Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-27 / 98. szám
2. oldal Körkép 1995. április 27., csütörtök Nyoma veszett a diplomatának A washingtoni kormányzat magas szintű diplomáciai erőfeszítésekbe kezdett Fre- derick Cuny amerikai segélyezési szakértő felkutatására. Az ismert személyiség a Soros-alapítvány megbízásából egy dagesztáni kórház felállításán, illetve a csecsenföldi konfliktus elől elmenekültek segélyprogramjának a megszervezésén fáradozott a helyszínen, amikor munkatársaival együtt nyoma veszett. Erősítik az orosz hadsereget Oroszország új hadsereggel erősíti meg észak-kaukázusi erőit. Vlagyimir Szemjonov tábornok, az orosz szárazföldi erők főparancsnoka szerdán Moszkvában bejelentette, hogy az új, magasabb egységet, az 58. hadsereget június elsejével hozzák létre a Kaukázusban. Az új hadsereg létrehozását „a bonyolult észak-kaukázusi állapotokkal, illetve elsősorban az ingatag csecsenföldi helyzettel” magyarázta az orosz védelmi minisztérium. Tévéseket tilt le a ruandai kormány A ruandai kormány, amelyet egyre jobban aggaszt a kedvezőtlen külföldi megítélés, meggátolta a televíziós hírműsorok stábjait abban, hogy parabolaantennák segítségével küldjenek haza képes tudósításokat. A ruandai telefontársaság kitiltott az ország területéről két parabolaantennát, amelyeket a CNN, ABC, CBS és az AP hírügynökség televíziója, valamint a brit BBC, továbbá a CBC kanadai társaság használt híranyagok továbbítására. A televízós * hálózatok az egész világra eljuttatták azokat a képeket, amelyeken egy délnyu- gat-ruandai menekülttáborban tuszi katonák hosszú sora gyalogol az agyonlőtt, agyonvert vagy agyontaposott hutuk holttestei között. Először bíróság előtt szerb háborús bűnös A hágai nemzetközi bíróságon szerdán megkezdődött a Boszniában elkövetett háborús bűnökkel vádolt Dusán Tadic pere. Ez az első bírósági eljárás, amelyet az ENSZ-nek a jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó bírósága tárgyal. A 39 éves boszniai szerb Tadic a bíróság előtt teljesen ártatlannak mondta magát. Tadic számláján gyilkosság, nemi erőszak, kínzás és verés szerepel, amit 1992-ben, Eszak-Boszniában követett el horvát és bosnyák nemzetiségű emberek ellen. Emlékművet avattak fel Csernobil áldozatainak kedden Kijevben. Az 1986-os nukleáris katasztrófa következtében több ezren haltak meg, a környezeti kár pedig felbecsülhetetlen. A képen az egyik túlélő. FEB-REUTER’S Keleti György Németországban Keleti György honvédelmi miniszter hasznosnak minősítette németországi látogatását, amelyen a vendéglátók a magyar hadsereg további segítésére tettek ígéretet, s megerősítették, hogy Németország messzemenően támogatja Magyarország NATO-csatlakozási szándékát. Elmondta, hogy vendéglátói a magyar törekvések további támogatására tettek ígéretet. Részletesen tárgyaltak arról, hogy milyen további segítséget nyújtanak a magyar hadsereg harckészségének megőrzéséhez. Szóba került a hadiipari együttműködés lehetősége is. Keleti György megjegyezte, hogy az amerikai kormánytól kapott több mint hatmillió dolláros fejlesztési segélyből Magyarország elsősorban a légtér figyelését és ellenőrzését szolgáló rádiótechnikai berendezéseket kíván vásárolni. (MTI) Horn Gyula felszólalt az Európa Tanácsban Elfogadták a módosító indítványunkat Magyar szempontból jelentős siker született szerdán Stras- bourgban, az Európa Tanács székhelyén. A módosító indítványt az emberi jogok betartását, a pluralista demokrácia érvényesülését ellenőrző nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlése fogadta el hetek óta tartó vita zárásaként. Az indítvány leszögezi: a szervezet jelenlegi, illetve jövendő tagállamainak be kell tartaniuk a két évvel ezelőtt elfogadott és a kisebbségi jogok kérdését meghatározó úgynevezett 1201-es ajánlást, és ennek érvényesülését az ellenőrzéseknél is vizsgálni kell. A módosító indítványt Bársony András, a magyar képviselőcsoport vezetője, valamint egy brit képviselő, Lord Fins- berg nyújtotta be az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tételét szolgáló, s szerdán szintén elfogadott Columberg-jelentés- hez. Az 1201-es ajánlás érvényességének újbóli megerősítése azért nagy jelentőségű, mert a magyar-román alap- szerződés megkötését éppen az ajánlás szerepeltetése vagy kihagyása körüli vita akadályozza leginkább. Az Európa Tanácsnak és a jelenleg magyar vezetés alatt álló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek keresnie kellene a közös kezdeményezések lehetőségét: így például a két szervezetnek meg kellene vizsgálnia a jogállamiság helyzetét Kis-Jugoszláviában, és azt is feltérképezhetnék, hogy milyen közös kezdeményezéssel élhetnének a szankciók felfüggesztése terén. Ha elmozdulást tudunk elérni, az jótékony hatást gyakorolhat arra, hogy Kis-Jugoszlávia vezetése erőteljesen lépjen fel az agresszorok elszigetelése végett - jelentette ki Horn Gyula magyar miniszterelnök abban a beszédében, amelyet tegnap mondott el az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén Strasbourgban. Az Európa Tanács által képviselt normák alapvetően polgárjogot nyertek térségünkben, bár vannak még súlyos jogsértések is, ezért fontos az ellenőrzési rendszer erősítése, a szankciók fokozása - mutatott rá Horn Gyula. (MTI) írországnyi magyar kisebbségi sorban A nemrégiben útjára indult északír rendezési folyamat még az előzetes várakozásoknál is több tanulságot kínál Magyarország számára - mondta Göncz Árpád. A magyar köztársasági elnök, aki háromnapos hivatalos látogatáson járt az ír Köztársaságban, útjának tapasztalatait ösz- szefoglalva elmondta: John Bruton ír kormányfő maga mutatta ki a párhuzamosságot a két ország által tapasztalt kisebbségi problémák között. A miniszterelnök tökéletesen megértette Magyarország ilyen jellegű gondjait, és ehhez semmi mást nem kellett vele közölni, csupán azt, hogy a Kárpát-medencében egy írországnyi magyar él kisebbségi sorban. Önmagában az a tény. hogy az ír rendezés folyamata „a jobb tárgyalni, mint lőni” elve alapján zajlik, rendkívüli realitásérzékre vall, hiszen közismert az, hogy az ír-szigetet feldúló konfliktus milyen régóta tart - mondta Göncz Árpád. Az államfő szerint mindez mintaként szolgál Közép-Európa számára is, elsősorban a hozzáállás tekintetében. A magyar elnök kijelentette: ha valahol, akkor Írországban értik Magyarország gondjait, hiszen ennek a nemzetnek is óriási emigrációja van, lényegesen nagyobb, mint a magyar (egyes adatok szerint világszerte 70 millióan vallják magukat ír származásúnak, és ez csaknem húszszorosa az ország jelenlegi lakosságának). (MTI) PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Légi és űrkatasztrófák Tavaly 35 légi és űrkatasztrófa 1456 ember életét követelte, és 2236 milliárd dollár anyagi kárt okozott. Ezt állapította meg a svájci biztosítótársaságok szövetsége egy most nyilvánosságra hozott tanulmányban. A tanulmány szerint az anyagi kár felét repülőgépek lezuhanása okozta (1154 milliárd dollárt). A légi járművek földön történt megrongálódása következtében 323 millió dollár összegű anyagi kár keletkezett. Ami az űrkísérletek okozta károkat illeti, összegük 258 millió dollárt tesz ki. Ezt a kárt öt sikertelen kísérlet idézte elő, köztük egy Ariane rakéta kudarcba fulladt indítása, amely egymagában 357 millió dollárjába került a biztosítótársaságoknak. Egy másik sikertelen Ariane-kísérlet kárát a svájci biztosítók szövetsége 214 millió dollárra becsüli. 1456 utas lelte halálát légi katasztrófa - köztük 1347 ember repülőgépek lezuhanása és 109 a földön történt összeütközés - következtében. A legsúlyosabb katasztrófák között szerepel egy kínai Airbusé Nagoyában (264 áldozat), egy kínai Tupoljev lezuhanása (160 halott) és egy Boeing-737-é Pittsburghban (132 halott). A legnagyobb anyagi kárt egy Boeing-737-es repülőgépnek az Egyesült Államokban történt katasztrófája okozta. Ez 410 millióba került a biztosítóknak. A kínai Airbus lezuhanása Japánban 320 millió dollár kárt okozott. Pakisztánban Gyilkolt a szőnyegmaffia Pakisztánban lelőttek egy 12 éves fiút. mert szót emelt a gyermek- munka szörnyűségei ellen. Ehsan Ullah Khan, a Munka Felszaba- dítási Frontjának vezetője kijelentette: „Tudjuk, hogy a fiút a szőnyegmaffia emberei gyilkolták meg.” A szőnyeggyárak tulajdonosai sok gyermeket alkalmaznak gyáraikban. Iqbal Masih már több halálos fenyegetést kapott a szőnyegipar „mágnásaitól”, akik feldühödtek a gyennekmunkával kapcsolatos nyilatkozatain. Masih, aki négyéves korától hat éven át dolgozott szőnyegszövőként leírhatatlanul nehéz körülmények között, a legutóbbi hónapokban nemzetközi hímévre tett szert. Egy svédországi munkaügyi konferencián ugyanis elmondta, milyen sorsuk van a gyermekmunkásoknak Pakisztánban. Bostonban a dolgozó ifjúságnak szánt díjat kapott. A fiú egyébként ügyvéd akart lenni, és a 15 ezer dolláros díjat tanulmányainak finanszírozására akarta fordítani. Iqbalt szülei 4 éves korában eladták egy szőnyeggyárosnak. Hat esztendő múlva, amikor felszabadult, 13 ezer rúpiával tartozott a gyártulajdonosnak. Naponta egy rúpiát keresett, de a gyáros nagyobb összeget számított fel étkezés és szállás címén. Az ENSZ illetékes bizottsága szerint Pakisztánban hatmillió tizennégy évnél fiatalabb gyermek dolgozik nyomorúságos körülmények között. Kemény kormánykritika (Folytatás az 1. oldalról) Burány Sándor (MSZP) jogosnak minősítette a fordulatot, hiszen évtizedek óta felgyülemlett, eddig kormányok és kormányfők által halogatott problémákat kell megoldani, amely az ellehetetlenüléshez vezetne, ha a Hom-kormány nem vállalná fel. Lányi Zsolt (FKGP) kijelentette, hogy a társadalmi egyetértés és támogatás hiányzik a programból, a lakosság 99 százaléka nem fogadja el a Bokros-csomagot. Latorcai János (KDNP) véleménye szerint a munkavállalók rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek, nőni fog a munkanélküliség, s 3,6 millió foglalkoztatott aligha bír eltartani 6,5 millió inaktív állampolgárt. Varga Mihály (Fidesz) pártja nevében csatlakozott az ellenzékiekhez, akik a program visszavonását és átdolgozását javasolták. - A Fidesz az előterjesztést nem támogatja - jelentette ki -, mert nem akar szöget verni a magyar gazdaság koporsójába! A Fidesz nevében különös élességgel utasította el a tervezet családokra és önkormányzatokra kidolgozott szigorításait. Külön, a tervezet fejezeteihez is vezérszónokok mondtak véleményt. Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a rászorultság alapján bevezetett szociálpolitikai intézkedések remélhetőleg eredményesek lesznek. Kis Gyula (MDF) kijelentette, hogy a családi pótlék és az anyasági ellátások szigorítását az MDF szakszerűtlennek, hasznot nem hozónak tartja. Nyomatékosan kérte a javaslat átdolgozását. Csehák Judit (MSZP) felszólalásában néhány módosító javaslatáról is beszélt, így elmondta, javasolni fogja, hogy a három- és többgyermekes családok esetében a családi pótlék folyósítását változatlanul, minden kérvényezés nélkül biztosítsák. Torgyán József (FKGP) a tőle megszokott „sablonokkal” utasította el a törvénytervezetet. Surján László (KDNP) a táppénz célzott változásait elemezve megállapította, hogy azok a szegénység fokozódásához vezethetnek. Selmeczi Gabriella (Fidesz) pártja nevében azt mondta, hogy a Fidesz szegénységi csapdahelyzetnek tartja a családi pótlék fizetési igazoláshoz kötését. Horn Gábor (SZDSZ) a felsőoktatás helyzetét elemezte, s rámutatott, hogy ma Magyarországon egy egyetemi előadóra mindössze hat hallgató jut, s a főiskolai-egyetemi alkalmazotti arány ennél is rosszabb. Tóth Tihamér (MDF) megállapította, hogy a stabilizációs program az önkormányzatok alkotmányos alapjogait sérti. Csabai Lász- lóné (MSZP) vitatta ezt, szerinte a törvényjavaslat csupán szigorításokat tartalmaz az ön- kormányzatokat illetően, s ezekért az előző kormány is felelős. Homoki János (FKGP) megállapította, hogy az ország lakossága teljes jogbizonytalanságban él. Korábbi kormányintézkedéseket bírált, s követelte a bankok, alapítványok részére juttatott közpénzek felülvizsgálatát, s a felelősség megállapítását. Pálfy Dénes (KDNP) az önkormányzatok korábbi tevékenységét „temette”, Pokorni Zoltán (Fidesz) a felsőoktatási tandíj bevezetését bírálta. Tizenhat vezérszónok után képviselői felszólalások zárták a napot. A felszólaló képviselők között Szabad György (MDF) éles hangon bírálta nemcsak a kormány, hanem az országgyűlés munkáját is. Az esti órákig tartó ülésen különben végig alig húsz képviselő és két miniszter tartott ki. S. J. Aknarobbanás a magyar-horvát határnál A magyar-horvát határnál máris felrobbant egy akna azok közül, amelyeket a krajinai szer- bek telepítettek az elmúlt héten. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy szerdán kora délután lakossági bejelentésre értesültek a magyar határőrök a Kölked község közelében történt robbanásról. Az akna egy méterre a magyar határtól lépett működésbe, de egyelőre nem lehet tudni, hogy minek következtében robbant fel. Az ügyben a határőrség megkezdte a vizsgálatot. Krisán Attila arról is tájékoztatott: a határőrség az elmúlt napokban 100 figyelemfelkeltő táblát helyezett el a kritikus határszakaszon annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a baleset. (MTI) Az AGRO Betét és Hitel Bank Rt. ajánlata vállalkozások részére Éves kamatláb Látraszóló betétek Elszámolási számlák 10% Csekkfedezeti számlák 10% Lekötött betétek 7-14 nap 20,0% 15-30 nap 22,0% 31-60 nap 26,0% 61-90 nap 27,0% 91-180 nap 27,5% 181-365 nap 28,0% 366- nap 28,5% 5000 Szolnok, Mária utca 10. Az AGROBANK mindig újat, mindig jobbat kínál AGROBANK RT
