagyok. Túl fejlett a kriti­kai érzékem, ebből adódóán ál­landóan meglátom a dolgok negatív oldalát is. Sőt, néha csak azt. Ráadásul pesszimista vagyok. Hogy ez nem látszik? Akkor csak jól csinálom a dol­gokat, nem? Nálam jobb szí­nész már csak a nyolcéves Dóri lányom, aki istenien utánozza Armstrongot és Poór Pétert. Most éppen delfinidomár akar lenni, és természetesen elhatá­rozta, hogy nem megy férjhez. Ha a színészpályát választaná, hamarosan ő lenne a példaké­pem, olyan tehetséges. Persze, karitatív is vagyok, hiszen amikor felhívott telefo­non az est háziasszonya, és be­számolt az alapítványról, azon­nal igent mondtam. Lelkes kis tapsoló közönség volt most itt, ők jól szórakoztak, s én ettől érzem jól magamat.-szentendrei­Találja ki! Múlt heti feladványunkra na­gyon szép számban érkezett be helyes megfejtés szerkesz­tőségünkbe. Mindazok, akik a Baross úti posta épületét írták a levelezőlapra, helyesen „tip­peltek”. A három szerencsés nyer­tes: Süli Miklósné (Szolnok), Hegyi József (Szolnok) és Kardos Géza (Szolnak). Gra­tulálunk, s kérjük nyertesein­ket, fáradjanak be szerkesztő­ségünkbe nyereményeikért, a Kardos Tamás fotóművész ál­tal felajánlott asztali naptára­kért. Mostani felvételünket nem fotóriporterünk készítette, ha­nem egy kedves olvasónk. Kántor Béla küldte be. Ezúttal nem egyetlen épületet, hanem egy utcarészletet kell felis­merni. Címünk változatlan: Új Néplap, Szolnok, Kossuth tér 1. Á beküldési határidő: ápri­lis 11. A borítékra ne felejtsék el ráírni: Találja ki! i \'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents