Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

1995. április 25., kedd Jászsági Körkép 7. oldal Lobogót csináltattak Jásztelek zászlaja (balra a polgármester asszony) Önállóan gázosítottak Zászlót csináltatott magának Jásztelek! Kellett ez nagyon, hiszen a település is készül a kiskunhalasi, május 6-ai re- demptiós ünnepségre - ahol je­len lesz Göncz Árpád köztársa­sági elnök is. És hát milyen do­log az, zászló nélkül megje­lenni! Hogy mi van a zászlón? A falu címere.- A címer pedig a falut ala­pító Mihályt ábrázolja, kezében Ismét új gazdája van Jászárok- szálláson az egykori építőipari ktsz telephelyének, amely ko­rábban csődöt jelentett. Később kosárfonással próbálkoztak a helyiségekben, de az sem sike­rült valami fényesen. Most az 1989-ben Pécelen alakult német-magyar vegyes vállalat, a Becker és Kalorexp- ress Hűtőkamra és Hűtőtechno­lógiai Gyártó és Forgalmazó Kft. birtokolja a telepet. Három hónapja vették meg a hatalmas helyet. A cég - mint az hosszú nevében is benne szerepel - hű­tőkamrákat (is) szerel. Jelenleg az Eger melletti Demjénben egy sportpálya nagyságú gom­egy kürttel és egy kardot helyet­tesítő lángcsóvával. Jásztelek ugyanis 1901-ig Mihálytelek volt. Mihály pásztor a Zagyva vize miatt terelte egykoron nyá­ját a település mai helyére - mondja Kisbakonyi Zoltánné polgármester, a zászló „ke­resztanyja”. A szépen hímzett zászlót a húsvéti mise keretében Kiss La­jos plébános szentelte és áldotta meg. baspóratelepen dolgoznak. Tel­jesítettek már megrendelést a Nyírségben is, ahol két, egyen­ként 1200 négyzetméter nagy­ságú gyümölcstároló hűtőházat rendeztek be. A Dara György vezette cég gyártmányait leginkább kisebb vágóhidak, húsfeldolgozók és gyümölcsfelvásárlók alkalmaz­zák. Külföldre is gyártanak klí­maberendezéseket. A hetekben orosz megrendelésre lakókon­ténerekhez állítottak össze lég­kezelőket. A kész konténerek Észak-Amerikában szolgálnak otthonul, cudar hideg éghajlati körülmények között. Jászapáti - Jászkisérrel együtt - külön vágott bele a gázveze­ték-építésbe, nem léptek szö­vetségre a többi településsel. Jól is jártak. Jászapátinak pél­dául egy fillér hitelt nem kellett felvennie a sokmilliós beruhá­záshoz, ami a végéhez közele­dik. A lakosságnak tavaly 40, most 50 ezer forintot kellett be­fizetnie. Kilenc körzetre osztották fel a várost, legutoljára hagyva a belvárost. Hat körzetben már elkészültek a munkával. A be­fejezés végső ideje június 30. Mindenhova bekötik a gáz­csonkot, csak ahol nagyon elle­nezték, oda nem. Kétezeröt- száz-hatszáz bekötést jelent ez, ebből körülbelül ezerötszázan fizették be a hozzájárulást - tudtuk meg a városházi ügyin­tézőtől. A gázcsöveket tehát nyár kö­zepére lefektetik, készen lesz a helyi gázfogadó is. Hogy mikor lesz a vezetékekben gáz, azt még pontosan nem tudni, mert Jászdózsán, a szinte az egész Jászságot ellátó gázfogadó ­Okostóni Óriási gáz-, (bocsánat!) gőz­erővel folyik a Jászságban a gázberuházás. Ez a térség ed­digi legnagyobb kitörése az infrastrukturális elmaradott­ságából, a telefónia lázával együtt. Az egész Jászság csupa árokrendszer, az egyik árokban gáz-, a másikban te­lefonvezetéket fektetnek. Végre-valahára! Korszerű fű­tőanyaggal fűteni és másod­percek törtrésze alatt telefon- vonalat kapni a XX. század végén egyszerűen muszáj. Persze a nagy buzgólko- dásban szép pénzeket voltak kénytelenek felvenni egyes önkormányzatok, hogy ki ne maradjanak a nagy korszerű­sítési folyamatból. Van, ahol nincs már egy huncut fillér sem a ládafiában. No, szó is érte a ház elejét a minap. Mint az egyik polgár- mester elárulta, pár hete a megyeházán fórum volt, ahol egy pénzügyminisztériumi fő­osztályvezetőnek elpanaszol­ták a települések vezetői, hogy nincs egy árva vasuk sem. A legalább megértés és a „jön­nek még szép idők" ígérete helyett az úriember alaposan leszúrta a megjelenteket, mit képzelnek, hogy mertek ilyen körülmények között belevágni a jelentős pénzt igénylő gáz­beruházásba! Példaként a Nyugatot hozta fel, hogy ott sincs minden településen gáz, mi a fenének a Jászságban is mindenhol! Majd, mint aki jól végezte dolgát, a „szakember” min­den bizonnyal beült hivatali - nyugati - autójába, és haza­érkezvén fővárosi otthonába, nagy valószínűséggel - az ak­kori hidegre való tekintettel - jól felcsavarhatta a gázpara- pet gombját. .. vagyis ahonnan külön vezeté­ken Apáti és Kisér is kapja a gázt - még nincsen kész, de már nagyban készül. Május 30-ára ígérik az épület átadását. A dózsai gázfogadóba csatla­kozó, Nagyfügedtől húzódó ve­zeték is a földben van. Több munka van még ezen a részen Átköltözött Jászalsószent- györgyön az utca túloldalára az Unitas-Melinda kegyeleti, ke­reskedelmi és szolgáltató vál­lalkozás. Eddig a mozi előtti házban, mindjárt a buszmegál­lóban voltak, most a vele szem­beni kis téren, a volt vas-mű­szaki üzletben verték fel tanyá­jukat. Galambosiné Juhász Me­linda három éve viszi a vállal­kozást, előtte csak virágüzlete volt. Tőle, mint a bolt bérlőjétől tudjuk, hogy a megyei temetke­zési vállalat 13 egykori üzleté­ből tizenkettőt a benne levő vál­lalkozók visznek tovább, csak ő nem tudta megvenni a bérle­ményt. A ház kikiáltási ára 314 ezer forint volt. Körülbelül 500 ezret meg is ér - ismeri el Mel­inda. Meg tudta volna vásá­rolni, mert kölcsönt vett volna fel, de nem bírta a versenyt egy helyből Budapestre szakadt vál­lalkozóval, aki átírással, áfával, mindennel együtt 2 millióért hátra, de a nyáron szeretnék a dózsáig vivő nagynyomású ve­zetéket átadni. Ha minden rossz összejátszik, akkor is legkésőbb a fűtési idényre gázt ígérnek az illetékesek. Ahol tehát lesz be­fejezett gázberuházás, azokon a településeken már gázzal fűt- hetnek ősztől. „elvitte” a már alaposan roz­zant házat, ami állítólag ré- ges-régen buszmegállóként szolgált. Csak azért, hogy le­bontassa, mert helyébe állítólag cukrászdát építtet. Az új üzlethelyiség az áfész volt vas-műszaki boltja. Hatal­mas nagy, táncolni is lehet benne. Ottjártunkkor festették óriási kirakatablakainak kere­teit. Ha minden igaz, a költö­zést a múlt héten már le is ren­dezték. A kicsinosított új épület nagy beltere nem is baj, hiszen az eddigi boltban ha ketten már bent voltak és érkezett egy újabb vendég, valakinek ki kel­lett mennie, olyan kicsi volt a hely. Bővülhet tehát a válasz­ték, lesz helye mindennek. To­vábbi tervei is vannak az új üz­lettel - amit határozatlan időre bérel - Melindának, de azt majd csak akkor árulhatjuk el az olvasóknak, ha már közel a megvalósulás időpontja. Jó év volt Az 1993-as tízmilliós veszte­séggel szemben az 1994-es évet hatvanötmilliós nyereséggel zárta a jászladányi Jászföld Szövetkezet - újságolja a jó hírt Dankó István elnök, aki a na­pokban tartandó közgyűlésen ezzel az adattal örvendezteti ' meg a tagokat. Jól sáfárkodtak a megtermelt javakkal a szövetkezetben, ez az egyik titok. Jó üzleteket kö­töttek a búzára és a naprafor­góra, két fontos növényükre. De csak ennyi volna az egész?! Nem! Jó hozamok is voltak, köszönhetően az időjárásnak és a jó tápanyagellátásnak. Az idei évre vonatkozó kilá­tások már sokkal rosszabbak, mint a tavalyiak - közli az el­nök nem nagy örömmel. A ta­vaszi mínusz fokok nem ked­veztek a növényeknek, de a vi­haros szél sem jött jól. A téli betárolt csapadék is kevesebb volt, mint a tavalyi. Ha nem lesz eső, baj lehet. Hosszú évek óta kiugró a mostani eredménye az 5400 hektáron gazdálkodó szövetke­zetnek. Jó lenne megismételni, de legalább 40-50 milliót el­érni, mert a pénz mindig jól jön. A hitelkamat óriási, félretenni alig lehet valamit. Tavaly is 85 millió forint hitelt kellett visz- szafizetniük. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is jelentős a szövetkezetben. A damokleszi kard egyedül a műanyag- és a gumiüzem felett lebeg állan­dóan, bizonytalan a sorsuk. Helyzetben Úgy néz ki, lőttek a jászteleki tornacsarnok felépítésének. A 22 milliós beruházáshoz pedig már kaptak 11 milliót. Papíron. A községben még alapít­ványt is létrehoztak az építke­zésre. Ebből csak a tervek való­sulhattak meg. Céltámogatásra is beadtak egy pályázatot, amin nyertek is kilencmilliót! Sőt, ígéretük is van, hogy kapnak a Nemzeti Sportalaptól kétmillió forintot! Igen ám! Az időközben megkezdett gázberuházás elvitt minden saját forrást. Emiatt képtelenek letenni azt a saját összeget az asztalra, amivel szemben a céltámogatást le tudnák kérni. A céltámogatást viszont véges határidővel fel kell használni. Ha nem lesz va­laki (mondjuk vállalkozó), aki meg tudná előlegezni a kezdeti saját erőt, amivel icipicikét megindulhatnának, akkor vége, fuccs az álmoknak. Négy és fél millió forintról van szó. Ez elég lenne ahhoz, hogy megkezdőd­hessen az építkezés, aztán fo­kozatosan visszafizetnék a 4,5 milliót. Szomorú volna, ha nem lenne a - minimális méretű, 288 négyzetméteres - torna­termi vágyakból semmi, már csak azért is, mert a Jászságban Jásztelek az egyetlen olyan te­lepülés, ahol a gyermekek nem viháncolhatnak testnevelésórán tornateremben. Az oldalt Tóth András készítette Telet „gyártanak” Ezek a berendezések kerülnek Kanadába Épül már a gázfogadó .Jászdózsánál Koszorúk a túloldalról A ház helyén valamikor cukrászda lesz Szűcs Ferenc az íróasztalnál... Minden kezdet nehéz . . és a szép Valmet traktor mellett Hat család nevét takarja a cég­tábla: SZKORB Kft. Szűcs, Szabó, Kövesdi, Ozsváth, Ró­zsa, Boros. E hat család fogott össze éppen két éve májusban, és alakította meg e néven ma­gánszövetkezetét Jászkiséren. Szűcs Ferenc a vezető. Az 57 éves férfi 30 évig volt agronó- mus a téeszben, felesége pedig, akit szintén a kft. alkalmaz, könyvelő. Eleinte 200 hektár földön indultak, most már 447 hektá­ron gazdálkodnak. Sorra lici­tálták, növelték területüket. Nehezen indultak. Kezdet­ben semmi eszközük, gépük nem volt. Pályáztak. Nyertek is, így sikerült előbb egy 120 lóerős finn Valmet traktort és pár munkagépet venniük. Az­tán egy MTZ 80, majd egy újabb, már csak 95 lóerős Valmet következett. Egy oszt­rák öntözőberendezést is vásá­roltak, amit nagyon jól haszno­sítanak a cukorrépa öntözésé­nél. Száz hektárt tudnak „le­fedni” vele. Telephelyet is vettek, amely korábban a vasipari szövetke­zet egyik munkahelye volt. Úgyhogy szépen, fokozatosan „építkeztek”. Csak hárman-négyen - köz­tük Feri bácsi - dolgoznak fő­állásban a kis cégen belül, a többieknek más munkahelyük is van. Ezért csupán hétvége­ken vonul ki a többi tag a föl­dre, ha éppen be kell valamibe segíteni. Tavaly kapálniuk is kellett a répát. Búzát, kukoricát, cukorré­pát, fénymagot, napraforgót termesztenek. Dolgoznak, dol­goznak, de „maguknak való” eredményt még nem értek el, ugyanis az adósságok törlesz­tését nyögik. A forintleértéke­lés is alaposan sújtja őket. Az okvetlen szükséges új gépek árát is ki kell gazdálkodniuk. Kombájnnal ezért még nem rendelkeznek. Raktározási, tisztítási lehetőségük szintén nincs. Minden kezdet nehéz. Többször gondolhatnának a minisztériumban a gazdálko­dókra, hogy segítsenek rajtunk - veti fel Szűcs Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents