Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

2. oldal Berlusconi hívei többséget szereztek, A közvélemény-kutatók va­sárnap esti előrejelzése sze­rint az olasz jobboldal, Sil­vio Berlusconi volt kor­mányfő hívei csekély több­séget szereztek a vasárnapi regionális választásokon. Karadzic nem teszi le a fegyvert Radovan Karadzic boszniai szerb vezető a boszniai szerb televíziónak nyilat­kozva hangoztatta, hogy a boszniai szerbek nem fogad­ják el a nemzetközi összekö­tőcsoport tervét Bosz­nia-Hercegovina felosztá­sára. Karadzic nyilatkozatá­ban kifejtette továbbá, hogy a boszniai szerbek addig nem hajlandók az ellensé­geskedés beszüntetésére, amíg a horvátok és a mu­zulmánok egyre több fegy­verhez jutnak. Felrobbant a terepjáró Mintegy húszán, köztük gyerekek vesztették életüket vasárnap Vietnam Lao Cai tartományában, amikor fel­robbant egy utasokat szál­lító terepjáró. A baleset va­sárnap reggel történt. A robbanás mindent szétve­tett, és megölte a jármű mintegy húsz utasát. A te­repjáró teljesen tönkrement, egy út menti ház pedig ösz- szeomlott. A VNA vietnami hírügynökség jelentése sze­rint a terepjárón egyelőre ismeretlen eredetű robbanó­anyagot is szállítottak. Feloldották a palesztin területek zárlatát Az izraeli hadsereg hétfő reggel feloldotta a palesztin területek zárlatát, amely a zsidó húsvét miatt volt ér­vényben tíz napig. A mint­egy 26 ezer munkavállalási engedéllyel rendelkező pa­lesztin hétfő reggel 4 órától izraeli területre léphet. Iz­rael április 14-én tiltotta meg a megszállt Ciszjordá- niában és a gázai autonóm területen élő palesztinok­nak, hogy izraeli területre lépjenek, így kívánva meg­előzni a merényleteket a zsidó húsvét idején. Pokolgépes merénylet a tádzsik fővárosban Három asszony és egy gyermek sebesült meg egy pokolgépes merénylet kö­vetkeztében vasárnap este Dusanbéban. Házi készítésű szerkezet robbant fel a tá­dzsik főváros egyik kávéhá­zában. A merénylet elköve­tését hétfő reggelig senki sem vállalta magára. Du­sanbéban rendszeressé vál­tak a merényletek főként a városban állomásozó orosz tisztek és katonák ellen. Körkép Gyermekeiket gyászolják ezek az Oklahoma City-beli polgárok, akik a robbantásos me­rénylet kis áldozatainak képét és játékaikat tartják kezükben a vasárnapi gyászmi­sén. FEB-REUTER’S Magyar-lengyel kormányfői találkozó Együtt Európába Magyarország és Lengyelor­szág részt kíván venni az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zás feltételeit összegező úgy­nevezett Fehér Könyv össze­állításában. A két ország cél­jai ugyanis azonosak az EU-hoz való csatlakozás és a NATO-tagság elnyerése ér­dekében, s ez határozza meg ezen országok külpolitikáját. Horn Gyula magyar minisz­terelnök és Józef Oleksy len­gyel miniszterelnök így össze­gezte a délelőtti plenáris tár­gyalás eredményét a Parla­mentben hétfőn megtartott közös sajtótájékoztatójukon. A két miniszterelnök abban is egyetértett, hogy fenn kell tar­tani a visegrádi négyek együtt­működését, mert nem szabad lemondani erről a régión belüli kapcsolatról. A két ország közötti együtt­működésről egybehangzóan elmondták: a párbeszéd folya­matos, de a gazdasági kapcsola­tok rendszere a piacgazdaság új igényeihez kapcsolódóan még nem alakult ki. Jozef Oleksy hangsúlyozta: megválasztása után, brüsszeli látogatását köve­tően jött Magyarországra, hi­szen a két ország mindig na­gyon jól szót értett egymással. Ez vonatkozik az európai integ­rációra is. A lengyel miniszter- elnök elmondta: magyar part­nerével egyetértettek a szabad­kereskedelmi övezet kérdései­ben is; a CEFTA kibővítésében Romániával és Bulgáriával, s szóba kerültek a balti államok is. 1998-ra szeretnék elérni, hogy a vámtarifák nullára csökkenjenek, bár mint fogal­mazott, a magyar fél ebben a kérdésben óvatos. Kérdésre válaszolva mindkét miniszterelnök kijelentette: az együttműködés mellett mindkét ország önálló politikát folytat Jozef Oleksy hétfő délelőtt megbeszélést folytatott Gál Zoltánnal, az Országgyűlés el­nökével, majd délután megko­szorúzta a Magyar Hősök em­lékművét. Ezzel véget ért a len­gyel kormányfő magyarországi látogatása. (MTI) Göncz Árpád Írországban Régi barátként üdvözölte egy­mást hétfőn az ír és a magyar elnök. Göncz Árpád és vendég­látója, Mary Robinson immár harmadszor találkozott, ezúttal az ír fővárosban, ahol a magyar köztársasági elnök hétfőn kezdte meg háromnapos látoga­tásának hivatalos programját. A hétfői tárgyaláson az elnök ki­fejtette Mary Robinsonnak: Magyarország elkötelezett az euroatlanti együttműködés iránt. Ez olyan stratégiai cél, amelyben valamennyi párt egyetért, csakúgy, mint abban, hogy Budapest csatlakozzék az európai integrációs szerveze­tekhez. Ennek nincs alternatí­vája - tette hozzá Göncz Árpád. Az államfő szerint Magyar- ország a felkészülés szakaszá­ban jár, s ezt a szakaszt egye­bek között a jogharmonizáció, valamint a statisztikai rendsze­rek és a szabványok kiigazítása jellemzi. Göncz Árpád kijelen­tette: a magyar közvéleménnyel alaposabban meg kell ismer­tetni az EU-csatlakozás feltéte­leit és várható hatásait. (MTI) Jospin győzött az első fordulóban A meglepetések választása A francia belügyminisztérium hétfőn hajnalban közzétette a köztársaságielnök-választás va­sárnapi első fordulójának nem hivatalos végeredményét. A le­gesélyesebbnek tartott jelöltek sorrendje: 1. Lionel Jospin, 23,47 százalék. 2. Jacques Chi­rac 20,47 százalék 3. Edouard Balladur, 18,54 százalék 4. Le Pen, 15,27 százalék. Az ered­mény még nem tartalamazza a tengeren túli területeken élők szavazatait - jelentette a Reu­ter. A meglepetések választása - ezzel minősítik a hétfői francia lapok az előző napi nagy ese­ményt, a francia elnökválasztás első fordulóját. A meglepetést két fejlemény okozta: a szocia­listák jelöltjének, Lionel Jos- pinnek első helye, illetve az, hogy a szélsőjobboldali Nem­zeti Front (FN) vezetője, Jean-Marie Le Pen - 1988-as eredményén tovább javítva - 15,15 százalékot kapott, s ezzel az FN megkerülhetetlen ténye­zővé vált a második fordulót megelőző koalíciókötési alku­dozásban. Jospin első helyezésében kétségkívül szerepet játszott a jobboldalon belüli belháború, Jacques Chirac párizsi polgár- mester, illetve Edouard Balla­dur kormányfő rivalizálása (kettejük közül végül Chirac végzett a második helyen, s így ő lesz Jospin ellenfele a május hetediki, döntő fordulóban); de az is fontos volt, hogy a jelek szerint bejött a hasznos szava­zat elve: a baloldali választók nem akarták megkockáztatni, hogy két jobboldali jelölt kerül­jön be a második fordulóba, s így sokan eredeti választásuk ellenére Jospinre szavaztak. (MTI) 1995. április 25., kedd A vasutassztrájkról a parlamentben A kár 2,5 milliárd forint (Folytatás az 1. oldalról) állapotba hozta volna a nem­zetgazdaságot. A MÁV Rt. vál­ságos helyzetén csak a szerve­zeti megújítás segíthet, s mivel ennek programja elkészült, immáron a három legnagyobb vasutas-szakszervezet egyet­értő támogatásával valóra vált­ható. A miniszter elmondta azt is, hogy a sztrájk gyors összeg­zés szerint mintegy 2.5 milliárd forint kárt okozott. A házelnök Gál Zoltántól ebben az ügyben két ellenzéki párt képviselője kapott szót. Csépe Béla (KDNP) azt han­goztatta, hogy a vasutassztrájk nem a MÁV Rt. belügye volt, országos sztrájk veszélye is fennállt, hiszen a hatalom és a társadalom kapcsolata egyre romlik. Most még nagyobb lenne a társadalmi-gazdasági megállapodás szükségessége, mint korábban. A sztrájk kü­lönben a KDNP véleménye szerint a kormány felelősségét is felveti. Torgyán József (FKGP) arra mutatott rá, hogy ha az egész­ségügy, a pedagógustársadalom és a közalkalmazottak helyze­tének rendezése nem történik meg, hasonló demonstrációkra lehet számítani. - A. vasutas- sztrájk különben - hangsú­lyozta - a kormány felelősségét is felveti, amely elfogadhatat­lan magatartást tanúsított a sztrájk idején. A kormány ma­gatartását védve Kósáné Ko­vács Magda munkaügyi minisz­ter megjegyezte, hogy helyettes államtitkári rangban még békél­tető is dolgozott a megegyezés sikeréért. Szabó Iván (MDF) ugyan­csak napirenden kívül a hatpárti médiamegegyezés meghiúsu­lása miatt emelt szót. Kifogá­solta, hogy az egyeztetés hosz- szú időszaka és a megegyezés után a két kormánypárt megha­talmazottja visszalépett az egyezség aláírásától, s ezáltal megkérdezőjelezett minden hatpárti megegyezésre törekvő szándékot. Szabó Zoltán műve­lődésügyi államtitkár ezt a megállapítást a kormány nevé­ben visszautasította, szerinte ugyanis nem megegyezés szü­letett, csupán kísérleteztek a megállapodás érdekében. Deutsch Tamás (Fidesz) súlyos politikai-szakmai tájékozatlan­ságnak minősítette az államtit­kár felszólalását, ehhez társult Torgyán József, aki kijelen­tette, figyelmet érdemel, amit médiaügyben a kormány meg­enged magának. Ezzel a napi­rend előtti vitával az ülésnap jó egy órája politizálással telt el, a törvényalkotás csak négy óra után kezdődött. A képviselői önálló indítvá­nyok között G. Nagyné Maczó Agnes (FKGP) bejelentette, hogy kidolgozta és beterjesz­tette az új alkotmányt. Szűrös Mátyás (MSZP) pedig öt társá­val közös javaslatát terjesztette be: fogadjon el a parlament fel­hívást a Szlovák Nemzeti Ta­nácshoz, amelyben kéri, he­lyezze hatályon kívül az ismert 33/1945-ös Benes-féle dekré­tumot. Deutsch Tamás indítvá­nya arról szól, hogy a parla­ment sürgősen tárgyalja meg teendőit a szlovákiai Mohiban épülő atomerőmű ügyében. A napirenden tegnap először a büntetőeljárásról szóló tör­vény módosításának általános vitája szerepelt, amelyet két felszólalás után le is zárt a ház­elnök. Ezután a bírósági cégnyil­vántartás és a törvényességi felügyeletről szóló módosítás általános vitája kezdődött. Mint ismert, a társadalombiztosítás­nak nincs erre az évre költség- vetése. Ezért most a társada­lombiztosítás pénzügyi alapjai­nak egyes rendelkezéseiről szóló javaslat tárgyalásához is hozzákezdett a parlament. Nem másról, arról van szó, hogy elő­legezzék meg az egészségügyi intézmények havi fedezetét a tavalyinál 10 százalékkal na­gyobb összegben. A vitanap tegnap a késő esti órákba nyúlt, s a héten három nap lesz plená­ris ülés. S.J. Diákok vonultak Szolnok főutcáján tegnap késő délután, hogy a város lakossága előtt hangosan hirdessék iskoláik diákpolgármester-jelöltjeit: Szabó Tamást, Fótos Jánost, Kis Pétert, Varga Lászlót, Szatmári Edinát, Felföldi Antalt, Horváth Zoltánt, Lankus Edinát és Benedek Pétert. A fiatalok a Tiszaligeti Sportcsarnokba vonultak, ahol kon­certet adott a Kispál és a Borz együttes. PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Radioaktív állatok Csernobil környékén Farkasok, hiúzok és jávorszarvasok élnek a cser­nobili erőmű körül elterülő sugárfertőzött erdő­ben. Hódok építik váraikat az atomerőmű köze­lében. Kilenc évvel ezelőtt robbant fel a negyedik reaktorblokk. Halálos árnyékában különleges ál­latparadicsom keletkezett. Minthogy emberek nem zavarhatják őket, a 30 kilométeres tilalmi övezetben olyan állatok is menedéket találtak, amelyeket kihalás fenyeget: uhuk, fekete gólyák és egyes sasfajták. Az állatokat azonban ugyanúgy radioaktív su­gárzás érte, mint az embereket. Á különbség az, hogy azokat senki sem figyelmezteti a veszélyre. .Állatokat lehet találni a legfertőzöttebb terüle­teken is” - mondta a dpa német hírügynökség munkatársának Vitalij Gajcsenko, az ukrán zoo­lógiái intézet egyik vezetője. Gajcsenko 1986 óta kutatja a területet és úgy ismeri a halálzónát, mint a tenyerét.- A katasztrófa következtében elveszett Eu­rópa egyik legszebb és legeredetibb területe - hangoztatta a tudós. Egyes állatfajták egyedeinek száma, mint a szarvasoké, őzeké és a vaddisz­nóké viszont 1986 óta a többszörösére növeke­dett. Érdekes módon nem lehet olyan állatokra bukkanni, amelyeken növekedési rendellenesség volna tapasztalható. „A természet gondoskodik arról, hogy az ilyen állatok életképtelenek legye­nek.” A tudósok véleménye megegyezik abban, hogy a normálistól alig megkülönböztethető su­gárfertőzött állatok nagy veszélyt jelentenek. Az állatoknál ugyanúgy, mint az embereknél a su­gárzás okozta betegség öröklődik. A legnagyobb veszélyt azonban mégsem az ál­latok jelentik, hanem az emberek. Orvvadászok ugyanis lelövik a vaddisznókat és az őzeket, csapdákat állítanak a hódoknak és más prémes ál­latoknak. Pedig a természettudósok vaddisznók esetében 30 ezer Becquerel sugárzást is mértek kilogrammonként. Ukrajnában a húsnál a meg­engedett mérték 800. A vevők azonban nem tö­rődnek a veszéllyel, megveszik a sugárfertőzött húst is. A szovjet óriásbomba rejtélye A hidegháború egyik mindmáig feltáratlan rejté­lyére adtak magyarázatot a volt Szovjetunió egy­kor szigorúan bizalmas dokumentumai, bemutat­ván a Szovjetunióban 1961-ben megszerkesztett és felrobbantott 50 megatonna TNT robbanó­erejű hidrogénbomba gyártásának és kísérleti fel- robbantásának körülményeit. Az új információk két orosz fizikustól, Viktor Adamszkijtól és Jurij Szmimovtól származnak, akik részt vettek a bombaszömy megalkotásában. A szovjetek nyolc évvel az óriásbomba felrob­bantása előtt, 1953-ban gyártották és próbálták ki az első szállításra alkalmas hidrogénbombát. A dokumentumok szerint a következő évben vezető szovjet kutatók egy csoportja memorandumot in­tézett Hruscsov pártfőtitkárhoz. „A fúziós folya­mat lehetővé teszi számunkra, hogy a bomba robbanóerejét csaknem határtalanul növeljük. Ilyen fegyver ellen gyakorlatilag lehetetlen vé­dekezni, ami által nyilvánvalóvá válik, hogy az atomfegyverek alkalmazása a hadviselő felek megsemmisüléséhez vezet” - idézi a dpa. Miután megszületett a döntés, egy uráli gyár­ban készítették el a bombát, majd álcázott vasúti kocsiban szállították a kísérlet színhelyére. A bomba több mint 20 tonnát nyomott, és olyan hallatlan nagy volt, hogy a ledobására kijelölt re­pülőgép törzsének egy részét ki kellet vágni. A repülés alatt a bombának több mint fele kilógott a gépből. „Az 50 megatonnás bomba katonai jelen­tőséggel soha sem bírt. Egyszeri erődemonstráció volt, része a szuperhatalmak egymás megfélelmí- tését célzó játékának. Ez volt a kísérlet fő célja” - írják a washingtoni intézet számára késztített fel­jegyzésükben az orosz fizikusok. A bombát 1961. október 30-án, 4000 méterrel a Novaja Zemja-i kísérleti telep felett hozták mű­ködésbe. A robbanás félelmetes volt. A fényvil­lanást 1000 kilométer távolságban is lehetett látni, borult égbolt mellett. A gomba alakú felhő 64 kilométeres magasságot ért el. A hőhullám több mint 270 kilométer távolságban is érezhető volt. A robbanás a kísérlet színhelyétől több száz kilométerre álló fakunyhókat is romba döntött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents