Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-28 / 99. szám

2. oldal Körkép 1995. április 28., péntek Veszélyben az iskolák világbanki támogatása? Mezőtúron ülésezett a megyei tudományos testület Jelcin felhívása a harcoló felekhez Borisz Jelcin orosz elnök aláírta a csecsenföldi harci cselekmények beszüntetésé­ről szóló moratóriumot. A tűzszünet a második világ­háború befejezésének 50. évfordulójával kapcsolatos moszkvai ünnepségek ide­jén lesz érvényben. Pavel Gracsov védelmi miniszter azonban újságírókkal kö­zölte: a tűzszünet nem je­lenti azt, hogy az orosz csa­patok válasz nélkül hagyják, amennyiben a csecsének rá­juk lőnének. Tibeti szerzeteseket vettek őrizetbe Több mint száz tibeti szer­zetest és apácát vettek őri­zetbe a kínai hatóságok há­rom nagyobb kolostorban a tartományi fővárosban, Utászában, illetve annak környékén. A jelentések szerint februárban és már­ciusban összesen tizenhat nagyszabású függetlenségi megmozdulás színhelye volt Tibet, és a kínai ható­ságok ezek során legalább ötvenhat apácát és ötven szerzetest tartóztattak le, majd zártak ki a kolosto­rokból. Felfüggesztik a török tagságot Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének török képviselői csütörtökön úgy döntöttek, hogy a szervezet szerdai döntése miatt időle­gesen minden kapcsolatukat megszakítják a tanáccsal. A közgyűlés ugyanis határoza­tában azzal fenyegette meg Ankarát, hogy felfüggeszti tagságát, ha nem vonul ki rövid úton Irakból, ahol név- leg a kurd terroristák ellen visel háborút már több mint egy hónapja. Noha szinte csak a pénztelen­ségről esik szó manapság - a szintén ellehetetlenedő kul­túra és tudomány művelői te­szik a dolgukat. Miként pél­dául a tavaly megalakult JNSZ Megyei Tudományos Testület is, amelynek tagjai tegnap Mezőtúron, a GATE Mezőgazdasági Gépészeti Fő­iskolai Karán tartottak ple­náris ülést. A mezőtúri ülésen a tagok érté­kelték eddigi munkájukat; a közelmúltban megalakult a ré­gészeti szekció, s jóváhagyták a sportbiológiai és mozgásszervi bizottság megalakulását is. Ja­vaslat hangzott el egy egész­ségügy-történeti és egy egyház­történeti bizottság létrehozására is - ez utóbbikat most kezdik el szervezni. Megbeszélték az idei munka­tervüket is: a kisebb rendezvé­Zágoni Szabó Józsefné, a szülői munkaközösség tagja ismer­tette a megjelentekkel a rideg tényeket. E szerint hét tanuló- csoportot (négy alsós, három felsős) és három napközis cso­portot kell megszüntetni az is­kolában. Tájékoztatta a szülő­ket, hogy az itt elhangzottakat jegyzőkönyvbe veszik, és eljut­tatják az önkormányzathoz ab­ban a reményben, hogy talán utólag figyelembe veszik az érintettek véleményét. Az először felszólaló szülő viharos taps közepette kikérte magának, hogy a polgármesteri hivatal olyan hatalommal ren­delkezzen, hogy megszabja számára, melyik iskolába já­rassa gyermekét. Elhangzott, hogy ennek az iskolának az volt az egyik leg­nyek támogatása mellett részt vesznek a nyár folyamán meg­rendezésre kerülő jász világta­lálkozón. Céljaik közé tartozik, hogy minél több tudományág képviseltesse magát a testület­ben. Ezt bizonyítja a szeptem­berben Karcagon - a Debreceni Akadémiai Bizottsággal (DAB) közösen - megrendezendő ve­zetőségi ülés, melyen a DATE Mezőgazdasági Kutatóintéze­tet, a karcagi múzeumot, illetve a Jászkunság című folyóiratot szeretnék bemutatni a DAB ve­zetőségének. Az év végén a tisztújító köz­gyűlést a jászberényi főiskolán tartják majd, ahol egyúttal be­mutatkozik a főiskola is, sőt tu­dományos előadások hangzanak el a felsőoktatással kapcsolat­ban. Jövő februárra egy kétna­pos konferenciát tervez a jelen­leg 104 tagot számláló tudomá­nyos testület, amelyen minden nagyobb előnye, hogy viszony­lag kis létszámú osztályokkal működött. A szülők aggódnak, hogy ki és milyen alapon fogja eldönteni, mely gyermekeknek kell elhagyniuk az iskolát. Mert miről is van szó? - kérdezte az egyik anyuka. Azok a gyere­kek, akik körzetileg nem ide tartoznak, valószínűleg itt feles­legessé válnak. Ám ha marad­hat egy-kettő, ki fogja eldön­teni, hogy kik legyenek azok? Az egyik szülő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Szolnok vá­ros határában európai települést jelző tábla „díszeleg”. Kérdése az volt, hogy ez a lépés megfe­lel-e az európai normáknak. Felvetődött, hogy a már befi­zetett tankönyvek árával mi tör­ténik, visszakapják-e a szülők, és hogy ha egy másik prog­tag bemutatná addig végzett munkáját. A tegnapi ülésen azonban nemcsak a munkaterv­ről volt szó. Dinya László elő­adást tartott „A magyar felsőok­tatás perspektívája: lenni vagy nem lenni” címmel. Az előadó ismertette a legújabb, a kormány által elfogadott felsőoktatási koncepciót, illetve beszélt arról, hogy 2005-ig végre kell hajtani az iskolákban a strukturális át­szervezést. Hiszen amennyiben ez nem történik meg, az iskolák elveszítik a világbanki támoga­tást. Végezetül következzen egy közhasznú információ: a szol­noki Damjanich Múzeumban létrejött a JNSZ Megyei Tudo­mányos Testület irodája. A Gu­lyás Katalin vezette irodában minden érdeklődőnek szívesen adnak információt akár szemé­lyesen, akár telefonon vagy fa­xon. Cs. R. rammal működő iskolába kerül gyermekük, ott jut-e majd szá­mukra megfelelő tankönyv? Aggodalmát fejezte ki né­hány felszólaló a pályaválasz­tás előtt álló gyerekekkel kap­csolatban. Mi lesz a mostani he­tedikesekkel, nyolcadikosok­kal? Egy felszólaló egyet nem ér­tését fejezte ki azzal is, hogy a Széchenyin két iskola működik egy épületben két igazgatóság­gal, két igazgatóval. Vajon ez azért van, mert az egyik igaz­gató képviselő-testületi tag? Ezután dr. Magyar László tá­jékoztatta a megjelenteket, hogy mely pontokban törvény- sértő az önkormányzati határo­zat, és bejelentette: ha kell, az Alkotmánybírósághoz fordul­nak. Szentendrei Alkotmánybírósághoz fordulnak a szülök? Diákpolgármester-választás Verseghys győzelem Terítéken a villamosipar Nagy nap volt tegnap a szolnoki diákság történetében, hiszen másodjára választhattak maguk közül polgármestert. A válasz­tási kampány záróakkordját egy négyórás vetélkedő jelentette, ahol a jelölteket indító kilenc középiskola küzdött egymással. Jártasnak kellett lenni a napi po­litikában, hasznos volt ismerni az önkormányzati törvényeket, a Bibliát, a világföldrajzot, kü­lönböző számrendszerekben való számolást, a szabadságharc történetét, sőt a legújabb kori demokráciáról is beszélni kel­lett. A legizgalmasabb az utolsó forduló volt, ahol már csak a 9 jelölt versengett, itt szónoki ké­pességeikről adtak tanúbizony­ságot. Este hét órakor végre ki- hirdették, hogy Szolnok városá­nak tiszavirág-életű új polgár- mestere Horváth Zoltán lett a Verseghyből (252 pont). Al­polgármesternek Felföldi An­talt (247) a Pálfyból választot­ták meg. A hét bizottsági elnök pedig sorrendben: Benedek Pé­ter (Petőfi), Kis Péter (Varga), Fótos János (Katonai), Szat­mári Edina (Széchenyi), Szabó Tamás (Ruhaipari), Lankus Edina (Tiszaparti) és Varga László (Baross). Bár az időjárás nem volt ép­pen kegyes, mégis forró volt a hangulat a városháza előtt, ahol az ifjúság egy emberként örült a sikernek, annak, hogy egy hóna­pig övék volt a világ. Miután Várhegyi Attila, Szolnok pol­gármestere a több száz fős tö­meg előtt teljes hatalommal ru­házta föl utódját, örömujjongás közepette közösen vonultak a sportcsarnokba, ahol még egy Kimnowak-koncert várta őket. Tegnap este jó lett volna szol­noki diáknak lenni. V. A, (Folytatás az 1. oldalról) A nemzeti regionális műhold- program alakulásáról is tájéko­zódott a kabinet. Ismeretes, hogy a kormány már januárban jelezte: részt vesz az úgyneve­zett Magyarsat programban. A kabinet úgy döntött: a pályára állítandó műhold tizenhat csa­tornájából négyet az üzemkez­dettől 11 évig tartó időszakra leköt. Ezért évente csatornán­ként 2,7 millió dollár bérleti dí­jat fizet. Módosította a kormány az ál­lami tulajdonban maradó mű­emlékek listáját, és 403-ról 275-re szűkítette a jegyzéken szereplő műemlékek számát. A döntést részben takarékosság indokolta, másfelől pedig az, hogy időközben számos ingat­lannak rendeződött a sorsa. Ki­kerülnek a jegyzékből például azok a tájházak és múzeumok, amelyek sorsáról a helyi ön­kormányzatok megfelelően tudnak gondoskodni. A szóvivő e téma kapcsán elmondta, hogy vita volt a fővárosi önkormány­zat és a kormány között a Kere­pesi úti temető helyzetéről. Vé­gül abban maradtak, hogy a műemléki törvény megszületé­séig ideiglenesen állami tulaj­donban marad a sírkert, azután viszont csupán a nemzeti em­lékhelyül szolgáló kripták keze­léséről gondoskodik az állam. Rendeletet alkotott a kabinet a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban érvényesülő ma­gyar-orosz gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés kihirdetéséről. Áz egyez­ményt tavaly októberben írták alá. A kabinet állásfogalásban reagált a gazdasági stabilizá­ciós csomag parlamenti vitájá­val kapcsolatban napvilágot lá­tott és a kormány magatartását értékelő véleményekre. (MTI) Martfűn a kultúrát becsben tartják Csütörtöki ülésén tárgyalta a martfűi önkormányzat képvi- selő-testülete az 1994. évi pénzügyi terv végrehajtását. A bizottságok, megtárgyal­ván a tervezetet, azt vitára és elfogadásra javasolták. A tava­lyi év gazdálkodásával, a va­gyoni helyzettel kapcsolatban több kérdés merült fel: miért nem tervezték az elmúlt évben az új városháza építésének költségeit; hogyan hasznosítja az önkormányzat a felhalmo­zódott kárpótlási jegyeket. Kozma Imre polgármester vá­laszában elhangzott, hogy már készen volt a ’94-es költségve­tés, amikor a kivitelezői pályá­zatok befutottak az építésre. Tavaly ingatlan- és lakásvá­sárlásoknál elfogadtak kárpót­lási jegyeket, így 7,5 milliós értékben azok felhalmozódtak. Ebből 2,5 millió forintot már hasznosítottak. Ezek után a tes­tület egy tartózkodás mellett elfogadta a tavalyi pénzügyi terv végrehajtását. Alapos előkészítő munka el­lenére hosszas tárgyalás előzte meg a módosított szervezeti és működési szabályzat elfogadá­sát. A képviselők leginkább azt fájlalták, hogy kevés idő állt rendelkezésükre az anyag átta­nulmányozásához. Egyetértést tanúsított a tes­tület a művelődési központ munkájával kapcsolatos véle­mény kialakításában. Elisme­réssel adóztak az évek óta ma­gas szinten végzett munkának. Megfogalmazódott, hogy Martfű lakossága mindig is be­fogadója volt az igényes kultú­rának. A mostani nehéz anyagi helyzet ellenére a művelődési ház munkatársai nem sírtak, hanem megpróbálták tartani az általuk felállított szintet. Töb­ben céltámogatást kértek a könyvtár számára, hiszen el­sorvadása esetén pótolhatatlan veszteséget jelent az ifjúság számára. Annak a korosztály­nak a számára, amelyet legin­kább meg akarnak nyerni ah­hoz, hogy különbséget tegyen napjaink kommersz szórako­zása és az igazi értékek között. A nincsből ugyan nem lehet osztani, de ha egy szemernyi lehetőség van, a martfűiek nem sajnálják saját szellemi épülé­sükre a pénzt. G. A. Az állatkertről tanácskoztak Hazánkban 10 állatkert van. Évente 2 millió látogató keresi fel őket kikapcsolódást, pihenést keresve, sok élményt, ta­pasztalatot gyűjtve. Mint ahogy az ország, az állatkertek sincsenek rózsás helyzetben. Gondjaik szinte azonosak, ám ezek megoldásáért összefogtak. A Magyar Adatkertek Szö­vetsége idei közgyűlését tegnap tartotta Jászberényben. A költségvetés megvitatásán túl az idei tervekről is szó esett. Ezek közül a legnagyobb jelen­tőséggel egy állatkerti fórum bír, melyet nyáron szeretnének megtartani. Á szövetség és az egyes állatkertek is keresik a lehetőségét a különböző társa­dalmi szervezetekkel, hatósá­gokkal, önkormányzatokkal való együttműködésre. Az ál­latkertek működtetője minde­nütt a települési önkormányzat. A vonzáskörzet ennél azonban sokkal nagyobb, ezért szeretnék a megyei önkormányzatokra ki­terjeszteni a támogatási kört. A főhatóságokkal is szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsola­tot, valamilyen támogatási alap megteremtését elérni, ahonnan pályázat révén lehetne pénz­eszközökhöz jutni. Nemcsak a működtetés szű­kös keretei kerültek szóba teg­nap, hanem a szakmai együtt­működés is. Nemzetközi szer­vezetek segítsége is elérte ha­zánkat, egy információs cent­rum alakul a Fővárosi Növény- és Állatkertben. Szó esett arról is, hogy az állatkertek szerepe, jövője a megváltozott társa­dalmi helyzetben nemcsak ha­zánkban téma. Erről nemzet­közi tanácskozás lesz Kölnben. Újabb agrártámogatás Az 1995-re előirányzottakon túl további újabb négymilliárd forintos agrártámogatásról tár­gyal várhatóan a jövő heti kor­mányülés. Kis Zoltán, a szak­tárca politikai államtitkára el­mondta: a támogatási összeg növelését az tette lehetővé, hogy a pótköltségvetésben sze­replő négy agrártámogatási célösszeget a kormány külön parlamenti felhatalmazás alap­ján 7 százaléknál nem nagyobb mértékben túllépheti. Mintegy 150-200 millió fo­rintos extra segítségben része­sülne a zöldség- és gyümölcsfé­lék felvásárlása; a tenyészálla­tok beállításához további 1,3 milliárd forintot vehetnének igénybe pályázat útján a te­nyésztők; forgóeszköz-támoga­tásra 1,1-1,15 milliárd forintot irányzott elő a minisztérium; többletexport-támogatásra pe­dig a szaktárca véleménye sze­rint további 1,4 milliárd forint lenne felhasználható. (MTI) Repülőgépek a tengerben Egy ausztráliai aknakereső hajó segíti azt a tengeri mentőcsopor­tot, amely az ausztráliai partok mentén elsüllyesztett ezer harci re­pülőgép felkutatására indult. A repülőgépek eredeti célja az volt, hogy szükség esetén megvédjék Áusztráliát a II. világháborúban. A háború végén, mint felesleget egyszerűen a tenger fenekére küld­ték a gépeket Queensland állam partjai közelében. A mentőcsoport szóvivője elmondta, hogy a lelet legalább 110 millió dollárt ér. Don Dennis, a csoport vezetője elmesélte, hogy először egy kocsmában hallott a tenger fenekén pihenő repülőgé­pekről. Vállalata - fűzte hozzá - kiemelés után kijavítja a repülő­gépeket, és eladja mezőgazdasági használatra. Szerinte mindegyik repülőgép 110 ezer dollárt ér a tengerből történt kiemelés után, és 730 ezer dollárt, miután kijavították. A Koraaga nevű aknakutató hajó a legutóbbi három hetet azzal töltötte, hogy legmodernebb lehallgató- és egyéb érzékelő készü­lékeivel megállapítsa az elsüllyesztett repülőgépek pontos helyét. Az ausztráliai védelmi minisztérium szóvivője, Robert Ray sze­nátor kijelentette: a repülőgépek felfedezésének nagy történelmi je­lentősége is van. A gépek, amelyek közül százat már a felszínre hoztak, 300 méterrel a tenger színe alatt fekszenek az óceán fene­kén, 50 kilométerre a parttól. Több géppel sohasem repültek, és vannak, amelyeket még gyári csomagolásban süllyesztettek el. Alapítvány veszélyben Pénzügyi nehézségek miatt be­zárni kényszerül a franciaor­szági Aix-en-Provence-ban működő Vasarely Alapítvány, a hozzá tartozó kiállítási helyisé­gekkel együtt. A bejelentést a magyar származású 87 éves művész családja tette a dél-franciaországi városban. A francia hírügynökség sze­rint a Vasarely Alapítvány már évek óta jogi viták középpontja. A családnak az a véleménye, hogy az op-art atyjának több száz alkotása többé nincs biz­tonságban az omladozó épület­ben. A helyreállításra viszont nincs pénze a nyakig eladóso­dott alapítványnak - nyilat­kozta a művész menye, Mi­chele Vasarely. „Emberi atomsorompó” 70 millióért Az orosz atombombákat és -rakétákat tervező tu­dósoknak is egyre rosszabbul megy manapság, érthető hát, ha egyre elkeseredettebbek. Ám most már segítséget kapnak, mégpedig eléggé váratlan helyről. A Szovjetunió egykori hidegháborús fő ellenségei által pénzelt „védőháló” az orosz atomfegyverek gyártásában részt vevő fizikusok, mérnökök és más munkatársak ezreinek segít a mostani nehéz időkben, amikor sokan közülük az utcára kerülnének. A kulcsszó az „emberi atomsorompó”: inkább maradjon meg a fizetésük és a munkahelyük, és ott békés kutatásokon dolgozzanak, mintsem va­lahol másutt, harcias kis államoknak adják el az atomfegyverek terén szerzett szakértelmüket. „Sok fiatal orosz tudós keres munkát mindenfelé a világban” - mondta Nyikolaj Rabotnov, az ob- nyinszki atomkutató intézet kutatási igazgatója. A hetvenmillió dolláros alap, amely több mint 90 projektet pénzel az elméleti tudománytól a fogtechnikáig, csak egy része az Egyesült Álla­mok ama jelentős programjának, amely a volt Szovjetunió atommentesítésére irányul a fegy­verzetkorlátozási egyezmények értelmében. Az obnyinszki intézet az utóbbi években 10 ezerről 6300-ra csökkentette dolgozóinak lét­számát, amint a fegyverkorlátozási egyezmé­nyek, a Szovjetunió felbomlása és Oroszország gazdasági összeomlása csökkentette a fegyverek és az atomenergia-kutatás iránti igényt. A Nemzetközi Tudományos és Műszaki Köz­pont (ISTC) nevű, egy éve működő alap bérlistá­ján 3000 orosz tudós és mérnök szerepel, 70 szá­zalékban atomfegyver-tervezők, konstruktőrök. Továbbra is saját korábbi intézetük alkalmazot­tai, és részidőben dolgoznak a „védőháló projek­tekben” - a kevésbé tapasztalt fiatalok kevés időt esetleg csak havi 30 dollárért, a vezető tudósok akár napi 35 dollárért is. Van, aki közvetlen fölhasználásra nem kerülő alapkutatást végez. Mások lézeres fogkezelésen, repülőtéri sugaras detektoron, atomhulladék-ke- zelésén dolgoznak, a biológiai fegyverek szakér­tői pedig most oltóanyagokat kutatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents