Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

Dr. Sárközi Tamás professzor a gazdasági jogalkotásról: A politikus szerepelni, a jogász alkotni, a gazdaság működni akar Bár a gazdaság alapvető törvényei már megszülettek, a másod­lagos és a kiegészítő törvények hiányoznak. A gazdasági jogal­kotás problémái között említette a professzor az elmúlt hét péntekén tartott előadásában, hogy a parlamentben „mindenki ért hozzá”. Példának a privatizációs törvényt említette: „vagy átvisszük az első három nap alatt, míg a képviselők nem térnek magukhoz, vagy hosszadalmas vita lesz.” Ez utóbbi követke­zett be, s több mint 300 módosító indítvány érkezett, féléves vi­tát indukálva. Egy lépés előre, kettő hátra Néhány napja még úgy tűnt, az idén végre ismét átlépjük az álomhatárt: százezernél több új személyautó kerül forgalomba, akárcsak a „békebeli” időszakban. (Igaz a ’70-es és ’80-as években még kizárólag a Lada-Trabant-Wartburg-Skoda-Da- cia kvintett testesítette meg a személyautó fogalmát.) A mindnyájunk számára bizonyára sokáig emlékezetes már­cius 12-i kormányülésen meghozott stabilizációs csomagterv azonban a hazai motorizáció fejlődésére is alapos csapást mért. Most már világossá vált, hogy forintleértékelések, a vámpótlék bevezetése, valamint a fogyasztási adó növelése szertefoszlatja az idei autóértékesítési terveket. Pedig az év kedvezően, vám- csökkentéssel kezdődött, hisz 2000-ig teljesen meg kell szün­tetnünk az Európai Unióból származó autók vámját. Vitathatatlan a pénzügyi megszorító intézkedések szüksé­gessége, hisz a költségvetés felborult egyensúlyának helyreállí­tása, a gazdasági folyamatok egészséges mederbe terelése min­den magyar polgár elemi érdeke. Mégis érdemes megvizsgálni ezen csomag hatását az ország, s különösképpen a megye moto­rizációjának fejlődésére. A KSH adatai szerint 1993 végén kétmillió-egyszázezer személyautó rótta útjainkat. Ezer lakosra 203,5 személykocsi jutott, az átlagéletkoruk pedig megközelítette a 10 és fél évet. Ha figyelembe vesszük, hogy évente mintegy 70-80 ezer új autó eladására van remény, akkor nem nehéz kiszámítani: a gépjárműállomány teljes cseréje 26-30 évet vesz igénybe. Ez enyhén szólva is abszurd, hisz például a híresen elnyűhetetlen Volvók átlagéletkora Európában 21 év. Ami a megyei adatokat illeti, a lemaradás még nagyobb. Szűkebb hazánkban, szintén 1993 végén, 58 ezer személyautó közlekedett, így ezer lakosra 139 négykerekű jutott, a legkeve­sebb a megyék közül. (A szomszédos Bács-Kiskunban például 230 autót tankol ezer polgár.) Ugyancsak utolsók vagyunk a kocsik átlagéletkora tekinteté­ben is: Jász-Nagykun-Szolnokban ez meghaladja a 12 eszten­dőt. A Skodák átlagosan 14, a Ladák 13, a Trabantok és Wart­burgok 12 évesnél idősebbek, de még a legnépszerűbb nyugati márka, az Opel típusai is átlagosan meghaladják a 6 éves kort. Az autóeladások jelenlegi megyei ütemét becsülve megállapít­ható, hogy nálunk még 30 év is kevés lenne a járműpark teljes cseréjéhez. Ez pedig nemcsak súlyos környezetvédelmi prob­lémákat vet fel, de közlekedésbiztonsági szempontból is ag­gasztó - épp elég tragacs fut jelenleg is. Mivel a jövedelmi viszonyokat tekintve is az utolsók között vagyunk, igencsak nehéz optimistának lenni. Az utóbbi napok kormánydöntései után meg pláne. Az új négykerekűek drágulá­sát pillanatnyilag nehéz megsaccolni, de valószínű, hogy az árak inkább 40 százalék felett, mintsem az alatt fognak emel­kedni az esztendő végéig. Ezért nem csoda, hogy mostanában autókereskedőink arcára fagy a mosoly. Általában ugyanis ők azok a vállalkozók, akik százmilliókat fektettek be márkakereskedésük, szervizük euró­pai színvonalú kiépítésébe, de a hozzájuk fűződő munkahelyte­remtés sem elhanyagolható. Drasztikusan visszaeső forgalom mellett azonban nem tudni, ki tud talpon maradni, ki tudja a hi­teleit visszafizetni. Egyedül az a tény lehet biztató: a magyar piacot, mint új pia­cot komolyan vevő autógyártók mindent megtesznek, illetve meg fognak tenni azért, hogy termékeik a nagymérvű forintron­tás ellenére is elérhetővé váljanak. Ha egyelőre még nem is az átlagpolgár számára. L. Z. A Cenzor Bróker jelenti az értékpapírpiacról Megy, megyeget... A kárpótlási jegy 15 százalékon áll Sorokban Lassul a japán gazdasági fellendülés Alighogy elkezdett kibonta­kozni, máris lassulóban van a japán gazdasági fellendü­lés, amelyet erőteljesen fé­keznek a pusztító januári földrengés következményei, a jen folytatódó drágulása és a részvényárfolyamok csökkenése - írta elemzésé­ben a Nihon Keidzai Sim- bun. A vezető japán gazda­ságpolitikai napilap szerint fennáll az a veszély, hogy ha a kedvezőtlen folyama­tokat nem ellensúlyozzák megfelelő fiskális és mone­táris intézkedésekkel, akkor végképp kifogy a gazdasági növekedés lendülete. Az „endaka”, vagyis a jen fel­értékelődése arra kénysze­ríti a termelővállalatokat, hogy külföldre telepítsék kapacitásaikat, a nagy- és kiskereskedelmi cégek nye­reségét pedig a kíméletlen árverseny csapolja meg. Csaló olaszok Az Európai Közösség ká­rára elkövetett csalások nagyságát tekintve az ola­szok jártak az élen. Az EU illetékesei 1993-ra vonatko­zóan 1789 csalást jegyeztek fel: ebből 132 esetben ola­szok voltak az elkövetők, akik 339,2 milliárd lírányi összeggel károsították meg előbb a közösséget, majd végül az olasz államot, mert a kárt Róma köteles megté­ríteni Brüsszelnek. A csalási lehetőségek köre széles: a vámtarifák kijátszásától kezdve, a mezőgazdasági támogatáson és a szakkép­zésen át egészen a forgalmi adó visszatérítéséig terjed. Eladó olajipari részesedés? Azerbajdzsán azt tervezi, hogy a Kaszpi-tenger olaj­kincsét kiaknázni készülő nemzetközi konzorciumban birtokolt 20 százalékos ré­szesedését felajánlja az Ex­xon amerikai olajcégnek. Ezt a lehetőséget Gejdar Alijev azeri elnök vetette fel, amikor megbeszélést folytatott Richard Kozlarich bakui amerikai nagykövet­tel. A konzorciumban az Amoco 17, az Unocal 11, a McDermott 2,5, a Pennzoil 9,8, a Ramco 2, a British Petroleum 17, a Statoil 8,5, a TPAQ török kőolajipari vállalat 1,75, az orosz Lu- koil 10 százalékos részese­déssel bír. Kenyérár-korrigáció Algériában Vasárnaptól 25 százalékkal drágult Algériában a kenyér ára. így egy negyedkilós vekni ára 4 dinárról 5 di­nárra emelkedett. Idén ez a második kenyéráremelés: januárban már 33 százalék­kal nőtt a kenyér ára. A mi­nisztérium közölte: az ár­emelés része annak a fo­lyamatnak, amelyet azért indítottak, hogy az árak ki­fejezzék a tényleges ráfordí­tás költségeit. Orosz-bolgár-görög olajvezeték? Bulgária és Görögország azt tervezi, hogy megbeszélést tartanak Oroszországgal egy közös olajvezeték építésé­ről. Az elképzelés szerint a vezeték Oroszországból in­dulna, és áthaladva Bulgá­rián Görögország égei-ten- geri partjainál végződne. A görög külügyminiszter e kérdésről is tárgyal az orosz diplomácia vezetőjével ápri­lis 16-án, a Fekete-tengeri Gazdasági Övezet tagálla­mainak athéni tanácskozá­sán. (MTI) Dr. Sárközi Tamás jogászpro­fesszor, a Magyar Jogászegylet elnöke az elmúlt hét végén tar­tott előadást a „Gazdasági jog­alkotás problémái” címmel a jász-kun jogásznapok kereté­ben Szolnokon, a városházán. Bár a sorokban főként jogászok ültek, a „száraznak” ígérkező előadásban a professzor profi módon, a hallgatóságban igen sűrűn vidám kacagást keltve ecsetelte a hazánk gazdaságát érintő törvényeket. Azon kívül, hogy a parla­mentben mindenki ért a gazda­sági törvényekhez, a prioritást sajnos továbbra is a közjogi törvények élvezik. Mindehhez tartozik az Országgyűlés ala­csony hozzáértése, ugyanis fő­ként humánértelmiségiek ülnek a székekben. Tetézi a problé­mákat, hogy a politikusok csak az adótörvényeket tekintik gaz­dasági törvényeknek, pedig ép­pen ez nem tartozik abba a ka­tegóriába. Az alapvető szabályok már megvannak Hogy a szomorú kép kissé derűsebb legyen, a professzor elmondta: hazánk a gazdasági törvényhozás terén előbbre jár (Németországot leszámítva) a volt szocialista országoknál, ugyanis még a ’68-as reformok után elindult a gazdasági tör­vényalkotási munka. (Meg kell jegyezni, számos akkori tör­vény még ma is érvényben van.) A korábbi előnyt tovább növelték a Németh-kormány, majd a Kupa-program során született jogszabályok. így az elsődleges törvények megszü­lettek, a gazdaság működőké­pes. Csak közben anomáliák keletkeztek. A számviteli tör­vény nyugat-európai szintű, míg a többi, hozzá kapcsolódó már korántsem. De ugyanez a helyzet alakul ki például azáltal, hogy egyes törvényeket Nyugatról, míg másokat az USA-ból veszünk át, s kettő nem ugyanaz. Az ilyen formán megszületett sza­bályok előrébb járnak a gyakor­lati alkalmazásnál, s lassan vé­gig kellene vizsgálni, mi az, amit a gyakorlat igazolt s amit nem, s ehhez igazítani a törvé­nyeket. Egy biztos, hogy visz- szalépni nem szabad, még a csődtörvény esetében sem. A MÁV számos kedvezmény­nyel kívánja csökkenteni a kül­földi utazások költségeit. Úgy véljük, az utazási szezon kezde­tekor mindenképpen indokolt ezeket számba venni. Gyermekkedvezmény. Gyer­mekek 4 éves korig, ha nem igényelnek külön helyet, díj­mentesen utazhatnak, 4-től 12 éves korig 50 százalékos ked­vezményben részesülnek. Eurodomino, azaz hálózati kedvezmény (egy út során több­irányú utazásra). Ez egy hóna­pon belül 3, 5 vagy 10 tetszés szerinti napon korlátlan számú utazásra jogosít, a kiválasztott ország teljes vasúti hálózatán. A tranzitútvonalra felnőtteknek 25 százalékos kedvezmény jár, 26 éven aluli fiatalok további, országonként változó kedvez­ményekben is részesülhetnek. Euro-minicsoport. Minimum két - maximum öt személy együttes utazása esetén igé­nyelhető ez a kedvezménytípus. További feltétel, hogy a cso­„Kincs, ami nincs” A létrejött törvények egyik legfőbb gondja, hogy hiányoz­nak a másodlagos és a kiegé­szítő szabályok mellőlük. Nincs kincstári vagyonkezelő törvény - igaz, kincs sincs, amit kezelni kellene. El kellene készíteni az egységes ingatlankódexet is - hangoztatta többek között a professzor, amihez hozzátette: a Ptk. egyes, szerződésekre vo­natkozó részei is elavultak. Rá­adásul a bírói joggyakorlat sem alkotó munkát végez, hanem szabályalkalmazást. Összessé­gében pedig minőségi törvény­kezés kell. Ellentmondások tömkelegé Belső ellentmondásoktól, két törvény egymásnak ellent­mondó rendelkezésitől kell megszabadulni, de egyelőre nincs olyan személy, aki koor­dinálná a munkát. Technikai hibáktól hemzsegnek a törvé­nyeink. Van olyan jogszabály, mely például saját 4. paragrafu­sára hivatkozik, de az nincs is benne a törvényben. Követhe­tetlen a törvények szövege ak­kor, amikor a parlamentben a számtalan módosítás végén senki sem tudja a pontos szö­veget. E között olyan is előfof- dult, hogy például egy törvény még kihirdetésre sem került, a parlamentben máris - 10 nap­pal elfogadása után - módosí­tani akarták. Mindez persze egy jogalkotási hajrában szükség- szerű - ismerte el a professzor a gondok okait saját megállapítá­saként. Lezöllött színvonal Ettől függetlenül azonban megjegyezte: a minisztériumok a jogalkotási szakembereiket az utóbbi évek során elvesztették, s alacsony színvonalúvá vált a kodifikációs munka. Persze ez érhető is részben, hiszen egy-egy szakembernek nincs sikerélménye, mert a parlament darabokra cincálja a szöveget, így volt olyan törvénybeterjesz­tés is, hogy az előkészítők ki­pontozva hagytak számtalan szöveghelyet, mivel előre tud­ták, olyat nem tudnak kitalálni, mely megfelelő lenne a magyar képviselői garnitúrának. A fize­tések is közrejátszottak abban, hogy bekövetkezett a szakmai portban legalább egy személy 16 éven aluli legyen. A felnőt­teknek 25 százalékos, míg a 16 éven aluliaknak 50 százalékos kedvezmény jár. Hatvan éven felüliek ked­vezménye. RÉS igazolvánnyal igényelhető. Ezzel több mint negyven vasúti társaság vona­lán lehet utazni 30 százalékos kedvezmény igénybevételével. Ilyen igazolvány, RÉS igazol­vány váltására jogosító utal­vány vagy nyugdíjas-utazási- utalvány felmutatásával egy évre váltható a jegyzpénztárak- nál. Ára körülbelül 1600 forint. A MÁV kedvezményekkel szeretné könnyíteni a 26 éven aluli fiatalok utazását is. BIJ. Ez olyan, személyre szóló menetjegy, mely akár körutazásra is felhasználható huszonnégy ország közel öt­száz városában, mintegy 900 vasútvonalon. A kedvezmény 25-40 százalék. Inter-Rail igazolvány. Az igazolvány ára 28 ezer forint. lezüllés - sajnálkozott dr. Sár­közi Tamás. A legnagyobb gond a váltás­sal van, ugyanis meg lehetne oldani másként is a törvények meghozatalát. Részben például az Igazságügyi Minisztérium­nak külsősökkel kellene dol­goztatni, s a több száz fős mi­nisztérium követhetné a svéd példát: ott csak 20-an dolgoz­nak az IM-ben. Emellett a par­lamenti munkának is változnia kellene, de itt mindenki szere­pelni akar. Még a kormánypárti képviselők is felszólalnak saját kormányuk beterjesztett törvé­nyével kapcsolatban. A leg­utóbb például mindegyik frak­cióvezető megdicsérte a válasz­tottbírósági törvény tervezetét, majd ezt követően csak az MSZP-s sorokból érkezett vagy 15 módosító javaslat. Ez jelzi az egyeztetés hiányát. Nyuga­ton ilyen nem történhetne meg. A professzor véleménye sze­rint egy-egy törvény előtt egyeztetni kellene mindenki­vel, mert a benyújtás előtt meg­spórolt idő többszörösen elvész a parlamenti vitában. Egyéb­ként egy ilyen nagyságú or­szágban 150 képviselő is ele­gendő lenne - tette hozzá a jo­gászprofesszor. Hatáselemzés és túlzott bürokrácia A képviselők törvényalkotási „kedvén” lehetne változtatni azzal, ha végre egy-egy jogsza­bályhoz elkészülne - még az öt­let felvetődése és a kidolgozás során - a hatáselemzés, vala­mint az, hogy ennek bevezetése valójában mennyibe is kerül. Véleménye szerint túlzott az állami beavatkozás a gazdasági folyamatokba a törvényeken keresztül. Az emberek többsége nem akar csalni, kár ezért min­den bevatkozás, s eddig egyet­len olyan ország sincs, ahol ne lenne néhány százalékos a feke­tegazdaság. Különben is minél nagyobb az állami aparátus, annál nagyobb a törvények ki­játszása. Sajnos a szemlélet sem változott. A magyar állam- apparátus még ma is abból in­dul ki - meggátolva ezzel a fej­lődést -, hogy egy-egy törvény mit enged meg, s nem abból, hogy mit tilt. így aztán nem le­het nagyon csodálkozni, ha számtalan rendelet ellentétes a magasabb szintű jogszabá- lyokkkal. A törvény alkalmazója - le­gyen az bíró vagy jogász - jár­jon el a józan esze szerint. Már csak azért is, mert .joghézag” nincs - mondotta dr. Sárközi Tamás. Tulajdonosa 1 hónapon belül a jegykiadó ország vonalán 50 százalékos, az igazolvány bon­tóján feltüntetett vonalakon pe­dig díjmentesen utazhat. ISIC igazolvány. Ezt az iga­zolványt felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói kérhetik. Segít­ségével számos ország vasút­vonalán utazhatnak 30-50 szá­zalékos kedvezménnyel. Külföldön munkát vállalók kedvezménye. Budapest és a munkaadó ország állomásai közötti utazásnál igényelheti a munkavállaló és családja. A díjcsökkentés mértéke 25-40 százalék. A MÁV nemzetközi szerződések kötésével is sze­retné bővíteni a kedvezmények körét. Ausztria: a maximum négy napig érvényes kedvez­mény 30 százalék. Kedvezmé­nyek igényelhetők: Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia vasútvonalaira is. A kedvezmény mértéke változó, 30-50 százalék. Nem történtek nagy dolgok a tőzsdén a héten (sem). A leg­több papírnak sem árfo­lyama, sem forgalma nem változott az előző hetihez ké­pest. A „kemény mag”-hoz tartozó részvények közül a Pick 5900-tól 5950-ig mozgott oda-vissza, az Egis 2200-ig kú­szott csütörtökre, péntekre visszacsúszott az őt megillető helyre, a Danubius szokásos hullámzását most 1040 és 1100 között produkálta - többször irányt váltva. A Globus 1300 forint körül ingadozva vészelte át a hetet. A Martfű az alvó részvények számát gyarapította, míg ve- télytársa, a Sopron tartja magát 2150 forint körül. A Fotex szinte stabilan 150 forint. A Zwack szokásos kis forgalma mellett lemorzsolódott 3050-ig, majd pénteken egy kiugróan nagy kötés beállította a 3040-es heti záróárat. A Global fix 1400 forint. Csodálatos magyar értékpa­pírunk, a kárpótlási jegy 260-275 forint között forgott, ez a névértékhez képest 15 szá­zalékos ár talán egy kicsit még mindig túlértékelt, különösen a hét végén napvilágot látott, szövetkezeti üzletrészvásárlás­hoz kapcsolódó adókedvez­ménnyel kapcsolatos PM- APEH-állásfoglalás „fényé­ben”. Ismét bebizonyosodott, hogy a törvényalkotásnál elkö­vetett felületesség következ­ményeit a kormány nem kí­vánja viselni. Á tőzsdén kívüli értékpapí­rok piacát vezető Mól és OTP törzsrészvényei is estek pár százalékot, és megállni látszik az elsőbbségiek emelkedése. A kétféle ár közötti különbség csökkenését látva talán már túl késő az elsőbbségi papírok törzsrészvénnyé alakítására spekulálva vásárolni. Lassan, de biztosan morzso­lódik le a Matáv és az Antenna Hungária. Megjelentek az első vételi ajánlatok a nemrégiben kárpótlási jegyért cserélhető Pannon Váltóra. A 40 százalé­kos ár a várakozásoknak meg­felelő. Az egyre növekvő betéti ka­matok természetes módon egyre nagyobb tőkét szívnak el a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok piacáról, jó példa erre a diszkont kincstárjegy, aminek már 1 hónapos futam­időnél is 29,5 százalék a ho­zama, a 6 hónaposnál pedig akár 34 százalék is elérhető. Ez igen vonzó hozam már kis ösz- szegnél is, különösen ha figye­lembe vészük az állami garan­ciát. Az 1, 3, 6 és 12 hónapos fu­tamidejű diszkont kincstárje­gyeket a heti rendszerességgel tartott aukciókon brókercégek segítségével szerezhetik meg a befektetők. Miklós Tamás Az oldalt szerkesztette: Einvág Zoltán Einvág Zoltán / MAV-kedvezmények külföldre utazóknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents